Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

Gyermekeink érdekében

r 7.Amikor ezt a kis könyvet a pedagógusok, főként a pályakezdők és a felnőttnevelésre éppen fölkészülő főiskolások jóindulatába ajánlom, egy régi kép villan emeléke- zetembe. Ott ülök a tanári szobában, fogadóórát tartok, es pokolian ver a szívem. Mit is mondjak azoknak a nálam jóval idősebb és tapasztaltabb apáknak és anyáknak, akik sokkal többet láttak az életből, mint én; fáradtak, megviseltek, sokszor körülményeik foglyai, és tanácstalanul néznek rám, a zöldfülű ifjúra, mert várnak tőlem valamit.”

Ezekkel a mondatokkal indítja Bozóky Éva „Szülőkhöz szólunk" című könyvét, így már első szavaival hangsúlyozza, hogy nemcsak szülőkhöz szól, de pedagógusokhoz is, sőt a pedagóguspályára készülő fiatalokhoz is. Hiszen a gyerek helyes nevelése nagy mértékben függ a szülő és a

pedagógus összehangolt munkájától. Egymástól elszigetelten nem érhetik el azt az eredményt, amit együtt.

Az egykori „zöldfülű” tanárnő ma már magas pedagógiai, pszichológiai műveltséggel bíró újságíró, három- gyermekes anya. Tanultságát a gyakorlati élet tapasztalatai gazdagítják, ezért tanácsai nem papírízüek, vagy mint ő írja: nem ad receptet a neveléshez. Annál sokkal többet ad; megtanítja a szülőt, nevelőt a gyermek megismerésére, mely a helyes nevelés alapja.

Miért nem boldogul sok szülő a gyermekével, holott mind csak jót akar neki? Mert helytelen úton jár, s ezzel ellenkező hatást ér el, mint amit szeretne. „Sok szülő még ma is fennen hirdeti: a gyermek akaratát kívánja megtörni, számára az engedelmesség a legfontosabb. Pedig ég óvjon az akarat megtörésétől, a gerincetört embertől,

|vi liMÉHYÜNK" I

AJÁNLATUNK ■

Párkány László „pedáns angol család”-nak titulálta Forsyte-ékat, akitől vasárnap este búcsút vettünk. Féléves sorozat ért véget. Bizton állíthatjuk, hogy John Galsworthy regényének angol tévéfilmváltozata közönségsikert aratott. Ezen az sem változtat, hogy szinte a sorozat kezdete óta az ellenzőknek is népes tábora alakult ki, akik alkalomról alkalomra elmondták kifogásaikat az éppen sugárzott sorozatról. (Tehát ők is szorgalmasan végigülték az adásokat.) Piacon, presszókban, családi körben „Forsybe-klubok” alakultak, ahol élénk viták zajlottak — különböző előjelekkel — a • regény és a tévéfilmváltozat viszonyáról. A befejező adással kapcsolatban például elhangzott, hogy csaknem egy kötetnyi anyagot sűrítettek össze.

Véleményünk szerint, A Forsyte Saga-sorozat alapvetően szerencsés feldolgozás volt. A film alkotói elsősorban arra törekedtek, hogy a nagy családregényben rejlő társadalmi vonatkozásokat is kidomborítsák, s ez dicsérendő törekvés, Valóban társadalmi körképet kaphattunk a korabeli angol viszonyokról, ha értő szemmel figyeltük az adásokat. Ezen túl, természetesen jól is szórakoztunk. S a kettő nem mond ellent, ma ritka jelenségnek is számít.

Kifogásainkat ezúttal nem mondjuk el, esetenként ezekről is volt szó e hasábokon. Még csak annyit, hogy a magyar könyvkiadás ismételten nem a legjobban vizsgázott rugalmasságból. Ügy tudjuk, hogy A Forsyte Saga nagyobb meny- nyiségben még csak ezután kerül a piacra, jóllehet, nem ártott volna a sorozat befejezése előtt kiadni. Befejezésül: úgy véljük, hogy az irodalom és a televízió kapcsolatának pozitív példájával találkoztunk A Forsyte Saga műsorra tűzésével. Reméljük, további hasonlóan jó sorozatoknak is örülhetünk még a jövőben.

Ma, az ön például, hogy folytatná? című Kállai Istvánműsort láthatjuk. S tartalmas zenei élménynek ígérkezik Anneliese Rothenberger műsora.

(tőth)

a meghunyászkodó hízelgőtől. Nemcsak boldogtalan gyermek az ilyen, de olyan ember lesz belőle, kiben soha, senki nem bízhat meg. Az akaratot erősíteni, fejleszteni kell. Hogy pedig ne szegüljön. szembe józan tiltásainkkal, annak biztosítéka az érzelmi kapcsolat, majd az értelem belátó helyeslése” ■— írja a szerző.

De hogyan jut el a gyermek a „belátó helyeslésig”? Erre a saját és mások tapasztalatait is összegyűjtve segíti rávezetni az olvasót. Neves tudósoktól, költőktől idéz, amellett az életből vett példákkal illusztrálja mondanivalóját, színesen, olvasmányosan. Foglalkozik a családok mai problémáival, a gyermek és a nevelő hibáival. Néhány fejezetcím: Boldog-e a gyermekkor?, Tilalomfák, Társadalmi lényt nevelünk, Amikor hazudnak, Szükséges- e a segítség a tanulásban?. Ki lesz önállóbb? Irodalmi alapozás stb.

A kisgyermek és anya érzelmi kapcsolatától kezdve a szülői munkaközösségek munkájáig szinte minden problémát felölel (persze csak dióhéjban) a kis kötet. Még a szabad idő, hobby, kultúra, természetjárás, nyaralás, látszatra mellékesnek tűnő kérdései is hasznossá, a nevelés segítőivé válnak okos tanácsai nyomán. Kiemeli az irodalomnak, mint a szépség útján való elindításnak szerepét a nevelésben.

Mennyit vitázik ma társadalmunk a fiatalok nevelésén, a nevelési módszerek helyességén! Bozóky Éva könyvében ez oly szép és egyszerű, mintha utópia lenne. Az író is ezt kérdezz: „Álom ez? Utópia? De hát miért? Csak azért, mert elmulasztjuk megcselekedni? A lehetőség nem hiányzik. Csak éppen nem élünk vele”.

Gyermekeink érdeke pedig azt kívánja, hogy minél előbb tegyük félre a helytelen módszereket, s keressük a helyes utat. Ezért ajánlja a szerző már azoknak is művét, akik az ifjúságot nevelik, hiszen: „a tanítvány is szülő lesz”.

A könyvnek, melyet a Tan- könyvkiadó adott ki, előnye még, hogy kis terjedelmével senkinek nem jelent terhet sem árban, sem időben. Rövidsége ugyanakkor hibája is. Mert terjedelmesebb formában is szívesen és érdeklődéssel olvasnánk végig.

C. E.

DANIEL LANG'INCIDENS

alM-ei

HAGAUATON

25.

Több ok is közrejátszott az ítéletek megváltoztatásában, de különösen az, hogy a bizottságok enyhítő körülményként értékelték a vádlottak jellemét és származását.

így nyert jelentőséget például az, hogy Meserve szegény sorban nevelkedett, apja elhagyta anyját, továbbá, mint azt a Fort Leaven- worth-i tábor parancsnoka tanúsította, a volt őrmester kilenc osztályt végzett, büntetlen előéletű volt, római katolikus vallásról protestánsra tért át, New York állam északi körzetében egy konzervgyárban dolgozott, katonaideje alatt ötezer dollárt tett félre. és hogy a jövőben „a brutális háborús élmények ellenére is ura lesz támadó ösztöneinek, mint a hivatásos ökölvívók”. Clark esetében a tábor parancsnoka — neki kellett eldöntenie, hogy a bi- bizonyítékok alátámasztják-e Clark ítéletét, és hogy mérsékeljék-e ezt az ítéletet —

azt az értesülést kapta egy tábori jogásztól, aki kihallgatta Clarkot, hogy a büntetőtáborban dolgozó katona „nagy

szókinccsel rendelkezik, intelligenciája az átlagosnál magasabb”, és ha módja nyílna rá, hogy visszatérjen a társadalomba, diplomát szerezne angol irodalomból vagy filozófiából. Az is említést nyert, hogy Clark, Meserve-höz hasonlóan, szegény és hányatott családi körülmények között nevelkedett.

„Mintha Svennek olyan könnyű lett volna a sora!” — szólt közbe Mrs. Eriksson, amikor idáig értünk. „Mintha ő gazdag családból származna! Még hétéves is alig volt, amikor már traktort vezetett a farmon. Tízéves volt, amikor hirtelen meghalt az apja. Vagy csak az itteni telek tették másmilyenné Svent, mint a többi katona? Az itteni januárok, amikor mínusz tíz fokig is leszáll a hőmérő, és olyan hófúvások vannak, hogy csak ügy tud a házból a szérűig jutni az ember, hogy kötélen húzza magát.”

Másfél éve, amióta újra civil lett. Erikssont főként a „berendezkedés” (ezt a szót használta a felesége) köti le. Amint Fort Carsonban leszerelték, azzal az elhatározással tért vissza Mineapolisba, hogy nem csinálja tovább az ácsmunkát. valami más foglalkozást keres. Bármennyire szerette is ezt a munkát, bevonulásáig ezzel foglalkozott és — mint ez újdonsült veteránoknál gyakori — nyughatatlannak érezte magát, változásra volt szüksége, önként adódott az a gondolata, hogy a rendőri munkát folytatja, hiszen Camp Radcliff-i napjai óta ez volt a dolga, de amikor megpályázott egy motorosrendőri állást a helyi út- biztonsági hatóságnál, megtudta, hogy kívánsága teljesíthetetlen — a testmagassága miatt. „Alacsonyabb voltam egy hülykkel a szabványnál” — magyarázza. Némi hálával így katonaság előtti, jól fizető szakmájához tért vissza, műbútorasztalos lett egy kisebbfajta áruházban. Néhány hónapig azonban egyáltalán nem lelkesedett azért, hogy ott folytassa, ahol abbahagyta. Amit csak maga körül látott, az mind sivárnak, céltalannak tűnt fel előtte — munkatársai, a monoton „blokkolás” érkezéskor és távozáskor, de néha még kedvenc foglalatossága, az asztalosmunka is. Elégedetlensége akkor hagyott abba, amikor sikerült felidéznie magában szabadságideje alatt kidolgozott tervét: hogy akármilyen munkát kap, túl fog emelkedni rajta. Ezen felbuzdulva beiratkozott a minneso- tai egyetem egyik esti tanfolyamára, amelyen hiányos műveltségű felnőtteket oktattak a tanulás tudományára. Mrs. Eriksson őszintén bevallotta: „Odakinn, abban a sárfészekben, ahonnan ide kerülnek, már arra is jeles bizonyítványt kapott az ember, ha nem dobálózott a radírgumival.”

Vallásos érdeklődése to4 NOGRÁD - 1971, július 7., szerda

Kulturális

tóm*,

HORGÁSZOK a BÉKÉS- SZENTANDRÁSI DUZZASZTÓMŰNÉL című festményével szerepel a Salgótarjánban élő Lóránt János festőművész a vadászati világkiállítás alkalmával Budapesten, a. Műcsarnokban megnyitandó képzőművészeti kiállításon. A tárlatra Czinke Ferenc Mun- kácsy-díjas grafikusművész is gazdag anyagot küldött. Lóránt János idei nyári programjában egyébként bulgáriai tanulmányút szerepel. A művész július U-től tíz napot tölt a bolgár tengerparton, illetve ismerkedik a bolgár műemlékekkel, képzőművészeti alkotásokkal.

*

dezte a jobbágyok kötelező szolgáltatásait, minden községben egy 9 pontból álló kérdőívre válaszolva adtak tájékoztatást a falvak vezetői arról, hogy milyen kötelezettségek terhelték őket addig a földesuraikkal szemben. E ki* lene pontra adott válaszok anyagát adja ki most a megyei levéltár a mai Nógrád megye valamennyi községére vonatkozóan. A kötet kiadásának célja, hogy az általános és a középiskolák történelem szakos tanárainak ezzel szemléltető anyagot nyújtsanak át.

*

NEMZETKÖZI MŰVÉSZ- TELEP SALGÓTARJÁNBAN.

Augusztus 10-től 24-ig nyolc hazai és külföldi művész részvételével nemzetközi művésztábort nyitnak. A felépülő új nagy városi galéria előkészí- tő tartalmi munkájának megindítása egybeesik a nemzetközi telep megnyitásával. Ezt a következő évekre is rendszeresítik. A telep alkalmat ad a meghívott művészeknek arra, hogy megismerjék a várost, annak üzemeit, kulturális erőfeszítéseit, s találkozzanak az etnikai szempontból oly gazdag palócvidékkel, s embereivel. A művésztelepet a megyei múzeumok igazgatósága szervezi, azzal a céllal, hogy az itt készülő festmények, szobrok, grafikák a megnyíló galéria anyagát gazdagítsák.

MOZIÉLET

$ok látványosság, mozgalmasság, jó kikapcsolódás

Jelenet A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl, ... csak fecseg című filmből

BÉRCZI KÁROLY-EMLÉK-. KIÁLLÍTÁS PASZTÓN. Jelenleg Pásztón, a Lovász József Művelődési Központban látható a Bérczy Károly életét és munkásságát bemutató emlékkiállítás, amely Balassagyarmat után itt is érdeklődésre tart számot. Mint ismeretes ez év elején ünnepeltük Bérczy születésének 150. évfordulóját. A szabadságharcban, s az azt követő időszakban Bérczy Károly szerepet játszott a korabeli Irodalmi életben. Többek között baráti köréhez tartozott Madách Imre is. A vándorkiállítást a későbbiekben" Salgótarjánban, illetve megyénk több helységében bemutatják.

:*)

KÉSZÜL A NÖGRAD MEGYEI OLVASÓKÖNYV. Megyei történelmi olvasókönyv készül Salgótarjánban. A Nógrád megyei Levéltárban jelenleg a ránk maradt legrégibb (1610-től számított) megyei közgyűlési iratok feldolgozása folyik, melynek során a feudális kori Nógrád megye életének sok érdekes mozzanatára utaló anyag kerül napvilágra. Az iratok a török hódítás utolsó évtizedeiből, valamint a A Rákóczi- szabadságharc korából valók. Számos irat eddig még nem volt szélesebb körben ismeretes.

*

DÉZSMA ÉS ROBOT. Ezzel a címmel jelenik meg az év második felében Salgótarjánban az a kötet, amely a jobbágylakosság helyzetével foglalkozik a XVIII. század végén a mai Nógrád megye területén. Amikor Mária Terézia az 1770-es években remvábbra is erős lévén, Eriksson bekapcsolódott egyházközsége munkájába; nemrég középiskolás fiúk és lányok kirándulásán felügyelt két hétig egy tavi szigeten Minnesota és Kanada között.

„Svent nem nevelték vallásosán” — jegyezte meg Mrs. Eriksson. „A szülei vasárnaponként legtöbbször otthon maradtak ”

Eriksson abban bízik, hogy idővel mások is úgy fognak cselekedni, mint ő. bár jelenleg el sem tudja képzelni, milyen cselekedetek lesznek azok. Szeretne egy kis asztalosműhelyt nyitni, talán néhány év múlva sikerül is neki, de leginkább gazdálkodni szeretne — erre azonban valószínűleg sohasem lesz módja. És dűlőre kell jutnia még a 192-es magaslaton lezajlott incidenssel is. Még mindig affelé hajlik, hogy elűzze emlékezetéből az ügyet, és ennek, mondja, az lehet az oka, hogy ha az élmény fel is fedett benne bizonyos erősségeket, őt sokkal jobban foglalkoztatják azok a gyengeségek, amelyeket felszínre hozott benne. Ha rájuk gondol, olykor elbizonytalanodik a jövőjét illetően, márpedig, mondja, ez bosszú idő lehet. „Még fiatal vagyok” — állapítja meg, és egy pillanatig tart, amíg tudatosítom magamban, hogy valójában milyen fiatal ő is, Meserve is, az osztag többi katonája is. Eriksson abban bízik, ahogy öregszik majd, egyre inkább megbékél majd emlékeivel „El fog rendeződni minden.”

Ismét választási lehetőség elé állítja látogatóit a mozi. A salgótarjáni November 7. Filmszínházban a Telemark hőseí-t délutáni műsorban július 8—11 között, s ugyancsak délután fél 4-es kezdettel július 12—14 között a Hétszer hét című színes, olasz filmvígjátékot láthatjuk.

Nagy érdeklődésre tarthat számot az esti műsor is. A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl, ... csak fecseg című francia, bűnügyi filmvlgjátékot 8—Il-én, a Forró éjszakában címűt pedig 12—14-én mutatja be a filmszínház.

Elsősorban látványos, vonzó és szórakoztató, de témájában . a hasznos bátorságról és emberségről szóló film a Telemark hősei. A második világháború egyik legvakmerőbb partizánakcióját, a nehézvíz-szállítmány megsemmisítését dolgozza fel. Norvégia hófödte hegyei között játszódik ez a rendkívül izgalmas, csodálatosan fényképezett angol—amerikai kalandfilm. Szereplőgárdája méltó a környezethez: Kirk Douglas, Richard Harris, s az Egy nyáron át táncolt Kerstinje, Ulla Jacobsson megnyerő alakítást nyújt a filmben.

A világ legtökéletesebb alibije avagy mire jó egy kupamérkőzés? Például arra. hogy a Hétszer hét című színes, olasz film hét hőse végrehajtsa zseniálisan kiagyalt tervét: több millió font értékben valódi pénzt nyomjon az állami pénzverdében. A túlzott eredetiséget ne kérjük számon a filmen, de

mozgalmasságban nincs hiány benne. Azok közé a filmek közé tartozik, amelyek tökéletes kikapcsolódást nyújtanak nézőiknek.

Egy ártatlannak tűnő pletyka következményeit meséli el A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl, ... csak fecseg című francia filmvígjáték. Az emberi kicsiny eáség, a szex, a komikum és a szatíra keveréke a történet. Humoros szituációkba ágyazva minden „benne van", kezdve az önelégültségen, egészen az érzelmi ürességig. Vígjáték, egy kis bűnügyi ízzel — ez tulajdonképpen a hosszú című film. Szereplőit, Annie Gi- ratdo-t és Bemard Blier-1 hosszú idő után most ismét láthatjuk.

Nagy visszhangot keltett a magyar sajtóban is a Forró éjszakában című film közelgő bemutatója. A kivonatos ismertetők alapján joggal vélhetnénk a filmet szokványos bűnügyi történetnek, holott lényegesen több ennél. John Ball regénye és a Norman Jewison rendezte film valóban izgalmas krimi, de a nyomozás pergő cselekményében ott feszül az egymással szembe kerülő fekete és fehér nyomozótiszt ellentéte, a faji előítélet, amely Amerikában elég ok lehet arra, hogy gyilkossággal vádoljanak és megalázzanak egy négert. A színes, amerikai filmben érvényre jut a regény minden értéke, s ez nem utolsósorban a kiváló főszereplőknek, Sidney Poitiernek és Rod Stei- gernek köszönhető.

(Folytatjuk)

Gépesített papírcsákógyártás (Deák Kázmér karikatúrája)