Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-03 / 155. szám
Fellendülőben az űjitómozgalom Négyszáz gyerek Keszthelyen A nógrádi szénbánya!', keszthelyi gyermeküdülőjében az idén öt turnusban 12—12 napos tartózkodással 400 íiú és leány élvezi a Balaton örömeit A nagyobb fiúk tanári kísérettel csónakázúsra indulnak. A tizenkét nap alatt az időtől függően különböző kirándulásokon is részt vesznek a gyerekek, hogy megismerkedjenek Keszthely környékével Napi ötszöri étkezés a sok szaladgálás után jólesik a gyerekeknek. A nógrádi szénbányák jelentős összeget költ minden évben, hogy a vállalat dolgozóinak gyermekei jól érezzék magukat a keszthelyi üdülőben Koppány Gjtarg.v felvételei Hátha elszéoyelli magát Üptóhőnap a bányászatban Aprók a zsemlék. Különben sem nagyon kövérek, de most némelyik szemmel láthatóan egészen töpörödöttre sikerült. Az üzletvezető leméri az egyiket. Mindössze három dekát nyom. Sajnálkozó mosollyal csúztatja a vásárló zacskójába. Nyomban eszembe jut, amit a Ludas Matyiban olvastam. Az ifjú férj bezárt öklét a felesége elé tartva izgatottan kérdezi: „Na mit tartok a markomban?” A fiatalasszony egykettőre rávágja: „Zsemlét”. Mire a férj: „Jó, jó, aranyoskám, de hányat?” Odáig már eljutottunk, hogy megállapítjuk, aprócskák néha a péksütemények és nevetünk rajta. Most már eggyel tovább léphetnénk. Vajon mi lehet az oka? Csak találgatni tudok. Elromlott a mérleg? Eltömődött az adagolószerkezet? Fogytán a liszt, s már azt a keveset is a láda aljáról kaparták ösz- sze, hogy minden éhes állampolgár hozzájuthasson a betevő zsemléjéhez? Esetleg a pék kisfia lecsíp némelyik tésztából, hogy tudjon mivel játszani? Vagy netán a jogtalan haszonszerzés vágya <r mozgatórugó? Míg ezekre a kérdésekre választ találunk, addig is az említett „pehely súlyú” péksütemények egyik épületes példánya kis, házi múzeumunkban reggeltől estig bármikor megtekinthető. Hátha a látogatók rosszalló pillantásainak hatására egy kicsit elszégyelli magát.... Igazán nem örülünk annak, hogy ezt a szegény jószágot pellengérre kell állítani. De mi mást tehetnénk? így legalább megtörténhet, hogy értesíti társait, mi vár rájuk. Még talán azok is tudomást szereznek a csúfos esetről, akik legtöbbet tehetnek a mérethiány megszüntetéséért. Mert azt azért mégse várhatjuk a zsemlétől, hogy bánatában saját magától nagyobbra nőj- jön.-mis Hunkában a gyerekek Szécsényben valamelyik parkban, vagy az út mentén pompázó virágoknál mindig feltűnik 10—12 gyermek. Ügyesen dolgoznak, ápolják a növényeket, kapálják a gyomokat a sok színben pompázó virágágyásokból. Radics Dénes, a csoport vezetője elmondotta, hogy a parkokat, virágágyásokat ápoló brigád diákokból alakult és a munkát a nyári szünetben végzik. Vannak, akik csak 2—3 hétre szegődtek hozzájuk, de a többség, egy—másfél hónapig dolgozik. A csoportvezető kivételével valamennyien általános iskolások. Naponta ti órát dolgoznak, keresetük 30 forint. A községi tanács vezetői szívesen adják a pénzt, hiszen a diákok sokat tesznek a község szépítéséért, A „munkások” egyike Ora- vecz Péter, most maradt ki a hatodik osztályból. Mint mondotta, táborozásra gyűjti a pénzt, akárcsak Walter Erika. Stricz Éva még nem döntött hová tegye a fizetését. Ocsovai Kálmán Pestre készül szüleivel, s nincs any- myi pénz, amit a nyaralásnál ne tudnának elkölteni. A Si- ba-testvérek azt tervezik, hogy kerékpárt vásárolnak. így szépül Szécsény a szorgos gyermekkezek nyomán. S a munka végén valóra válnak a diákok vágyai, elképzelései is. Sz. F. A dolgozókról való gondoskodás mellett a szénbányászat visszafejlesztése más területen is sok gondot okoz a vállalat párt, társadalmi és gazdasági vezetésének. A létszám fokozatos csökkenése, a meglevő dolgozók egy részének bizonytalan helyzete visszafogja a dolgozók kezdeményező kedvét, kedvezőtlen hatással van az újítómozgalom alakulására. Pedig a visszafejlesztés üteme attól is függ, milyen mértékben sikerül előre lépni a gazaságosság terén. Ezért fontos feladat a célszerű műszaki fejlesztés és ennek részeként az újítómozgalom fellendítése. A dolgozók lelkes kezdeményező készsége ma sokkal inkább nélkülözhetetlen tényező a vállalatnál, mint bármikor. Szükség van az újításokra, ösztönözni és segíteni kell az újítókat. Ezt a szemléletet igyekszik érvényesíteni a vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság. De nemcsak az erkölcsi, az anyagi elismerés sem maradhat el. A vállalat olyan újítási szabályzatot dolgozott ki, amely egyaránt tal- talmazza az újítók erkölcsi és anyagi elismerésének módozatait. Háromezer forint külön- jutalmat kaphatnak az újítási feladatterv kidolgozói. A munkavédelmi javaslatok szerzőit — az újítási díjon felül — 300 forinttal jutalmazzák A legeredményesebb újítók és ügyintézők felévenként, az újítómozgalom értékelésekor részesülnek jutalomban. A visszafejlesztésből adódó nehézségek ellenére az újítómozgalom a vállalatnál az utóbbi időben szembetűnő fejlődést mutat. Különösen biztatóak az ez évi eredmények. Több a benyújtott újítás, a vállalati eredmény pedig elérte a kilencmillió forintot, ami majdnem annyi, mint együttesen az előző három évben. Az űjitómozgalom további fellendítése érdekében a vállalat vezetősége a szakszervezet és a KISZ-bizottság Júliusra meghirdette az újítóhónapot Az újítóhónap alatt, benyújtott javaslatokat soron- kívül értékelik és a döntésről legkésőbb augusztus 10-ig tájékoztatják az újítókat. Az újítóhónap értékelésére hivatott bíráló bizottság ' tesz javaslatot a legeredményesebb újítók jutalmazására. Az úji- tóhónap első helyezettjét ezer, a másodikat nyolcszáz, a harmadikat ötszáz forinttal díjazzák. Ennek feltétele két hasznosításra elfogadott javaslat, vagy egy olyan újítás, amelynek vállalati haszna legalább harmincezer forint. A vállalat számít arra. hogy a dolgozók, a KlSZ-szerveze- tek, a szocialista brigádok, a fiatal műszakiak és a közgazdászok tanácsának tagjai sikerre viszik az újítóhónapot és elősegítik kiemelkedő újítási eredmények elérését Ondrék László játos gondja a téli kényszer- pihenő. Az üzemek ilyenkor szabadságra „kényszerítik” munkásaikat. A költségvetési üzem azonban gondoskodik a dolgozók téli foglalkoztatásáról is. A szécsényi üzemekkel vették fel a kapcsolatot, munkalehetőséget kerestek embereik számára. A költségvetési üzem jelenleg 61 embert foglalkoztat. Az építkezéseken, a felújítási munkálatokon túl, elvégzik a tanácsi kezelésben levő utak karbantartását, gondozását is. A község szélén, a rimóci úton elkezdték új telephelyük építését. Raktárépületek és különböző műhelyek kapnak itt helyet. Most, hogy a tanácsokat átszervezték, még nem tisztázott, hogy ki lesz a gazdája a költségvetési üzemnek. Az viszont már biztos, hogy az üzem kiállta ;a próbát, bebizonyította létjogosultságát. Szenográdi Ferenc Kiállta a próbát Fiatal üzem A Szécsényi járási Tanács költségvetési üzeme még 1969. január elején alakult. Az első időkben mindössze hárman dolgoztak. A főkönyvelő, a gépkocsivezető és egy rakodó- munkás. A felszerelést is gyorsan számba vehették: mindössze egy kőműveskanál volt. Az első két hónap gyors és hatékony szervezéssel telt el. Február elején már 24 munkás kérte felvételét a költségvetési üzemhez. Az üzem létrehozásával az volt a cél, hogy a tanácsok kezelésében levő épületek felújítása. karbantartása ily módon megoldódjék és megépítsék a szükséges új létesítményeket. Az új üzem, Ruzsinszky István vezetésével, kiállta a próbát. Az év végén mindjárt 50 ezer forinttal túlteljesítették tervüket. Ami a legfontosabb, munkájukkal mindenütt elégedettek voltak. A magyargéci klub- könyvtár épületét például úgy adták át, hogy nem találtak rajta egyetlen minőségi kifogást sem. Az építőipar krónikus betegségét, a határidő elhúzódását is elkerülte a fiatal üzem. A szécsényi fel- szabadulási emlékmű alapkövezését, egy hónappal a határidő előtt elkészítették. A télen, amikor a hó beszakította az Endrefalvai Általános Iskola tetőszerkezetét, senki sem mert arra gondolni, hogy a dermesztő hidegben, egészen rövid idő alatt elkészítik az új tetőszerkezetet. Mindezek után érthető, hogy az elmúlt esztendőt csaknem 600 ezer forint tiszta nyereséggel zárta az üzem. A megyében az ilyen jellegű vállalkozások között a legjobbnak tartják. Az üzem vezetői nemcsak a határidők tartására, a nyereségre gondolnak. Törődnek a dolgozókkal, azzal, hogy megfelelő körülmények között végezzék munkájukat. Az építőipar saFejlődés öl é? alatt Tízmillió forinttal növeli termelését a negyedik ötéves terv végére az UM. Pásztói Szerszám- és Készülékgyár. Míg ebben az évben huszonhárommillió, addig 1975-ben már harminchárommillió forint értékben gyárt az üzem üvegipari formagarnitúrákat, kisgépeket, tartai ék aik at részek et és kemence vasszerkezetieket. A tervek szerint munkába kezd a dobozüzem s egy új termék, a vastag tábládvegekbe való sodrony gyártását is bevezetik, öt év alatt mintegy 100—150 új dolgozó kezdi meg a munkát az üzemben, és az egy dolgozóra jutó bérfejlesztés mértéke évi tálagban meghalad ja a három százalékot. Felért egy utcabállal Példamutató, követendő eseménynek lehettünk tanúi a napokban Kisterenyén, a Sal- lai utcában. Korábban, a választások előtti jelölő gyűlésen hangzott el javaslat arra, hogy az elhanyagolt, 1935 óta fel nem újított, az új ívóvóz- hálózat fektetése során „megmozgatott” utat társadalmi munkában próbálják rendbehozni, a vízelvezető árkokat kiásni. Az utca lakói felkeresték a nagyközségi tanácsot és felajánlották, hogy társadalmi munkában megtisztítják az utcát a felesleges földtől egészen a kőburkolatig, valamint helyrehozzák az utca két oldalán húzódó vízelvezető árkokat. Június 19-én kezdték a munkát, s egészen a befejezésig, a föld elszállításáig, melyhez tehergépkocsit a tanács biztosított — 35—40 ember dolgozott egyszerre. A végzett munka értéke hozzávetőlegesen 20—22 ezer forint. Nehéz lenne leírni az itt lakó és dolgozó emberek örömét, jogos büszkeségét, s azt az utóbbi időben szokatlan ünneplést, amivel befejezték a nagy munkát, az összejövetelt, amely felért egy utcabállal. Jó lenne, ha a sok, néha rosszindula tú, felháborodott hangú levél, kijelentés, vagy a teljesen közömbös magatartás helyett, hasonló kezdeményezései máshol is segítenének közös ügyek megvalósításában. O. L,-né Üveggyári jelentés Temperálás a jövő héten Bővül a níelléküzem A balassagyarmati Ipolybútorgyár szécsényi telephelyén megszüntették a különböző szerszámnyelek készítését. A telephelyen ezután mér csali kábeldobot és iskolai bútorokat gyártanak. A nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet melléküzemi tevékenységként eddig is foglalkozott rakodólap-, valamint kalapácsnyél-készítéssel. A szécsényi nyélüzem megszüntetésével a szövetkezet átvette a gépeket. s ezzel együtt a szerszámnyelek készítését is. Így jelentősen bővült a közös gazdaság melléküzemi tevékenysége és jövedelme is. A munkához szükséges fameny- nyiséget a termelőszövetkezet maga. biztosítja. Változatlanul tovább folytatódik a Salgótarjáni Öblösüveggyár belső korszerűsítése. A napokban befejeződött a huszonnégy négyzetméter alapterületű „E’ -kemence átépítése, amelyhez majd az „Olivotto” automata pohár- gyártó gépsor kapcsolódik. A kemence íelfütése, temperálá- sa a jövő héten kezdődik meg. Az1 üzemi próbák után naponta 20—25 ezer pohár kerül le a gépsorról. A feldolgozó- üzemben néhány napja helyezték munkába az NS2K- ból vásárolt második pattintócsiszoló automata gépet, amely egyidejűleg húsz kely- het tud „kézbe venni” és emberi kéz érintése nélkül végzi el a szélezést és a száj csiszolást. 3 NOGRÁD — 1971. július 3,, szómból
