Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

Szövetkezeti iparunk életéből .1 J ogászok a szövetkezetért MAR' TÍZ ÉVVEL ezelőtt felismerték a szövetkezetek vezetői, hogy az ügyvédi mun­kaközösségek által nyújtott jogszolgálat a szövetkezetek számára nem elegendő. Akkor egy teljesen új és sajátos szervezeti formát: a jogi iro­dát hozták létre. A cél azóta is változatlanul az, hogy a szövetkezeti jogtanácsosok szakmailag függetlenek legye­nek. Élő bizalmi kapcsolat alakuljon ki ja szövetkezetek és a jogi munkakörben dolgo­zók között. A jogtanácsosok közvetlenül részesei legyenek a termelés- és gazdaságszer­vező munkának. A lényeges döntések előkészítésének tevé^ kény közreműködőivé válja­nak. Vegyenek részt a szövet­kezet jogaira és kötelezettsé­geire kihatással levő tárgya­lásokon és vezető testületi üléseken. Erősítsék a szövet­kezetek önállóságát, önkor­mányzati autonómiáját, a szövetkezeti tagok tulajdonosi helyzetét, és a tagsági demok­ráciát. Fokozzák a szövetke­zetek társadalmi jelentőségét. Lássák el a szövetkezetek jo­gi képviseletét. Vegyenek részt a szövetség érdekképviseleti munkájában. A célok eléréséhez nagy se­gítséget nyújtott az a vita, amely 19üB-ban kezdődött, és főleg az ezt lezáró, új sza­kaszt megnyitó, az MSZMP Politikai Bizottsága által el­fogadott és azóta már a jogi szabályozásban és a szövetke­zeti életben is többé-kevésbé gyakorlattá vált új szövetke­zetpolitikai elvek. Az MSZMP X. kongresszusa is megerősí­tette: „a szövetkezetek mind gazdasági, mind társadalmi szempontból rendkívül jelen­tősek”. A megyénkben működő 20 Ipari szövetkezetben dolgozó mintegy 3500 tag életkörül­ményeivel, tevékenységével, termelésével és szervezeti éle­tével kapcsolatban felmerülő GONDOSKODÁS Szalai Tiborné egészen fia­talon — tizenegy éve — ke­rült a karancskeszi Éj^tő Ktsz-hez. Néhány hónappal a szövetkezet alapítása után kezdte a munkát. Mint fő­könyvelő — igazán fel tudja mérni a fejlődést. — Azóta bizony a termelés megtízszereződött. Idén a ta­valyi 13 és fél millióval szem­ben már 15 és fél milliós ter­vet határoztunk meg, de ezt hét és fél százalékos haté­konyságnövekedéssel. — Nálunk is sokszor szó­ba került az utóbbi időben a nők helyzete. Igaz építőipar a miénk, így viszonylag kevés nő dolgozik nálunk és első­sorban adminisztratív munka­körben. Megbecsülésükre a szemlé­letváltozás ma már mérhe­tő. Az Idén a szövetkezet ve­zetősége például rendezte a dolgozó nők bérét. Ma átla­gosan havi 200—300 forinttal kapnak többet az állandó munkát végző nődolgozók. Egyébként is reálisan értéke­li a vezetőség a munkát. Ju­talmazásnál. kiváló címek odaítélésénél a jól dolgozó nők számára is minden eset­ben biztosítják az anyagi és erkölcsi elismerést. Az építőiparban nagyon sok a nő számára tiltott munkahely. Ezért a jövőben sem lehet arra számítani, hogy még többnek biztosítsanak munka- lehetőséget. A szövetkezet tevé­kenysége még inkább a szol­gáltatómunkára, a lakások, épületek karbantartására irá­nyul. Az új ötéves terv alatt mintegy 65 százalékos terme­lésfelfutással számolunk, ugyanakkor a bérszínvonal növekedését mintegy 23 szá­zalékban terveztük meg — mondta Szalai Tiborné. jogi kérdésekkel foglalkozik a jogi iroda négy jogtanácsosa. AZ ÉLŐ ÉS bizalmi kap­csolatra jellemző, hogy évente több mint kétezerszer veszik igénybe a szövetkezetek a jo­gi szolgálatot. Ezzel szemben a peres ügyek száma évi há­romszáz. A tevékenységre jel­lemző az is, hogy a lemérhe­tő anyagi előny a szövetkeze­tek számára meghaladja az évi négymillió forintot. Ter­mészetesen a mindennapi életben előforduló, a terme­léssel, gazdálkodással és a fej­lesztéssel kapcsolatos ügyek­ben, tárgyalásokon és vezető testületi üléseken való részvé­tel forintban nem mérhető, de jelentős eredményt hoz. A jo­gi iroda — az átfogó és kibő­vített munkafeiadata folytán — kezdeményező, előre vivő szerepet tölt be a szövetkeze­tek életében — így nem csu­pán adminisztratív szerv. Sokat foglalkozunk az új szövetkezetpolitikai elvek gya­korlati megvalósításával.' Elő­készítettük a közgyűlések ál­tal megalkotott — munka­ügyi, osztalék és nyereség­részesedési, a személyzeti, a közgyűlési, a választási, az önköltségszámítási, az ügy­viteli szabályzatot. Kidolgoz­tuk a. vezetőség, az ellenőrző- bizottság. a munkaügyi bizott­ság ügyrendjét. Foglalkozunk a szövetkezetek belső mecha­nizmusának kialakításával, és fgy előttünk áll a szervezeti és működési szabályzat meg­alkotása. A megyei ipari szövetkeze­tek VI küldöttközgyűlése megállapította, hogy a szövet­kezetek helyeslik, hogy a jo­gászok a jogi irodához tartoz­zanak és ezáltal meglegyen az általuk elérhető közös mű­hely, a konzultálást lehetőség, a kölcsönös helyettesítés. Ren­delkezésükre álljon a jogi, gazdasági és műszaki szakiro­dalom. Szükségét látják, hogy a jogi képviselők — akiknek munkája közvetlenül befolyá­solja a szövetkezetek gazda­sági eredményét — szakmai­lag függetlenek legyenek. Ezért a. jogi iroda a szövetség küldöttközgyűlésének felügye­lete alatt önálló intézményként működik és fenntartását a szövetkezetek önkéntes társa­sági szerződés útján, költsége­ik terhére finanszírozzák. A jogtanácsosok az ügyek inté­zését kizárólag a képviselt szövetkezetek igénye szerint, önállóan, szakmai felelősség­gel végezzék. A jogi iroda ve­zetője gondoskodjon a szük­séges munkák jó ellátásáról, és a jogász utánpótlás bizto­sításáról, mivel a szövetkeze­ti jogászok létszámának növe­lése, sőt a meglevő létszám megtartása is problémát okoz. Ennek oka egyrészt az, hogy a képzett, az ilyen munkára' alkalmas jogászok száma ke­vés. AZ IPARI szövetkezetekben végzett jogi tevékenység meg­becsülésének tekintjük, hogy a jogi iroda vezetőjét a VI. kül­döttközgyűlés küldöttnek a Magyar Jogász Szövetség Szö­vetkezeti Szakosztályának ala­kuló közgyűlése az országos választmány tagjának válasz­totta meg, és tisztségviselő a vállalati jogász szakosztály­ban is, azzal a kötelezettség­gel, hogy képviselje a szövet­kezetek és speciálisan a jog- tanácsosi kar érdekeit. Or. Szőllős Gyula vezető jogtanácsos Országos versenyre készülünk Évek óta hagyományossá váltak a szövetkezeti sport- versenyek. Az OKISZ, KI- OSZ sportosztálya tizenegy sportágban rendezi meg az országos versenyeket, amelye­ket házibajnokságok és me­gyei versenyek előznek meg. A legjelentősebb és a legna­gyobb tömeget felvonultató esemény mindig az országos atlétikai verseny, amelyet az idén negyedik alkalommal rendeznek meg. Annak ellenére, hogy me­gyénk szövetkezeteinek taglét­száma a többi megyéhez vi­szonyítva alacsony, mégis je­lentős eredményeket értünk el a korábbi versenyeken. Me­gyei szövetkezeti válogatot­tunk 1968-ban bronzérmes lett, 1970-ben Székesfehérvá­rott a 4. helyezést érte el. Eredményeink, valamint a tö­megsport területén. kifejtett munkásságunk elismeréseként az idei országos atlétikai ver­seny lebonyolítására megyénk szövetkezeti bizottságát kérte fel az OKISZ és a KIOSZ sportosztálya. A versenyre augusztus 28-án kerül sor Salgótarjánban, a SKSE-sta- dionban, ahol 15 megyéből mintegy 300 versenyző rész­vételére számítunk. A szerve­ző bizottság már megalakult és munkához látott. De nem­csak a rendezést szeretnénk jól ellátni, hanem a verse­nyen is kiemelkedő eredmé­nyeket Igyekszünk elérni. Ezt megelőzően július 17-én kerül sor a megyei döntőre, ahol az eredmények alapján alakul ki a nógrádi válogatott. A vá­logatott részére rendszeres edzéseket biztosítunk, és bí­zunk abban, hogy csoportunk ismét dobogós lesz. Kiss László szöv. pol. osztályvezető A S&lgó Cipőipari Szövetkezet az első félévben :>9 ezer pár ci­pőt és balassagyarmati részlege mintegy 12 ezer pár papucsot gyártott a kereskedelem száma- ra. Az idei tervük 100 ezer pár. Bár időarányosan ennek felét sem tudták teljesíteni, de mégsem mondtak le az eredeti elképze­lésről. Alapanyaghiány miatt volt némi elcsúszás a batáridőknél, de nem olyan nagymérvű, hogy ezért a kereskedelem kötbérigény, nyel lépett volna fel. Az utóbbi hetekben ismét gya­koriak voltak a szövetkezetnél a látogatók. A kereskedelem kép­viselői sorra érkeztek, hogy meg­löki otsék a szövetkezet régi és új modelljeit és természetes a második félévre lekössék a ter­melést. Mintegy M modellel dol­gozik már ez a szövetkezet és az újabb, modernebb, divatosabb tí­pusok kialakítása szinte állandó­sult. Modellezéssel nemcsak az érre hivatott! személy foglalkozik, hanem szinte a szövetkezet vala­mennyi vezetője. Nem is ered­ménytelenül. Most mintegy is új modellt mutattak be, ami meg­nyerte a kereskedelem képviselői, nek tetszését. Ü.i kaptafakészletet is beszereztek, hiszen a jövő di­vatja egyre inkább a szélesebb orrú cipő. A szövetkezetnél 25 tagú kol­lektíva foglalkozik felsőrészkészí­téssel, a két szabász kivételével, valamennyi nődolgozó. Elsősorban az ő munkájukat dicsérik a szebbnél szebb modellek. Ké­pünk a felsörészkészíta műhely­ben készült. A gyakori átcsoportosítás gondjai A jobbágyi Építőipari Ktsz építőipari tevékenysége, bár­milyen rosszul hangzik is, az utóbbi években csökkent. Bé­rezési gondok miatt többen elagyták a szövetkezetét, át­mentek a jobb keresetet biz­tosító TÖVÁLL-hoz. Igaz, hogy a remény nem minden­kinél vált valósággá, mert az utóbbi időben már egyre töb­ben jelentkeznek a ktsz-nél. A napokban is felvettek egy visszatérő kőművest. Bacskó János elnöktől ér­deklődtünk a szövetkezet. helyzetéről, idei terveikről, gondjaikról. Az utóbbiból bő­ven akad. Tőle tudtuk meg a következőket. Az idén több mint 11 milli­ós tervet határoztak meg. Eb­ből 8 millió 700 ezer forint érték az építőmunka akkor, ha a különböző szakipari rész­legek termelését is beleszá­mítjuk. A kimondottan épí­tő jellegű tevékenység kevés. Annál erősebb viszont a la­katos, épületbádogos, víz-, és fűtésszerelési munka, ezenkí­vül jelentős asztalosrészleg­gel dolgozik a szövetkezet, ahol ugyancsak épületaszta­los-ipari termékek, főleg nyí­lászáró szerkezetek készül­nek. Most legnagyobb munká­juk a Solymári Téglagyárhoz készülő vas-, illetve acélszer­kezetek gyártása. Az építőkapacitás bővítése érdekében pályázatot adtak be. Elsősorban a kisgépesités- ben látnak jövőt, és nem a munkaerő szaporodásában Igaz, tavaly év végén már három darab habarcs-, illetve betonkeverőt beszereztek. Az asztalosrészleg egy nagy csi­szológépet kapott. A bádogo­sok lemezvágó ollót, ugyanak­kor az idén megvalósították már a propán-bután gázzal va­ló forrasztást, amivel lénye­gesen termelékenyebbé vált a munka. Egy új GAZ 2,5 ton­nás tehergépkocsit is besze­reztek. Erre különösen nagy szükségük volt. Sajnos a ZIL tehergépkocsijuk már január óta áll, motorja tönkrement, helyette másikat hiába keres­nek, eddig még nem sikerült beszerezni. Ez a gépkocsi, ha üzemképes lenne, a szövetke­zetnél nemcsak az építőanya­gok szállítását könnyítené meg, hanem szabad kapacitás­ban esetleg még helyi fuvar- özolgáltatást is végezhetnének. Kétségtelen tehát, hogy gaz­daságilag is igen kedvezőtle­nül érinti a szövetkezetét a motor hiánya. A szövetkezetnél örökös a létszámprobléma. A környé­ken nagyon is érvényesül az ipar elszívó hatása. Bár a szövetkezet vezetői most már úgy vélekednek, hogy észre­vehetően érződik az új sza­bályozó rendszer hatása is. Ennek a következménye, hogy egyre többen jönnek vissza olyanok, akik már korábban elmentek. A másik gond az anyagbe­szerzés nehézkessége. Igaz, a szövetkezetnek általában csak kisebb mennyiségekre van szüksége, és így nehezebb a beszerzés. Most különösen pa­naszkodnak a falazóanyag hiányára. Nincs elegendő sa­lakblokk és blokktégla sincs. Emiatt elsősorban a lakásépít­kezési munkaszervezés nehéz­kes. Nem mindig kapnak, amikorra kell, áthidaló betonelemeket sem. Ügy vélekednek, hogy a munkaellátottság a már állan­dósult anyaghiány ellenére is általában biztosított. A gya­kori átszervezés, átállás, a munkaerő átcsoportosítása vi­szont a termelés, tehát a tel­jesítmények rovására megy, és nem egyszer a határidők elcsú­szásához vezet. Az első félévi kilátások a már említett okok miatt nem a legjobbak. Túl sok az úgy­nevezett befejezetlen munka, amit éppen az anyaghiány miatt nem tudnak sem elszá­molni, sem átadni. A második félévben tehát még igen so­kat kell tenni a jobbágyi Épí­tő Ktsz területén, -ha az év elején meghatározott tervet maradéktalanul teljesíteni akarják. Az akarat mellé azonban jobb anyagellátás is szükséges. Készül a nógrádmegyeri Vas- és Fémtömegcikkipari Ktsz új tot fordítanak. Az első lépcsőben a lakatosrészleget telepítik telephelye. Létesítésére saját erőforrásból és központi támogatással 15 millió 300 ezer form­át korszerűtlen műhelyeikből. Előreláthatólag szeptemberben már az új telephelyen végzik a termelést

Next

/
Thumbnails
Contents