Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-23 / 197. szám

Alkotmány napi ünnepségek az országban és Nógrádban

(folytatás az 1. oldalról)

napon államalapító királyunkra, a felszabadult népünk által megfogalmazott alkotmányra, a munkás-paraszt szövetségre, a nemzeti egységre fordítjuk figyelmünket, és ez arra kötelez bennünket, hogy az új kenyér ünneplése során, áttekintsük belpolitikai fejlődésünk fő tendenciáját, és lemérve a gazdasági és kulturális életünk területén megtett utat, meghatározzuk további céljainkat.

— A párt X. kongresszusa által megfogalmazott célok megvalósításának fontos mérföldköve, s egyben az 1971-es

év legfontosabb belpolitikai eseménye volt az országgyűlési képviselők és tanácstagok megválasztása — mondotta. Ez a választás új vonásokkal gazdagította közéletünket. A Hazafias Népfront választási felhívásában helyet kaptak mindazok a nagy nemzeti célok, amelyeknek megvalósítása minden becsületes állampolgár közös érdeke. A választásokon, a magyar nép szavazataival kifejezte teljes bizalmát.

Az előadó ezután a nemzeti egységről szólt, s mint mondotta: a nemzeti egységről tudjuk, hogy nem elég egyszer létrehozni, hanem állandóan vizsgálva a társadalmi mozgásokat, politikai, gazdasági tennivalókat, naponta cselekvőén kell növelni egységünk erejét.

Az ünnepi szónok beszédét, a szövetségi politika elvi kérdéseinek elemzésével fejezte be.

— Szövetségi politikánk szilárd elvi bázisa a munkásparaszt szövetség, amelyhez azonban sok egyéb igény, feladat is járul — hangsúlyozta. — Törekszünk például a hívők és a nem hívők közötti hasznos együttműködésre. A Hazafias Népfront választási felhívása joggal hivatkozhatott az e területen megvalósított. rendezett, jó viszonyra. Állami vezetőink, egész állam- igazgatásunk, a társadalmi és a tömegszervezetek nagy gonddal ügyelnek arra is, hogy a hazánkban élő nemzetiségek ne csak a törvény előtt legyenek egyenjogúak, hanem az alapvető állampolgári jogok mellett, a társadalmi életben való részvétel, a művelődés, a szabad alkotás örömében is maradéktalanul osztozzanak.

Az alkotmány napi országos ünnepi sorozat tegnap, Budapesten, a Gellért-hegyi zászlólevonással és a Kossuth Lajos téri állami zászló levonásával ért véget.

Öi*omilnk és gondunk közös

Munkás-parasat-határőr találkozó Drégelypalánkon — Nemzetiségek gazdag

kulturális műsora a nógrádi vár alatt

Balassagyarmat járás és város nagyszabású közös rendezvényt, munkás-paraszt-határőr találkozót tartott Drégelypa- lánkon. Az egész napos eseményt délelőtt 9 órakor Pintér Sándor, a helyi községi tanács elnöke nyitotta meg. Közvetlen a megnyitó után bonyolították le a járási határőr úttörő szakaszok honvédelmi versenyét Hont, Dré- gelypaJánk. Ipolyvece és Dej- tár négy-négy tagú csapatainak részvételével. A járási úttörőelnökség és a járási MHSZ által alapított vándor- serleget a dejtáriak nyerték. Az ünnepi nagygyűlést 11 órakor kezdték. Ünnepi beszédet dr. Ábel László ezredes, a BM-határőrség politikai csoportfőnöke mondott. Beszédében hangsúlyozta: Ünnepségünk igazi tartalmát a munkások-parasztok és katonák közös felelősségérzete, egymás kölcsönös tisztelete és megbecsülése adja a szocializmus építésében és megvédésében... Egy a célunk, egy az érdekünk, de eszközeink és módszereink. különbözőek.

Utalt Drégelypalánk dicső múltjára, a tettekben megnyilvánuló hazaszeretet kiemelkedő példájára, amely a termelő-alkotó munkában, szocialista hazánk megvédésében tettekre kötelez. A 22 éves alkotmány azt bizonyította: a szocialista forradalom eddig lezajlott nagy ütközeteiben a Magyar Népköztársaság állama megállta helyét, a szocialista termelési viszonyok megszilárdításával, társadalmunk osztályszerkezetének megváltoztatásával, a kibontakozó nemzeti egységek segítésével államunk erősödött, egybeforrott a néppel. Országépítő es védelmi feladatainkat továbbra is élvtársi összefogásban, becsülettel, felelősséggel kell végrehajtani.

Az ünnepi beszéd után Kapás József, a drégeiypalúnki Szondi Termelőszövetkezet elnöke adta át az új kenyeret dr. Abei Lászlónak.

Délután látványos lovas bemutatóra került sor a kiskunhalast Határőr Dózsa Sportkör lovasainak részvételével. A bemutatón rajthoz álltak az olimpiai keret tagai is, köztük Krizsán János, az 1970. évi országos juniorbajnok. A bemutatót kultúrműsor követte, a Palóc Rajkózenekar és a herencsényi Lisznyai- Damó Kálmán Röpülj pávakor szereplésével. A BM-határőrség Szocialista Kultúráén érdeméremmel kitünteteti központi zenekara neves szólisták közreműködésével adott miisort.

A drégelypalánki mur.kás- paraszt-határőr találkozó

programja utcabállal fejezöNögrádon, a rétsági járási nemzetiségi napok záróünnepére, az V. nemzetiségi találkozó megrendezésére került sor augusztus 20-án. Délután egy órától a pomázi és a ga~ ramkeszi (utóbbi csehszlovákiai) fúvósegyüttes szolgáltatott térzenét, fokozva a várakozásteli, ünnepi hangulatot. Egy órával később Schrám András, a Hazafias Népfront járási titkára nyitotta meg a találkozót. Ünnepi beszédet

Vass József, a rétsági járás országgyűlési képviselője mondott. A járás nemzeti és nemzetiségi ünnepén az alkotmányról, mint egész történelmünk kifejezőjéről, az élet,

fogalmazzuk a szocializmus építésének további feladatait és jelezzük előrehaladásunk távlatait... Ebben a szellemben kell az alkotmánymódosítás előkészítésével megbízott

A határőr lovát ugratja. A drégelypalánki egyik izgalmas pillanata

lovasbemutató

az Új kenyér ünnepéről béé szélt.

A 22 évvel ezelőtt elfogadott alaptörvényben meghatározott célok és feladatok megvalósításáról1 szólt a továbbiakban.

— Szükséges és indokolt, hogy az utóbbi két évtizedben elért társadalmi, gazdasági és kulturális vívmányainkat alkotmányunkban is rögzítsük. Elengedhetetlen, hogy ezekből kiindulva megbizottsűgnak a szükséges és indokolt javaslatokat kidolgoznia.

— A lenini nemzetiségi politika ünnepe: a nemzetiségi találkozó hagyományosain immár ötödször került megrendezésre. A nemzeti egység megvalósítása leheteti«! az országban élő nemzetiségek támogatása, munkája nélkül — hangsúlyozta, összefogunk, mert örömünk és gondunk közös. A nemzetiségiek egyenrangú tagjai államunknak. Népünk kultúrkincséből nem hiányozhatnak a nemzetiségi kultúra színfoltjai. Ma még él a nemzetiségiek ama nemzedéke, amely őrzi a nyelvet, dalokat és táncokat. Tiszteletet érdemelnek! Állami vonalon, a népművelési munkában támogatjuk és szorgalmazzuk tovább élésüket. Mai rendezvényünk is e célt szolgálja, fórumot teremtünk ennek.

Ünnepi beszéd után a szlovák és német szövetségek képviselői köszöntötték a találkozó résztvevőit.

Tizenhat népi együttes, csaknem ötszáz szereplő részvételével kezdődött meg délután a kultúrműsor. A nagy- tarcsai Szlovák Nemzeti Együttes tagjai: tánccsoportja és asszonykórusa nyitotta meg a műsort szlovák népdalokkal, néptáncokkal. Őket a ga- ramszegi Matica Slovenská együttes követte. A csodálatos, zenés-énekes tánckép, melyet a közel 40 tagú csoport színpompás népviseletben mutatott be, nagy tapsra késztette a lelkes közönséget. A Tátrától Nógrádig címmel állították össze műsorukat a sahy úttörőház táncosai. Többek között hangulatos, vidám ti románcot adtak elő a piWs- vörösvári német nemzetiségi, együttes tagjai. A magyar csoportok köziH a szécsényiek, nézsaöak., nógrádmegyeriek, diósjenőiek és a nagyorosziak. mutattak be néptáncokat, játékokat.’ Fellépett még a berkenyéi német kórus, a szendehelyi tánccsoport és a pilisszentlászlói énekkar. A Helpán csehszlovák népi együttes ámulatba ejtette a nézőket.

A találkozó résztvevői este nemzetiségi bálon szórakoztak, ezzel fejeződött be az V. nógrádi nemzetiségi találkozó.

Jelenet a garamkeszi „Matica SIovenská”-egyfittes énekes táncképéből

zenes,

Az V. nemzetiségi találkozó résztvevői. Sok az érdekes, színes látnivaló. A képen szereplő kislány hatalmas palóc babáját hozta el a találkozóra

Az általános iskola váljék valóban általánossá

Művelődésügyi osztályvezetők tanácskozása Salgótarjánban

Az- új tanévvel kapcsolatos tennivalókról tanácskoztak augusztus 22-én, vasárnap a Nógrád megyei Tanács salgótarjáni székházéban, a városi és a járási tanácsok, illetve tanácsi hivatalok művelődésügyi osztályvezetői. A tanácskozáson részt vett Batta István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Boros Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese, Skoda Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára.

A művelődésügyi osztályvezetők egész napos megbeszélésén méltatták, a pedagógusok idei fizetésrendezésének jelentőségét. A rendezés a megye pedagógusainál! havonta mintegy egymillió-kétszázezer forint többletjövedelmet jelent. A bérrendezés egyebek között hozzájárult ahhoz is, hogy az iskolai tantestületek munkája még kiegyensúlyozottabbá Váljak, színvonala tovább emelkedjék. A feladatok végrehajtásához a megyei, valamint a városi és járási művelődésügyi osztályok szorosabb összefogására van szükség; a jövőben a községi tanácsoknak is gyakoribb 'és alaposabb segítséget kell nyújtani, hogy „megtanulják” a művelődésügy helyi irányítását. Állást foglalt az értekezlet a „nyitott iskola” elve mellett: korunkban nincs „lezárt” képzés, képesítés, s ez mindenkitől megköveteli a szüntelen önképzést. Ezért az iskola és a közművelődési intézmények kapcsolata, egymást kiegészítő tevékenysége mind nélkülözhetetlenebbé válik. Ugyancsak már az általános iskolákban meg kell kezdeni a felnövekvő nemzedék nevelését a közéletben való részvételre.

Ami a tantárgyi oktatás legfontosabb feladatait illeti, ez a magyar nyelvi és a matematikaoktatás színvonalának emelése. A megbeszélésen hangoztatták annak nagy fontosságát, hogy az oktatás hatóköre, hatékonysága ne csak az iskolában növekedjék, erősödjék, de hatása terjedjen ki az iskolán kívülre is. Ezt többek között az is sürgeti, hogy bár a megyében az általános iskolai beiratkozás most is százszázalékos, ennek ellenére évről évre gondot okoz a tankötelezettségi törvény maradéktalan végrehajtása. Sajnos, a Nógrád megyei iskola- köteles korú gyermekek húsz százalék^ nem fejezi be általános iskolai tanulmányait, kilenc százalékuk pedig felnőtt korban sem pótolja ezt a mulasztást. Sok szó esett ezzel , kapcsolatban a felnőttoktatásban tapasztalt visszaesésről, illetve azokról az eszközökről, módszerekről, amelyekkel a felnőttoktatás ismét fellendíthető. Ugyancsak szóvá tették, hogy minden módon elő kell segíteni a cigány lakosság gyermekeinek tanulását, mert jelenleg közülük kerül ki a legtöbb bukott iskolás, s az általános iskolai tanulmányokat be nem fejező tanuló.

A tanácskozáson üdvözölték a megyei általános iskolai nevelők nagy kísérletező kedvét: szívesen fogadják, és hozzáértéssel alkalmazzák az új, korszerű módszereket. Különösen örvendetes, hogy valamely kísérleti tanításba — Salgótarján és Balassagyarmat nyomdokain — bekapcsolódtak a vidéki, igy például a kistere- nyei, szügyi, berceli, rétsági, nagybátonyi és Somoskőújfalui általános iskolák is.

| NÓGRÁD - 1971. augusztus 23., hétfő