Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-30 / 178. szám

Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) megerosi­zetközi munkamegosztásban védelmi képessége rejlő hatalmas lehetőségekről tésének érdekében tanúskodnak, a szocialista ál- a KGST ülésszaka, elfogad- lamok közös akcióinak nagy- va a komplex programot, úgy tokú hatékonyságát bizonyít- tekinti annak realizálását, Kommunista -iák’ alkalmasságát arra, hogy mint a KGST-tagállamok ko­párt Vésrehaitó Bizottsága és kollektiven találják meg azon zötti nemzetközi gazdasági Állandó Elnöksége tagjának, a elő’ kapcsolatok rendszere további o—e,„„;ouJ+„ ií-K„+ir==- rubb megoldását, amelyek elő- tervszerű tokeletesitesenek segítik az egész szocialista alapját. A komplex program potenciáljának meg- meghatározza a kiemelkedő erősödését. gazdasági problémák — mint E sikerekben megnyilatkozott Aidául a népgazdaság fűtő­nui-.ai lagjaimn, * °az<?+®agl Segít- anyaggal és nyersanyaggal, a Szovjet Szocialista Köztár- .aktlv bzerepe’ műszakilag tökéletes berende­saságok Szövetsége Miniszter- az egyenjogú, szuverén zésekkel való ellátása, vala­szodahsta államok erőit egye- mm(; a lakosság iparcikkek és sito, uj tipusu gazdasági élelmiszerek iránti igényeinek zottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsa el­nökének; Ion Gheorghe Mau- Román Román Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsa elnöké­nek; Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Fártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, kielégítése — megoldására egész munkájának jranyUió intézkedések konk- alapja a szocialista inter­nacionalizmusnak, az álla­mi szuverenitás, a független­ség és a nemzeti érdekek tisz teleiben tartásának, az orszá rét útjait és határidőit. Az ülésszak résztvevői meg vannak győződve arról, hogy a komplex program realizálá­tanácsa elnökének; Lubomir Strougal, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi- egyuttmukodesi szervezet, zottsága Elnöksége tagjának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnö­kének vezetésével. Az ülésen részt vett a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi beiüFyVfbT'vaió“be“ n^m *a elő fogja segíteni a KGST­Kőztersaság delegációja Alek- avatkozásnak a teljes egyen. tagállamok nemzetgazdasagai­jogúságnak és önkéntességnek, na^ megerősödését es azok a kölcsönös előnyöknek és az szoros, kölcsönös együttmu- elvtársi segítségnyújtásnak ködését az egész szocialista _,__'ialista integráció közösség gazdasági potenciál- miinVniáhan nem jár eßyütt nemzetek fe- jának fokozását. Ez meg job- , letti szervek létrehozásával, ban megszilárdítja a szociaüz- Éppen ezek az elvek fogják mus testven országainak poli­szandar Grlicskov, a Jugosz láv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsa elnökhelyet- szoc*ai“ta tesenek vezetesevel. Az ülésszak részt vett N. V. Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség vezérejni a KGST-tagállamo- tikai egységét és összeforrott- lanacsanak titkára. _________________________________,• mis.s. T anácsának titkára. A tanács ülésszakán 1. Maurer, a Köztársaság delegációjának vezetője elnökölt . lesztése során, amikor sor ke- ért, a szocializmus világmére­rül az ülésszakon elfogadott tű presztízsének és befolyá- celjabol j r. komplex program realizálásé- sáriak fokozásáért, az egész sekkel kapcsolatban Gheorghe rg antiimperialista front megerő­sítéséért vívott harcában. r kát az együttműködés tovab- ságát. ami különös jelentőség- bi elmélyítése és tökéletesítő- gél bír az új rendnek a tár- noman szocialista valamint a szocjaiista gaz- sadalmi élet minden területén dasági integrácó további fej- a kapitalizmus feletti fölényé­Radulescu, a KGST Végre' hajtó Bizottságának elnöke, a Az ülésszak: résztvevői ab­Románia Minisztertanácsának bői indulnak ki, hogy a gaz- Az ülésszak résztvevői egy- elnökhelyettese tartott tájé- dasagi és tudományos-műsza- hangúlag megerősítették, hogy koztatót. ki együttműködés elmélyítése országaik teljes mértékben ké­A KGST-tagállamok kom-és tökéletesítése, valamint a szó- szék megvalósítani minden munista és munkáspártjai- cialista gazdasági integráció fej- olyan szükséges szervezeti, nak vezetői és kormányfői az lesztése a szocialista nemzetkö- gazdasági és jogi intézkedést, 1969 áprilisában Moszkvában zi munkamegosztásnak,a KGST- amely biztosítja a komplex megtartott 23. (rendkívüli) tagállamok gazdasági közelité- program hatékony teljesítését, ülésszakán meghatározták az sének, a korszerű, nagy haté- Aoból indulnak ki, hogy a együttműködés további elmé- konyságú nemzetgazdasági komplex programban előirány- lvítésének és tökéletesítésének, struktúra kialakításának, a zott intézkedések realizálásá- valamint a KGST-tagállamok KGST-tagállamok gazdasági nak és a tapasztalatszerzésnek szocialista gazdasági íntegrá- fejlettségi színvonalai fokoza- mértékében az együttműködés ciója fejlesztésének fő felada- tos közelítésének és kiegyenlí- további elmélyítése és tőkéiéi tait és elvi irányait a szocia- tődésének, az alapvető nép- tesítése, valamint a KGST- lizmus és kommunizmus épí- gazdasági ágazatokban, a tu- tagállamok szocialista gazda- tése jelenlegi szakaszának dományban és technikában sági integrációja fejlesztésé- konkrét történelmi feltételeire mély, és tartós kapcsolatok ki- bői adódóan új követelmé- alkalmazva. alakulásának és ezen az ala- nyéknek és lehetőségeknek fi­Ezen elvi határozatnak p0n a tagországok nemzetközi. gyelembevételével a komplex megfelelően a Kölcsönös Gaz- piaoa kibővítésének és meg- programot a tanács ülésszaká- dasági Segítség Tanácsának erősítésének, az árú- és pénz- nak határozata alapján ki fog- 25. ülésszaka egyhangúlag el- viszonyok tökéletesítésének ják egészíteni, pontosítani és fogadta az együttműködés to- folyamata, amelyet a KGST- megfelelő megállapodások vábbi elmélyítését és tökélete- tagállamok kommunista; és megkötése útján konkretizál-; sítését, valamint a KGST- munkáspártjai, valamint kor- ni fogják, tagállamok szocialista gazda- mányai tudatosan és tervsze- Az ülésszak kijelenti, hogy sági integrációjának fejieszte- rijen szabályoznak. a komplex programban elő­A KGST-tagállamok kom- irányzott intézkedések megva- munista és munkáspártjai, lósításában teljesen, vagy rész­sét célzó komplex programot. A tanács valamennyi tagálla^- 1UUU10UU V-U muimiacyui lUOlKtoaUQU IC1JTOCU, vágj ICOá­manak kollekliy erőfeszítése- kormányai elmélyítik és töké- legesen részt vehet bármely, vei kidolgozott komplex prog ram 15—20 év alatt, szaka szosan realizálódik. A szocialista gazdaság in' létesítik az együttműködést, nem KGST-tagállam is. A fejlesztik a szocialista gazda- KGST-tagállamok a további­sági integrációt országaik leg- akban is fejleszteni fogják a , ,___v fontosabb szociális-gazdasági többi szocialista országgal fo­r amban^konkrét P kifejezést feladataik lehető legsikeresebb lyó gazdasági és tudományos­nyert új feladatai, az ezek­nek megfelelő módszerek és a KGST-tagállamok sa?D formák kollektív együttműködésének több mint húszéves tapaszta­latán, gyártásszakosítási és kooperációs tapasztalatán, valamint ötéves népgazdaság- fejlesztési terveik koordinálá­sának tapasztalatán alapul­nak. A KGST-tagállamok, kom­munista • és munkáspártjaik vezetésével — saját erőfeszí­téseik és kölcsönös együttmű­ködésük fejlesztésének egyesí­tése révén — ezen időszak alatt hatalmas sikereket ér­tek el a szociális és politikai, valamint a gazdasági élet va­lamennyi területén. A KGST-tagállamok ipari termelése 1970-ben 1950-hez képest közel 6,8-szeresére nőtt, a fejlett tőkés államokban ugyanakkor csak 2,8-szeresére A KGST-tagállamok köl­csönös együttműködésének eredményeként számos új iparágat hoztak létre, több száz jelentős gazdasági ob­jektumot építettek. A KGST- tagállamok kölcsönös árufor­galma az elmúlt húsz év alatt több mint hétszeresére nőtt, megteremtődtek a szilárd elő­feltételei annak, hogy a ielen ötéves tervben további két­harmaddal növeljék. A tudo­mányos-műszaki eredmények és a korszerű gyártási tapasz­talatok széles körű cseréje foiyik. A KGST-tagállamok fejlő­désében elért sikerek, a KGST tevékenységének egész gya­korlata, a szocialista társadal­mi rendben, a szocialista nem­megoldása, a termelőerők to- műszaki együttműködést. A vábbi fejlesztése, a legmaga- jövőben is fejleszteni fogják a tudományos-műszaki gazdasági és tudományos-mű- szinvonal elérése, a népjólét szaki kapcsolatokat a fejlődő fokozása, a KGST-tagállamok országokkal, és a fejlett kapi­talista államokkal, a békés egymás mellett élés. az egyen­jogúság, a kölcsönös előnyök és a szuverenitás tiszteletben tartása elvének alapján. Az ülésszak résztvevői kife­jezik azt a meggyőződésüket, hogy a kommunista és mun­káspártok vezetésével a KGST-tagállamok sikeresen realizálják az együttműködés további elmélyítését és tökéle­tesítését, valamint a szocialis­ta gazdasági integráció fej­lesztését célzó, egyhangúlag elfogadott. komplex progra­mot, amely a szocialista és kommunista építés, a béke és a nemzetközi biztonság meg­erősítése útján való előreha­ladásuk fontos tényezője lesz. A közeli napokban az együttműködés további elmé­lyítését és tökéletesítését, va­lamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrá­ciójának fejlesztését célzó komplex programot nyilvános­ságra hozzák a sajtóban. Az ülésszakon megvizsgál­ták még a végrehajtó bizott­ság beszámolóját is a Köl­csönös Gazgdasági Segítség Tanácsa szerveinek a KGST 24. és 25. ülésszaka közötti te­vékenységéről. Ezen időszak alatt a KGST-tagállamokban és a tanács szerveiben nagy és gyümölcsöző munkát végeztek a komplex program terveze­tének elkészítésével kapcsolat­ban. A tervezet kidolgozása során a KGST-tagállamok és a tanács szervei hozzáláttak a programban szereplő számos intézkedés gyakorlati megva­lósításához. Az ülésszak jóváhagyta a KGST végrehajtó bizottságá­nak a tanács 24. és 25. ülés­szak közötti tevékenységét. A tervezőtevékenység terén folytatott együttműködés to­vábbi elmélyítése és tökélete­sítése, valamint annak érde­kében, hogy abban tevéke­nyen részt vegyenek a köz­ponti tervező szervek, az ülés­szak megalakította a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa tervezési, együttműködési bizottságait . A tudomány és technika te­rületén folytatott együttműkö­dés további elmélyítése és tö­kéletesítése céljából az ülés­szak a KGST tudományos és műszaki kutatásokat koordi­náló állandó bizottságát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tudományos-műszaki együttműködési bizottságává alakította át. Figyelembe véve a KGST- tagállamok hírközlés területén folytatandó további sokoldalú együttműködésének igényeit, az ülésszak megalakította a KGST postai és távközlési ál­landó bizottságot. A tanács 25. ülésszakának munkájá a barátság és az elv­társi együttműködés szellemé­ben folyt. (MTI) A Nixons Mao kézszorítás előtt (4.) „Akár mint turista, akár mint elnök” Most, hogy a világközvéle- nős tiszteletnek és egyenlő- mény már mint a közeljövő- ségnek kell fennállnia”. Majd ben bekövetkező eseménnyel elmondta: „a kínai külügymi- számol az Egyesült Államok nisztérium annak lehetőségét elnökének pekingi látogatásé- mérlegeli, hogy megengedje val, különösen érdekes vissza­tekinteni e látogatás előkészí­tésének néhány, lassan fele­désbe merült fázisára. Itt először meg kell említe­ni Edgar Snow amerikai új­ságíró személyét is: Snow az vesen fogadnám, mert most a az ember, akinek világszerte Kína és az Egyesült Államok baloldali, a centrumhoz és a jobboldalhoz tartozó ameri­kaiaknak, mint például Ni- xonnak, aki a kapitalista mo­nopóliumokat képviseli, hogy Kínába jöjjenek.” Nixont szí­nagy feltűnést keltett írásai­ban először bukkant fel en­között fennálló problémák nem oldhatók meg nélküle. NÓGRAD — 1971. július 30., péntek nek a látogatásnak a lehető- Jó lenne, ha eljönne Kínába, sége. (Snow idős, jelenleg akár mint turista, akár mint Svájcban élő hírlapíró, aki elnök” — idézi Snow Mao miután Missouri állam egyik Ce-tungot, hozzátéve: maga egyetemén újságírást tanult, Mao is szívesen beszélgetne egészen fiatalon Kínába uta- az USA elnökével, zott és ott hét éven át tudó- Látható tehát, milyen mesz- sítóként dolgozott.) szíré került a kínai álláspont A legnagyobb feltűnést az a már idézett Csen Ji-féle 1970 decemberi beszélgetés megjegyzéstől, amely a csúcs­keltette (öt teljes órán át tar- találkozó lehetőségét csak tott), amelyet Edgar Snow amerikai kezdeményezés alap­Mao Ce-tunggal folytatott. Az ján látja lehetségesnek. Mao elnök felkérte az amerikai új- Snownak tett kijelentése ságírót, ne szabályos interjút ugyanis semmi másnak nem készítsen, csak cikkben szá- minősíthető, mint konkrét moljon be társalgásukról. Eb- kezdeményezésnek; más szó­ben a beszélgetésben Mao ki- val tényleges meghívásnak, jelentette: „A kínaiak és az Edgar Snow egy másik be- amerikaiak között... a kölcsö- szélgetése — a partner Csou En-laj miniszterelnök volt — 1 hasonló szabályos meghívást tartalmaz. „Csou miniszterel­nök baráti érzelmeinek adott kifejezést az amerikai nép iránt. Késznek mutatkozott konkrét esetekben és konk­rét módon fontolóra venni Kína barátainak kívánságát, hogy odalátogassanak”. Nem lehet félreérteni, hogy kiknek a kínai látogatására célzott s a Snow-interjú megjelenése után a világsajtó már terje­delmes névsort közölt ameri­kai szenátorok és üzletembe­rek nevében, akik alig vár­ják, hogy útleveleikbe beüs­sék. a kínai vízumot... Az idei esztendő egyik leg­többet tárgyalt, a sportrova­tokból a lapok élére került „sporteseménye” . a kínai— amerikai asztaliteniszezők kí­nai földön rendezett mérkő­zéssorozata volt. S ha Csou En-laj éppen pingpongozok előtt tartotta szükségesnek „a kínai és az amerikai nép kö­zötti barátság” perspektíváit fejtegetni, akkor ennek a ténynek csak az lehet a ma­gyarázata, hogy Peking „a népi diplomáciáról” áttérőben van a klasszikus diplomáciá­ra, s amint azt a Kissinger- látogatás körülményei bizo­nyítják, ebből is a titkos dip­lomáciai tárgyalásokat része­síti előnyben. Ha ma elősorban — és ter­et Dél-afrikai Kommunista Párt 1921. július 30-án — ma ötven éve —, alakult meg a Dél-afrikai Kommunista Párt. Fél évszázada annak, hogy az afrikai kontinens legellentmondásosabb, a legsúlyosabb tár­sadalmi, politikai és faji ellentétektől feszített országában létrejött az az erő, amely élére állt a burzsoá hatalommal.,. szemben elkeseredetten harcoló néger és fehér tömegek .küz­delmének. A kommunista párt nehéz körülmények között született. J Az első világháborút követően a Dél-afrikai Munkáspárt im- > perialistabarát vonalát elítélve, szilárdan internacionalista al- « láspontot képviselő csoport kivált a pártból és megalgkí- tóttá a Nemzetközi Szocialista Szövetséget. A két világba- . ború közti időszakot a párt erősödése, a hazai és a nemzét-y közi fasizmus elleni mind erőteljesebb, szervezettebb Jiarca jellemzik. A dél-afrikai kommunisták célja az volt, 'hogy: létrehozzák és megszilárdítsák a dél-afrikai haladó szerveze-' tek egységét. f Noha a párt a megalakulását követő első három évtized­ben formális legalitást élvezett, vezetői a burzsoá rendszer elnyomó apparátusa állandó zaklatásának, üldözésének völfak kitéve. 1930. december 16-án, Durbonban, rendőrsortűz oltot­ta ki a párt egyik vezetőjének, Johannes Nkosinak az éleiétí 1950-ben a formális legalitás is megszűnt. A hatalmon levő nemzeti párt több más fasiszta jellegű döntéssel betiltotta a kommunista pártot, s ezzel gyakorlatilag rendőrállammá- vál­toztatta a Dél-afrikai Köztársaságot. A döntés súlyos helyzet elé állította a párt vezetőségét, s végül is a párt feloszlatása mellett döntött. A dél-afrikai kommunisták többsége azonban az illegalitás, s a növekvő terror körülményei közepette is hozzálátott a párt újjászer­vezéséhez. Harcuk sikerrel járt. A kommunista párt 1962-ben kiadott akcióprogramja újból síkra szállt a demokratikus át­alakulásért küzdő erők egysége mellett, és vezérfonalat adott azok harcához. A dél-afrikai fajüldöző rezsim vezetői, az elmúlt évek­ben is számtalan súlyos megpróbáltatásnak tették ki fiz ille­galitás körülményei között működő kommunista pártot' Monstreperek, életfogytiglani börtönbüntetések, meghur­coltatások jelzik a pretoriai kormány kommunistaellenes had-' járatát. Cselekvésük magyarázata: a félelem. A félelem attól ' a párttól, mely a leghatározottabban és a legkövetkezeteseb­ben harcol az országot mindmáig jellemző, súlyos igazság­talanságok ellen. A fehér kisebbség uralma és az ellen, hogy a néger tömegek saját hazájukban nem élhetnek emberhez méltó körülmények között. Hazaérkezett a magyar delegáció * . „ . Csütörtök délután hazaér ke- Népköztársaság KGST-képví- zett Bukarestből a magyar selője, Faluvégi hajós pénz­delegáció, amely Fock Jenő- ügyminiszter, Hetényi István, nek, a kormány elnökének ve-- az Országos Tervhivatal él-L J zetésével részt vett a.Kölcsö- nökhelyettese, Káplár József,' nős Gazdasági. Segítség Tana- az MSZMP Központi BiaiW*' csánaik 25. ülésszakán. ságának osztályvezető-helyet­A delegáció tagjai voltak: tese és Szita János, a Nemzet- Vályi Péter, a Minisztertanács közi Gazdasági Kapcsolatok elnökhelyettese, a Magyar Titkárságának vezetője. (MTI) Kádár János fogadta az NSZK Szak szer vezeti Szövetségének küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta a Német Szövetségi Köztársaság Szakszervezeti Szövetségének (DGB) a SZOT meghívására mészetesen a néhány hónapon belül várható legmagasabb szintű kínai—amerikai talál­kozó is a világpolitikai érdek­lődés fő tárgya, ez sem vá­lasztható el a szovjet—kínai viszony kérdésétől. Fájdalmas tény, de tény, hogy a kínai vezetők, a sajtó, a rádió nem változtattak a szovjet politi­kát, a szovjet élet szinte min­den területét támadó maga­tartásukon, és tény az is, hogy az immár sok-sok hónapja szovjet—kínai határtárgyalá- sckon nincs észrevehető előre­haladás. Amikor a Szovjet­unió a maga részéről mindent megtesz a Kínai Népköztár­saság nemzetközi súlyának növelésére — elég csak arra a szovjet javaslatra gondolni, amely ott említi Kínát az öt atomnagyhatalom mielőbb összehívandó, az atomleszere­lést előkészíteni hivatott ér­tekezletek résztvevői között, vagy arra az immár több mint két évtizedes állhatatos küzdelemre, amellyel a Szov­jetunió Peking elvitathatatla- nul jogos helyéért küzd az ENSZ-ben és és nemzetközi szervezetekben — a Kínai Népköztársaság .hivatalos ál­lami politikájának és nem utolsó sorban a kínai pártnak a legtöbb megnyilvánulása szovjetellenes és valamiféle elképzelt „Kínaellenes ösze- esküvéssel” válolja a szovjet politikát, s vele együtt a töb­bi szocialista ország politiká­ját is. hazánkban tartózkodó kül­döttségét, amelyet Heinz O. Vetter elnök vezet. A szívé­lyes hangú beszélgetésen részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is. (MTI) A várható Nixon-látogatást egyszerűen lehetetlen ezeknek az összefüggéseknek a mellő­zésével, figyelmen kívül ha­gyásával végiggondolni. Az a szocialista politika, az az elv­hű marxista-leninista állás­pont, amely a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése mellett száll síkra, elválaszt­hatatlan a szocialista országok proletár internacionalista egy­ségének állandó erősítésétől — s éppen ez az, ami Peking- ben, legalábbis jelenleg, el-' utasításra talál. Természetesen lehetséges,. hogy Nixon pekingi útja se­gíthet a kínai—amerikai vi­szony javításában. Bár van­nak problémák, például a „ minden elképzelhető szálon Washingtontól függő tajvahi rendszer sorsának kérdése, amelynél mindkét félnek ed­dig elképzelhetetlen mélységű ' kompromisszumokat kell ten­nie, ha egyáltalán eredményt akarnak elérni. Nixonnak az 1972-es választások céljából, az amerikai üzleti életnek a több százmilliós kínai piac megnyerése céljából látszik roppant hasznosnak a pekingi repülőút. A kérdés csak az. hogy Mao Ce-tung mit remél a republikánus elnöknek és a nagytőkének adandó komp­romisszumok ellenében... Gárdos Miklós (VÉGE)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents