Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-04 / 156. szám
I Erdei Ferenc:* A szegedi tanyákon húzódik a front 1930—1932-ben, a nagy válság éveiben, mint szegedi egyetemisták szemináriumi gyakorlatként vizsgáltuk itta paprikát és a tanyákat. Nemegyszer tűnődtem akkor azon, hogyan lehet ezen a földön nagyüzemi szocialista mező- gazdaságot szervezni. Bevallom, nem tudtam elképzelni, hogyan. Maga a föld: homok, szél: hordta buckák és vizenyős- szikes semlyékek váltakozása, ahol a növények élete is, az emberek és állatok mozgása is nehéz. Nem is települt be sokáig ez a vidék, századokon át úgy nevezték, hogy „kun-puszták”. A XVIII. század második felétől kezdve indult meg az idetelepülés. Fokozatosan sűrűsödő tanyákat építettek itt, eleinte ideiglenes szállással, majd állandó lakhelyük A XIX. század második felében pedig a szőlő- és gyümölcskultúra honosodott itt meg, s a Szegedről kiterjeszkedő fűszer- paprika társult hozzá, később pedig egyéb zöldségfélék, különösen a paradicsom. Szegényparasztok honfoglalása volt ez több mint egy századon keresztül, akik mesébe ülő hőstörténeteket, az amerikai vadnyugathoz hasonló küzdelmeket éltek át, mire megvetették a lábukat. Tömörkény István, Móra Ferenc és Móricz Zsigmond írásai őrzik a világ számára ezeknek az Időknek és ezeknek az embereknek az emlékét. De végül is győzött az ember, a valamilyen megélhetést mindenki talált a homokon: nem kevesen tűrhető paraszti jólétet is elértek, néhányan pedig meg is gazdagodtak. Mindezt azonban mérhetetlen munka árán, mégpedig különleges módon befogva a munka homoki tanyai rabságába. És ez a homokhoz ás tanyákhoz kötött élet nem gyorsan változik: sem a föld és a rajta való gazdálkodás •Béniét • ízértC „M&rysrof- ízig felfedezése" e. sorozatba készüld munkájából, amely Stegedrfll él Csongrád megyéről HÓI. természetében, sem a tanyai életben, sem az emberek tudatában. Mégis nagy változás történt 1945 tavaszán, bár ez nem látszott meg kívülről a tájon. Ezt a földreform idézte elő. De ez itt különösen zajlott le: a földhöz juttatott parasztság nagy része nem kapott új földet, ellenben tulajdonosa lett annak a tanyának, amelyben addig bérlő volt. A földreformmal megszűnt a szegedi tanyák megosztottsága a régi örökföld tulajdonosai és a városi föld bérlői között: mindenki tulajdonosként lett gazdája és rabja a homoknak, a kertnek, a tanyának, s ha nehezen éltek is az új tulajdonosok, boldogok voltak. Fél évtized sem telt el ezután, s megindult a szocialista átszervezés. Az első roham itt balul ütött ki, a hagyományos tanyai-paraszti élet különösen tömör falába ütközött az újító szándék, s meg is akadt benne. Ezekben a tanyai községekben nem álltak össze olyan átütő erejű gárdák, akik az eszmétől és létvisaanyaiktól hajtva álhatatos és fegyelmezett úttörői lettek volna az amúgy is különlegesen nehéz körülmények között megvalósítható szövetkezeti gazdálkodásnak. Itt munkásmozgalom is alig volt; csupán egy-egy híve élt távol egymástól. A szegedi buzdításra olyan szövetkezetalapító csoportok szerveződtek, akik eleve elkeseredett harcba kényszerültek az óriási tanyai-paraszti többséggel, g maga ez az úttörő csoport is, as őket támogató párt- és állami tekintély is súlyos helyzetbe került. E harc akkor emberáldozatot is követelt: 1950 januárjában Zákányszéken megölték Kiss Imrét, aki párttitkár is volt, szövetkezeti szervező is, és gyilkoeai — az ottand gazdák — közül kettőt kivégeztek, hármat életfogytig tartó rabságra ítéltek. Sokáig rettenettel emlegették ezen a tájon az emberek a bűntettet és a bűnhődést is, de okait Is, amelyek Ide vezettek. Nem is sokat haladt előre utolsó évesek a levelező tagozaton,' s a műhelyfőnök vlasgái jobban sikerültek. A minisztérium bontja a vonalat. Monokiné mégis közelebb lép. — Miattam akar elmenni innen? Bácskai hallgat. — Nem tehetek semmirőlA cikk.: 1 A műhelyfőnök legyint. — Hát akkor? Ugye, mert a múlt próba után, amikor a tánc kezdődött... magával beszélgettem és felkért a volt férjem és... maga miért nem kért fel? — Nem tudok táncolni. Az asszony elmosolyodott. — Nem nagy ügy. Modern tánc, néhány lépés, egy-két figura, s maga különben olyan jó mozgású .. Ha kérte volna, hogy tanítsam, már tudna. — Azt mondják, a volt férje újra elvenné magát. — Lehet... de, a kisfiámra maga sem kíváncsi... udvarol, kísérget, de a gyerek? Hozzám tartozik... hatéves ember Az ilyen apa nélkül növök, amúgyis érzékenyek. — Nem akartam, amíg... — Ne haragudjék ... mennem kell.. Bácskai is észrevette, hogy már odanézegetnek a csarnokból. Nagy sebbel-lobbal csörtetett ide az igazgató. Fehér köpenyes, testes fiatalember. — Jó napot, szervusz öreg! Már megint ijesztgetsz? Az egész gyár irigyll... ennyi szépség! Amilyen fafejü, ezt nem érdeklik a lányok. No ... örülök elvtársnő, hogy ... megértik egymást, nyugtassa meg a brigádot, minden rendben lesz! Monokiné azt mondta: — Erről beszéltünk éppen. De még valamit... Hárommal több lottószelvényt adott főnök elvtárs... Vannak saját számai, vagy beszáll hozzánk? A lányoknak van egy szisztémájuk, azt hiszik, azzal nyerünk. — Köszönt az igazgatónak és elment. Annak szélesre nyílt a képe, amint kettesben maradtak. — Már együtt lottóztok? Ügy megijedtem, hogy... Mesélték, hogy Monokiné megviccelt a liftben, hogyan mondta a nyereményről?! Hogy a fejedre ütne, öreg? Haha... Világos, hogy tréfa, de ha te is benne vagy a lottózó brigádban ... No, szervusz. Engem az előbb szépen felültettél az áthelyezéssel. Te’ Szóltak nekem, hogy van néhány jegy, hajóútra, Pozsonyba, Bécsbe... nyolc nap! Ha úgy fordulna, s megházasodsz, öreg. Isten az atyám, kifizetjük az igazgatói alapból a nászutat. Elmehettek a költségünkön. M ajdnem elfelejtettem, hogyan állsz az egyetemi anyaggal, én megint semmit sem tanultam! Mennem kell. Örülök, hogy minden rendben van, szervusz öreg! — Visszakézből cdacsapott a műhelyfőnök domború mellére. S már ment is. A csarnokban szólt a táskarádió. A jó számot dúdolva kísérték a lányok A zivatar egészen elvonult, fényesség tündökölt a világon. I lemefősíüve^éwfélS vezése ezekben a községekben egészen 1959-ig. 1952-ben ugyan még nagy erőltetéssel 20 szövetkezet alakult ezen a vidéken, de 1953 és 1959 között az egész járásban 8 év alatt 12-vel növekedett a szövetkezetek száma. 1959 és 1961 között mégis végbement a szocialista átszervezés, és e 3 évben 58 új szövetkezet alakult, s a korábbiak is megnövekedtek. Hogyan történt ez? Lenin úgy mondta, hogy a mezőgazdaság szövetkezeti átszervezése kerülő út”. Nos, a szegedi homokon az akkor hazánkban országosan megtett szövetkezeti kerülő úthoz képest itt még külön kerülő utat kellett tenni. így jöttek létre a belső övezetben a termelőszövetkezeti csoportok, illetőleg mai nevük és szervezeti formájuk szerint szakszövetkezetek. A külső övezetben ugyan jogi formájuk szerint termelőszövetkezeteket szerveztek, ezek azonban mindmáig nem váltak olyan szövetkezeti nagyüzemekké, mint a megye egyéb területén. A kétféle formában és a két övezetben tulajdonképpen ugyanarról van szó: e terület és társadalom különlegesen nehéz talaján hosszabbra nyúlt, és máig sem fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezésének a folyamata. Ez azt is jelenti, hogy a harc is folyik még, ezért kell itt frontról beszélni. ^li\l Illusztráció Krúdy Gyula „Francia kastély” című müvéhez (Jdnossy Ferenc metszete) NADASDI ÉVA: CSODA BAR ANDRÁS: Éjféli város Ea- a front nem áll: fokozatosan nyomul előre a szocialista mezőgazdaság vonala. Mikorra lesz mind a 34, illetőleg 38 homoki termelő- szövetkezetből eredményesen gazdálkodó, jó szövetkezet, s a 17 szakszövetkezetből is hasonló közös gazdaság? Ahhoz még hosszú időt kell, de a türelmetlenség is jogos, és gyorsítani is lehet az előrehaladást Természetesen nem valami durva be- avatkzoással vagy éppen parancsszóval. A siker titka, hogy mielőbb és minél több olyan „áttörés” legyen, mint a forráskúti és a balástyai, illetve a zákányszéki. Siettetni a folyamatot csak ilyen megnyert csaták sorozatával lehet A csaták megnyerését azonban előrelátó szervező munkával elő is lehet mozdítani. Mindenesetre javítja a helyzetet az ésszerűtlen, üzemi keretek megváltoztatása, a kellően megalapozott összevonások, valamint olyan termelési profilok kidolgozása a termelőszövetkezetek számára; amelyek jobban járható utat nyitnak számúkra, mint eddigi gazdálkodásúk. Van-e határa a meddőségnek felhangzik-e lágyan az ének saját szörnyeim meddig gyötörnek csodáért — jaj — meddig könyörögjek. van-e aki megkegyelmez, van-e perc mely barátom lesz, esdeklek a szerelemhez jöjjön el a ketrecemhez, legyek akit végre befogadnak * éhező akinek enni adnak: nem ketrec amihez kulcsot adnak, könnyű csoda az mit megalkottak el tudom-e majd viselni, hogy nem felel soha senki hogy nekem kell csodát tenni: végső erőmmel énekelni! MEZBY. KATALINl REPÜLÉS sosem ültem repülőgépen emlékszem rá befúj a szél a ponyvaablakon lebegteti a fülessapkát viaszosvászon a bordázaton gyöngyözik a karfiolhab Megvakult ablakok Kődoboz-világban Óriás-gyomor A tájat elnyeli Arcomra hullanak Ötlet-kitártan Éjféli város Rabszolga-fényei. CSURKA ZOLTANi A hévízi tónál Ne hagyj el engem, ifjúság mosolygó, kék világa, borulj rám, mint a napsugár e szelíd pannon tájra, ölelj át, mint e gyöngyszínű kerek kis tó, szelíden s tündérrózsáid nyíljanak szívemben, mint e vízen. Körös-körül, e tó körül csak ifjú aroot látok, ó élet, hintsd el bennem Is örök megújulásod. Nincs, nincs öregség; alkonyat; s ha egyszer el kell menni, arcomon tudjam akkor is e bölcs derűt viselni. A sírban sincs más, csabaiét piros, kerengő násza, hiába zúg fel olykor Itt Berzsenyi bóreásza. NYÁR A VÍZPARTON (Koppány György felvétele)
