Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-07 / 158. szám
Köszöntjük Svoboda elnököt ' Kedves vendéget köszöntünk ma hazánkban: a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának meghívására Magyarországra érkezik I.udvik Svoboda hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja. Országaink között igen élénkek a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok. Ez nemcsak azzal magyarázható, hogy közvetlen szomszédságban élünk és több száz kilométer hosszú közös határral rendelkezünk, hanem mindenekelőtt társadalmi rendünk azonosságával, a nemzetközi élet kérdéseiről és a kétoldalú kapcsolatokról vallott közös nézeteinkkel. Kapcsolataink története során számtalanszor beigazolódott, hogy ami jó az egyik országnak, az kedvező a másiknak is, ezért érthető módon arra törekszünk, hogy együttműködésünk tovább szélesedjék. Svoboda elnök látogatása újabb alkalom a két állam sokoldalú, közös tevékenységének erősítéséhez. A vezető államférfiak tanácskozásaiban a kétoldalú kapcsolatok áttekintése mellett minden bizonnyal a fő helyet a nemzetközi élet napirenden levő problémái foglalják el. így várhatóan mindkét fél kifejezi az európai béke és biztonság megszilárdításának az európai biztonsági rendszer létrehozásának szükségességét. Magyarország és Csehszlovákia véleménye teljes mértékben megegyezik abban, hogy az indokínai és a közel-keleti imperialista agressziót — annak minden következményével együtt — fel kell számolni és a megoldásnál a népek önrendelkezési jogából kell kiindulni. Ami a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseit illeti, országaink marxista— leninista partjai teljes nézetazonossággal vallják, hogy minden lehetséges eszközzel erősíteni kell e mozgalom antiimperialista egységét. Magyarország és Csehszlovákia Kétoldalú kapcsolatai az élet minden területére kiterjednek. Gazdasági együttműködésünkre jellemző, hogy az árucserén túl kihasználjuk a modern ipari kooperáció, és műszaki-tudományos közös tevékenység kínálkozó lehetőségeit, érvényesítjük mindazokat a kölcsönös előnyöket, amelyek a kétoldalú és a KGST keretein belüli kapcsolatokban rejlenek. Áru- csereforgalmunk dinamikusan fejlődik; az idén januárban aláírt hosszú lejáratú egyezmény értelmében a következő öt évben kétmilliárd rúbel lesz az egymással lebonyolítandó kereskedelem forgalmának értéke. Egyeztetjük népgazdasági terveinket, a beruházási politikát, kicseréljük a szükséges műszaki dokumentációt, arra törekszünk, hogy a termelés valamennyi szintjén közvetlen kapcsolatok alakuljanak ki a vállalatok között is. Számottevő az együttműködés a magyar és a csehszlovák társadalmi szervek, tudományos intézetek, kulturális intézmények között. Svoboda elnök mostani látogatása előre láthatóan hozzájárul ahhoz, hogy kapcsolataink valamennyi területen tovább erősödjenek, feltárjuk a közös munka további lehetőségeit. kihasználjuk a még meglevő tartalékokai. Magyarországi látogatása alkalmával őszinte szívvel meleg szeretettel köszöntjük Svcfboda elnököt, s kívánjuk. hogy itt-tartózkodá- sa hasznos legyen országaink Kapcsolataira, a szocialista országok közösségének erősödésére VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLIETEKI NOQRÁD AL MSZMP NOGRAP MEGYEI BIZOTTS ÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 158. SZÁM ARA: 80 FILLER 1971. JÚLIUS 7., SZERDA Aláírták a magyar—csehszlovák szerviz- és vevőszolgálati megállapodás Jegyzőkönyvét Kedden a Külkereskedelmi Minisztériumban Udvardi Sándor és dr. Emil Misovszky magyar, illetve csehszlovák külkereskedelmi miniszterhelyettesek jegyzőkönyvet írtak alá a Csehszlovákéból érkező gépek alkatrész-utánpótlásáról, a szerviz- és vevőszolgálati feladatok ellátásáról. A jegyzőkönyvet előkészítő tárgyalásokra a KGST Külkereskedelmi Állandó Bizottságának ajánlása alapján, került sor. Első alkalom, hogy a két ország képviselői a külkereskedelmi minisztériumok szintjén ilyen formában foglalkoznak a gépipari termékek exportjához szorosan kapcsolódó alkatrész-utánpótlással és a szervizfeladatok ellátásával. A tárgyalások során a két delegáció szakértői a közúti járművek, az építő, az útépítő gépek, traktorok, és mezőgazdasági gépek szerviz-, illetve vevőszolgálatának eddigi ellátását tekintették át. Az aláírás után dr. Emil Misovszky elmondotta: — A gépexport fokozásának egyik fő feltétele a berendezések, gépek zavartalan működésének biztosítása, a folyamatos és zavartalan alkatrészellátás. E téren az utóbbi időben sok hiányosság volt. Miközben általában leszállítottuk a kért mennyiségeket, tételesen gyakori volt a hiány. Sokszor egy-egy alkatrész hiánya miatt álltak gépek. A vevőszolgálat és az alkatrész-utánpótlás javítása számunkra azért is fontos, mert Magyarországon mintegy 30 000 csehszlovák gyártmányú személygépkocsi, 10 000 tehergépkocsi, körülbelül 20 000 traktor, 40—50 ezer mo. torkerékpár és nagy számú különböző típusú építő, útépítő gép dolgozik, s ezek száma a következő években, lényegesen tovább gyarapszik. Az új ötéves tervidőszakban évente 6000 személygépkocsit, 800—900 tehergépkocsit, kétezer traktort exportálunk Magyarországra. Ily módon fokozatosan növekszik az alkatrészigény is. Az ezzel kapcsolatos feladatainkat két részre osztottuk. Magyar partnereinkkel megállapodtunk abban, hogy tíz napon, belül átadják azoknak az alkatrészeknek a listáját, amelyekből a legnagyobb, illetve a leggyakoribb a hiány, és a mi feladatunk, hogy a gyártásról és a szállításról azonnal intézkedjünk. További feladatunk, hogy a később érkező gépekhez folyamatosan biztosítsuk az alkatrészeket, szélesítsük a szervizállomások hálózatát, konszignációs alkatrészraktárakat létesítsünk, és mind több — a csehszlovák gépek szervizével foglalkozó — magyar szakembert képezzünk ki a szervizfeladatok ellátására. (MTI) Teljesítette féléves programját a szénbányászat Ez év első felében 13,5 millió tonna szenet termeltek a bányászok, s ezzel pontosan teljesítették az erre az időszakra előirányzott programjukat. Hagyományos módon, mély szinti műveléssel a tervezettnél mintegy 130 000 tonnával több szenet bányásztak, s ez pótolta a Gagarin Hőerőmű gépegységének az év első negyedében előfordult üzemszünete miatt a visontai Tho- rez külszíni fejtés termelés- kiesését. A hőerőművet közvetlenül kiszolgáló külszíni fejtésnek ugyanis termelése mérséklésével kellett alkalmazkodnia az erőművi gépegységek működéséhez, illetve leállításához. Ez év első hetei után a szénbányászat termelése viszonylag egyenletesen alakult. Míg 1979 első öt hónapjában 6,5 üzemszüneti napot is igénybe vettek a termeléshez, az idén átlagosan véve már csupán 2,2 üzemszüneti napon dolgoztak. Fehér Lajos vezetésével Magyar párt- és kormányküldöttség utazott a Mongol Népköztársaságba Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével kedden magyar pártós kormányküldöttség utazott a Mongol Népköztársaságba, a népi forradalom 50. évfordulójának ünnepségeire, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság kormányának meghívására. A küldöttség tagjai, dr. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Báes-Kiskun megyei pártbizottság első titkára és dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese és Krajcsik Mihály, hazánk ulánbátori nagykövete, aki a mongol fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Bondor József, építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, dr. Perjést László, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője, Nagy János külügyminiszter-helyettes, a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet több vezető képviselője. Ott volt Zsamcin Bolod, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete, és V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Pattannak a szikrák Űj oktatási évre készülnek az építőknél Az oktatás helyzetéről tárgyalt kedd délutáni ülésén az Építő- Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezete Nógrád megyei Bizottsága. Többek között megállapította, hogy az elmúlt oktatási évben összesen 960 résztvevővel indultak a szakszervezeti tömegpolitikai oktatások, viszont a befejezésnél már több mint 1141 dolgozó vett részt. A foglalkozásokra jellemző volt a korábbi időszakhoz viszonyítva, hogy növekedett a hallgatók vitakészsége, különösen a gazdaságirányítás korszerűsítésével, az ezzel kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdésekkel foglalkoztak igen intenzíven. Érhető, hogy a szakszervezeti oktatás keretein belül talán -a legnagyobb érdeklődést a részesedési alap képzése és eloszlása témakör váltotta ki. Elismeréssel állapította meg megyei bizottság, hogy csaknem kétszeresére növekedett a szakszervezeti oktatásban résztvevő nők aránya. A legnagyobb fejlődést a tanfolyamok számában és a hallgatók létszámában is a megyei Építőipari Vállalatnál és a QfMg'ótarjáni Öblösüveggyárban érték el. Hiányolták viszont azt, hogy amíg a síküveggyárban a foglalkozásokat az információk állandó forrásának tekintik, ugyanezt a többi vállalatnál még nem sikerült elérni. Az is igaz viszont, hogy a propagandisták sem mindig veszik igénybe a vállalattal kapcsolatos információkat, azokat nem építik be előadásaikba, s így kevesebbet foglalkoznak a kelleténél a helyi problémákkal, feladatokkal. Az építők megyei bizottsága nagy gondot fordított a szakszervezeti aktivisták • oktatására, továbbképzésére is. Ez az oktatás egyébként jelenleg is folyik. Bizalmik, főbizalmik, műheVybizottsági tagok, és reszortfelelősök oktatását végezték. E hónap végére várható a tanfolyamok befejezése. A képzés hatása már érződött az új, öt évre szóló kollektiv szerződések előkészítésénél és általában a szakszervezeti munkában. A megyebizottság tárgyalt a következő oktatási év előkészítéséről is. Megállapította többek között, hogy javítani kell a tömegpropaganda irányításának, koordinálásának, ellenőrzésének tartalmi színvonalát. A tömegoktatás fő feladata a jövőben is a dolgozók szocialista szemléletének, politikai, társadalmi aktivitásának fejlesztése. Éppen ezért már júliusban a párt- szervezetekkel közösen kívánják kiválogatni a propagandistákat, biztosítani a hallgatók számát. Fontos ez azért is, hogy az oktatáshoz szükséges anyagokat időben beszerezhessék a szakszervezeti bizottságok részére. A szak- szervezet Társadalmunk időszerű kérdései lanfolyamot szervez, ezenkívül a Szocialista demokratizmus időszerű kérdései tanfolyamot, valamint a Világpolitika időszerű kérdései című tanfolyamot. A tematikáról már tájékoztatták a szakszervezeti bizottságokat, úgy, hogy azokat a dolgozók közötti szervező munka során már felhasználhatják. Az építők megyei bizottsága időben foglalkozott az oktatás kérdésével és az elmúlt évi tapasztalatokból a tanulságokat leszűrve határozta mega soron következő feladatokat. ZÖLDÖVEZET Még 1968-ban történt, hogy Salgótarjánban, a város saé- lén megalakult a Dózsa-kertszövetkezet. Húsz család fogott össze, hogy zöldség- és gyümölcstermesztéssel hasznosítsák az eddig elhanyagolt Károly-aknai területeket. Ahogy kimérték a kisebb-n&gyóbb parcellákat, a „tulajdonosok" azonnal munkához láttak. Szántottak, vetettek, iát telepítettek. A megye első keriszövekezete azóta is jól „gazdálkodik’’. Nemrégiben elvégezték a telkek közművesítését is. A Károly-aknai kertek kellemes zöld foltok, a kőből és betonból épült város peremén. A földtörvény, amely . a földtulajdonról és földhasználatról intézkedik, lehetőséget adott arra, hogy a nagyüzemi művelésre alkalmatlan külterületeket értékesíthessék, azok az állampolgárok személyes tulajdonába kerüljenek. Az ezzel kapcsolatos MÉM és ÉVM együttes rendelet célja, elsősorban a parlagon heverő földek hasznosítása volt. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni a rendelkezés társadalmi, emberi hasznosságát sem Azt, hogy a városi üzemekben dolgozó, a hivatalokban munkálkodó embereknek kínál egészséges sétál, kiadós hét végi pihenést, szabad mozgást és munkát a zöldben. A Salgótarjáni városi Tanács nem töltötte tétlenül a rendelkezés születése óta eltelt időt. A végrehajtó bizottság első alkalommal 1969-ben foglalkozott a város külterületén fekvő, állami tartalékterületek hasznosításával. Határozatot hozott, hogy a lehetőségből mielőbb valóság legyen. A Pécs- kő alatti elhanyagolt gyümölcsös, a gedőci és a festői szépségű salgói területek értékesítésével hét végi pihenőházakkal megtűzdelt kis kertek, embert üdítő, szemet gyönyörködtető zöldövezetét alakítják ki Salgótarján körül. A tulajdonosokkal és a leendő új „birtokosokkal” együtt, majdnem eléri a háromszázat az érdekeltek száma. A valóságban azonban ennél jóval nagyobb az érdeklődés a város széli telkek iránt. Ezért a városi tanács keresi a lehetőségét annak, hogyan gyarapilhatná további holdak Ital a felosztható tartalékterületek mostani nagyságát. Persze, azért így is valóságos élmény számba, megy egy hét végi séta, a már felparcellázott területeken. Villanyszerelő és lakatos, nyugdíjas és ápolónő, hivatalnok és tanár dolgozik kinn a Pécskő alatt, a strand környékén, a Károly-aknán. A szabadban végzett munka, az egészséges, tiszta levegő felüdülést nyújt a heti munka után. A munkás kertszó vetkezetek természetesen nem kerültek le a napirendről. A Pécskő alatti szilvás tulajdonosai, szám szerint negyvenhatan kertszüvetkezet létesítésén fáradoznak. Már korábban megalakították az előkészítő bizottságot, társadalmi munkával megépítették a kertekhez vezető utat. Közös gondot jelent majd a gyümölcsfák metszése, permetezése és a termelt zöldség- Os gyümölcsfölösleg értékesítése is. A fogyasztási szövetkezet, amely a kertszövetkezet születésénél bábáskodik, ehhez is segítséget nyújt majd. Már csak azért is, mert a sokat emlegetett tarjáni piac ellátási és ár feszültségét enyhítheti a munkások szövetkezése. Akik maguk termelnek zöldséget, gyümölcsöt, azok kevésbé kényszerülnek a piacra. Ezért is érdemes tehát okosan és jól élni a rendelkezésre álló lehetőségekkel. Vincze Istvánná
