Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

A nők és a rák Ä rák szónak még gyak­ran, ma is igen nagy a fé­lelemkeltő hatása. Pedig az elmúlt két-három évtized­ben a rák diagnózisa és gyógyítása terén óriási fej­lődés történt. Kifinomodott bajmegállapító eljárásokkal a legtöbb rákféleséget ideje­korán lehet felismerni és végérvényesen, maradékta­lanul gyógyítani. Ezt a tényt sok ember még nem is­meri. Tudatában még az a hamis, idejétmúlt szemlélet él, hogy a rák végzetes ki­menetelű betegség. Az természetesen közis­mert, hogy a női szervezet­ben dupla annyiszor kelet­kezik rák, mint a férfiaké­ban. Ennek a feltűnő kü­lönbségnek az okát ma még pontosan nem ismerjük. Férfiaknál inkább a tüdő, a gyomor és a bélrendszer rákjai gyakoribbak, nőknél viszont a méh, a petefészek és a mellek daganatos elvál­tozásai vannak túlsúlyban. S valószínű, hogy a nőknél éppen a petesejtek, s e szer­vek havonkénti változásai hajlamosítanak a rákképző­désre. Az orvosok az elmúlt évtizedekben szorgosan igye­keztek azon, hogy ezt a hátrányt kiküszöböljék. Igyekezetüket, amelyben egy kicsit a természet is segített, siker koronázta. A mellek, a méh, és a petefészek ugyan­is könnyen hozzáférhetők, bennük a daganatos elválto­zás tapintással, vagy tükrö­zéssel gyorsan és könnyen megállapítható, vagy kizár­ható. Sőt a rákot megelőző állapotok is felismerhetők, speciális, festési eljárások­kal, amelyet ma már a szű­rőállomások bármelyikén el tudnak végezni. Az elmúlt két évtized alatt ugrássze­rűen csökkent is a rákban elhalálozott nők száma. A csökkenés oka pedig nem rejtély, hanem egyetlen szó: a rákszűrés! Mi hát a teendő? 35 éves kor után, évente legalább egyszer, vagy kétszer érde­mes egy-egy órát áldozná ar­ra, hogy a szakorvos a szű­rővizsgálatot elvégezze, amely maga nem jár semmi fájdalommal. A rendszeres, időszakos szűrővizsgálaton kívül (amelyre nagyon so­kan, még hívás ellenére sem mennek el) annak a nőnek, akinél bekövetkezett a vál­tozás kora, feltétlenül cél­szerű felkeresni a nőorvost, különösen akkor, ha hóna­pokig, vagy évekig nem volt vérzése, és hirtelen, vá­ratlanul, újra fellépne. Äz ilyen váratlan esemény ugyan, egyáltalán nem je­lent szükségképpen rákot, mégsem okos dolog néha hetekig várakozni. Feltétlenül nőorvoshoz kell fordulni, ha mosdás, fürdés közben, a mellben addig nem észlelt, szokatlan csomót ta­pintunk. Az esetek többsé­gében ez a csomó ártatlan. Ártatlanságáról azonban az orvosnak kell döntenie. Még néhány, napjainkban elég sokat vitatott kérdésről. A családtervezés, ma, szerte a világon polgárjogot nyert. A szülők maguk szabják meg, hogy mikor és hány gyermeket akarnak felne­velni. A nőorvosok és a rá­juk bízott édesanyák egy­aránt azt az álláspontot kép­viselik, hogy a fogamzás- gátló szerek szedése sokkal humánusabb, és veszélytele­nebb dolog, mint az abortus. Sokakban vetődik fel azon­ban a kérdés, hogy a tablet­ták szedése nem segíti-e elő a rákképződést. Megbízható és még nyugtató statisztikák szerint megnyugtató és ha­tározott nemmel lehet a kérdésre válaszolni. Bizto­san nem okoznak rákot. Gyakran vetődik fel még az a kérdés is, hogy melyik asszony hajlamosabb a rák­ra: aki sok gyermeket szült, vagy aki meddő volt. Erre a sokat vitatott kérdésre ma már biztos választ adha­tunk : nincs a kettő között különbség. Tehát azok kö­zött a nők között, akik so­hasem voltak terhesek és sohasem szültek, s azok kö­zött, akik egy, vagy tíz gyermeket szültek, rákgya­koriság szempontjából nincs különbség. Egy másik, szintén sokat vitatott kérdés, hogy a vál­tozás, vagy másnéven a kli­max kora kedvez-e a rák megjelenésének. Erre nincs egyértelmű válasz. Minden­esetre az a tény, hogy a negyvenedik év után általá­ban gyakoribbak a rákok, egymagában arra utal, hogy legalább ettől az életsza­kasztól kezdve a nők sose mulasszák el az időszakos rákszűrést. Nem lehet indok a rend­szeres szűrővizsgálat elmu­lasztására a pénzhiány sem. A szűrőállomások szakorvo­sai ugyanis díjtalanul áll­nak az asszonyok rendelke­zésére. A leginkább hátrál­tató ok még ma is legtöbb­ször a maradisággal, indoko­latlan félelemmel szövetke­zett álszemérem. Ha ezt si­kerül értelmes és jó szóval leküzdeni, sok-sok asszony életét és egészségét lehet megmenteni. Dr. Szendéi Adóm Furcsaságok a nagyvilágból A* Egyesem Államokban a fel­mérések szerint ao millió kopasz ember él. Ez a tény óriási lendü­letet adott a parókafeeresfccdelcm- aek. Nincs egyetlen nagy árnbás férfi parókarészleg nélkül. A pa­róka hideg vízzel tisztítható, nyjomszálból készül, a frizóra modern. Egy hongkongi paróka- gyár évente több mint, egymillió parókát gyárt, termelésének egy­negyede a férfiaknak készül. l*J Flórian Prévot „Az emberi bol­dogság kalauza” című könyvé­ben írja azt a meglepő dolgot, mi­szerint Xn. Lajost hétéves korá­ban mosdatták meg életében elő­ször. Feroarrd Baynaod mesén m tele­fon őskoráról: Egy férfi magyarázza a telefo­nálás technikáját barátjának. — Egyik kezeddel fogod a kagylót, másik kezeddel tárcsá­zol. Mire a barát: — Es melyik kezemmel beszé­lek? A Rétsági járási Hivatal kéményére rászállott a gólya, mellette a mai kisbíró, a hang­szóró (Koppány felvétele) A tudósok és a szappanbuborékok A szappanbuborékokkal nemcsak a gyerekek szeretnek játszani. Komoly tudósok már évtizedek óta törik a fejüket, hogyan lehetne még nagyobb buborékokat fújni és minél tovább megőrizni azokat Hi­szen a buborékok segítségével tanulmányozhatók a legkülön­félébb folyadékok molekulá­ris rétegei, a legfinomabb hár­tyák felszíni struktúrája, a makromolekuláris anyagok szerkezete. A tudósok erőfeszí­téseinek sikerét sajátos re­kordok jelzik: sikerült példá­ul 60 cm-es átmérőjű buboré­kokat fújni; a legtartósabb buborékok pedig már két éve megvannak.! A szokásos szappanbuboré­koktól ilyen nagy teljesítmé­nyeket nem' várhatunk. A szappanbuborék ugyanis sza­kadatlanul zsugorodik, amíg a szalmaszál végéin csak az a csepp marad, amelyből a buborék keletkezett. A zsugo­rodás sebessége a buborékon belüli és a buborék körüli gáz nyomásától függ. Ha a bubo­rék felfújásához ammónia- cseppet használnak, ammóniá­val telített közegben, akkor a buborék néhány másodperc alatt összeesik. Kénfluoridot (SFfi) felhasználva azonban a hártya már több hónapig el­áll. Nemrégiben szerves hid- rofob polimereket kezdtek fel­használni — például poüvini- les alkoholt, vagy az ezzel azo­nos moiekulasúlyú makromo- lakuláris etilétt-ocsid polimere­ket. Magától értetődik, ha a kí­sérletezők rekordot akarnak beállítani, megfelelő óvintéz­VASÁRNAPI Mi ér a legtöbbet? VÍZSZINTES: 1 Sportág. 51 Garay János egyik verséből idézünk (az első sor). 12. Euró­pai szigetlakó nép. 13. Auszt­ráliai futómadór. 14. ISlíaj- zott, elsatnyult. 16. Község Bács-Kiskun megyében. 19. Maró folyadék, a háztartás­ban is használják. 21. Becézett Adél. 22. Időszámításunk előtt. 23. Mélyebben fekvő helyre. 25. Vastagabb fa törzséből le­vágott, henger alakú rész. 26. A Garay-idézet második sora. 29. „A . . .-kisasszonyok násza” (Ady-verscím). 30. Az egyik legnagyobb olasz folyó. 32. Akadályozott. 34. A földszint­re. 35. Sarok, szeglet. 36. Egy­mást előző betűk az ábécében. 38. Hirtelen megmozdul. 39. Kettős betű. 40. Levelet kül- Hök. 42. Fehér kérgfi fafajta. '3. Római szám: 11O0. 44. A i ilenc múzsa egyike, a csil- 1 igászat pártfogó istennője. 46. A. K. 47. Kő — táviratban. 48. Egymást előző betűk. 90. Ki­váló norvég drámaíró, költő (utolsó négyzetbe keresztnevé­nek kezdőbetűjét írjuk). 52. :.: tanuló, (a tanonc mai ne­ve). 54. Kun-::: (hegységrend­szer Belső-Azsiában). 57. Többszörös olimpiai bajnok­nőnk. 59. N. T. P. 60. Davis- Cup. 61. Az éji bogár is teszi Arany egyik költeményében. 64. Csudra ... (Gorkij-regény). 66. Olasz kikötőváros Szicíli­án. 68. Zsírok, gyanták, kau- csuk stb. legjobb oldószere. 70. Ki vesztette el? 71. Pozitív töltésű elektród. 72. Sohase — rövidebben. FÜGGŐLEGES: 1. A má­sodik legnagyobb folyónk. 2. Származik. 3. Ütburkoló anyag. 4. Földmunkáló eszköz. 5. Sze­mélyeddel. 6. Az itt levő. 7 Szovjet autók nemzetközi jel­zése. 8. Európa Kupa. 9. Kér­dő szócska. 10. Huzal. 11. Köz­ség Szolnok megyében. 15. A kutyával rokon, ragadozó ál­lat. 17. A Garay-idézet befe­jező sora. 18. Gyorsan növő, terebélyes díszfa. 20. Hazánk harmadik legnagyobb tava. 23. Vadászkutya. 24. A hegy­vidéki erdőikben tenyésző nö­vény, bogyójából befőttet, lek­várt készítenek. 27. Haitárrag. 28. Lásd az előbbi sort. 30. A Garay-idézet harmadik so­ra. 31. Sűrűn, buján nőtt. 33. A függ. 1. mellékfolyója. 37. Angol költő, drámaíró, Sha­kespeare barátja (Volpone). 40. Becézett Irén. 41. Akarat­lanul a földre hullatja. 43. Bo­ráról híres község Fejér me­gyében. 45. Égitest (névelő­vel). 47. Zárt, társaskör. 49. Szűk nyakú ivóedény. 51. H. N. 53. Pici, egynemű betűi. 55. Részemre. 56. Erre a helyre jut. 58. Becézett Katalin. 62. .. .-untalan. 63. Dán zeneszer­ző és karmester (1817—1890). 65. Az egyik szín német neve. 66. Római 1002. 67. Ragadozó madár. 69. Tiltó szó. 70. Kö­rülbelül. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 5., 26., függőleges 30. és 17. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: július 29. Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése: Hajnal hasad, har­mat esik, munkálkodjunk se­tét estig. Gyűl a marok, hosz- szabb a sor, majd alhatunk karácsonykor. Könyvjutalmat nyertek: Ivony Istvánná Salgótarján, Szarka Lajos Nézsa, és a pásztói kórház laboratóriu­mának rejtvényfejtői. A könyveket postán küldjük! 10 NÓGRÁD - 1971. július 25.. vasárnap Bányászati Aknamélyítő Vállalat recski üzeme FELVÉTELRE KERES tehergépkocsi- vezetőket, villanyszerelőket, villamos gépkezelő szakmunkásokat, segédmunkásokat. Az üzem munkavállalóit, a bányaiparban foglalkozta­tott dolgozókkal azonos juttatásokban részesíti, a vállalat a kollektív szerző­dése szerint Jelentkezés: Bányászati Aknamélyítő Vállalat Recski Üzemveze­tőségén, Recski Rézérc Mű­veknél. kedéseket kell tenniük. A buborék legveszélyesebb el­lensége a por. Ezért nagy, üveglombikokat használnak fel, amelyekből a port már előzetesen teljesen eltávolítot­ták. Az edétjy vékony nyakán cső halad keresztül, fenekén pedig néhány folyadékcsepp van. Ebből fúj a tudós bubo­rékokat, de nem a szájával, hanem a csőhöz sűrített leve­gővel telt ballont kapcsol. Egy­kettőre megszületik a szivár vány színeiben játszó, reszkető csoda. Az eredmények javítha­tók, ha a levegőiből eltávolít - jak a széndioxidot és a hő­mérsékletet állandó értéken tartják. Amikor több sikerte­len próbálkozás után, végre megszületik egy kifogástalan példány, a csövet gondosan bedugaszolják. Csak most kez­dődhet meg a kutatás. Miné! vékonyabb a hártya, annál gazdagabbak a színárnyalatok. A hártyák vastagsága általá­ban 1,68 mikron. Á világrekordot egy 60,6 cm átmérőjű szappanbuborék tart­ja. Felfújása hat órát vett igénybe. A férj és feleség megbeszélik » nyaralás előtti teendőket: — A kanárit odaadjak a nővé- icnmek, a macskát a szomszédok' mák, a rádiót és a magnetofont kölcsönadjuk a sógoromnak, a gyerekek pedig a nagymamánál lesznek . • • — Nem kellene akkor inkább itthon maradnunk, ha már ilyen nagyszerű csend és nyugalom lesz itthon? m — Nem szegyein magát, itt koi­[III üü ilyen hullarészegeii?! — mondja egy hölgy a koldusnak. — Nem. A koldulást akikor szé­gyelleni, ha Józan vagyok. r*i — Tulajdonképpen miért nősül­tél meg? — Nem éreztem magam Jól sem otthon, sem házon kívül. Most pe­dig kitűnően értem magam házon kívül. m A bíró megkérdezi az alperes' CŐi* — Mondta ön a felperesnek azt, hogy k őrhely, naplop ő? — Igen. — fis azt is mondta neki hogy tolvaj, szélhámos? ~ Nem. Ha mérges az ember, nem juthat minden eszébe«• •

Next

/
Thumbnails
Contents