Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-17 / 193. szám

KÉPERTTfŐ ELŐTT Kenjük a kánikulára... Már szinte nem is csodál­kozom, hogy az általános ká­nikulai bágyadtság a Televízió műsorának is legjellemzőbb vonása hetek óta. Előbb arra gyanakodtam, hogy a hiba az én „vevőkészülékemben” van. de mert a műsorok iránt ál­talános a panasz, némiképp felmentettnek érzem magam a képernyő előtti érdektelen­ségért, közömbösségért. Az egész elmúlt műsorhét alig nyújtott valami érdem­legeset, de amit a szombati és vasárnapi programban kaptunk, az szinte maga a teljes semmi volt. Már a szombat délutáni Vasas— FTC labdarúgó-mérkőzés lát­ványáról találóan jegyezte meg a közvetítő Szőnyi Já­nos: szerencse, hogy a pálya eredményhirdető _ tábláján feltüntették az NB L jelzést, mert a játék színvonalából aligha derülne ki. — Igaz, ezért semmiképp nem a tévé marasztalható el. A Nyári játék című tévéjáték műsor­ba iktatásáért azonban annál inkább. A román Mihail Se­bastian műve 1939-ben ké­szült, gondolom, akkor sem számíthatott jelentősnek, de az eltelt három évtized telje­sen elegendőnek bizonyult, hogy minden részletében ér­dektelenné, jelentéktelenné fakuljon. Nem tudom, a fel­támasztás! kísérletet mi indo­kolja; az viszont bizonyos, hogy a fordító Ádám Ottó re­ménytelen feladatra vállalko­zott, s a játék szereplő együttese is csak feszengett a feladatokban. Még leginkább Feleki Kamill és Schubert Éva igyekezete volt a legered­ményesebb, de bizony Le* hoczky Zsuzsánál az is igazo­lódott, hogy nem több operett- színésznőnél. Még Nemeskür-thy István magyarázatával sem éreztem meggyőző szükségét a Játék- szabály című, ugyancsak 1939- es francia film éjszakai elő­adásának. A szerelmi dráma mögé politikai hátteret ma­gyarázni verítókes igyekezet Nemeskürty részéről, és ha csak azt figyeljük Jean Re­noir alkotásában, aminek nyilvánvalóan készült, akkor különösen középszerű, csaló­dást keltő, a sovány és el­nyújtott cselekmény idegesí­tsen unalmas. Vasárnap véget ért A ke­gyelmes úr szárnysegédje cí­mű szovjet tévéfiim-sorozat, amely a maga műfajában a jobb átlagot nyújtotta, de a cselekmény színes mozgal­masságában, a helyzetek fe­szültségében nem érte el a lengyel Kockázat szintjét. A Sebastien-sonozat vasárnap délután látott újabb epizódja a korábbiaknál is érdektele­nebb volt Az epizód címe: Nagyon hosszú várakozás egyben akár véleményünk összegzője is lehetne a soro­zat befejezését illetően. ízelítőt kaptunk a táncdal­fesztivál döntőbe jutott szá­maiból is, megismerkedtünk a dalok szerzőivel, ezek után már csak az augusztus 24-i döntőt kelt átvészelnünk. Ma, kedden 17.40-kor Egy lépéssel előbbre... címmel ri­portműsort kapunk a Szolnok megyei iskolatelevíziós konfe­renciáról, 18.10-kor Szöged hírős város címmel kisfilm mutatja be a szabadtéri játé­kok városát, 18.25-kor a Tele- magazin jelentkezik, 20 órá­tól a Gonosz varázslat című amerikai film következik, 22 órától az „Epidauroszi tücs­kök, szóljatok...” című iro­dalmi összeállítás a közeli hetekben elhunyt Devecseri Gábortól búcsúzik. (barna) Kulturális 3 1+1. Érdekes programot terveznek szeptembertől az érsekvadkerti könyvtárban. A program neve akár 1+1 is le­het, hiszel zene és irodalom kapcsolásán alapul. Hangle- mezhaUgatásos napokat vezet­nek majd be, a zene mellett pedig valamennyi alkalommal irodalmi műfaj, novella, vers is szerepel. Az 1+1 megvaló­sítása minden bizonnyal sok új hívet szerez majd a könyv­tárnak. Í*1 FOLKLÖR. Lelkesen készült Karancskeszi menyecske-tánc- csoportja, énekkara, valamint az öttagú citerazenekar a Ka­locsán megrendezendő III. Duna menti folklór fesztivál­ra. A nagy seregszemle bemu­tatója augusztus 19-én este kezdődik. A karancskesziek utoljára 16-án, hétfőn próbál­ták a műsort, erre az alka­lomra már csak az utolsó si­mítások maradtak. vonz, hiszen főszerepét nem más, mint Adriano Celentano játssza. (*] RCTPÜLJ PÄVA. Szfnpom- pás páva-parádé színhelye lesz augusztus 20-án a pásztói Lovász József Művelődési Köz­pont. Az ünnepi kultúrműsor gerincét a járás hét községé­ből érkező Röpülj páva-kö­rök bemutatója adja. Tar, Cserhátszentiván, Bokor, Ecseg, Csécse, Palotás és Er­dőkürt vesz részt a műsorban. Egy-egy falu köre 20—25 per­ces műsorral nevezett be. A műsort a hét Röpülj páva­kor közös éneklése zárja, a Csitári hegyek alatt című dalt adják elő. Külön örvendetes, hogy — az ismerkedésre is kitűnő alkalmat nyújtó bemu­tatóra — lelkesen készülnek a fiatalok is. háj Munkástesztívál Az NDK egyik legrégibb kül- turális és kereskedelmi központ­ja, Lipcse, három napig az ország legjobb műkedvelő együttesei ta­lálkozójának színhelye volt. Az ünnepi játékokra — a munkás­fesztiválra és a népművészeti na­pokra — 127 népi — és 32 hiva­tásos csoport gyűlt össze művé­szeti vetélkedőre. A népművészeti napokat tíz év­vel ezelőtt rendezték meg, elő­ször „A művészet az egész népé” címen; egyike lett az NDK leg­jelentősebb kulturális tömegmeg­mozdulásának. A mostani ünnepségen négyezer énekes óriási kórusa tartott hang­versenyt 80 000 főnyi közönség előtt a lipcsei Opera téren. A népművészeti napokon össze­sen 200 előadást tartottak. Mun­kás- és diákszinházak, üzemi, egyetemi és középiskolai népmű­vész csoportok klasszikus és mo­dern műveket adtak elő. Számos kabarétársulat mulattatta a né­zőket vidám jelenetekkel; amatőr fotóriporterek rendeztek kiállítást. Hetven telep lakói A szocialista társadalmi rend alkotmányosan egyenlő jogokat biztosít minden ál­lampolgárának. Gazdasági éle­tünk erősödése, életnívónk emelkedése egyre égetőbben veti fel olyan néprétegek élet­színvonal-javításának szüksé­gességét, melyek a felszaba­dulás előtt — ilyen, vagy olyan okok miatt — a több­ségnél hátrányosabb helyzet­ben voltak. A napi sajtó ha­sábjain éppen most folyik vi­ta a cigánykultúra megte­remtésének lehetőségeiről, a cigányság felemelésének útjai­ról. Megyei viszonylatban Ez Nógrád megyétől sem idegen, hiszen az 1959-es fel­mérés alapján lakosságunk közel hat százaléka — mint­egy tizenkétezer fő — a ci­gány. Az itt élő cigányok szo­ciális, egészségügyi és kultu­rális helyzete lényegében nem különbözik az ország más te­rületein található állapotoktól. Magyarán mondva: minden erőfeszítésünk ellenére még mindig meglehetősen elmara­dott. A gondokat évről évre súlyosbítja, hogy zárt telepü­lési rendszerben élnek, elkü­lönítve a nem cigány lakos­ságtól, s e telepek közállapota kritikán aluli. Mit tehet, mit tett és mit tesz az állam ez átlagosnál el­maradottabb helyzetben élő népcsoport felemelése érdeké­vekedett az egy helyen hosa- szabb ideje munkaviszonyban álló cigányok száma. Sok vált közülük törzstaggá, szocialista brigádtaggá. A foglalkozásnél- külietk aránya ma már el­enyésző. A cigány dolgozók túl­nyomó többsége (az alacsony iskolai végzettség miatt) se­gédmunkás, s a kevés szak­munkás tíz százaléka is a nógrádmegyeri ktsz-ben dol­gozik. A salgótarjáni üze­mekben foglalkoztatottak szá­ma a tíz év előtti kétszázöt­venről körülbelül ezerkétszáz­ra emelkedett. A megye cigányad mintegy hetven telepen élnek. Életkö­rülményeik javítására az utóbbi években csaknem há­romszázharminc akciólakás épült, melyekben szoba, kony­ha, kamra és villany van. A negyedik ötéves tervben to­vábbi nyolcszáz ilyen lakás építését irányozták elő. A cél az, hogy mielőbb felszá­molják a régi telepeket, ren­dezett körülmények közé he­lyezzék a ma csaknem nomád életmódot élő népcsoportot. Természetesen ennek is meg­vannak a nehézségei, hátrál­tató tényezői. A problémák megoldása nem egyértelműen anyagi ter­mészetű. Állandó felvilágosí­tó munka szükségessége mel­lett meg kell említeni az is­koláztatással kapcsolatos problémákat is. Mert bár a tanköteles gyermekek csak­nem száz százaléka rendsze­resen jár iskolába, sok a túl­koros, bukott, fegyelmezetlen tanuló. Középiskolában és szakmunkásképzésben mini­mális a részvételük, a szak­munkástanuló intézetekben összesen negyven cigánytanu­ló található. A cigányság mű­velődésének emelésében nagy jelentőséggel bír a cigány ön­tevékeny művészeti mozga­lom fejlesztése. m A szocialista társadalmi rend alkotmányosan egyenlő jogokat biztosít minden ál­lampolgárának. Életnívónk emelkedése egyre égetőbben veti fel a cigányság helyzeté­nek javítását, körülményeinek megváltoztatását. Megyénkben ez a gcmd hatványozottan je­lentkezik, s bár értünk el eredményeket e népréteg élet­viszonyainak megváltoztatása ügyében, még hosszú utat kell megtenni a teljes átalaku­lásig. V. Kiss Márta Vizsgálják a művelődési házak műsorait ben? Nógrád megye Tanácsa egy 1959-ben hozott határozatában elemezte a megyei cigányság helyzetét. 1961-ben, az MSZMP KB határozatát kö­vetően megyei távlati terv született, mely tartalmazta a következő húsz-huszonöt év­ben teendő intézkedéseket: a munkába állítással, település- fejlesztéssel, egészségügyi és kulturális kérdésekkel kap­csolatos feladatokat. E távla­ti terv és az időközben szüle­tett döntések végrehajtásának mértékét elemezte nemrégi­ben a cigányság helyzetének javítására megalakított me­gyei koordináoiós bizottság. Vándorlás helyett... A bizottság megállapította, hogy a munkába helyezés mér­téke jelentősen javult: het- ven-hetvenöt százalék a férfi foglalkoztatottak aránya, no­A művelődés! otthonok tevé­kenységének bővítése, korszerűsí­tése, ennek érdekében számtalan újfajta kísérleti foglalkozás kia­lakítása áll a Népművelési Inté­zet munkájának középpontjában a következő időszakban s— mon­dotta Acs Mikjósné, az intézet igazgatója, aki a közművelődési bázis-intézmények soron levő fel­adatairól adott tájékoztatót. — Hamarosan végleges formá­ba öntjük annak a nagyszabású felmérésnek a tapasztalatait, amelyek nyolc megyében mint­egy 60 művelődési intézmény munkájáról adnak átfogó, min­den eddiginél részletesebb elem­zést. A körkép beszámol majd a művelődési házak műsorairól, s feltérképezi azt is, hogyan alkal­mazkodnak egyes rétegek, külö­nösen az ifjúság sajátos művelő­dési igényeihez. Ezenkívül, a járási székhelyeken működő művelődési objektumok munká­jának hatékonyságáról, látoga­tottságukról igyekeznek képet kapni népművelési szakembere­ink, akit az intézmények rend­szeres látogatóinak, s a helység lakosságának véleményét jegy­zik fel. — Ugyancsak művelődési házak­kal kapcsolatos az a folyamatos munka, amelynek során arra ke­ressük a választ; a megnöveke­dett szabad idő hasznos eltöltésé­hez, milyen új közkedvelt foglal­kozási formákat lehetne megho­nosítani az intézményekben. Az újdonságok közé tartózmég a műszaki kultúra fejles. 't szor­galmazó uj kísérlet bevezetése. Idén először/ képeztek intézetünk­ben olyan barkácsszakköri veze­tőket, akik a több hetes tanfo­lyamokon fa- és fémmegmunkálá­si, valamint rádiótechnikai is­mereteket sajátítottak eL =3 Az elmúlt öt esztendő alatt összesen 500 művelődési intéz­mény és termelővállalat között alakult ki gyümölcsöző együtt­működés. Továbbra is szorgal­mazzuk az ilyen kooperációk el­terjesztését. — Továbbra is nagy gondot fordítunk az amatőr művészeti mozgalom kibontakoztatására, szakmai, módszertani segítségére. Annak érdekében, hogy a mű­kedvelő gárdát mind színvonala­sabb műsorkiadványokkal láthas­suk el, továbbá, hogy az együt­tesek élén megfelelő szakmai tu­dással rendelkező szakemberek álljanak — részletes elemzést ké­szítünk a legnépesebb művészeti ágak, a színjátszás, a kórusanoz- galom, az amatőr fotózás, a kép­zőművészet. a díszítő művészet, a néptáncmozgalom és a társastánc­mozgalom elmúlt tíz esztendős tevékenységéről, fejlődéséről — fejezte be tájékoztatóját Acs Miklósné. «Jugoszláviából jelenteni (II.) A társadalom és as államrend M SZERAFINO. Kiadós tataro­záson esett át a megyei mű­velődési ház. Miután szépen rendbehozták, kicsinosították, 19-én ismét megnyitja kapuit a közönség előtt. Az első mű­sor a szokásos csütörtöki film­vetítés lesz. A programban a Serafino című film szerepel, mely bizonyára sok nézőt IFJÜ KÖNYVBARATOK. Két esztendeje működik már Érsekvadkerten az ifjú könyv­barátok köre. Szerdánként jönnek össze a fiatalok, hogy a könyvtáros elméleti és gyakorlati munkájáról tájé­kozódjanak, s a tanulás mel­lett játsszanak is. A 15 tagú könyvbarátkör programjá­ban könyvtárlátogatás is sze­repel. Elöljáróban megemlítem, hogy déli szomszédunk te­rülete 255 ezer 804 négyzet- kilométer. Lakóinak száma 20 millió. Jugoszlávia hat köztársaság szövetsége. Ezek: Szerbia, Horvátország, Szlo­vénia, Bosznia-Hercegovina, Crnagora és Macedónia. Szer­bián belül két autonóm terü­lete van: a Vajdaság és Ko- szovó-Metohija. Fővárosa Belgrád, a város lakóinak szá­ma 750 ezer. A főváros csupán jelképes; minden szövetségi állam önál­ló fővárossal is rendelkezik. Kevésbé érzik kötelező érvé­nyűnek a belgrádi határoza­tokat. Az alkotmány jelenle­gi módosítása valamit változ­tat ezen, de inkább a még nagyobb önállóság biztosításá­ra törekszik. Mint vallják: „A kiút továbbra is a jugoszláv nép és nemzetiségiek egységé­nek, egyenjogúságának és tel­jes nemzeti kibontakozásának sikerében keresendő.” Jugoszláviában a legfőbb hatalmi szerv, a szövetségi nemzetgyűlés, amelynek hat háza van. A szövetségi nem­zetgyűlés a végrehajtó hatal­mat a Szövetségi Végrehajtó Tanácsra (kormányra) és a köztársasági elnökre ruházza. A szövetségi végrehajtó ta­nácsnak tizenhét tagja van. Az egyes államtitkárságok (nálunk minisztériumok) veze­tői korábban nem voltak tag­jai a végrehajtó tanácsnak (a kormánynak). A mostani al- . kotmánymódosítás azonban helyet itt biztosít számúkra. Az igazgatási teendőket az államigazgatási szervek látják el. Jugoszlávia mintegy ezer igazgatási egységre — a kom­munákra — oszlik. Ezek élén a helyi tanácsok állnak. A politikai és társadalmi élet a mintegy 1200 különféle önál­ló társadalmi szervben is zaj­lik. Ezek közül a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége (Nép­front) a legjelentősebb, mint­egy hét és fél millió tagot számlál. A szövetségbe a pol­gárok önkéntes elhatározásuk alapján lépnek be. Tagja le­het továbbá egész politikai szervezet is. Ilyen kollektív tagságuk van a többi között a szakszervezeteknek, az ifjú­sági szervezetnek, a nőszerve­zetnek és aVolt Harcosok Szö­vetségének. Mostani legnagyobb mun­kájukról Djura Knezevic vá­lasztmányi vb-tag többek kö­zött így nyilatkozott: „Az ed­digi gyakorlat alapján nyil­vánvalóvá vált, hogy felül kell vizsgálni a Szerb SZK al­kotmányának azt a kiegészí­tését, amely a tartományok­ról szól. Bizonyos politikai kérdéseket vetettek fel, és né­zeteltérést okoztak korábban azok a határozatok, amelyek a tartomány és a köztársaság egymáshoz való viszonyát nem fejezték ki kellő pontossággal. Ennek új megfogalmazását összhangba kell hozni a poli­tikai rendszer küszöbön álló változásaival. Ismeretes, hogy hogy július 1-től életbe lép­tek azok az alkotmányfügge­lékek, amelyektől gyökeres változást várunk az ország társadalmi, politikai és gaz­dasági rendszerében egyaránt.” A változások jelentőségét és a további fejlődés irányát ott- jórtamkor még aligha lehe­tett lemérni. De két dolog már ebben a pillanatban bi­zonyos: a köztársaságok és tartományok önállósága, s ez­által a felelőssége is sokkal nagyobb lesz, mint eddig volt. Beszélgetőpartnereim állítot­ták: „A társadalmi rendszer e minőséginek mondható, vál­tozásaira a toyábbi fejlődés érdekében feltétlenül szükség van.” A központosított államigaz­gatás lebontásának folyamata Jugoszláviában már 1950-ben, a munkás-önigazgatás beveze­tésével megkezdődött. A de­centralizáció nem haladt min­dig zökkenőmentesen. E ne­hézségek megszüntetésére nagy szükség volt. Ezt bizonyítják a gazdaság már-már króni­kussá váló nehézségei és nem utolsósorban az alkotmány­függelékek meghozatalának gyors üteme. Annak ellenére, hogy az alkotmányfüggelékek ilyen gyorsan megkapták vég­ső formájukat nem lehet azt állítani, hogy könnyű volt a megállapodás. A politikai és gazdasági rendszer megvál­toztatásáról folyó vitában Ti­to elnök tavaly októberi kez­deményezésétől az alkotmány­függelékek végső megszöve­gezéséig voltak olyan pillana­tok is, amikor a mindenkit kielégítő megoldás nagyon is távolinak tűnt. A nézeteltéré­seken nem is kell csodálkozni, hiszen a szövetségi tanács ha­táskörének részleges átruházá­sa a köztársaságokra és tar­tományokra nem egyszerű dol- log (lásd nálunk a miniszté­riumok, s helyi tanácsok ha­tásköri kötélhúzását). Akarva, nem akarva össze kell egyez­tetni a vita résztvevőinek sok­szor ellentétes érdekeit. Vitathatatlan, hogy az al­kotmányfüggelékek sok je­lentős változást hoznak a ju­goszláv belpolitikai életben. Ezek közül a kollektív ál­lamfői testület bevezetése in­dítja el az egész kormányzá­si rendszer átszervezésének folyamatát. Már a közeljövő­ben megválasztják a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségét, amelybe a köztársaságok há­rom-három, a tartományok pedig két-két tagot küldenek. A testület élére július 29-én a szövetségi nemzetgyűlés Ti­to elnököt választotta meg. A kollektív államfői testület vég­zi majd a köztársaságok és tartományok érdekeinek ösz- szeegyeztetését, irányítja az egységes gazdasági rendszer kiépítését és jelentős közpon­ti végrehajtói funkciói is lesznek. Az eddigi előkészületek alapján úgy látszik, hogy a köztársaságok külön-külön is, még az év végéig meghozzák új alkotmányaikat, hogy mi­nél előbb alkalmaz^^hassa- nak az újonnan előállott helyzethez. Rocskár János Következik: Nemzeti egyenjogúság Több mint 12 ezer ifjúsági rezető a nyári táborokban Gyorslisita készült a közel­múltban a KISZ központi bizottságán a KISZ- és úttö­rővezető-képző táborokról. Megállapították: eddig 120, egyenként 6 napos turnusban több mint 12 ezer ifjúsági vezető vett részit, frissítette, alapozta meg tudását. A leg­jelentősebb táborokban — Nyíregyházán, Balatomszeme- sen, Szegeden és a Miskolc környéki Csanyikon — egy- egy alkalommal, mintegy 300 fiatal sajátította el a KISZ- vezetés, -irányítás abc-jét. gazdagította tapasztalatait. Nem feledkeztek meg az il­letékesek az úttörő-, kisdo- bos-rajvezetők, honismereti- kör-vezetők képzéséről sem. Számukra 10 helyen, így Balatonfenyvesen, Balaton- márián. Felsőtárkányban, Debrecenben szerveztek tá­borokat, amelyekben csak­nem 6 ezer fiatal egészítette ki eddigi ismereteit. Mint a vizsgálat megálla­pítja. a nyári táborok fő feladata: felkészíteni az if­júság közvetlen irányítóit a KISZ közelgő kongresszusá­ra. megvitatni velük a bél­és külpolitikai helyzetet, a szervezés „fortélyait”. Az el­múlt hetekben mindenütt té­ma volt az MSZMP X. kong­resszusa irányelveinek meg­beszélése, az MSZMP ifjú­ságpolitikai határozatainak ismertetése, a KISZ VIII. kongresszusára való felké­szülés időszerű feladatainak elemzése. Nem unatkoztak szabad idejükben sem a táborlakók. A Csongrád megyei táborok­ban például szellemi vetélke­dők rendezésével, mozgalmi dalok tanulásával töltötték a délutánokat a fiatalok. A Sáigvári Eindre-táborban film­esztétikai vitára került sor, Sándor Pál: ..Sárika, drá­gám” című filmjéről. 41 NÓGRÁD — 1971. augusztus 17., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents