Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

/ Az irodalmi művek elemzése A Művelődésügyi Minisz­térium, az Országos Pedagó­giai Intézet, Baranya me­gye és Pécs vendégszerető városa az idén negyedízben rendezte meg az immár ha­gyományosnak tekinthető ,J.rodálomtanítási napokat A jól sikerült rendezvénye­ken, amelyeken részt vettek az ország közép, szakmun­kásképző- és általános isko­lai szakfelügyelői,' és meg­hívott tanárai, ebben az esz­tendőben a modern műelem­ző eljárások ismertetése és vitája állt a középpontban. A műelemzés feladata, akármilyen módszert alkal­mazzunk is, a szóban for­gó mű jobb megértése. Dr. Szabolcsi Miklós egyetemi tanár, az MTA levelező tag­ja előadásában arról beszélt, hogy minden művet, mint rétegzett egységet kell szem­ügyre venni. A hagyomá­nyos műelemzés történelmi, morális, vagy ideológiai szempontok alapján igyeke­zett a műveket megközelí­teni. Az irodalomtörténeti megközelítés is a vers ge­nezisének feltárásával, a hatáselemek szabadabb ér­vényesülésének elősegítésé­re törekedett. A modern műelemzés mindezek mellett, a mű egé­szének totális vizsgálatára törekszik. Szabolcsi Miklós előadásában is lényegében követte „A verselemzés kér­déseihez” című munkájának gondolatmenetét: hangoztat­ta, hogy a vers hang- és szókincsének, verstani és nyelvtani vonatkozású szer­kezeteinek, majd jel- és jelzőrendszerének, képi vi­lágának statisztikai felméré­sével kell gazdagítani a ha­gyományos irodalomtörténe­ti és esztétikai elemzést. A részek alapos elemzése, összegezése után kell a nagy egészbe visszahelyezve nézni a vizsgált művet. Nem tagadható, hogy a Szabolcsinál példaként sze­replő József Attila-vers, az „Eszmélet” 120 oldalon át történő elemzése sok érde­kes vonatkozást vet fel ak­kor is, amikor megtudjuk, hogy a nyomtatott szöveg 3786 betűje között 353 A, hogy a szavak hosszúság szerinti eloszlásánál az egy- szótagosok aránya 40,9 szá­zalék, hogy a szavak között 19 százalék az ige, 46 száza­lék a főnév stb., az is elfo­gadható, hogy a hangelosz­lásból bizonyos akusztikai konzekvenciákat igyekszik levonni. De az, hogy egy versben az „l” milyen rela­tív gyakorisággal jelenik meg csak akkor lehet érde­kes, ha összevethetjük a köznyelvi beszéddel. Szabolcsi Miklós előadásá­ban és könyvében is hang­súlyozta, hogy minél több egy időben keletkezett ver­set veszünk hasonló elemzés alá, annál biztosabb az eredmény. „S bár az újabb strukturális irányzatok [strukturalizmus: olyan vizsgálati módszer, amely a konkrét, egyedi jelenségek vizsgálata helyett tág körű osztályokat (sémákat) illet­ve az ezek közötti legálta­lánosabb viszonyokat igyek­szik vizsgálni, és egyetemes érvénnyel leírni] ... a pusz­ta formális analízis felé haj­lanak el, magunk már a struktúrát sem tudnák más­ként, mint jelentéshordozó­nak tekinteni ” — mondja, és ez a lényeg. Ha a verset elemzem, arra vagyok kí­váncsi, miféle információkat hordoz és mi az az infor­mációs többlet, amelyet „versi önmagával” közvetít. Szabolcsi Miklós azt is el­ismerte, hogy az általa is elemzett szabályszerűségek „az alkotás folyamatában néha nem tudatosan, hanem egy bizonyos pszichikus automatizmussal érvénye­sülnek”. A második előadásban dr. Hankiss Elemér, az iroda­lomtudományok kandidátusa A modern műelemző eljárá­sok alkalmazása a kortárs irodalom lírai alkotásainak vizsgálatában kérdéseiről beszélt. Azt igyekezett tisz­tázni, hogy az irodalmi mű­vet alkotó jelrendszer, ho­gyan képes az író gondola­ti-érzelmi energiáit magába rögzíteni, esztétikailag érté­kessé transzformálni, majd az olvasóhoz továbbsugároz­ni. Az irodalmi elemzés fela­data némiképpen hasonlatos az irodalomlélektan felada­tához: megvizsgálni azt a folyamatot, „melynek során, a művészi élménynek ne­vezett erő kibontakozik a valóságból és az írón, mű­vön, olvasón át visszajut a valóságba, miközben valami­képpen megváltoztatja az írót, olvasót, s bizonyos fo­kig még a valóságot is.” Véleménye szerint az él­mény komplex lelkiállapot, belső erőtér, melyben a do­mináns erő uralkodik. Ezt az író nyelvi jelsorokba kódol­ja, majd ezek a jelsorok megbontják az olvasó pszi­chikai erőterét, végül a mű által kiváltott domináns erő új egyensúlyba, rendezi az olvasó gondolati-képzeleti erőit. Maga az előadó is meg­kérdőjelezte azonban, hogy vajon jogos-e a kódolási te­vékenységet elválasztani az írói élmény kialakulásától, akár csak elméletileg is, Félő, hogy a felszínen köz­vetlenül adott jelanyagnak a szerkezetén nem mindig mérhető az általa az emberi bensőben előidézett mozgá­sok komplexitása, hiszen né­ha, mondattani-stilisztikai fölépítés tekintetében egy­szerű, nyelvi szerkezetek hordoznak igen intenzív és összetett pszichikai mozgá­sokat. , Az első nap tudományos előadásait magas hőfokú irodalmi est követte. Sze­derkényi Ervin, a Jelenkor című folyóirat főszerkesztő­jének bensőséges, lírai beve­zetője után Keres Emil, Kos- suth-díjas előadóművész tol­mácsolta Váci Mihály és mai líránk legjobbjainak alkotá­sait. A modern, műelemző eljá­rások a kortárs irodalom drá­mai alkotásaiban című to­vábbi előadás ismertetésére következő Írásunkban visz- szatérünk. Csukly László Realista portré „Firinc, a halászok kedvence... rr „Ve íz mir, valami rossz dolog történt...” — mondotta Bemard Malamud, A mester­ember című regényének főhő­se. A dolgok — a jók is, a rosszak is — történnek. Korunk rossz dolgaira a költészet, az irodalom egyik válasza az „üvöltés”. Persze, nem kell ahhoz 1971-ben élni, hogy valaki „üvöltsön”, így válaszoljon az élet teljesebb szemléletéből fakadó, s így összeálló világra. Mednyánsz- ky László csavargóképei, s az I. világháborúból vett motí­vumai is bizonyítják ezt, Já- nossy Ferenc is, mintha ha­sonlóképpen járna a világban. Allen Ginsbergről beszél, ked­ves költőjéről. Ginsberg ma Amerika egyik tegvitatottabb, szakállas, sok- dioptriás szemüveget hordó egyénisége. Jane Kramer ta­valy könyvet írt róla Lon­donban. A beat — az elneve­zés irodalmi művelőitől ered — áttételesen, magát túlélve, jelen van a zenében, a képző- művészetben, sőt a társada­lomtudományra is kihat a vi­lág nyugati felében. Ez a ki­fejezésforma új irányzatok bölcsője. Ginsberg neve elvá­laszthatatlan tőle. Tavaly Mi­amiban 20 000 ember előtt lépett fel apjával, a vidéki költővel. Amerika konzum- társadalma ellen prófétái. A kivezető utat nem látja, a jövendölésben rettenetes. Ugyanakkor szívs'zorító Ka- dis-t ír anyja emlékére, ezt a költeményt éppen Jánossy Ferenc testvére fordította ma­gyarra. Mint mindenkivel, Jánossy Ferenccel is történnek a dol­gok. A maga módján festé­szete jelenség. Mivé alakul? A válasz még korai lenne.1 Az erős testalkatú, szakál­las művészt Nógrád megyé­ben, Salgótarjánban és Ba­lassagyarmaton is ismerik. Képeivel találkozunk a tár­latokon. Balassagyarmatot, a kisvárost különösen szereti. Ismeri embereit, utcáit, kocs­máit, piacát, temetőjét. — Nem szégyenlem, össze­nőttem az irodalommal, amely kihat festészetemre — vallja. — Olvasom, izgalmasnak tar­tom például a mai amerikai prózát, Malamudot, Ginsber get és a többieket. Valamit észrevesznek a levegőben, s a lossz dolgok történésére a Jánossy Ferenc: önarckép maguk módján választ ke­resnek. Mindenekelőtt érzé­keny szemléletüket tisztelem. Én is érzékeny embernek tartom magamat. Svájcban ólt 1956-tól 1963" ig, a szürrealizmushoz közel álló stílusban dolgozott. Ba­selban is, most is figurális festőnek tartja magát. A Gerhart Galériában figurális művekkel szerepelt, a „Du” című svájci képzőművészeti lap is így értékelte. — Nem hiszem viszont, hogy szürrealista festő va­gyok. Szerintem a belső rea­litás ugyanolyan valóság, mint az utca képe. Megfes­tettem például a diákok kar­neválját Baselban, de mégis az én belső világomról szól a kép, s ezt nem érzem ellent­mondásnak. — Most dolgozik? — Figurális sorozatot fes­tek, nógrádi élményeimről. S készül a Nő és a szörnyeteg cimű képem. Régóta foglal­koztat a férfi és a nő viszo­nya, erről szeretnék valamit mondani e képpel. Jánossy Ferenc műveinek nagy része látomásszerű em­lékképet mutat fel. Svájci festőbarátjának, Duvanelle- nek műtermében készült al­kotásai líraiságukkal ragadnak meg. Festészete a kortárs magyar művészetben azon­ban mégis elsősorban expresz- szivitásával megkapó. Egy Keszthelyről küldött képeslap hátára ezt írta ma­gáról: „... a Balatonban be­leesett Firinc, a halászok kedvence..A tréfás sorok mögött elképzelem őt ha­lászként. Csakhogy ő másfaj­ta halakra vadászik. Kifog­ja-e őket? Tóth Elemér Kulturális A MIKSZÄTH-EVFORDU- LÖ. Meggyorsultak az előké­születek az 1972 januárjában esedékes, 125 éves Mikszáth Kálmán születési évforduló megünneplésére. Mint isme­retes, 1970-ben már egy mi­nimális program elkészült. Most az évforduló munkabi­zottsága a program realizá­lásán, kibővítésén, koordiná­lásán fáradozik. Ennek jegyé­ben tartottak tegnap délután is tanácskozást a megyei ta­nács párthelyiségében, Erdős István művészeti főelőadó el­nökletével. A Mikszáth-évfor- duló részletes műsorára egy későbbi időpontban még visz- sza térünk. 1*1 ECSERI LAKODALMAS. Ma este nyolc órakor mutat­kozik be a szegedi szabad­téri játékok keretében a Dóm téri színpadon a Magyar Ál­lami Népi Együttes, Ecseri la­— |J", M—J-nilifr iniiT AJÁNLATUNK Könnyű és kellemes időtöltést biztosított a tévénézőknek Henri Decoin filmje,-a Lányok hálóterme, amelyet Stanis- «MS-Andeé Steeman regénye alapján dolgozott át harmad­magával, s amelynek iőszerepét, a fiatal detektív felügyel őt Jean Marais alakította. Egy jó nevű lánynevelő intézetbe nyertünk betekintést, ahol váratlanul hátborzongató bűn­tényt követtek el, megöltek egy leányt a hálóteremben. A detektívífclügyelőnek a bűntényt kellett felderítenie, de nyomozása során mindjobban fellebbentette a fátylat arról a sok titokról, ami addig a konvencionális felszín alatt lap­pangott, A jámbor matematikatanárnő szerelmes tanítvá­nyaiba és éjszakámként babaarcú „ártatlanságokat” fogad, más lányok a kerti kunyhót használják éjszakai találkahely­nek, a hálótermekben gyerekes és ostoba játékok folynak. De nemcsak a tanulók és tanárok, hanem a kisváros érde­kes alakjai is nagy szerepet játszanak abban, hogy a gyanú szálai szerteágaznak. A bűnténnyel együtt betekintést nye­rünk a felszín alá is. A sok fiatal lány között a csinos detek- tívfelugyelö is ki van téve a veszélynek, hogy megperzse- lődik, de ő kitartóan ellenáll, egészen az izgalmas leleple­zésig Akkor azonban az egyik diáklány látszólag komoly konfliktus elé állítja. Vagy az izgalmas, érdekes nyomozói hiva'ás, vagy a leánykérés... Ámde ez már egy újabb tör­ténet leime. A mai. pénteki főműsorban izgalmas irodalmi kísérlet szemtanúi lehetünk Erdödy János ugyanis arra vállalkozott hogy Bessenyei György kétszázéves drámai művét, az Ágis tragédiáját (20.00) feltámassza halottaiból. Nemcsak szőve gét korszerűsítette, mint Keresztúri Dezső az elfeledett Mi dádi-drémúkét, hanem szerkezeti változtatásokat is vég­zett. Után?. (21.00-kor) a Hatul művészek nemzetközi sereg­szemléjéből, a fertőcíi kastélyból hallhatunk részletet. L. Gy. NÓGRÁD - 1971. július 23., péntek MIKSZÁTH KÁLMÁN legénye nyomán irta.: CS HORVÁTH TIBOR rajzolta: KORCSMAROS PÁL kodalmas című műsorával. Rábai Miklósy Kossuth-díjas koreográfus lapunk munkatár­sát úgy tájékoztatta, hogy a háromrészes műsort az együt­tes legjobb, legsikeresebb kó­rus-, tánc- és zeneszámaiból állították össze. Holnap újabb bemutató lesz Szegeden. Szombaton adják elő először Muszorgszkij: Borisz Godu" nov című operáját. *i FOTÖPÁLYÁZATOT HIR­DETETT a Nyíregyházi városi Tanács művelődésügyi osztá­lya „Szép városunk” címen, kizárólag amatőrök részére. A pályázat tárgya: Nyíregy­háza munkásmozgalmi, iro­dalmi, művészeti emlékei, a városiasodásra való törekvés megörökítése. A 18x24 cen­timéteres nagyságú fotókat, vagy sorozatokat 1971. au­gusztus 15-ig kell a művelő­dési osztályra eljuttani. Első díj 150Ó, második díj kétszer ezer—ezer és a harmadik díj kétszer 800 forint. ★ NAGY NÉPSZERŰSÉGNEK ÖRVENDENEK a különböző szakkörök a Salgótarjáni Ko­hász Művelődési Központban. Már az első félévben 130 fog. lakozáson 1468 látogatója volt a különböző szakköröknek. A legnépszerűbb a sakk-, a bé­lyeggyűjtő, a tánc- és az Ifjú­sági barkácsszakkör, de sokan látogatják a rajz-, a matema­tika-fizika-, valamint a ter­mészetbarát szakköröket is. ★ A SALGÓTARJÁNI VÁRO­SI TANÁCS és a budapesti Corvina Kiadó képviselői a napokban megkötötték a szer­ződést a Salgótarján címet viselő album megjelentetésé­re. A száztíz — köztük hat színes — fényképet tartalma­zó kiadvány három nyelven: magyarul, oroszul és németül mutatja be Nógrád megye székhelyének látványosságait. Az album a következő év má­sodik felében lát napvilágot, és a jubileumi évforduló, egyik jelentős eseménye lesz. ■jr MEGKEZDTÉK AZ ELŐ­KÉSZÜLETEKET az augusz­tus 1-én nyíló salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítás meg­rendezésére.. A szobrokat a megyei József Attila Művelő­dési Központ elé, a Tanács- köztársaság téren állítják fel. körülbelül tizenöt nagyméretű figurális szobor „utazik” erre az egy hónapra Salgótarján­ba. A szobrokat ideiglenes be­ton-, vagy salakblokktalap- zatokra állítják fel. A városi tanács még a napokban felke­resi az Állami Építőipari Vál­lalatot, hogy támogatást kér­jen a talapzatok ügyében. Az érdekes szoborkiállítást a Mű­csarnok, a József Attila Mű­velődési Központ és a tanács közösen rendezi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents