Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)
1971-08-19 / 195. szám
Kulturális 83 ÉRDEKES MEGLEPETÉST szolgáltatott augusztus 17-i adásában a Petőfi rádió. A déli 12 órakor sugárzott, Mezők, falvak éneke című műsorában az ország különböző részéből fölvett folklioniszti- kus összeállításában, szerepet kapott a karancslapu.i tői asz- szomykórus is. Énekük nemcsak a kie jtés hanem az ösz- szeszokottság miatt is híven dokumentálta a palóc kultúrát, a hagyományok őrzésének elevenségét. „KULTURÁLT KIRÁNDULÁSOKAT SZERVEZÜNK” — nyilatkozta Donászy Fe. renc, a tolmácsi Erdőkémia Vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke az IBUSZ salgótarjáni irodáiéban. Az üzem dolgozói közül ugyanis negyvennégyen augusztus 20— 23-ig cseh—lengyel utazáson vesznek részit, s útjukon megtekintik az érintett vidék tör. ténelmi, természeti és kultúrálta nevezetességeit. „Az igények megnőttek, az eszem- iszomos kirándulások már nem elégítik ki a vállalat munkásait.” „MEGINT SALGÓTARJÁN” címmel a Népszabadság augusztus 17-i számában Rózsa Gyula a salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítást. méltatta. Cikkének mondanivalóját a kri. itikus a következőkben összegezte: „Példásnak azt a mű- vészetszeretetet és ambíciót tartjuk, ami bien.iáién, tárlaton, köztéri szobrokon és pályázatokon kívül ilyen rendezvényekre ds kiterjed. Mert a vidéki városok képzőművészeti kultúrája nem mindig pénzen, azon,ban mindig a szemléleten és a helyi vezetés kulturáltságán múlik.” PÁLYÁZATOKRA HÍVJA FEL A FIGYELMET a megyei József Attila Művelődési Központ Fotóhíradója. A kőnyomatos háziújság szerint a nyugatnémet HOBBY című lap fotópályázatára szeptember 1-ig, a bordeauxi XIX. nemzetközi fotószalonra pedig október 15-ig lehet beküldeni felvételeket. A Gyermekünk című lap azonos című pályázata pedig szeptember 1-i határidőt ír elő. ELHANGZOTT AZ UTOL. SO HANGVERSENY is a Palóc nyár ’71 zenei ciklusának keretében. Az udvari muzsikát a régi megyeháza udvarán a budapesti leánykórus. a Musdca viva együttes, a Fa&ang-trió és az Állami Zeneiskola művésztanárai szolgáltatták. Szép sikert arattak a hangversenyen az énekszakos növendékek ds. Színvonalas, nagyszerű záróakkordja volt ez a balassagyarmati, nyári zenei ciklusnak. m NAGY SIKERNEK ÖRVEND Balassagyarmaton az irodalmi eszpresszó, amelynek műsorai az ddén is várják a bérletes és bérlet nélküli közönséget a Tündében. Ismételten a fővárosi Irodalmi Színpad Igazgatóságával kötött szerződést a balassagyarmati művelődési központ vezetősége. Az irodalmi esz. presszó műsora szeptember 27-én kezd, Koncz Gábor előadóesitdévei. SÓSHARTYÁNBAN VENDÉGSZEREPEL a kistérén vei citerazenekar augusztus 20- én. az alkotmány napi ünnepségének sorában. A jó nevű ci- terazemekaron kívül fellép Komar Sándorné, az ismert népi művész is. aki citeraze. nekari kíséret mellett Nógrád megyei, palócföldi népdalokat énekel. Nyári meglepetésként a televízió számos (vagy számtalan?) régi filmet felújított, amelyeknek ugyan egy jelentős része nem tartozik a legnehezebb fajsúlyú művek közé, viszont roppant szórakoztatóiak, s még a forró estéken is szívesen odaülünk a képernyő elé. Régi, nagy sztárok neve kerül elő a süllyesztőből és válik még az ifjú korosztálynak is ismerősévé, dokumentálván egyúttal, hogy a filmművészet már gazdag hagyományokkal rendelkezik, volt és van mit tovább fejleszteni. Így találkozhattunk legutóbb a Gonosz varázslatban Ingrid Bergmannal és Gregory Peckkel, egy rendhagyó Hitchcock-filmben, illetve krimiben, ahol a bűntény nyomára kivételesen nem a nyomozói lelemény, hanem a rokonszenves pszichológus-orvosnő szerelme és fáradhatatlan doktori munkája vezetett. Megszoktuk, hogy Hitchcock bűnügyi filmjein szatirikus hangvétel és a komoly események mögül is kisejlő derű vonul végig, ezúttal azonban meg kellett őriznünk komolyságunkat, mert az idegsé- rültségből fakadó konfliktusok nem tűrték a mosolyt. Külön élményt jelentettek az Edwards (Gregory Peck) álmában megjelent díszletek és képek, amelyek nem kisebb művész, mint a spanyol Salvador Dali alkotásai voltak és amelyek nemcsak Ben Hecht szövegébe, de a különös művész stílusába is bepillantást nyújtották. Mindent egybevetve: egy könnyű, kis szórakoztató film is szolgálhat tartós élményekkel, ha abban nagy művészek bontják ki képességeiket. Mr] A mai, csütörtöki műsorban az elsüllyedt kincsék nyomába visz el bennünket a Calypso kapitánya és legénysége, a pompás „A tenger titkai’’ sorozatban (18.20), a jelenkorba kalauzolja a nézőt A magyar művészet története sorozat befejező adása (17.00), a főműsorban pedig Goldoni: Szmirnai komédiások című vígjátékát láthatjuk (20.25), s mint általában az ünnepek előtti estéken ezúttal is lesz éjszakai előadás: A bőrkabátos fiúk, magyarul beszélő, angol filmet vetítik. (22.15). L Gy. Irodalmi pályázat Salgótarján 1972. január 27-én ünnepli várossá nyilvánításának ötvenedik évfordulóját. A város munkásmozgalmi múltja, félév- százados története, felszabadulás utáni nagyvonalú fejlődése, az embert sorsok aiaikulósa számos témát kínál az irodalom, a szociográfia eszközeivel való megfogalmazásra. A jubileum tiszteletére Salgótarján város Tanácsa irodalmi pályázatot hirdet. Pályázni lehet bármilyen műfajú szépirodalmi alkotással, szooiográfiaá művel, szociológiai, helytörténeti tanulmánnyal, amely témájában Salgótarjánhoz kapcsolódik és nem jelent meg nyomtatásiban. A pályázaton bárki részt vehet. A pályaművek színvonalától függően kiosztásra kerül: egy 4000 forintos első díj, két 2500 forintos második és két 1500 forintos harmadik díj. Az ifjúsági korosztály számára (e kategóriába azok a pályázók tartoznak, akik 1972-ben töltik be 18. életévüket) különéli jakat adnak ki. A legjobb alkotásoknak a Palócföld, a Nógrádi Szemle, valamint a NÓGRÁD kulturális melléklete megjelenési lehetőséget biztosít. A pályaműveket — jeligével ellátva —• 1972. április 30-ig kell beküldeni a városi tanács művelődés- ügyi osztályára. A pályázat eredményhirdetésére és a díjak kiosztására 1972, augusztus 20-án kerül sor. NÓGRÁD - 1971. «ugusítus 19., csütörtök | Hírek az Expresstől Az Express Ifjúsági és Diák- utazási Iroda tájékoztatása szerint az idén különösen nagy érdeklődés volt a külföldi utak iránt. 23-24 csoport utazott — körűibe lüi kétszázan —, szocialista és nyugati államokba egyaránt. Legnépszerűbbek a szovjetuni-öbeli, NDK, román és jugoszláv utak voltak. Július 31-ig közel 2600 fiatal vett részt a belföldre szervezett egy-, vagy többnapos túrákon. Az Ifjúsági kempingeket 720-am vették igénybe. Az idiei nyár legkedveltebb és legkeresettebb tábora a baJátom udvari Kiliám- belep voK, aiiol kizárólag csak középiskolások táborozhatnak. A2 egyhetenként váltakozó csoportok tagjai száz forint térítés ellenében élvezhetik a „tábori ellátást”; szállást, étkezést és a különböző programokat. Eddig ©00 középiskolást tudtak üdülhetni; sajnos, pillanatnyilag több fiatalt nem képes fogadni a telep. Az uazási irodánál még Javában tart a „szezop”, sőt: szeptembertől az iskolák tanulmányi és egyéb kirándulásainak szervezésére, lebonyolítására is sor kerül. Cifra tányér és hatkenyeres kemence Ma nyílik Bánkon a szlovák nemzetiségi állandó kiállítás Ma este 7 órakor — a járási nemzetiségi napok keretében — nyílik meg Bánkon a megyei, járási, párt-, állami és kulturális vezetők, a szlovák szövetség és a helyi lakosság jelenlétében á Nógrád vánunk emléket állítani. Ennek érdekében mutatunk be, illetve eredeti formában rekonstruáltunk egy szlovák nemzetiségi házat, amelyben a Bánkon és környékén élő szlovák lakosság ház- és lakáskulKépünkön a parasztszobát láthatjuk népies bútorokkal és ágyneműkkel megyei Múzeumok Igazgatósága gyűjtő-feldolgozó munkáján alapuló szlovák néprajzi és helytörténeti állandó kiállítás. A kiállítás megrendezésében dr. Zólyomi József, Kapros Márta és dr. Szabó Béla, továbbá a népművelési intézmények kiállításokat előkészítő csoportja, dekoratőrei, Prestics Antal és Szujó Zoltán vettek részt. A szlovák nemzetiségi ház létrehozásában a megyei tanács vb és annak illetékes szakosztályai és a megyei levéltár mellett nagy segítséget adtak a járási és nagyközségi tanács vezetői is. A kiállítást Rakonczai Antal, a járási művelődési osztály vezetője nyitja meg. A szlovák nemzetiségi állandó kiállítás keretében a magyar és a szlovák lakosság gazdasági és kulturális kapcsolatának, együttélésének és közös hagyományainak kítúráját, népi kultúrájának legjellemzőbb vonásait, a népviseletet, hímzést stb. bocsátjuk a látogatók rendelkezésére kiállításunkban. A berendezés kialakításánál szakítottunk az eddigi falumúzeumok hagyományos kiállítási módjával. Ugyanis nem egy család lakóházának teljes berendezését mutatjuk be, hanem a gazdasági épületek berendezését mellőzve, annak helyén múzeumi jellegű kiállításokat rendeztünk. így a múzeum két részből tevődik: egy' lakóház-enteriőrből és tarlós megoldású néprajzi és történeti kiállításból. Az enteriőrben egy század- forduló időszakának megfelelő bánki és környéki parasztház tiszta szobáját mutatjuk be. (Vetett ágy, saroklóca, kasznyi, láda, tányérok, és egyéb berendezési tárgyak.). A pitvarban széket, vizes vödröt, korsót helyeztünk el, amely fölé a gazda tarisznyáját akasztotta. A szabad kéményei konyha bejárata felett ugyancsak cifra tányérokat helyeztünk el. A konyhában a hatkenyeres kemence mellett a kenyérsütés eszközei láthatók: sütőteknő, sütőlapát, kenyérsütőlábbal, szénvonó. A szakajtók mellett láthatók azok a különböző méretű tepsik, amelyekben a lakodalmi kalácsokat sütötték. A ház hátsó szobájában vitrinekben állítottuk ki a legszebb népviseleti darabokat. Ügyeltünk arra, hogy a legjellemzőbb népviseleti darabok kerüljenek a kiállításra, mert a Bánk és környéki szlovákok tárgyi kultúrája ebben mutat a legnagyobb eltérést a kijrnyék magyar községeitől. A kiállított népviseleti tárgyak a szlovák viseleti kultúra (szabad rajzú hímzés) fellendülő időszakában — az 1930—40-es években — készültek. Az állandó kiállítás koncepciójának megfelelően a járás magyar—szlovák paraszti élete történetét bemutató rész egészíti ki. Ebben foglalkozunk a XVII—XVIII. századi településsel. Eredeti dokumentumok reprodukcióival érzékeltetjük a szlovák és magyar jobbágyok nehéz helyzetét. Kiemelten szerepeltetjük az 1848/49- es polgári forradalom és szabadságharc eseményeit, az 1860-as években lezajló tagosítások időszakát, amelyek a paraszti élet alakulásában igen jelentősek voltak. A történeti anyagot ugyancsak a századfordulóval zárjuk, de kitekintést nyújtunk a járás parasztsága felszabadulás utáni viszonyaira és jelen életének alakulására is. A történeti és gazdaságtörténeti anyagot Vliha József, XIX. század közepén élt felsőpetényi tanító könyvtárának néhány értékes és jellemző könyve kiállításával egészítjük ki. Ügy gondoljuk, hogy a kiállítás értékét ez csak növeli, hiszen a szlovák szellemi életnek a XVI. századtól kezdve a XIX. század végéig jellemző dokumentumait tárja elénk. Dr. Molnár Fái megyei múzeumigazgató JngoszXávfáből jelentem (IV.) Gazdasági nehézségek — infláció Az utóbbi időben az alkotmány módosításán túl, a lapok a legnagyobb figyelmet a gazdasági élet problémáinak elemzésére, a kézzelfogható eredmények összegezésére, de különösen a hibák, fogyatékosságok bírálatára fordítják. A cikk írói hangoztatják, hogy a gazdasági reform óta — 1955 —, a fejlődés ütemét tekintve Jugoszlávia világviszonylatban is előkelő helyet foglal el. Eközben azonban bizonyos gyengeségek és káros jelenségek is mutatkoznak. Az egykor Európa legelmaradottabb agrárországának számító Jugoszlávia az elmúlt évtizedek alatt a közepesen fejlett ipari államok sorába lépett. A felszabadulás óta — mind a hat köztársaságban —. a gyárak és üzemek, utak és vasutak egész sorát építették. Űj iparágak keletkeztek, köztük a gépko-' esi-, a traktorgyártás. Megváltozott a gazdaság jellege. Miközben a múltban az ipar nemzeti jövedelmének mindössze egynegyedét termelte, most több mint 60 százalékát adja. A második világháború előtt a lakosság 75 százaléka földműveléssel foglalkozott, ma már csak 40 százaléka. Évente 200 ezer lakos költözik faluról városba. Bár az ország gazdasági élete is gyors ütemben fejlődik, mégsem mentes a problémáktól. A beruházási terveket évek óta túllépték, bizonyos aránytalanságok keletkeztek. Egyes ágazatok, elsősorban a mezőgazdaság, a közlekedés, a nyersanyagipar elmaradt a többi mögött. A külkereskedelmi mérleg évek óta deficites. Az 50-es évek végén jelentkezett munkanélküliség tovább növekedett, annak ellenére, hogy sokan külföldön vállaltak munkát. Aránytalanul nagy a szakképzetlen munkások száma. Nyílt titok már az infláció. Az élelmiszerárak 12—14 százalékos emelkedése. Pénztelenség jelentkezik országszerte. A Szövetségi Gazdasági Kamarától és a Belgrádi Piackutató Intézettől származó adatok szerint a következő hónapokban csökkenni fog a kereslet a közszükségleti cikkek iránt. A csökkenés fő oka az, hogy a dinár devalválása miatt, januárban, februárban kiköltekeztek az emberek, valamint az infláció. A másik ok, a bankok pénztelensége, a hitetkölosönök felvételének megszigorítása, mert emiatt olyan cikkek iránt is csökkent a kereslet, melyeket eddig hitelre vásároltak az emberek. Ez elsősorban a bútor, tv, villanytűzhely, mosógép megvásárlására vonatkozik. A kereskedelem mind több hazai és egyre kevesebb külföldi terméket kap, az árak mégis emelkednek. Az Újvidéken megjelenő Magyar Szó arról panaszkodik: „Minden évben, az idén is nehézségeket okoz a jó termés. Nincs elég pénz a búza felvásárlására. Ezért a Köztársasági Végrehajtó Tanács felhívja a Szövetségi Végrehajtó Tanács figyelmét, hogy a jó termés és a terményárak növekedése miatt több pénzre lesz szükség. A becslések szerint a búza felvásárlására 700 millió dinárral.” Másutt pedig, mint Zomborban a hús árának megemelését kérte a mezőgazdasági ipari kombinát. Jelenleg a sertéshús ára Zomborban 17 dinár (34 forint), a dolgozók keresete havonta 500—1200 dinár (100— 2400 forint). Az új ár 19 dinár lenne kilogrammonként (38 forint). Ezek és más hasonló jelenségek arra mutatnak, hogy a baj a mellékajtón tör be. Azonban a Szocialista Szövetség, valamint a szakszervezeteit erős befolyása a kormányt is sok mindenben újabb megfontolásra késztette. A szakszervezet abból a meggondolásból indul ki, hogy az infláció a munkásosztály legnagyobb ellensége. Szigorú, megtorló intézkedéseket kér azok ellen, akik közvetlenül vagy közvetve hátráltatják a stabilizációs intézkedések végrehajtását. A kormány a szakszervezet tiltakozása ellenére korlátozta a keresetet és rögzítette a lakbért, de nem engedte emelni valamennyi élelmiszer árát. (A javaslat szerint a liszt 8, a cukor 41, az étolaj pedig 53 százalékkal drágult volna meg.) A bérrögzítést azzal indokolják, hogy a külön jövedelmek már aggasztó mértéket öltöttek, (»szegük már az egész személyi -jövedelem 52 százalékára rúgott. A kis’ keresetű dolgozók helyzetének javítására külön intézkedések meghozatalát javasolja a szakszervezet. A jelenlegi helyzet állását Ribicic volt kormányelnök a Vajdaságban tett látogatásakor. július 8-án mondta ki. Mitja Ribicic elismerte, hogy az élelmiszer-gazdaság nehéz helyzetben van. Ennek oka szerinte részint a jugoszláv piac szervezetlensége, továbbá a gazdaságfejlesztési tervek hiánya. Másrészt a kormánynak az új árak megállapításánál tekintetbe kellett volna vennie, hogy a városokban élők, a kis keresetű munkások aligha bírnák el az élelmiszerárak nagymértékű emelését. Ezért véleménye szerint a kormánynak igen óvatos árpolitikát kell folytatnia. Elmondotta, hogy országszerte felhalmozódtak a problémák a gazdaságban és a gazdaságon kívül és türelemre intette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar képviselőit, mondván: „Idő kell az álláspontok egyeztetéséhez és a nehézségek áthidalásához.” Pillanatnyi pénzügyi enyhülést hoz az állam számára a külföldön dolgozó jugoszláv munkásokról befolyó dollár, valamint a jól fellendült idegenforgalom további bővítése. Azonban a kiutat mégis erőteljesen abban látják, amit jelentésem elején, véleményük alapján ismertettem: a kommunista szövetség által ajánlott feladatok megvalósításában. Rocskár János Következik: Külföldi munkavállalás — bérbe adott munkások
