Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

é Barangolások felvételik körül hogy a patetta — térdkalács — biztosítja a térdben a láb sok irányú mozgását. Sofia nem gondoltam, hogy a fény és a hang terjedési se­bességének tudása oly döntő lehet. A krónikás ugyanis tér- mészetesnek veszi, hogy egy pgdgfß ß KOrlátOD érettségizett fiatal — akit éretté nyilvánítottak! — tudja ezt a ma már egészen kicsiny, de lényeges adatot. Persze, ettől még ugyanúgy kelünk fel és utazunk a buszon, akár tudjuk, akár nem. Csak hát, egy főiskolai felvételin azért másképpen fest a helyzet. Mi is az a patetta? Július 6 — kedd. A szín­hely : Eger — Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola. Az utcán igencsak megugrott a hőmérő higanyszála. Bent, az épület­ben, az első emeleten a drukk borzolja a kedélyeket. Rózsa Sándor főigazgatói titkárral végigsétálunk a folyosón: nógrádiakat keresünk. Talá­lunk is kettőt, mindketten orosz—testnevelés szakra je­lentkeztek. Túl az írásbelin, de még a szóbeli előtt, nehéz szót váltani velük. Sápadtak, pedig tudják: az ajtó mögött nem emberevők ülnek. Nevük szólításával mosolyt erőltet­nek magukra, s mély lélegze­tet véve belépnek a felvételt jelenthető szobába. Az első kislány nevét nem írom le. Őszintén megmondva csalódást okozott. Jelesen érettségizett, s mindössze egy pontot szerzett a felvételiken. Nem hiszem, hogy térdsérülé­se oly nagy katarzist okozott volna, hogy ne tudja meg­mondani a már említett fény­es hangterjedési sebességet. A törést talán az okozhatta, hogy csak az érettségire készült, s közben elfelejtette, hogy a felvételi nem második érettsé­gi­A szóbeli kedélyes társasági beszélgetésnek is beillett vol­na. A szokásos kérdéssel — miért választotta ezt a páro­sítást? — indult, aztán arról érdeklődtek, hogy mennyi is a Föld—Hold távolság A króni­kásnak is akadt tanulnivaló- ja; egy életre megjegyezte, Másodikként Bakos Jolán következett, a salgótarjáni Madách Gimnázium és Szak- középiskola volt tanulója. Orosz nyelven folyékonyan bemutatta Salgótarjánt. Aztán megkérdezték: ki Magyaror­szág külügyminisztere? — Jo­li helyesen válaszol. Nyiri János tanszékvezető főiskolai tanár volt a felvéte- liztető bizottság vezetője. Szel­lemes szófűzéseivel feledtette a felvételizőkben a vizsga drukkját. Mint mondotta: min­den jelentkezőnél úgy kell rá- tapintani a tudásanyagra, hogy a feltett kérdések alapján nyugodtan és összefüggően vizsgázzon. Fel kell oldani a pszichológiai rövidzárlat lehe­tőségét. Szerinte a jelöltek je­lentős százaléka az átlagot jó­val meghaladó tudásszinttel és felkészültséggel rendelkezik. Ezt tapasztaltuk a sportpá­lyán is, ahová Csillag Béla adjunktussal, az intézet párt­titkárával sétáltunk ki. A gya­korlati felvételi végére érkez­tünk. Itt is két nógrádival ta­lálkoztunk, az SBTC két kitű­nőségével: Szőke Istvánnal és Vertig Józseffel. Mindketten földrajz—testnevelés levelező szakra jelentkeztek. Ha majd abbahagyják az aktív sporto­lást, az ifjúság nevelésével akarnak foglalkozni. Szőke Pistának a magasugrás, Ver­tig Jóskának a korlát és a sprintszám ment a legjobban. S hogy mit mutat a felvételi „tabella'’, az két hét múlva derül ki mind a négyük szá­mára. Kevés nógrádi jelentkező Dr. Nagy József főigazgató- helyettes távozni készül. Mi­kor megtudja, hogy honnan érkeztem, szívélyesen tessékel szobájába. A nógrádi gyere­kekről beszélgetünk: hogyan is szerepelnek Egerben. Elis­merőleg emlegeti a neveket; Balázs László, Kiss Gabriella, Prókay Gábor — akik vala­mennyien nevet szereztek már maguknak a főiskolán. De a főigazgató-helyettes azt is megjegyzi, akárcsak Kerey Miklós, a főigazgatói hivatal vezetője, hogy Nógrádból ke­vés a jelentkező. Megyénk ke­retszáma 42, s még azt sem tudjuk betölteni! Nem mintha kevesen lennénk, de megyénk­ben nem a legjobb a főiskolai előkészítés. Több felvételi­zőnknek például fogalma sem volt arról, hogy mit kell csi­nálni ilyenkor, s ezért elbátor- talanodnak, még azt is elfe­lejtik, amit tudnak. Sokszor a felvételiztető bi­zottságnak is fájdalmat okoz egy-egy válasz. A legnagyobb problémát ugyanis az jelenti, hogy a hallgatójelöltek nem is csekély százaléka csak lexi kálisan tud gondolkodni, nem tudja összekapcsolni az egyes anyagrészeket, Annak ellené­re, hogy azok a gyerekek, akik a felvételin megjelennek, jó kiállásúak, gondolatvilá- gukbant, érzésükben megfon­tolt emberek. S ez néha mégis kevésnek bizonyul, itt a tény­leges megfeleltség a döntő. Az okokat néha évekre visz- szamenően kell keresni. Éppen ezért szükséges lenne, hogy évente legalább egyszer ösz- szehívnák a főiskolákra je­lentkezőket, s ismertetnék követelményrendszert velük. Az egri Ho Si Minh Tanár­képző Főiskolára 1971-ben 17- féle szakpárosításra több mint 300 új hallgatót vesznek fel Megyénkre 42 férőhely jutna, de ezt a számot az idén ■sem tudjuk nyújtani Ideje lenne elgondolkodni ezen is, s a szükséges lépéseket megten-: ni, hogy az annyit emlegetett pedagógushiányunkon a beke­rültek számával is enyhítsünk, Molnár Zsolt Kulturális NYÁRON is CSÓKOLNAK a múzsák, a könyvkiadásban mindenesetre, hiszen a tan­könyvszezon ellenére is sok új érdekes könyv megjelené­sét várják. Talán a legna­gyobb érdeklődés a Filmlexi­kon I. kötetének boltokba ke­rülését előzi meg. A lexikont júliusban szállítják el a nyomdából. Sokan keresik a Műszaki Szótár és a Magyar —német kisszótárt, amely au­gusztusban jelenik majd meg. Hamarosan megérkezik a könyvesboltokba a 10 év aranyérmes trófeái című könyv is, melyben a rövid magyar és német nyelvű tá­jékoztató után egész oldalas, művészi kivitelű fényképek mutatják be az 1960-as évi aranyérmes szarvas-, dám- és őztrófeákat. A kötetre már csaknem 50 előjegyzést vezet­nek a salgótarjáni könyves­boltban. Hr' ÉVADZÁRÓ PROGRAM­KÉNT egri tanulmányúton vesznek részt a TIT-szakosz- tály elnökei és titkárai, mint­egy 30-an. A 16-án sorra kerü­lő úton megtekintik a neve­zetes Egri Dohánygyárat, ellá­togatnak a pedagógiai főisko­la csillagdájába, 3 természete­sen nem maradnak ki a prog­ramból Eger város történelmi nevezetességei sem. VÁLTOZNAK AZ IDŐK. változnak a „divatok”. Vonat­kozik e:z a temetkezési szoká­sokra is. A régmúlt időkben, egészen a XIII—XIX. szá­zadig a templomok közvetlen környezetében hántolták el az elhunytakat. E hagyomány őr­zői az alsópetényi templom tőszomszédságában található különleges alakú sírkövek is, A sírkövek négylevelű lóheré­re emlékeztetnek, az 1800-as évekből származnak. Külön érdekességük, hogy rajtuk szlovák nyelvű feliratok ol­vashatók. !*| INGYEN VAN A CSÍNOM PALKÓ, mármint az Állami Biztosító salgótarjáni fiókjá­nak CSÉB tagjai részére, akik augusztus 14—15-én a Tisza parti város szabadtéri játé­kaira látogatnak. Nyolc nagy Ikarusszal háromszázhatvanan utaznak Szegedre, hogy két kellemes napot töltsenek ott. Kiváló munkát végeztek az út szervezői, hiszen még arra is volt gondjuk, hogy négy busz utasai odafelé Cegléddel, a másik négyben utazók pedig Kecskeméttel ismerkedhesse­nek meg útközben. (Visszafelé megcserélik az útvonalat!) Mi több, még strandolási lehető­séget is biztosítottak. Ezek után már szinte természetes, hogy az idei szegeri szabad­téri játékokra utazók létszá­ma minden eddigit meghalad! i*i A HATÁROZATOK, DO­KUMENTUMOK című soro­zatban jelent meg* A KISZ központi bizottságának irány­elvei a KISZ agitációs mun­kájának rendszerére és to­vábbfejlesztésére című kiad­vány, mely dr- Gombár Jó­zsefnek, a KISZ KB titkárá­nak előadói beszédét tartal­mazza. Érdeklődéssel forgat­ják a kiadványt megyénkben is, hiszen számos, fontos ifjú­ságot érintő téma szerepel benne. Olvashatunk a tömeg­kommunikációs rendszer if­júsági munkájáról, a szóbeli agitációról, sőt, a sajtó és a könyvkiadás feladatairól is. BÖNGÉSZTÜNK a TIT me­gyei szervezetének a követke­ző idényre készülő programjai között, s több újdonságra bukkantunk. Ezeknek egyike példánl az, hogy gépíró-tan folyam indul az ősszel, a tit­kárnőképző tanfolyamot pedig „szakosítják”, azaz egyéves és kétéves kurzust is indítanak belőle. A Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem­mel közösen hathónapos gépe sített ügyviteli tanfolyamot szervez a TIT. Nagy szükség van erre, hiszen a vállalatok egyre-másra térnek át a gépe­sített ügyvitelre. Az „Ügyvitel szervezése és gépesítése” cí­mű tanfolyamon a készletgaz­dálkodástól és a költségel­számolástól kezdve egészen az integrált adatfeldolgozásig számtalan témáról beszélnek a budapesti előadók. Ti P l\ 11 [íj i Játékosok és szeretők A „Hideg napok” című re- gyarország gumiellátását és génye megjelenése óta Cseres ezért, kerül, amibe kerül. Tibor neve általánosan is­mert, úgy tartják számon, mint, aki a második világhá­ború és az azt követő idők­ről szenvedélyes igazságkere­séssel vall, úgy ír, hogy ér­mindenen keresztül erőszakol­ják hóbortos tervüket, miköz­ben a szocializmus elvének el­ismerését is attól teszik füg­gővé: ki milyen lelkesedéssel támogatja a gumipitypang­ban játszódnak le, már ko­rántsem olyan kidolgozott, mint az első időszak, szinte csak a sorsok további alaku­lását jelzi a változott körül­mények között. A „fondorlatoson okos re­génykompozíció” olvasmá­dekeltsége szerint kit-kit más- mozgalmat. Nálunk már hát- nyosságát emeli, Jiogy Cseres " Tibor ebben a muveben is ki­tűnő, változatos elbeszélőnek bizonyul, jól ismeri a megyei világ kiskirályainak lelkivilá­gát, a magán- és közerkölcsök fellazulásának következmé­nyeit, (a cím, „játékosok és szeretők” a kor politikájára hivatkozó, azzal sok minden­ben visszaélő szereplőire cé­loz), ugyanakkor nem hiány­zik belőle a humorral elegy szatíra sem. A regény igazi mondandó­más módon, de szíven talál- vanezer holdon termesztik a jón vagy megrendítsen. teljesen haszontalannak bi­A világ megváltoztatásához zonyuló növényt, amikor ki- úgy akarok hozzájárulni — derül, hogy a szolgai módon hangoztatta egyik nyilatkoza- utánzott országban mindössze tában —, hogy tanúvallomá- egy kis kísérleti telepen fog­sommal könnyítsék felelőssé- lalkoznak vele. gémén, s gyónásommal igyek- a személyi kultusz törvény­szem könnyebbé tenni minden telenségeit jól mutatja a re- lelkiismeretet, mely szavamra gényben a három per. Az el- figyel. sőben a vádlott Korniss Dezső A „játékosok és szeretők” áll a statáriális bíróság előtt, című regénykompozíciójában de neki sikerül megszöknie a személyi kultusz éveinek a „börtönből”, bár, legalább­nagy körképén mutatja be is gondatlanság és felelőtlen- ja: nem lehet helyes az olyan- " - - • politika, amely az embereket igazi helyükről és életükből kizökkenti, nem lehet tartó­san építeni azokra, akik min­den funkcióban egyaránt „jól" megállják a helyüket, de ugyanakkor valójában sehol sincsenek otthon. Kár, hogy irói módszerének magas szin- ség erejéig bűnös. A máso- tű alkalmazását. dikban Darák József kulák­A regény főhőse Gyaraki nak minősített mintagazdát László, a vidéki újságíró, aki rpár majdnem felakasztják, szülei akarata szerint evan- mert a portáján tárolt közös gélikus lelkipásztornak ké- kazlakat mások (gyerekek, szült, de a politika áramlatai, vagy felbúj tott emberek) fel- a sztálinizmus doktrínái kö- gyújtották. A harmadikban a vetkeztében találkozunk vele, teljesen büntetlen Czakó Ba- ebben a regényében, különösen mint téglagyári agyagtaposó- lázs középparasztot be nem val, festővel, járási tanácséi- bizonyított „szövetkezetellenes nőkkel, végül mint egy min- magatartása miatt” halálra ítéli ugyanaz a bíróság, mert „akasztásnak lenni kell”, pél­dát kell mutatnia az „osztály­ellenség” kiirtására. A második korszak esemé­nyei 1953, 1956—57 és 1960­a második részben sok a va­lószerűtlenség és helyenként bántó naturalizmussal is ta­lálkozunk. Ettől függetlenül azonban az önvizsgálatnak, egy letűnt és reméljük soha vissza nem térő korszaknak jó ábrázolása ez a regény. Csukly László denbe belefáradt, de humaniz­musát mégsem elvesztő állás­talannal. A hozzá kapcsolódó sorsok alakításán keresztül láthatjuk meg, hová vezetett egy téves elmélet, nevezetesen az osz­tályharc egyre élesedésének elmélete. A regény több kérdést vet fel; az-e a hatalom dolga, hogy törvénybe foglalt igaz­ságainak megsértőit büntesse vagy az-e, hogy eleve számít- Saret Drabble: Malomkő. Pat- jtQn mag VETŐ: Csapiár Vil­A hét könyvei EURÖPA KIADÓ; Sóiéin Varkonyi Péter; Magyar^ Aléchem: Énekek éneke. Mar- amerikai kapcsolatok, 1945— 1948. Vallástörténeti Kislexi­son törvénysértőkre és előre ricia Highsmith: A balek. A elrettentse őket a törvénysze- mongol irodalom kistükre, géstől? Bűnösnek ítélhet-e Konsztantyin Pausztovszkij: bármely bíró olyan vádlottat, Fehér szivárvány. Maurice akinek törvénysértése „maxi- Pons: Róza. Horia Stancu: A málisan valószínű", vagy csak félhold árnyékában (Krite- Thiery Árpád: Bábel volt. Vé~ az ítélhető el, akinek bűnös- rion, Bukarest). Gencso ménd. Veres Péter: Szárszó, ségét tényekkel bizonyították? Sztoev: Az arany ára. Tamkó Zágoni Ferenc: Rozsda. mos: Lovagkor. Mándy Iván: Egy ember álma. Miklós Jut­ka: Visszaölei a föld. Munká­csi Miklós: Saint-John hullái. Örkény István; Időrendben. Ezekkel a kérdésekkel viasko­dik Fröhlich Géza, a koncent ráciős tábort megjárt ügyész, aki kétségei elől öngyilkos­ságba menekül. Ki az igazi bűnös? A ha­talom, amely inspirálja tart­Sirató Károly: A hegedű vő­legénye. KOSSUTH: Földes György: Síkos a pálya. Dr. Kulcsár Viktor: Falusi telepü­lés és életszínvonal. Marx— Engels művei 27 Pullai Ár­pád: A Magyar Szocialista hatatlan módszereit, vagy az Munkáspárt ifjúságpolitikájá- egyén, aki elfogadja és alkal- nak néhár^ kérdéséről. Dr. mazz-a azokat? Az író biztos kézzel vezet bennünket és sze­replői sorsával mutatja meg, hogy az elvtelenség, a hasra- esés, a kritikátlanság, a meg­félemlítés sem az államnak, sem az egyéni előrehaladás­nak nem lehetnek tartósan alkalmazható módszerei. A regény cselekménye lé­nyegében két korszakban és két helyszínen játszódik le. Az első részletesebben kidol­gozott korszak az 1950—52-es éveket ábrázolja, a helyszín pedig Zaránd kisváros és Te- cső szövetkezeti falu. Ez utób­bi helyen létesítik egyre erő­szakosabban és nagyobb terü­leteken a gumipitypang-ültet- vényeket. Hiába tiltakozik több alkalommal a szövetke­zet tagsága: valakik, nem is a legmagasabban, elhatároz­ták, hogy a kokszagiz (gumi- pitypang) gyökerének gumi­tartalmából megoldják Ma­NÓGRÁD - 1971. július 11., vasárnap (4áonumeHtáfss mü készül MŰ­SZAKI: Dr. Falmisch Ottó: Gépjárműdiagnosztika. Kádár Aba—Dr. Benkó Imre—Siklós Andor—Dr. Taky Ferenc— Majoros András: Érintésvé­delem. Dr. Mucskai László: Kristályosítás. ZRÍNYI: K. K, Rokosszovszkij: Katonai köte­lesség. AJÁNLATUNK A messzire tűnt gyermekkor világa, tisztasága semmivel össze nem hasonlítható őszintesége és szépsége „látogatott el” tegnap este a tévénézők millióihoz. Aki a képernyő elé ült, minden bizonnyal egy kicsit ismét gyermekké változott. Bennünket, sokat rohanó, civakodó, veszekedő, hajdani ál­mainkat elfelejtő felnőtteket kivétel nélkül megkapott az a derű és líra, amely a Ludvik Askenazy kisregényéből írt te-, levíziós játékból áradt. Szerelem a ládában. Ezt a címet viselte a tévéfilm. Ta­lán mindegyikünk életében volt egy hajdani, csodálatos és titokzatos „láda” annak idején. Amelyben nagyszerűen le­hetett játszani. Pontosan úgy, mint a filmbeli kisfiú és kis­lány tette. A láda külön világot jelentett, nemcsak a kisfiúnak és kislánynak, hanem a felnőtteknek is. A festőnek és a nagy­lánynak, aki rövid néhány év leforgása alatt elfelejtette az életét betöltő „apróságokat” és olyan közömbös felnőtté vált, mint körülötte oly sokan. A történetnek gyerekek a szereplői, de a felnőtteknek szólt. Tükröt — nem egyszer görbe tükröt — tartva elénk. Csodálatos játékot játszanak végig, gyerekként, felnőtt mód­ra. Ügy mint anyuka és apuka. Szeretnek együtt játszani, de a ládát csak akkor kaphatják meg, ha van kiutalásuk. Meg ha házasok. Mert a hivatal engedélyéhez és a papírhoz mindig ragaszkodni kell... A kisfiú és a kislány csodálatos­nak látta az üres ládát. Ártatlanul és gyanútlanul játszották azt, amit a felnőttektől láttak. Amíg „anyuka” a levest főz­te, „apuka” újságot olvasott. És néha veszekedni is kellett, mert azt az igazi anyukák és apukák is úgy szokták... A kisregény hangulata, lírája kitűnően érvényesült a képernyőn. Askenazy csipkelődései szinte kivétel nélkül célba találtak. Gyerektörténetet láttunk a televízióban, de olyan történetet, amely minden városban, minden országban és bármelyik esztendőben megtörténhet. Mindaddig, amíg felnőttek, gyerekek és ládák vannak... * Ezen a héten ismét elárasztott bennünket a sportműsor, ma ismét bőven kapunk belőle. Este 20.05 perckor Bécs jelentkezik a vívó-világbajnokság műsorával. Ezt követően a Különleges ügyosztály címet viselő, ma­gyarul beszélő angol filmsorozat, A trójai tartálykocsi című része teszi próbára a krimit kedvelő nézők idegeit. Utána ismét vívás, majd az immár véget nem érő Kicsoda—micso­da?, és megint Telesport. Cs. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents