Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
Szovjet tudomány — ÍÖYl Üg Nap-kutató laboratórium Üj laboratóriumot hoztak létre a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Mágnessé«, Ionoszféra és Rádió- hullámterjedés Kutató Intézetében — a naptevékenységet kutató laboratóriumot. Milyen feladatok várnak a kutató kollektívára — erre a kérdésre adott részletes választ Gennygyij Nikolszkíj, a laboratórium vezetője — a NovQsztyi Sajtótlgynökség tudósítójának. Az embereiknek a Napról alkotott elképzelései még az utóbbi húsz év alatt is óriásit változtak. Ez a megállapítás különösen az izzó égitest belsejében lejátszódó fizikai folyamatokra érvényes. Az új napkutató laboratórium alapvető feladata a Nap aktív és inaktív részeiben lejátszódó fizikai folyamatok vizsgálata és azok elméleti magyarázata. Különös figyelmet fordítunk a nagy áthatolóképességű napsugárzás — főleg a röntgensugárzás vizsgálatára. A világ legnagyobb koronográfja Alapvető eszközünk a világon is a legnagyobb szovjet gyártmányú koronográf, amelyet 1967-ben szereltek fel a kiszlovodszki hegyi csillagászati obszervatóriumban — 2100 méterre a tenger szintje fölött. A több mint fél méter átmérőjű lencsével és kitűnő spektrográffal felszerelt koronográf beállítása két évig tartott. Ma viszont már nemzetközi méretekben is értékes eredményeket mondhatunk a magunkénak. Mivel a műszer konstrukciója módot ad a nap- fogyatkozás mesterséges imi- télására, a Napénál több százezerszer gyengébb fényességű részletek is megfigyelhetők. A napkoronát megfigyelő tudósok mindenekelőtt azt állapították meg, hogy a koronát alkotó plazma korántsem egyneműen oszlik el a Nap körüli térben. Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a napkoronával határos kro- moszféra rendkívül finoman szemcsézett sugaras kvarc részecskékből áll. Miért bomlik a Nap körüli plazma nyalábokba ? Hogyan viselkednek ezek a nyalábok, mennyi ideig léteznek és milyen mozgásuk jellege? Ezek a kérdések — azaz a napközeg dinamikája képezi az új laboraiórium legfontosabb kutatási irányát. Filmfelvétel a plazmáról A Nap plazmájának viselkedését kutatva nem csak az égitest fizikai folyamatairól kapunk teljesebb képet, hanem a kozmoszban lejátszódó plazmafolyamatok közvetlen megfigyelése hasznos lehet a földi laboratóriumok plazmakutatói számára is. A Nap körüli plazma vizsgálata céljából először a koronográf segítségével filmfelvételeket készítettünk. Minden egyes filmkockát 5 másodpercenként exponálunk, majd a filmszalagot normális sebességgel (másodpercenként 25 filmkocka) levetítettük. Ezzel a Napban lejátszódó folyamatoGammasugárzás a cipőiparban A gammasugarakat rendszerint a fizikával kapcsolatban emlegetik. Ebben az esetben azonban egy új, szabadalmazott találmányról van szó. A találmány lényege az, hogy a cipőiparban jelenleg felhasznált bőröket a radioaktív kobald gammasugaraival kezelve 60 millió párral több cipőt gyárthatnak. A bőr — a vegyész szemével nézve — óriás fehérje- molekulákból áll, és bizonyos szempontból távoli rokona a polietilén. Vitathatatlan, hogy a bőr molekuláris szerkezete sokkal bonyolultabb, de a hosszú molekulaláncokat mind a két anyagban megtalálhatjuk. Megállapították, hogy a radioaktív besugárzás megváltoztatja — javítja, vagy rontja — ezeknek az anyagoknak a tulajdonságait. A feltaláló bebizonyította, hogy a gammasugarak lényegesen megjavítják a bőr minőségét. Így pl. a közönséges tslpbőr másfélszer tovább tort besugárzás után. Hasonlóképpen van a szőrmékkel is. A lenyúzott bőrt azonnal meg kell munkálni. A mikroorganizmusok hatására megindul a bomlási folyamat és a bőr 6 óra alatt 30%-ot veszít tartósságából. Természetes, hogy ez hat a cipők minőségére is. A radioaktív besugárzás sterilizálja a bőrt, amely így 10—12 napig károsodás nélkül tárolható. A feldolgozás során a bőrt áztatják, majd szárítják, ez jelentős zsugorodással Jár, amelynek mértéke eléri a 30 %-ot. A gammasugarakkal kezelt bőr nem zsugorodik, mert a hosszú molekulaláncokat az eljárás következtében „hidacskák” kötik össze. A kész bőr terjedelme nem kisebb, hanem 3—4%*kal na* gyobb lesz, mint a nyúzás után A szabadalmaztatott eljárás rendkívül gazdaságos. kát százszor meggyorsítottuk. Nemrég enyhén felső időben is sikerült regisztrálni a Merkúrnak a Nap előtti áthaladását. Mozgás közben a viszonylag kis bolygó folyamatosan eltakarta a Nap plazmájának különféle részeit, módot adva ezen képződmények méreteinek a műszer feloldóképességénél is pontosabb meghatározására. Sikerült a napkorong úgyszólván néhány kilométeres részeleteit is rögzítenünk. Kozmikus katasztrófák titkai Többen valószínű elcsodálkoznak azon, hogy laboratóriumunkban a nagyméretű koronográf segítségével kezdtük meg a Nap röntgensugárzásának vizsgálatát Az elektromágneses spektrum ezen tartományában ugyanis a Föld légköre legyőzhetetlen akadályt jelent. Megfigyeléseink azonban igazolták, hogy a napsugárzás optikai tartományában van néhány jellegzetes képződmény, amely kapcsolatba hozható a röntgensugárzással. Egyszóval a napsugárzásnak a légkörön áthatoló komponenseit tanulmányozva Információt szerezhetünk a légkörben elnyelődő, de annak felső részén még aktív fizikai hatást kifejtő összetevőkről is. Ennek alapján laboratóriumunk munkatársai olyan adatok közvetlen beszerzésén munkálkodnak, amelyek korábban csak rakéták segítségével voltak hozzáférhetőek Fontos feladatokat tűztek ki a laboratórium elméleti kutató- csoportja elé is. A csoport többek között vizsgálja a króm oszf érában lejátszódó robbanási folyamatokat, mivel azok nemcsak a naptevékenység, hanem a kvazárokban, pulzárokban és a világmindenség más csodálatos objektumaiban lejátszódó folyamatok megértése szempontjából is kulcsfontosságúak Az utóbbiakban lejátszódó grandiózus jelenséget a mai fizika nézőpontjából nem magyarázhatók. A csillagászok szerfalt azonban ezek a jelenségek nagymértékben hasonlítanak a Nap kromoszférájában lejátszódó robbanásszerű folyamatokhoz. Nincs kizárva, hogy a Napban viharos kozmikus katasztrófák titkait is megfigyelhetjük (APN) A gázállapot egyike a legrégebben ismert halmazállapotoknak. A gázban a molekulák méreteikhez képest nagy távolságban vannak egymástól és gyakorlatilag szabadon mozognak. A gázok sajátságai elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt fontosak. Földünk légkörét gázok alkotják. Számos anyagszerkezeti kérdés legegyszerűbben gáz halmazállapotban tanulmányozható. A gázok igen sok ipari folyamatban szerepelnek, amelynek sajátságai befolyásolják a gyártási technológia folyamatát és gazdaságosságát. Képünkön a Moszkva melletti Gázkutató Intézet munkatársai láthatók, amint gáz halmazállapotú közegben, magas hőfokon (3 ezer fok felett) lejátszódó folyamatokat tanulmányoznak MÁNY, TECH' KA Édesvíz a tenger mélyéből Amit sokáig lehetetlennek tartottak — ma megoldott technikai feladat. A partok mentén, a tengerfenékbe, korlátlan mennyiségben fúrható étíssvizű forrás, s az édesvíz „előállitása” rendkívül olcsó. Technikailag lényegében egy gát építése szükséges, amely a tenger vizét az édesvizű forrástól távol tartja. Az eljárás nagy jelentőségű, mert a világ édesvízszükséglete egyre növekszik, s különösen a karsztos, szubtropikus vidékeken lesz nagy jelentősége az új eljárásnak Az első tenger alatti édesvizű forrást Görögországban, az Argolisz-öbölnél fúrják, s a forrás 300 millió liter édesvizet, másodpercenként 10 köbmétert fog szolgáltatni. Az életmentő művese A művese lényegében egy mesterséges szűrőberendezés, amelynél a beteg vérét folyamatosan, vagy szakaszosan, különleges berendezésben, ún. félig áteresztő hártyákon, a szervezeten kívül áramoltatják át Ezek a hártyák, a vérplazmával azonos összetételű mosófolyadékba kerülnek. A félig áteresztő hártyákon keresztül, a keringő vérből kis molekulájú anyagcseretermékek, a salakanyagok a mo- sófolyadékba jutnak. Az így megtisztított vér pedig a beteg ereibe áramlik vissza. Ez az eljárás átmossa a beteg vérét, és így a veseműködés hamar helyreáll, a beteg átvészeli az urémiát, és megmenekül. A művesét heveny veseelégtelenség esetében alkalmazzák, ilyenek például a mérgezések. balesetek, az idegen csoportú vérátömlesztés következtében is előfordulhat. Napjainkban a művese segítségével több hónapig tartó elégtelenséget is át tudnak hidalni. Kép: új típusú művese. Mit talált Mahunka mester a KNDK’ban A napokban kel útra a Természettudományi Múzeum második észak-koreai expedíciójára dr. Papp Jenő és Hor- vátovich Sándor zoológusÖtjük azokra az eredményekre épül, amelyeket kollégáik, dr. Steinmann Henrik és dr. Mahunka Sándor szereztek az első expedíció során. Akkor a legfontosabb cél a kevéssé feltárt területek talaj- és rovarfaunájának kutatása volt. Phenjan környékén, majd a keleti tengerparton, a Gyémánt-hegységben és végül a demarkációs vonal közelében, a Bagjon- hegység tájékán dolgoztak. A zsákmány körülbelül 16 000 rovar és több százezer talajállatka, fonalféreg, medveál- Latocska stb. volt. Számos példányt hoztak haza az „ugróvillás féregből”, ebből az 5—6 milliméteres kis állatkából, amely a testének végén nőtt tüskeszerű villáját a hasa alá húzva hordja, de amikor gyorsan lecsap vele, saját hosszának százszorosára is elugrik. Az anyag feldolgozásában az egyes szakterületek legjobb magyar, francia, csehszlovák, német kutatói vesznek részt. A zsákmánynak eddig csak töredéke ment át a kezükön, de már így is 25 olyan fajt találtak, amelynek létezését a tudomány eddig nem is sejtette. Egyébként a kutatók a KNDK-ban két világ határán találták magukat. Phenjan körül a szelídgesztenye-, fenyő- és tölgyerdőkben valósággal otthon érezték magukat, amikor azonban a szitakötőket, kérészeket, bogarakat gyűjtötték, amelyeknek közeli rokonai nálunk is megtalálhatók. Ezzel szemben a Gyémánt-hegységben, ahol nálunk soha nem látott fajokra bukkantak, olyan dunsztos, párás levegőjű trópusi erdőkben jártak, amilyeneket itthon csak könyvekből, vasv hasonló expedíciók színes t; - számolóiból lehet megismerni. Akik reggel virulnak, s akik este i. Az emberek egy része szívesebben dolgozik reggel, sokan viszont tevékenyebbek este. Ennek a teljesítőképességeltolódásnak érdekes a különböző jellemtípusokkal való összefüggése. Reggel általában az introvert, vagyis a magába fordult embertípus tevékenyebb, este az extrovert, vagyis az olyan típusú ember, aki közelebbi kapcsolatban áll a külső világgal, a környezettel. De van bizonyos összefüggés a testhőmérséklet alakulása és az ember cselekvőképessége között is. Az Introvert ember hőmérsékletének görbéje reggel korábban mutat emelkedést, este viszont gyorsabban megy lefelé. Ez a fáziseltolódás a reggeli időben körülbelül egy óra. Az introvert ember korai ébersége és tettrekészsége tehát megfelel az anyagcsere-folyamat egy korábban kezdődő felgyorsulásának. „Testalkat és jellem” tehát nemcsak olyan összefüggésben áll egymással, amelyet egyszerűen észlelni lehet, hanem amelyben az észlelhető eltéréseknek nyilván fiziológiai alapja van. NÓGRÁD — ,1971. augusztus 15., vasárnap 11
