Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-14 / 164. szám
Dolgoznak a gázszerelők A Schuyor Ferenc utcában folyik a gázvezetékek szerelése. Mester József csövet fűrészel Kotroczó Béla a kész csöveket festi, hogy megóvja a rozsda romboló hatásától Cseklye Ferenc szerelő már bent a lakásban hegeszti a helyükre illesztett csöveket, melyeken nemsokára megindul a régen várt gáz, hogy megkönnyítse a háztartási munkákat Foto;. Céhmester Erzsébet Munkát kere^ Napjaink embere a „mű- anyagkorszak”'ban él, számtalan hásználati tárgy veszi anyagát és alakját a gumi mellett műanyagból. Ebből készül cipőink és szandáljaink talpa, háztartási gépeink jó néhány alkatrésze, de fel- használását tekintve bátran mondhatjuk, hogy a lakossági közszükségleti cikkek mellett az ipar nyersanyag-felhasználásának is jelentős részét teszi ki. Nos, a gumiból és műanyagból készült használati tárgyaink javítása érdekében született meg már évekkel ezelőtt az az intézkedés, amely szerint a- javítás e területére is, a lakosság jobb ellátását szolgálóan, ipar gyakorlására adtak engedélyt. * Ki hinné ezek után, hogy egy kisiparos, aki a gumi és műanyag javítására rendezkedett be, munka nélkül, van! A szó szoros értelmében munkát, de mindenek előtt műhelyt keres. — Múlt év májusában váltottam ki az ipart — mondja Németh István. Pénz kellett az induláshoz. Megtakarított kis tőkém kevésnek bizonyult, így az OTP-től kölcsönt vettem fel. összehoztam egy 70 ezer forintos felszereltségű műhelyt. Az indulás már akkor nehéz volt, amikor még jóformán meg sem száradt az engedélyt szentesítő pecsét az okmányon. Saigon van a műhelyem, de annyira távol esek a forgalomtól, hogy erre csak a madár jár. Gépkocsi fel sem tűnik a láthatáron, pedig tudnám javítani annak is több alkatrészét. Most már november óta a kőbányában dolgozom. Kérdésemre, hogy — mit tehetek érte? — a döntést rám bízta. Segítséget már több helyütt kért, eddig nem kapott. Bérelni szeretne egy helyiséget a város, vagy bármely falu területén, örha- lomban is járt már. Ott lenne munka, de a felajánlott épület alkalmatlan, villany- géppel ott dolgozni nem lehet. Mar abba is beletörődne, ha helyiséghez nem jut, legalább felajánlhatná felszerelését megvételre egy vállalatnak. szövetkezetnek vagy termelőszövetkezetnek, s mint alkalmazott, szívesen dolgozna. — A szakmát szeretem, de egymagám hiába erőlködöm — mondja. Úgy döntöttem, hogy a kisiparos által elmondottakat közreadom. Oly sokszor segített már a nyilvánosság.- Tj Mégy szemközt Ellenfelek! vagy segítőtársak? A FELELŐSSÉGÉRZET még nem mindenkiben olyan erős, hogy akkor is csak jó munkát ad ki a kezéből, amikor figyelmetlensége, vagy hanyagsága miatt nem kell számonkéréstől tartania. Ki tudja, mikor indulna meg a lavina, ha a munkahelyeken nélkülözni kellene azokat az embereket, akik éberen őrködnek azon, hogy lehetőleg mindenkor kifogástalan minőségű áru hagyja el az üzemet? Elegendő egy pillanatra belegondolni. Mi lenne, ha egy cseppet sem fájna a feje senkinek, amikor elvétené a munkát? Csak az lenne a fontos, hogy tömött Legyen a fizetési boríték. A raktárakban a mennyezetig magasodnának a selejtes áruhegyek. De ez se lenne baj. Rátennék az első osztályú címkét és az áru indulhatna az . üzletekbe, ha a kereskedők se törődnének azzal, mit vesznek át, egy napon kezdenénk rájönni, hogy az üzletekbe felhalmozott árucikkek többsége használhatatlan. Mező Imréné, a budapesti Kötő HTSZ salgótarjáni részlegének minőségellenőre ezt szokta mondani a kötőnőnek, amikor arra kényszerül, hogy a hibás árut visszaadja javításra: — Aranyoskám, ha ezt a pulóvert az üzletben eléd tennék, te megvennéd-e? Azt mondhatja valaki, minek kell ennek a dolognak olyan nagy feneket keríteni? Mindenki tudja, hogy nagyon fontos munkaterület a minőségellenőr munkája. A. munkás dolgozik, a minőségellen- nőr pedig vagy átveszi, vagy nem, amit a dolgozó csinált. Az egyiknek az az érdeke, hogy a termék átcsússzon az ellenőrzésen, a másiknak pedig az, hogy még véletlenül se adjon menlevelet a hibás árunak. Ebből könnyen azt a következtetést vonhatnánk le, hogy a munkás és a minőségellenőrző össze nem békít- hető ellenfelekként állnak szemben egymással. Pedig nem így van. Segítőtársak ők, akik egymás munkáját kiegészítik. Közös az érdekük, hiszen valamennyien tudják, hogy végső soron mindannyi- unk boldogulásának egyedüli forrása a becsületesen és jól végzett munka. — Amióta a varroda megalakult, azóta dolgozom az üzemben — mondja Mező Imréné, Jutka néni, ahogyan a varrodában és a kötődében szólítják. — Három éve dolgozom ebben a munkakörben. Eleinte nem volt könnyű eldönteni, mi az, ami átvehető, és mi nem. Ilyenkor Kati nénihez fordultam, a varroda vezetőjéhez, aki alapítója a szövetkezetnek, Pestről jött le hozzánk, az ő szava volt a döntő. Azóta sokat tanultam. Megmondom őszintén: nemcsak kenyérkeresetet látok benne, hanem szeretem is ezt a munkát. Naponta három-, ötszáz kötöttáru megy át a minőségellenőr kezén. A tágas, napfényes munkateremben csendesen zakatolnak a kötőgépek. Egy-egy műszakban hatvan—hetven kötőnő dolgozik, s két műszak van. Most éppen gyermekpulóvereket és férfimellényeket készítenek szovjet exportra. Nem kis felelősség hárul a minőségellenőrre, hiszen az üzemből kikerülő áru külföldön vizsgázik, a hibás termékek nemcsak a szövetkezet, hanem egy kicsit az egész magyar ipar hírnevét rontják. — Gyakran előfordul, hogy „könyörtelennek” kell lenni ? — kérdezem Mező Imrénét. — Legtöbbet a kezdők, a gyakorlatlan kötőnők hibáznak — válaszol. — De szép számmal akadnak, akiknek a munkáját mindig nyugodtan veszem kézbe. Hogy csak párat említsek, Lábadiné, Szvi- rákné, Kissné, Medéné es Be. reezné. Vagy az egészen fiatalok közül Szabó Juli. De tudnám még folytatni. Mindenki igyekszik, hogy minél kevesebb hibapontja és javítanivalója legyen. Mert kevesebb kerül a borítékba fizetéskor és jutalmazásnál. — Előfordul-e nézeteltérés? Tévedhet-e a minőségellenőr? Van-e haragosa? — Mindenki követhet el hibát — mondja. — Nézeteltérés is előfordulhat, de azt hiszem, haragosom azért nincsen. Mi nem akarjuk, hogy akárki is ok nélkül károsodjék. Így végül mindig megértjük egymást... K. S. Napi postánkból Ismét gázos ügy Tisztelt Szerkesztőség.' A modem technika világát éljük, és mindenki boldog, ha otthonában egyre több háztartási géppel, felszereléssel bír. Jó dolog a hűtőgép, a centrifuga, a mosógép. Megfizethetetlen a gáztűzhely is. Illetve jó volna, ha meg lehetne fizetni. De sajnos a gázpalackot és a gázt nem lehet. A szomszédomban már egy éve megvan a 2000 forintos tűzhely, de palaok csak 1972-ben lesz! Nekem viszont van palackom, de nincs gázom. És ez nemcsak nekem, hanem több száz sorstársamnak nagy gondot okoz. Néhány hete a salgótarjáni telepen egyre gyakrabban lehet a feliratot olvasni: GÁZ NINCS! Ha pedig van, akkor sorba kell érte állni, hogy ki kapjon és ki ne. Úgy látszik, zavartalan ellátást nem tudnak biztosítani, de reklámot annál nagyobbat. Az emberek a kirakatokban 3—4 fajta tűzhely között válogathatnak, palack viszont, ami csak 500 forint, nincs. Ezért is tenni kellene valamit, mert az élet diktálta rohanás megköveteli tőlünk á második műszak idejének megkönnyítését, lerövidítését! L. J. Karancslapujtő Ideiglenes magtárosok A gabonabetakarítás zavar* talanságát segíti, hogy a tsz- ek zökkenőmentesen adhassák át a terményt a gabona-fel- vásáiió szerveknek: A felvásárló vállalat nagy körültekintéssel készült a gabona átvételére. A meglevő raktárak mellett ideiglenes raktárakat is felállítottak a megye különböző pontjain, amiről értesítették az illetékes tsz- eket. A betakarítás idejére — hogy legkisebb fennakadás se legyen — huszonnégy ideiglenes magtárost Is foglalkoztatnak, Az eddigi tapasztalatok szerint az átvétel zavartalan. Nógrád megye legnagyobb ipari üzemében, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a KISZ-korosztályhoz tartozó fiatalok száma eléri az ezerszázat. A fiatalok háromnegyed része KISZ-tag, ki az üzemben, ki a lakóhelyén. Az üzemi KISZ-bizottság irányításával 14 alapszervezetben mintegy féiezren dolgoznak. Közülük mutatunk most be hármat, akik munkájukkal, tevékenységükkel példaként állhatnak valamennyi fiatal előtt. „Boldog vagyok.. Amikor találkoztam vele. egész lénye elégedettséget sugárzott. Egy pillanatra sem komolyodott el az arca, elé-' gedett és vidám volt. A boldog ember: Szakmar Rezsőné aki szerkesztőként dolgozik már nyolcadik éve a gyár szerkesztési osztályán. A gépipari technikum elvégzése után került ide Tizenöten dolgoznak ifjúsági szocialista brigádban Gépátalakítások, gépek tervezése, üzemrészek telepítése, s még sok érdekes feladat megoldása tartozik munkájukhoz. Nagyon jól érzi magát a közösségben, egymás iránt segítőkészek, minden problémát közösen, együtt oldanak meg. Zsuzsa (így közismert) már két éve a központosított irodák Ságvári Endre alapszervezetének szervezőtitkára. A gyár legaktívabb sportolói közé tartozik: az SÍBTC NB II. női kosárlabdacsapatának tagja. Megjegyzi; csak azért, mert a KohászHárom példamutató fiatal nak nincs kosárlabda-szakosztálya —, ezenkívül a Kohászkupában a női lövészcsapat tagjaként indul, készül élete első futballmérkőzésére. Férje a kereskedelmi osztályon, a DEXION szerelésveze- zetője. Kislányuk: 5 éves. A KISZ lakásépítési akció jóvoltából a Fáy András körút egyik otthonának tulajdonosa. Zsuzsa tehát olyan fiatal, akinek egyéni élete is rendezett, alakulása szerencsésen párosul az üzemben végzett lelkes, sokoldalú munkával. Terveiről kérdezem. Válasza: szeretne még hosszú ideig így élni, ilyen elfoglaltnak és fiatalnak maradni. Ez év májusában férje is, ő is egyszerre lettek tagjai a pártnak. Tudja, hogy most már még nagyobb felelősséggel kell élnie, s ezek után még inkább szeretne bizonyítani: megérdemli, ha úgy tetszik rászolgál a fiataloktól, idősebb munkatársaitól, mozgalmi és gazdasági vezetőitől kapott bizalomra Jó munkájáért Zsuzsa a „Barátság ifjúsági tábor”-ba küldött delegáció tagjaként hétfőn Kemerovóba utazott. „Bármikor, bármiben számíthatnak rám” lyosa, Homoga László mondta ezeket a szavakat. Ez így van, ezt igazolják a munkaidőn kívül, szabad idejében végzett pluszmunkák. A KSZGY- ben dolgozók valamennyien fiatalok. Eddig még nem érték el a Szocialista címet, de olyan brigád környezetében dolgozik a kollektíva, mint a Molnár Sándor által vezetett, többszörös aranykoszorús szocialista brigád, amely most már a Vállalat Kiváló Brigádja címért küzd, s ez mindenképpen hatással van rájuk. Laci a Szakma ifjú mestere vetélkedőben szeretne részt- venni, amennyiben még lesz ideje megvárni a kiírást. Ugyanis ebben az évben várja behívóját Az 1970/71-es tanévben befejezte a gimnázium IV. osztályát. A KISZ- klub vezetőségének tagja, állandó ügyeletes. Előadások, főleg az ifjúságvédelemmel kapcsolatos programok szervezése a fő „profilja”. Szereti a váratlan, gyors, aktív munkákat igénylő feladatokat. Az Angela Davis-akicóban irányítója, lelke volt a gárdának. A néphadsereg katonájaként is egész bizrtos megállja helyét. „Nagyon szeretem a szakmámat” Valent József, a villamosüzem beruházó- és felújító- csoportjának villanyszerelője. Tizennégy éve dolgozik az üzemben, a két acélöntő nagyapa és a lakatos édesapa követőjeként A Ki minek mestere vetélkedő során, 1969-ben az országos döntőbe jutott öt acélgyári fiatal egyike volt. A beruházó- és felújitócso- portban kulcsfontosságú szerepet töltenek be a villanyszerelők; az állandó korszerűsítések tulajdonképpen az ő munkájukon alapulnak. S ha a tudás mellé olyan szakma iránti szeretet és tisztelet párosul, mint Valent Józsefnél, akkor nagy dolgokat lehet végrehajtani. Tizenhárom éve KISZ-tag, párttaggá fogadását most várja. Az utánpótlás, a szakmunkásképzésben végzett lelkiismeretes munkájáról Is közismert. Nem mindennapi szakmai tekintélyét a fiatalabbak oktatásában, nevelésében is kamatoztatja. Eddig háromszor kapta meg a Kiváló Dolgozó címet. Brigádja, a Nógrádi Sándor ifjúsági szocialista brigád felhívást adott ki, melyben valamennyi ifjúmunkás kollektívát versenyre hívják a KISZ VIII. kongresz- szusa tiszteletére. A megyében ez az egyetlen ilyen jellegű felhívás amelyhez már több brigád csatlakozott Nógrád különböző üzemeiből, vállalataitól. Osgyáni Lajosné A karbantartó és szolgáltató j- gyáregység 20 éves esztergáNOGRAD — 1971. július 14., szerda
