Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

* Eredm^nyps hétköznapok után Elcsendesültek as üsemek, a munkahelyek Az ünnep: az emlékezésé és a pihenésé Néhány napra elcsendesed-' nek az ipari üzemek. Augusz­tus 20-a, a kenyér ünnepe. Mindannyiunk ünnepe. ^ Min­den, ami e naphoz fűződik, amire e napon emlékezünk, ugyanazt jelenti az ország minden' lakosának: a mező- gazdasági dolgozóknak, a munkásoknak és az értelmi­ségieknek. A pihenés óráit megyeszerte ünnepi megemlé­kezések, kötetlen munkás- paraszt találkozók, vidám összejövetelek színesítik. Rászolgáltak a pihenésre az aratásban, a gabona betaka­rításának nehéz napjaiban helytálló szövetkezeti dolgo­zók éppúgy, mint a hétköz­napok során munkájukat mindig becsülettel ellátó munkások. Ezt mutatják az aügusatus 20-át megelőző na­pok termelési eredményei. A Salgótarjáni öblösüveg­gyárból a „csonka” hét négy napján számos értékes szállít­mány indult útnak a meg­rendelőkhöz. Szerdán egy va­gon csiszolt drink-garnitúra utazott Riekába, -a jugoszláv tengeri kikötőbe, ahonnan — az átrakás után — az Egye­sült Államokba^hajózott Ang­liába Hamburgon keresztül hasonló szállítmány indult. Egymást követték a világítási árukkal megrakott vagonok. Kedden egy, szerdán két, csü­törtökön ismét egy vagon üvegáru gördült ki a gyár­ból NSZK megrendelésre. Ezenkívül a Szovjetuniónak naponta egy-egy vagon labo­ratóriumi üvegáru lépte át Záhonynál a magyar határt A Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél az ünnepet meg­előző utolsó munkanapon röpgyűlésen emlékeztek meg augusztus 20-ról a munkahe­lyi kollektívák. A vállalat 4200 dolgozójának többsége családi körben tölti a három napot. Elismerést érdemelnek azok, akik —- körülbelül 40 karbantartó szakmunkás — most nem pihenhetnek, mert munkájukra ezekben a na­pokban is szükség van. A dolgozóknak mintegy fele vi­déki, más részük „törzsökös” salgótarjáni, s ki-ki lakóhe­lyén ünnepel. Elsorolni is hosszadalmas lenne az ünnepi hét szállítá­sait, és termelését. Egyiptom­ba és Indiába háromszáz ton­na hengerelt áru utazott, hu­zalfélékből háromszázharminc tonna, szerszámárukból 58,5 tonna hagyta el- a vállalatot. Vagonba került 25,5 tonna boronatárcsa a Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyárnak, 23,5 tonna kovácsolt és saj­tolt termék a Győri Vagon- ós Gépgyár, s az Országos Bá­nyagépgyártó Vállalat Salgó­tarjáni Bányagépgyára meg­rendelésére. Az ünnepet megelőzően be­fejeződött az SKÜ-ben a hu­zalmű éves nagyjavítása. A munkához augusztus 7-én láttak hozzá a karbantartó szakmunkások. E hét az üze­mi próbákkal telt el, de a jövő héten már — a három­napos pihenő után — itt is teljes erővel megkezdődhet a termelés Egymást érték az elmúlt napokban az áruszállító ca- mionok, a Salgótarjáni Sík­üveggyárban. A belföldi meg rendeléseken kívül még a tengerentúlra is indult szál­lítmány. A dolgozók tekinté­lyes hányada az ünnep alatt is szolgálatot teljesít, hiszen az üvegolvasztó kemencék fo­lyamatos munkát követelnek. A hétköznapok a Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalatnál is serény munkával teltek, augusztus 20 előtt a Vegyipari Gépeket Szerelő Vállalat Vas- és Acélszerke­zeti Gyára salgótarjáni üze­mének építésénél éppen úgy, mint Balassagyarmaton a Ká­belgyár, Nagybátonyban s FÜTÖBER építkezésén. Shogy mivel telik az ünnep? Erre a néhány napra az építők, ahá- nyan vannak, talán annyife­lé szélednek szét a megyé­ben. De mindenütt rokonok, ismerősök és barátok között vannak. Bizonyára sehol sem lesz hiány ünnepi hangulat ban és jókedvben. Mindennapi kenyerünk Koppány Gy. felvétele Jubileumi kiállítás Szécsény fejlődéséről Szécsény mezőgazdasági és ipari szövetkezetei fennállá­suk huszadik évfordulóját ün­nepelik. Az alkalom, és az alkotmány ünnepének tiszte­letére „Szécsény 20 éve” cím­mel kiállítást rendeztek az Ipoly-bútorgyár helyi üzemé­nek kultúrtermében. Aki a nagyközség gazdasá­gi és kulturális fejlődését fi­gyelemmel kisérte, a kiállítás ' címéből is sejtheti, hogy az nem csupán a szövetkezetek tevékenységét demonstrálja. A két évtizede úgyszólván ki­zárólag mezőgazdasági jelle­gű nagyközség az utóbbi esz­tendőkben a gyors ipari, vá­rosiasodó fejlődés útjára lé­pett. Ézt jelzik a többi kö­zött az Ipoly-bútorgyár. az ELZETT Zár- és Lakatgyár, a RIOLEX Építőanyagipari Vállalat kiállított termékei is. De nem a múltat képviselik a mezőgazdasági üzemek, ipari szövetkezetek termékei, fejlő­désüket bemutató tablók sem. A Palóc Háziipari Szövetkézét dolgozóinak kezemunkáját pe dig' szinte az egész világon ismerik. A nagy érdeklődéssel fogadott tárlatot — amelyben egyébként tizenöt szécsényi mezőgazdasági és ipari szö­vetkezet, üzem, vállalat, gaz­daság és intézmény vesz részt — csütörtökön Kiss Sándor, a szécsényi járási pártbizottság ejső titkára nyi­totta meg. Üléseseit as SZMT Elnöksége Emberségesen oldották meg a feladatokat a szénbányáknál Csütörtökön délelőtt Sal­gótarjánban ülésezett a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának Elnöksége. Elöljá­róban megtárgyalta azt a je­lentéstervezetet, amely a megyei párt-végrehajtóbi­zottság ülésére készül és az üzemi demokrácia helyzeté­ről, a továbbfejlesztéssel kapcsolatos feladatokról szól. Az elnökség tagjai több ja­vaslatot tettek a -jelentés kiegészítésére. Ezu'jtán került sor a nógrádi szénbányák vezetői által készített beszá­moló megvitatására, amely a szénbányászat korszerűsíté­séről és a visszafejlesztés­sel kapcsolatos Intézkedési terv vállalati végrehajtásá-. ról szólt. Az írásos jelentés­hez Sült Tibor műszaki igaz­gatóhelyettes és Gsincsik Ist­ván, a szakszervezeti bizott­ság titkára adott még szó­beli kiegészítést. A már említett intézke­dési tervét tavaly március­ban tárgyalta meg, illetve hagyta jóvá a vállalat szak- szervezeti tanácsa. Ebben részletesen meghatározták mindazon tennivalókat, ame­lyeket egyrészt a bányák korszerűsítése, másrészt a tervszerű visszafejlesztés ér­dekében meg kell a vállalat­nál oldani. Most összegezték mindazt, ami már megvaló­sult. Bővült az iparmedence munkaerő-felvevő kapacitása. Üj üzemek létesüllek, egy sor intézkedés történt a bá­nyák korszerűsítésére, a gaz­daság fokozása érdekében. A politikái felvilágosító mun­kával sikerült elérni, hogy ma már a dolgozók nagy többsége reálisan értékeli az energiastruktúra változásá­ból adódó szükségszerű fel­adatokat. Az elmúlt években — ép­pen a korszerűsítés eredmé­nyeként — fokozatosan csök­kent a vállalatnál a dotáció mértéke. Igaz, jelentősen csökkent a létszám is. Sok zavart okozott viszont, hogy a nógrádi szénbányák az or­szágos széntermelésben éve­ken keresztül a tartalék sze­repét töltötte be. A vissza­fejlesztés a terveknek meg­felelően természetesen a jö­vőben is tovább folyik, azon­ban már nem várható, hogy ez különösebb elhelyezési gondokkal járna. Csökkentek a beruházási lehetőségek is a vállalatnál'- és forráslehetőségeik to­vább szűkülnek. Az is igaz viszont, hogy fokozatosan növekszik a jövőben is az úgynevezett 'melléküzemi te­vékenység. Elsősorban a ter­vező, a földtani és föld­mérési irodák, valamint a fiatal építési üzem nagyobb arányú fejlődése várható. Az intézkedési tervben többek között az is szerepel, hogy milyen új gépi beren­dezésekkel kívánják korsze­rűsíteni a bányászkodást. Azt akarják elérni, hogy • 1975-ben már az összterme­lés csaknem 66 százalékát gépekkel jövesszék, három­negyed részét pedig gépek­kel rakják fel. Ugyanakkor a gépi szállítás aráftya eléri a 90 százalékot. Tovább nö­velik a termelési, illetve munkahelyi koncentrációt. Az egy aknából felszínre ho­zott napi szén mennyisége a tervidőszak végére már száz vagon felett lesz. Az eléren­dő célok között szerepel a dotáció évről évre való csök­kentése is. A széntermelés csökkenése mellett tehát egyre inkább törekednek a gazdaságosság­ra. Az idén például már mintegy 200 millió forint ár­bevételt a kiegészítő tevé­kenységből érnek el. Itt, ter­mészetesen további profil- tisztításra törekszenek és el­sősorban az építőipari tevé­kenységet szeretnék bővíteni. A terv azt is rögzítette, hogy emberségesen oldják meg a visszafejlesztés során felszabaduló dolgozók áthe­lyezését. Ezt sikerült is meg­valósítani. A megtett intéz­kedések és a természetes fluktuáció hatására ma már olyan létszámhelyzet alakult ki a vállalatnál, amely a tel­jes fogalkoztatást biztosítja. • Éppen ezért a jövőben a kormányhatározatban bizto­sított kedvezményekkel csak szükség esetén kívánnak él­ni. A szóbeli kiegészítőben Csincsik István többek kö­zött arról beszélt, hogy már sikerült a visszafejlesztés szükségességét megértetni a dolgozókkal, bár még min­dig van ezzel kapcsolatban elég sok vitás kérdés is. Amikor egyik helyről a má­sikra kell áthelyezni dolgo­zókat, megnövekszik a táp­pénzes létszám és általában megszaporodnak a gondok. Többségben azonban a foga­dó üzemeknél is sikerült az áthelyezett dolgozók számá­ra megfelelő feltételeket biz­tosítani. Szervezett átirányít tás a jövőben a vállalat ré­széről nem várható. Gond inkább ott van, hogy egyes dolgozók úgy igyekeznek a kedvezményes nyugdíjazta­tás feltételeit megteremteni, hogy előtte hosszabb időre táppénzes állományba men­nek. A vitában többen felszó­laltak, végül- Lipták József, az SZMT vezető titkára ösz- szefoglalójában megállapí­totta, hogy a nógrádi szén­bányáknál emberségesen, a népgazdaság érdekeinek is megfelelően oldották meg az energiasíruktúra változásá­ból adódó feladatokat. Ehhez természetesen hozzájárul az is, hogy a megyei foglalkoz­tatási gondokat is sikerült megoldani. Többéikevésbé már a jövő is tisztázódott, bár vannak még bizonyta­lanságok. Éppen ezért java­solta, hogy az SZMT Elnök­sége a bányászszakszervezet központi vezetőségét kérje fel: nyújtson nagyobb se­gítséget a jövőben a ma még vitás kérdések tisztásához. Nyugtalan az öreg tímár Sokan megfordultak már az állami gazdaságnak mértek így tovább, mindig az élen. ezen a portan. Kopott ruhás ki, hogy cserében másutt csa- Neki is, mint az ilyeneknek, falujárók hajdanán, komor te- toljanak hozzá hasonló dara- szaporodtak ellenfelei, mert lcintetű pártemberek, minisz- bot a tsz birtokához. Ez a becsületből sem nézhette el ___=___ ______ t erek. Jöttek,, mert a portán közös érdeke, de az öreg Ár- ,á szabálytalanságokat. Így ra- érdekel, csak ami abba van, Áz öreg belesápadt a meg­szégyenítésbe, aztán a harag felnyomta vérét. De nyelt, mert tudta, vitának most, itt, nincs helye. Érezzék csak fölényben magukat. Bizton­ságban, hogy kicsiny pont próbálkozott velük ujjat húz­ni. Felemelte poharát, és mint akit a világon semmi sem otthonosan érezték magukat, pás Györgynek felforrt a vé- Egyszerű, falusi porta, nem re, mert a berkieknek kilomé- hivaikodó. .Vannak Puszta- tereket kell vándorolni a berkin sokkal különbek en- munkáért. Csatázik a föld­nél. Most -megroggyant a ka- ért, megbízólevelén har- puja is. Vaskos tolóretesz mincnégy eláírással. Mert ő tartja. Szúrágta a verenda- már ilyen. Az élet formálta gadt nevéhez az intrikus jel­ző. — Csak mondják, én nem bánom — kesereg önérzete. Aztán, hogy becsületéhez kétség ne férjen, idézi harcai­nak emlékét: Azt a legkeser­kiitta és elballagott. Tóth Ma­tyi meg utána, vesztesként. Még az sem vigasztalta mikor az öreg hátraszólt neki: — Csak nyugalom, minden­nek eljön az ideje. oszlop Idei bab szárad alat- ilyenné, amely számára a t|°r- vesebbetV amikör'azok "vágtak Nem sok idő múlott, a beré- ta. Vén az udvari diófa, meg gyárban kezdődött, ahol ti- az önérzetébe, akikről tudta a nyieket letartóztatták, csa- az akacronk favágotőke is maként cserzette a bort. tisztességtelenséget. Tóth Ma- lás vádjával, a kocsmárosné- Megy az idő a gazda fölött Cserzodott maga is. Nyolc tyival álltak a pult mellett, val együtt, aki a sikkasztás- is, de tartja magat. Sima ar- gyerek varia haza, akikért amikor jöttek a borsosberé- hoz a bélyegzőiét adta ca, a szeme is élénk, csak a küzdenie kellett, amíg ma- nyiek és a sarokban susto­megsárgult foga hiányos, guk lábára nem álltkk. So- fogtak a kocsma vezetőjével. Hat Hyesmikért, meg ehhez Még a napokban is miniszte- rolja, kitérőként a témától, Aztán: hallja, hogy papírra hasonlókért gyűlt össze az Ar- riális emberek fordultak meg hogy Veronka, a legidősebb, nyomkodják a szövetkezet bé- György ügyével foglalkozó szomszédjában lakik. Mun- lyegzőjét. Árpád Györgyöt aktacsomag. Vérében van, kásembér a férje. Gyuri la- feszítette a kíváncsiság, de hogy bántía a szemét amit katos, az is Berkin rakott tudta, ha megfordul, azok n®m tetszőnek lát. Becsületére fészket. Antal Pesten, annak mindent elrejtenek élőié. Tóth va^ék, másokért szól. Keve­a portán. — Hívtam őket, mert be­szélni valóm volt velük. Jo­gom van hozzá. Az alkot­mány jogosít fel... Megélénkül az öreg. Még a kopott asztal is megreos- csen, amikor az indulattól rá­ejti öklét. Az öreg tele van nyugtalansággal. De nem Árpás Györgynek hívnák, ha nem így lenne. Ismerik já­rásnál, megyénél, országos ha­tóságoknál' Mert nem restell tiltakozni, ha szemének nem tetszőt lát. Leveleiből aktaha­lom gyűlt már össze a hivata­lokban. Mondják is rá: intri- kus. A hivatalos emberek, ha tehetik, bújnak előle, de Ár- még ma is nyugtalan vére. idején őrnagyként Koreában Matyinak súgta oda- is szolgált, Miklós orvos, Alá- _ Nézd meg> mit csirlái_ dár vegyészmérnök, Laci vas­esztergályos, Feri bányász, Eíég volt Matyinak míg Jóska építésztechnikus. Uj- kikért két pohár bort, hogy odatekintsen a bérényiékre. Árpás elé téve a poharat súg­ján számolva ellenőrzi. — No, megvannak...? Az emlékektől könnybe lá­bad a szeme, az ajka meg­rándul. A gyerekeket idézi, hogy mennyire derék embe­rek. Ha hazatérnek, megte­lik velük a ház, jókedvtől éled az öreg porta. Neki pe ta meg: — Üres csekkeket pecsétel­nek ... Árpás Györgynek felsza­ladt a vére. Megfordult és halkan, mint mindig, amikor már nagyon feszültek idegei. dig felmelegedik a vére, az a megkérdezte a kocsmarosnét: pás Györgyöt-ez nem zavar­ja. — Nekem jogom van szólni, nekik meg kötelességük meg­hallgatni — nyugtatja lelki­ismeretét. Most is csatári’-: a földért, amit Pusztaberki határában, Mert az. Amikor Pusztaber­Mi az, amit csináltok ti? Az kihúzta magát, vendé­sebbet magáért, pedig volna oka erre is. AJacsóny nyug­díjjal tisztelik meg, nyugta­lanságáért pedig megszólják. És pont azok, akiktől megér­tést vár. Ilyenkor nekibúsul, elrejtőzik a vén portán. Csak a körülötte botorkáló leányr unoka deríti fel egy halvány mosoly erejéig. De aztán nem­sokára szólítgatja a lelkiis- merete, és akkor azt mondja: — Nekem jogom van be­szélni. Az alkotmány jogosít erre... És akkor kezdődik minden kire is ráköszontött az új geitől biztonságba érezve, és bőiről. Mert Árpás György, rend, néhány hónap után a helybeliek Árpás Györgyöt emelték az élre. Lett a tímár­ból pártvezető, később a szö­vetkezet ügyvezetője, aztán a közös gazdaság elnöke, meg odadobta a szót az öregAek: fz öreg tímár* már iIyen em“ — Maga ehhez ilyen kicsi Der*— fiú — mutatta is ujjával. Bobál Gyula NÓGRAD — 1971. augusztus 20., péntek r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents