Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

Szovjet tudomány — ÍÖYl Üg Nap-kutató laboratórium Üj laboratóriumot hoztak létre a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája Mág­nessé«, Ionoszféra és Rádió- hullámterjedés Kutató In­tézetében — a naptevé­kenységet kutató laborató­riumot. Milyen feladatok várnak a kutató kollektívá­ra — erre a kérdésre adott részletes választ Gennygyij Nikolszkíj, a laboratórium vezetője — a NovQsztyi Sajtótlgynökség tudósítójá­nak. Az embereiknek a Napról alkotott elképzelései még az utóbbi húsz év alatt is óriá­sit változtak. Ez a megálla­pítás különösen az izzó égi­test belsejében lejátszódó fi­zikai folyamatokra érvényes. Az új napkutató laborató­rium alapvető feladata a Nap aktív és inaktív részeiben le­játszódó fizikai folyamatok vizsgálata és azok elméleti magyarázata. Különös figyel­met fordítunk a nagy áthato­lóképességű napsugárzás — fő­leg a röntgensugárzás vizsgá­latára. A világ legnagyobb koronográfja Alapvető eszközünk a vilá­gon is a legnagyobb szovjet gyártmányú koronográf, ame­lyet 1967-ben szereltek fel a kiszlovodszki hegyi csillagá­szati obszervatóriumban — 2100 méterre a tenger szintje fölött. A több mint fél méter átmérőjű lencsével és kitűnő spektrográffal felszerelt ko­ronográf beállítása két évig tartott. Ma viszont már nem­zetközi méretekben is értékes eredményeket mondhatunk a magunkénak. Mivel a műszer konstrukciója módot ad a nap- fogyatkozás mesterséges imi- télására, a Napénál több száz­ezerszer gyengébb fényességű részletek is megfigyelhetők. A napkoronát megfigyelő tudósok mindenekelőtt azt ál­lapították meg, hogy a koro­nát alkotó plazma korántsem egyneműen oszlik el a Nap körüli térben. Az utóbbi idő­ben bebizonyosodott, hogy a napkoronával határos kro- moszféra rendkívül finoman szemcsézett sugaras kvarc ré­szecskékből áll. Miért bomlik a Nap körüli plazma nyalá­bokba ? Hogyan viselkednek ezek a nyalábok, mennyi ideig léteznek és milyen mozgásuk jellege? Ezek a kérdések — azaz a napközeg dinamikája képezi az új laboraiórium legfontosabb kutatási irányát. Filmfelvétel a plazmáról A Nap plazmájának visel­kedését kutatva nem csak az égitest fizikai folyamatairól kapunk teljesebb képet, ha­nem a kozmoszban lejátszódó plazmafolyamatok közvetlen megfigyelése hasznos lehet a földi laboratóriumok plazma­kutatói számára is. A Nap körüli plazma vizs­gálata céljából először a ko­ronográf segítségével filmfel­vételeket készítettünk. Minden egyes filmkockát 5 másodper­cenként exponálunk, majd a filmszalagot normális sebes­séggel (másodpercenként 25 filmkocka) levetítettük. Ezzel a Napban lejátszódó folyamato­Gammasugárzás a cipőiparban A gammasugarakat rend­szerint a fizikával kapcsolat­ban emlegetik. Ebben az esetben azonban egy új, sza­badalmazott találmányról van szó. A találmány lényege az, hogy a cipőiparban jelenleg felhasznált bőröket a radio­aktív kobald gammasugarai­val kezelve 60 millió párral több cipőt gyárthatnak. A bőr — a vegyész szemé­vel nézve — óriás fehérje- molekulákból áll, és bizonyos szempontból távoli rokona a polietilén. Vitathatatlan, hogy a bőr molekuláris szerkezete sokkal bonyolultabb, de a hosszú molekulaláncokat mind a két anyagban megtalálhat­juk. Megállapították, hogy a radioaktív besugárzás meg­változtatja — javítja, vagy rontja — ezeknek az anya­goknak a tulajdonságait. A feltaláló bebizonyította, hogy a gammasugarak lényegesen megjavítják a bőr minőségét. Így pl. a közönséges tslpbőr másfélszer tovább tort besu­gárzás után. Hasonlóképpen van a szőrmékkel is. A lenyúzott bőrt azonnal meg kell munkálni. A mikro­organizmusok hatására meg­indul a bomlási folyamat és a bőr 6 óra alatt 30%-ot ve­szít tartósságából. Természe­tes, hogy ez hat a cipők mi­nőségére is. A radioaktív be­sugárzás sterilizálja a bőrt, amely így 10—12 napig káro­sodás nélkül tárolható. A feldolgozás során a bőrt áztatják, majd szárítják, ez jelentős zsugorodással Jár, amelynek mértéke eléri a 30 %-ot. A gammasugarakkal kezelt bőr nem zsugorodik, mert a hosszú molekulalánco­kat az eljárás következtében „hidacskák” kötik össze. A kész bőr terjedelme nem ki­sebb, hanem 3—4%*kal na* gyobb lesz, mint a nyúzás után A szabadalmaztatott el­járás rendkívül gazdaságos. kát százszor meggyorsítottuk. Nemrég enyhén felső időben is sikerült regisztrálni a Mer­kúrnak a Nap előtti áthaladá­sát. Mozgás közben a viszony­lag kis bolygó folyamatosan eltakarta a Nap plazmájának különféle részeit, módot adva ezen képződmények méretei­nek a műszer feloldóképessé­génél is pontosabb meghatá­rozására. Sikerült a napko­rong úgyszólván néhány kilo­méteres részeleteit is rögzíte­nünk. Kozmikus katasztrófák titkai Többen valószínű elcso­dálkoznak azon, hogy labora­tóriumunkban a nagyméretű koronográf segítségével kezd­tük meg a Nap röntgensugár­zásának vizsgálatát Az elek­tromágneses spektrum ezen tartományában ugyanis a Föld légköre legyőzhetetlen akadályt jelent. Megfigyelé­seink azonban igazolták, hogy a napsugárzás optikai tartományában van néhány jellegzetes képződmény, amely kapcsolatba hozható a rönt­gensugárzással. Egyszóval a napsugárzásnak a légkörön áthatoló komponenseit tanul­mányozva Információt szerez­hetünk a légkörben elnyelődő, de annak felső részén még aktív fizikai hatást kifejtő összetevőkről is. Ennek alap­ján laboratóriumunk munka­társai olyan adatok közvetlen beszerzésén munkálkodnak, amelyek korábban csak raké­ták segítségével voltak hozzá­férhetőek Fontos feladatokat tűztek ki a laboratórium elméleti kutató- csoportja elé is. A csoport többek között vizsgálja a króm oszf érában lejátszódó robbanási folyamatokat, mivel azok nemcsak a naptevékeny­ség, hanem a kvazárokban, pulzárokban és a világmin­denség más csodálatos objek­tumaiban lejátszódó folyama­tok megértése szempontjából is kulcsfontosságúak Az utóbbiakban lejátszódó gran­diózus jelenséget a mai fizi­ka nézőpontjából nem magya­rázhatók. A csillagászok szerfalt azon­ban ezek a jelenségek nagy­mértékben hasonlítanak a Nap kromoszférájában leját­szódó robbanásszerű folyama­tokhoz. Nincs kizárva, hogy a Napban viharos kozmikus ka­tasztrófák titkait is megfi­gyelhetjük (APN) A gázállapot egyike a legrégebben ismert halmazállapotoknak. A gázban a moleku­lák méreteikhez képest nagy távolságban vannak egymástól és gyakorlatilag szaba­don mozognak. A gázok sajátságai elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt fon­tosak. Földünk légkörét gázok alkotják. Számos anyagszerkezeti kérdés legegyszerűb­ben gáz halmazállapotban tanulmányozható. A gázok igen sok ipari folyamatban sze­repelnek, amelynek sajátságai befolyásolják a gyártási technológia folyamatát és gazdaságosságát. Képünkön a Moszkva melletti Gázkutató Intézet munkatársai láthatók, amint gáz halmazállapotú közegben, magas hőfokon (3 ezer fok felett) lejátszódó fo­lyamatokat tanulmányoznak MÁNY, TECH' KA Édesvíz a tenger mélyéből Amit sokáig lehetetlennek tartottak — ma megoldott technikai feladat. A partok mentén, a tengerfenékbe, kor­látlan mennyiségben fúrható étíssvizű forrás, s az édesvíz „előállitása” rendkívül olcsó. Technikailag lényegében egy gát építése szükséges, amely a tenger vizét az édesvizű for­rástól távol tartja. Az eljárás nagy jelentőségű, mert a vi­lág édesvízszükséglete egyre növekszik, s különösen a karsztos, szubtropikus vidé­keken lesz nagy jelentősége az új eljárásnak Az első tenger alatti édes­vizű forrást Görögországban, az Argolisz-öbölnél fúrják, s a forrás 300 millió liter édes­vizet, másodpercenként 10 köbmétert fog szolgáltatni. Az életmentő művese A művese lényegében egy mesterséges szűrőberendezés, amelynél a beteg vérét folya­matosan, vagy szakaszosan, különleges berendezésben, ún. félig áteresztő hártyákon, a szervezeten kívül áramoltat­ják át Ezek a hártyák, a vérplazmával azonos összeté­telű mosófolyadékba kerülnek. A félig áteresztő hártyákon keresztül, a keringő vérből kis molekulájú anyagcsereter­mékek, a salakanyagok a mo- sófolyadékba jutnak. Az így megtisztított vér pedig a be­teg ereibe áramlik vissza. Ez az eljárás átmossa a beteg vérét, és így a veseműködés hamar helyreáll, a beteg át­vészeli az urémiát, és megme­nekül. A művesét heveny veseelég­telenség esetében alkalmazzák, ilyenek például a mérgezé­sek. balesetek, az idegen cso­portú vérátömlesztés követ­keztében is előfordulhat. Napjainkban a művese segít­ségével több hónapig tartó elégtelenséget is át tudnak hidalni. Kép: új típusú művese. Mit talált Mahunka mester a KNDK’ban A napokban kel útra a Ter­mészettudományi Múzeum második észak-koreai expedí­ciójára dr. Papp Jenő és Hor- vátovich Sándor zoológus­Ötjük azokra az eredmé­nyekre épül, amelyeket kollé­gáik, dr. Steinmann Henrik és dr. Mahunka Sándor sze­reztek az első expedíció so­rán. Akkor a legfontosabb cél a kevéssé feltárt területek talaj- és rovarfaunájának kutatása volt. Phenjan kör­nyékén, majd a keleti tenger­parton, a Gyémánt-hegység­ben és végül a demarkációs vonal közelében, a Bagjon- hegység tájékán dolgoztak. A zsákmány körülbelül 16 000 rovar és több százezer talaj­állatka, fonalféreg, medveál- Latocska stb. volt. Számos példányt hoztak haza az „ug­róvillás féregből”, ebből az 5—6 milliméteres kis állatká­ból, amely a testének végén nőtt tüskeszerű villáját a hasa alá húzva hordja, de amikor gyorsan lecsap vele, saját hosszának százszorosára is elugrik. Az anyag feldolgozásában az egyes szakterületek legjobb magyar, francia, csehszlovák, német kutatói vesznek részt. A zsákmánynak eddig csak töredéke ment át a kezükön, de már így is 25 olyan fajt találtak, amelynek létezését a tudomány eddig nem is sej­tette. Egyébként a kutatók a KNDK-ban két világ határán találták magukat. Phenjan körül a szelídgesztenye-, fe­nyő- és tölgyerdőkben való­sággal otthon érezték magu­kat, amikor azonban a szita­kötőket, kérészeket, bogarakat gyűjtötték, amelyeknek közeli rokonai nálunk is megtalál­hatók. Ezzel szemben a Gyé­mánt-hegységben, ahol ná­lunk soha nem látott fajokra bukkantak, olyan dunsztos, párás levegőjű trópusi erdők­ben jártak, amilyeneket itt­hon csak könyvekből, vasv hasonló expedíciók színes t; - számolóiból lehet megismerni. Akik reggel virulnak, s akik este i. Az emberek egy része szí­vesebben dolgozik reggel, so­kan viszont tevékenyebbek es­te. Ennek a teljesítőképesség­eltolódásnak érdekes a kü­lönböző jellemtípusokkal való összefüggése. Reggel általában az intro­vert, vagyis a magába fordult embertípus tevékenyebb, es­te az extrovert, vagyis az olyan típusú ember, aki kö­zelebbi kapcsolatban áll a külső világgal, a környezet­tel. De van bizonyos össze­függés a testhőmérséklet ala­kulása és az ember cselekvő­képessége között is. Az Int­rovert ember hőmérsékletének görbéje reggel korábban mu­tat emelkedést, este viszont gyorsabban megy lefelé. Ez a fáziseltolódás a reggeli idő­ben körülbelül egy óra. Az introvert ember korai ébersé­ge és tettrekészsége tehát megfelel az anyagcsere-folya­mat egy korábban kezdődő felgyorsulásának. „Testalkat és jellem” tehát nemcsak olyan összefüggésben áll egymással, amelyet egyszerűen észlelni lehet, hanem amelyben az észlelhető eltéréseknek nyil­ván fiziológiai alapja van. NÓGRÁD — ,1971. augusztus 15., vasárnap 11

Next

/
Thumbnails
Contents