Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-25 / 174. szám
Pászió 1971 A kéklő hegyek alján Pásztó elválaszthatatlan a Mátrától. A Galyatetőre vezető út itt fut keresztül, nap mint nap sok gépkocsi igyekszik a hegyekbe, utasaik legtöbbször csak néhány pillantást szentelnek Pásztó utcáinak. házainak. A hegyek feljebb vonzák a tekintetet, a messziről jött autósok nem vesztegetik az időt, igyekeznek a Csörgő patak völgye felé. fejleszteni, és harmadszor is fejleszteni kellene. Pásztó, amely Nógrád megye egyik legrégibb települése tavaly jókorát lépett előre a ranglétrán. Nagyközséggé lett, egyúttal közös tanács is, mert ide tartozik Hasznos és Mátrakeresztes. Egy esztendő nem sok idő, De arra alkalmas, hogy valamiféle összegzést „fabrikáljunk”, merre is billen a mérleg? nyel jár, — mondja a tanácselnök — ez elvitathatatlan. Több pénzel gazdálkodunk, ami persze nem jelenti azt, hogy most már mindenre jut. A tanácsnak nagyobb az áttekintése a helyi ügyekben, a legjobb belátása szerint dönthet. Helyben adja ki a nagyközségi tanács az építési engedélyeket, az iparengedélyeket, intézkedik az üzletek Pásztó büszkesége, a szolgáltatóház Csépány István tanácselnök gondterhelten nézi a térképet — Á nyugati Mátra valahogy kikerült a figyelem középpontjából. Az emberek úgy vannak vele, hogy a Mátrán csak Galyatetőt Mátraházát Mátrafüredet értik. Pedig higgye el, a mi környékünk, a Mátra egyik legszebb része. Hasznost elhagyva az utas rögtön a hegyek között találja magát, jó levegőt szívhat fák zöldje veszi körül. Ügy szoktunk mi itt fogalmazni, hogy a nyugati Mátra Egertől te távol esik, Salgótarjánhoz sincs közel. Az élelmesebb természetrajongók Mátrakeresztest, a Csörgő patakot már fölfedezték. Vasárnaponként sokszor százával „horgonyoznak" a gépkocsik utasai a víz mellett, sütik a szalonnát, eregetik le a hegy levét vagy a jó hideg, behűtött sört. — Tervekben nálunk nincs hiány, elgondolásaink is vannak, miképpen lehetne fokozni az idegenforgalmat, A strandunkat sokan keresik fel, jó a közlekedés, kellemes a víz, de oda is elkelne néhány ezer forint. Fejleszteni Nyár van, kint éget a nap, a tanácselnök szobájában elhúzzuk a függönyt az ablakon. Terveket Feljegyzéseket, jelentéseket nézegetünk. Bár sok papírra nincsen szükség, mert a tanács elnöke, Csépány István, kívülről tudja falujának gondját-baját — Pásztón gyakran mondogatják az emberek: valamelyik utcát mindig feltúrják. Soha nincs úgy, hogy földhalmok ne emelkednének, bukdácsolni kell, kerülgetni az árkokat. Túl a rövid bosz- szankodáson ez nagyon jó dolog, mert azt jelenti, hogy fejlődik, épül a nagyközség, pezseg az élet. Akárhogy is nézzük, a csatornázás, a vízvezeték, az épülő házak, üzletek megérik a kerülgetést. Pásztónak jelenleg tízezer lakosa van. Tízezer ember akik egytől-egyig kulturáltabb körülmények között akarnak élni, gyorsabban bevásárolni, a gyerekeket óvodába vinni, szebb, nagyobb, modernebb lakásokba költözni. A fejlődés, amely az utóbbi négy-öt évben jellemezte Pásztói, a mostani ötéves tervben még számottevőbb lesz. A nagyközségi rang a címen kívül nagyon sok előnynjritvatartásának Mejérői. Kevesebb lett a levelezgetés, az engedélykérés, több idő jut a tényleges ügyintézésre. — A jobb gazdálkodáshoz mindenesetre több pénz is kell. Nálunk nagyvállalatok nincsenek, de vannak „jó me- aő" középüzemeink. Az az elvünk — és ezt mindenképpen követjük — hogy csak Kölcsönös és jó együttműködéssel tudunk előbbre lépni. Szívesen fogadjuk az üzemek elképzeléseit, mindenkor jut időnk arra, hogy egyeztessük a terveket Amennyire a tanácsnak fontos, hogy jobb legyen a kommunális ellátás, több lakás épüljön, több hely legyen az óvodákban, ugyanannyira fontos az üzemnek is. Mert a saját munkásairól van szó. A közös beruházásokban nincs hiány Pásztón. Az üzemek forintjaikkal járultak hozzá a csatornázáshoz, és a vízvezeték kiépítéséhez. Ez volt az alap. Víz és csatorna nélkül nincs lakásépítés, nincs Üzemtelepítés. Szép példája a közös összefogásnak a szolgáltatóház, amelyet a pásztóiak ugyancsak büszkén mutatnak meg az idegennek. Bár a tanácselnök kicsit szívja a fogát, amikor erről esik szó: — ötmillióba került. Pontosan egymillióval többe, mint amennyit eredetileg terveztünk. De a lényeg az, hogy az üzletek, műhelyek berendezkedtek, helyet kapott a fodrász, a Gelka, a kozmetika, az órás, javult az ellátás. — Űj építkezések? — öt esztendő alatt harminckétmillió forinttal gazdálkodunk, amit fejesztésre szánunk. Most is dolgoznak az építők az új társasházakon, még ebben az évben átadnak huszonnégy lakást. Jövőre a másik huszonnégyet. Ha a számítások beválnak, decemberben már új zöldséggyümölcs boltban vásárolunk, Két-három év múlva pedig modern ABC-áruház és valóságos étterem-kombinát fogadja a látogatókat. És természetesen a túristákat, akik, re számítunk. Szó esik még arról, hogy a meglévőnél sokkal több járdára, jobb utakra lenne szükség. Járási úttörőtábort szeretnének telepíteni a Csörgő patak völgyébe, és új munkalehetőséget adni asz, szonyoknak és férfln'rn"’-, Egy biztos: a mérleg jó ' oldalra billeni-, A ‘Wat Mg hozzák a következő óvek. Csata! Erzsébet Munkában a dara, emelkednek a falak Fotó: Simonffy Jenő Atya és a többiek engedték. Még akkor sem; amikor a tyúk gazdája szárnyasának segítségére sietett. A legények gyorsították a lépteiket. Futott a tyúk is. Aztán egyszer szétcsapta a szárnyát és felfordult. A fiúk megdöbbentek. Ezt azért nem akarták. Bojnyik tért elsőnek magához. Előkapta zsebkését és nyissz a tyúk nyakát. Mire a gazdája utolérte őket, már Bojnyik így kínálta neki a szárnyast. — Holnap finom pörköltet ebédelhetnek. Ugye minket is meghív?... A kárvallott öreg felborzolódott a haragtól... Mérgesen kiáltotta. — Azonnal fizessétek ki az árát. A legjobb tojóm volt. Bőkezű előrelépett, vezérhez illő méltósággal és megkérdezte: , — Mennyivel tartozunk? Az öreget meglepte ez a fordulat. Nem tudta megmondani a tyúk árát. Először negyvenet, majd negyvenötöt, aztán ötven forintot mondott. Bőkezű benyúlt a zsebébe és egy százast adott az öregnek. — Az anyátok keservit... — és a fiúknak adta a tyúkot. Hazafelé indult, megbékélve. Ezek pedig le a torkolathoz, Atyához. Diadalmas ábráaattal tették lábal elé a tyúkot. Bőkezűé volt a szó. — Megmondtam, mi gondoskodunk magunkról, meg rólad is. Hátranyújtotta kezét, ami azt jelentette, hogy Futó bonthatja a sörösüvegeket a találkozás örömére. De Atya szigorú tekintettel nézett rájuk. Nem nyúlt az üveg után. — Ml ez? — mutatott a dögre. — Ez egy tyúk, amit vettünk, és megeszünk — mondták kórusban. — De nem itt, amíg a gazdájával nem igazoljátok az eredetét. Atyát nem tudták eltéríteni akaratától, kénytelen volt az öt fiú visszamenni a tyúk gazdájához, és lehozni őt. De az nem volt hajlandó nyolc kilométert gyalogolni. Autót követelt. Béreltek. Aztán Atyával békepoharat ittak, amire az öreget is ott-tartot- ták. Végső soron, amikor mindent összeszámoltak, a tyú- kocska ötszáz forintjukba került. Mivel ennél egy fillérrel sem volt több pénzük. Bőkezű még aznap hazapa- rancsolta a fiúkat. De az utat hazáig gyalog tették meg. Nem mese ez kérem,... Bobál Gyula Tartalmat a vakációnak! A tanulók a várva-vért pihenőt, a nyári szünidőt töltik. Az első napok a semmittevés, a tovább alvás örömével váltak ünnepnapokká minden diák száméra. Jó is az ilyen időtlenségben, kötetlenül pihenni a nagy év végi hajrá, no ) meg az egész óv órarend szerinti munka után. De csak néhány napig! Azután M kell alakítani egy jói megtervezett, nyári életritmust, össze kell állítani olyan í—10 hetes programot, amiben mindenre jut idő, amire a tanév alatt fájó szívvel gondolhatott csak a gyermek a lekötöttség, az időhiány miatt. Sajnos, márts látunk tereken lődörgő fiúkat, lányokat akik nem találják örömüket a nyári szünidőben, mert céltalanul tengenek-lengenek, unatkoznak. Nem is jut eszükbe, mennyi minden kedves, értékes időtöltés létezik, s bizony ezek helyett nagyon sokszor, rossz társaságba verődnek. A gyermekek nyári programjának — a kicsikének és a nagy okénak egyaránt — összeállítása a szülők jeladata. Leghevesebb tervezési gondja van mmir a szülőnek, akinek a gyermeke nyári táborban nyaral, mert azokban, mindenre kiterjedő, szervezett foglalkoztatás folyik. Pedagógiailag nagyon helyes a családban, vagy baráti körön belüli csere gyerek-mozgalom. A városi gyerek falura kerül néhány hétre, az ottani meg a városban „nyaral”. Mindkettő a levegőváltozás mellett rengeteg új élménnyel gazdagodva kerül vissza a szülői házba. Gondoljunk csak Fekete István: Téli berek című regényének hőseire. Az otthon nyaraló gyermekek életrendjéhez azt tanácsoljuk, hogy az első napok lustálkodása után keljenek fel reggel rendszeresen, időben. Eegyen a napi programban: olvasás, sportolás, séta, játék, a kisebbeknél naplóírás, (napi 1—2 mondat), a nagyobbaknál levelezés hazai vagy külföldi levelező partnerekkel. Jusson idő valami bobbyra is. Mindennek az alapja, hogy megfelelő családi légkör legyen a gyermek körül. Érezze, hogy szüleinek fontos problémája, gondja az ő szabad idejének jó megtervezése, megszervezése. A dolgozó apa és anya is hallgassa meg esténként a gyermek beszámolóját napi élményeiről. Ez sokszor többet ér a legszigorúbb ellenőrzésnél. Nagyon helyes, ha minél több közös programja rot» « családnak: hét végi túrák, kirándulások, országjárás, közös nyaralás. Augusztus második felében néhány „bemelegítő” feladatunk is van az iskolakezdés előtt. Ezekben is részt kell vennie a gyermeknek, kora szerint könnyebb, vagy nehezebb feladattal. Ilyenek: nagytakarítás a tanulósarokban, a tanulópadban (íróasztalkában), a tanszerek előkészítése, (ceruzák, színesek kihegyezése), az egyenköpeny rendbehozása, esetleg új beszerzése, a ftizetcsomag megvásárlása, a füzetek bebo- rítása, a címkék előkészítése és — egyes iskolatípusokban — a tankönyvek beszerzése, beborítása. Célunk, hogy a gyermek pihenten, de nem ellustultam sok új élménnyel gazdagodva, egészséges testi, lelki, szellemi állapotban, kiegyensúlyozott hangulatban kezdjen hozzá az új tanév közel 10 hónapos munkájához. S ezt csak aktív pihenéssel érhetjük el. Segítsük őket hozzá ötleteinkkel, tanácsainkkal, hangulatkeltéssel. Ez a mi feladatunk! Dr. Gergely Károtyné Ragyogó öt fiú. Fiatalok, egészségesek és jókedvnek. Csínytevéseik forrásai is a jó kedélyük. Miért lennének rossz kedvűek? Gyárban dolgoznak, szeretik munkájukat. Az egyikük csiszoló, a másik villanyszerelő, a harmadik kovács, a negyedik lakatos, az ötödik dróthúzó. Bőkezű a vezér. Világos a haja, de az gondozott, kurtára nyírt, a szeme barna. Ha nem dolgozik, mindig fehér trikót, vasalt nadrágot visel. Magatartása kimért, nagyvonalú. Ha neki egy korsó sört kérnek, ő a helyébe kettőt. Még nem tudták zavarba hozni, mert ha nincs pénze, otthon marad. Kalimpa már más. Slampos, étkezéskor is degeszre tömi száját és beszéd helyett csak morogni tud. A kék pulóver is lóg rajta, akár a kosztól foltos fehér nadrágja. Haja a szemébe lóg. Futó fürge. Fekete; sűrű, bozontos haja akár a rosszul rakott kazal. Keskeny az arca és derült. Cérnavékony a hangja. Zsiga a gyorsbeszédű, nehezen lehet megérteni. Ezért ismételi amit mond. Feszül rajta az elmaradhatatlan ' farmer, de lóg rajta a lehetetlen, zöld színű, gombolós pulóver. Mert a válla vézna ... Szeme kormos, figyelő, Bojnyik csendes, kevés beszédű. Tekintete gyanakvó. Sosem megy a sor elejére, hanem hátul, hogy ha tenni kell, onnan elűzze meg a többieket Ilyen fiúk ezek. Amikor leteszik a szerszámot, már kecelik egymást, csak együtt tudnak jól meglenni. Pedig nem kíméletesek egymással. Bőkezű a múltkor Kalimpát úgy tarkón csapta, hogy csak négykézláb tudta fenntartani magát Aztán hajánál fogva felrántotta és az arcába ordította: — Részeg disznó vagy! — Semmi közöd hozzá. Elengedte. Mit is tehetett volna. Kalimpán csak az alvás segíthetett. Haza vitték, lefektették. Van egy hatodik fiú is. Mozdonyvezető a szakmája, de most autót szerek Ide pártolt a több szabad időért. Azok öten nem tudják Atyát kiismerni, mert ő szereti az erdőt, a vízpartot. Szeret magányosan kóborotok Akkor te már készülődött a hét végi túrára. Csomagolta sátrát, felszereléseit, amikor azok öten, megálltak fölötte. Bőkezű előre lépett — Atya, a hét végén veled megyünk. — Velem nem. Ha akartok, utánam. A torkolatnál megtaláltok ... — Rendben, Atya, ott leszünk. — vágott szavába vékony hangján Futó. Bőkezű rosszallóan nézett Futóra, hogy beleszólt a dolgába, Hátra is lökte, aztán a kuporgó Atya fölé állt. — Ott leszünk, gondoskodunk magunkról, de rólad is. — A többiek helyeslőén bólogattak. Így történt, hogy Atya, akinek akkor szabad szombatja volt, már péntek este kiutazott kismotorjával, az Izabel- lel, a torkolathoz. Bőkezű, és társai szombaton délben indultak utána. A levegőn megtáltosodtak. Egy lépést nem tudtak tenni, hogy egyik ne bosz- szantsa valamivel a másikat. Futó buktatta Zsigát. Erre Kalimpa mély hangon röhögött, amíg Bőkezű fenéken nem billentette. Csak Bojnyik maradt ki a játékból, mert hátul kullogott. Kiértek a faluból, amikor Bőkezű előtt felugrott egy házi tyúk. Ott kapirgált az útmenti árokban. A faluszéli házhoz tartozhatott. Már nem volt fiatal a tyúk, nehezére esett a futás, és megállt Bőkezű előtt. Sőt félrecsapott fejjel visszanézett rá. Bőkezű rákiáltott. — Mit nézel? A többiek mind a tyúkra tekintettek, az meg rájuk, le- nézőn és hetykén, elindult előttük, ök meg öten utána, közrefogva, hogy semerre, csak előre mehessen. A tyúk, a gőgös szárnyas egy darabig játéknak vélte a dolgot, de egy kilométer után már menekült volna, ám a fiúk nem Tíz takaró Műszőrme- és horgolt takarókat készítenek az öblösüveg- gyári lányok és aszonyok Vietnamnak. Az egyes kollektívák kezdeményezéseit a nőbizottság fogja össze, hogy eredményesen vehessenek részt a „Takarót Vietnamnak” akcióban. Eddig majdnem ezer nődolgozó adta össze forintjait, hogy a takarók elkéaz oblosbol szítéséhez szükséges anyagot megvásárolhassák. Augusztus közepéig tíz takarót szándékoznak elkészíteni, ebből már néhány darabot összeállítottak. Különösen értékesek és tetsze- tősek az apró szőrmedarabokból álló műszőrmetakarók, amelyek közül egy-egy példány körülbelül öt—hatszáz forintot ér. NOGRÁD - 1971. július 25., vasárnap 3
