Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-16 / 166. szám

Kulturális Felújítások, tatarozások az iskolában STRANDKARNEVÁL BA­LASSAGYARMATON. Féli­dejéhez érkezett a Palóc Nyár rendezvénysorozat. Az eddigi eseményekbe több ezer ember kapcsolódott be. A kö­vetkező esemény Balassa­gyarmaton, a július 25-én megrendezendő strandkarne­vál lesz, úszóversenyekkel, szépségversennyel, divatbe­mutatókkal, beatkoncerttel, a Röpülj páva népzenei bemu­tatóval. A Slágerhullámmal Aradszky László, Szécsi Pál, Késmárki Marika, Fenyvesi Gabi, Angyal János és a Winkelmaier Brass-band láto­gat a városba. Szegény ember vízzel főz, a vízben szegény Nógrád megye strandkarne­vállal hívja fel most magára a figyelmet. A Győri Nyár külön víziszínpad-műsorral várja a látogatókat a Rábán. Mi nógrádiak kisebb vizekre evezünk — örömmel és vidá­man. PEDAGÓGUSOK BÚCSÚZ­TATÁSA. Salgótarjánban, a városi tanácson, július 17-én délelőtt búcsúztatják az 1971- ben nyugdíjba vonuló peda­gógusokat. öten válnak meg a katedrától. Simonyi Endre, a Rákóczi úti Általános Iskola tanára 1929-től, Danisovszki Imre, a Mártírok úti iskola igazgatója 1931-től állt a számukra „világot jelentő deszkákon”. Most elbúcsúz­nak. Jutalomként egy havi alapfizetésüket kapják, s fo­gadást rendeznek tiszteletük­re. A jutalom azonban szá­A téma már nem új Nóg­rád megyében. Éles vitákat, összecsapásokat, nem egyszer teljesen különböző vélemé­nyeket kavart fel az elmúlt években. Aztán a viták le­csendesedtek. De maradt a fő kérdés: egyáltalán szükség van-e Nógrád megyében kép­zőművészeti stúdióra? Ezúttal a legilletékesebbe­ket a stúdió tagjait hallgat­tuk meg, ők mondták el vé­leményüket. Amikor Szirákon jártunk, még működött a művésztelep, amelynek a kastély adott ott­hont. Jó két hétig dolgoztak a faluban és környékén a stúdió tagjai. Az idén pedig első ízben a Népművelési In­tézet is hozzájárult anyagilag a telep költségeihez. Rangos művészek látogat­tak el Szirákra, hogy gyakor­lati útmutatásokkal, hasznos tanácsokkal segítsék a stúdió­tagok munkáját. Egy hétig Sváby Lajos, a másik héten Molnár József volt a szakmai yezető. A művésztelep vendégei a Nógrád megyeieken kívül, Budapestről és Hatvanból ér­keztek. A kastély , nagytermében lassan összejönnek a művész­telep lakói. Az ágyakon min­denütt rajzok vázlatok hever­nek. A beszélgetés viszont egykettőre a „kell, vagy nem kell” témájára kanyarodik. A vita gyorsan kialakul, a vélemények pedig érdekesek. Egy dologban mindenki egyet­ért. Szükséges és fontos a stúdió, de az eddiginél sok­kal szervezettebb formában. Mert pillanatnyilag csak név­leges a létezése, gyakorlatilag nincs. Hosszas beszélgetés után sem tudta megmondani senki, tulajdonképpen hány tagja is van Nógrád megyé­ben a szervezetnek. Szujó Zoltáné a szó: — A „hogyan”-on sokat le­het vitatkozni. Az sem elha­nyagolható szempont, hogy a tagokon is múlik, kialakul-e egyáltalán életrevaló képző- művészeti stúdió. Olyan, amely valóban segíti azokat, akik dolgozni, előbbre lépni, mukra sem elsősorban pénz­ben mérhető, hanem a sok évtizedes munka szeretete által nyújtott békés, nyu­godt életben. V * JUBILEUM ELŐTT SAL­GÓTARJÁN. A városi tanács végrehajtó bizottsága július 19-i ülésén tárgyalja a Sal­gótarján várossá nyilvánítá­sának 50. évfordulójára ter­vezett rendezvénysorozat programtervezetét. Elképze­lések szerint, 1972. jubileumi év lesz. A gazdag rendez­vénysorozatot az év első fe­lére, január 22-től május 1-ig koncentrálják. * NEMZETISÉGI NAP NÓG- RÁDON. Rétságon ma beszé­lik meg az augusztus 20-án Nógrád községben rendezen­dő nemzetiségi nap részletes programját. A hagyományos rendezvénysorozat — előzetes terv szerint — e napon dél­után két órakor kezdődik a községben. Többi között, szlo­vákiai együtteseket is vár­nak, a megyéből pedig Nóg- rádmegyer és Szécsény önte­vékeny művészeti csoportjai utaznak Nógrádra. A nagy népi eseménysorozat színes­nek, változatosnak ígérkezik, a nemzetiségi kultúra ápolá­sának jegyében. ★ A TISZTASÁG NYOMÁ­BAN. Tegnap a Művelődés­fejlődni akarnak. Ha valaki­nek nincsenek komoly szán­dékai, az előbb-utóbb úgyis lemorzsolódik. A baj legfőbb okát a szervezetlenségben lá­tom. Nem megoldott a veze­tés, alkalomszerűek a talál­kozások, széteső az egész stú­dióélet. Persze, előfordult olyan eset is, amikor a tagok kifogásolták: nincs modell. Amikor pedig a művelődési központ szerzett, és alkalom nyílt volna a munkára, alig jöttek el ketten-hárman... — Véleményem szerint el kell jutnunk odóig — mondja egy másik stúdiótag —, hogy rang legyen Nógrád megyé­ben a képzőművészeti stúdió­ban dolgozni. Ez az, ami egye­lőre hiányzik. Nem arról van szó, hogy hivatásos képzőmű­vészeket „neveljünk”. A stú­diónak nem ez a célja. Aki tehetséges, annak viszont meg kell adni a lehetőséget az előbbre jutásra. Venesz Ernő, a megyei művelődési központ igazgató­ja szólt közbe: * — A mi véleményünk az, hogy a művelődési központ a továbbiakban is teret és le­hetőséget nyújt a képzőművé­szeti stúdió munkájához. Raj­tunk nem múlhat a stúdió lé­te, vagy nem léte. Ha a stú­diótagok valóban igénylik azt, hogy szervezett keretek kö­zött, megfelelő irányítással dolgozhassanak, ennek nincs akadálya. Viszont az sem jó módszer, hogy mi rangos képzőművészeti előadókat ho­zunk Budapestről és a tagok közül mindössze ketten-hár­man hallgatják meg. Ez is hozzá tartozik a fejlődéshez. A vita résztvevői minden­képpen egyetértenek azzal, hogy a tagok munkáját zsű­rizni kellene, mert lényegé­ben, ez ad rangot a képző- művészeti .stúdiónak. A stú­diókiállítás legjobb kéjpei így esetleg a tavaszi tárlaton is ott lehetnének. A módok és lehetőségek sokfélék. Mindenesetre kár hagyni, hogy elsorvadjon egy jónak indult kezdeményezés... Cs. E. ügyi és az Egészségügyi Mi­nisztériumok küldöttei láto­gattak el Salgótarjánba, ahol a Nógrád megyei KÖJÁL és a Salgótarjáni városi Tanács képviselőivel két iskolában jártak. Terv szerint, a Már­tírok úti Általános Iskolát, s a Bolyai Gimnáziumot úgy­nevezett egészségügyi bázis- intézménnyé kívánják nyilvá­nítani. Figyelembe vették azokat az eredményeket, amelyeket a tiszta iskola, az egészséges ifjúsági mozgal­mak jegyében az intézmé­nyek elértek. * KIK, ÉS MIÉRT VÁSÁ­ROLNÁK A KÉPCSARNOK­BAN? A Képcsarnok salgó­tarjáni üzletének forgalma ebben az évben valamivel több a múlt év hasonló idő­szakához képest. Iparművé­szeti tárgyakat eddig 230 000, rézkarcot 16 700 forint ér- téliben vásároltak itt a Nóg­rád megyeiek. Az összes be­vétel eddig 360 000 forint volt. A bútorforgalom keve­sebb volt a tavalyinál, igaz, az üzletben nem is állt ren­delkezésre megfelelő válasz­ték. Kikből kerülnek ki a vásárlók? A tapasztalatok szerint a vásárlóknak mint­egy fele fizikai dolgozó, akik ajándékként, de saját hasz­nálatra is szívesen keresik fel az üzletet egy-egy szép iparművészeti munkáért, képért, stb. Mindez a lakás- kultúra színvonalának emel­kedéséről is vall. * MÜVÉSZTELEP MAKÖN. Augusztus első felében mű­vésztelepet nyitnak a Maros menti városban. A Képzőmű­vész vendégeket a városi ta­nács iskolai kollégiumokban, és a Maros parti vadászház­ban helyezik el. Elhatározták, hogy minden év augusztus 20-án, a Makón készített képzőművészeti alkotásokból kiállítást nyitnak, és a leg­jobb művek alkotóit megju­talmazza a makói tanács. Nógrád megyéből Iványi Ödön festőművész vesz részt a tábor munkájában augusz­tus 7-től 21-ig. A nyár az iskolákba nem hozta meg a csendet. Ebben az időszakban zajlik a nyári tatarozás, folynak a felújí­tások. Ferencz Imre, a Sal­gótarjáni városi Tanács VB Művelődésügyi Osztályának vezetője tájékoztatott bennün­ket a munkálatokról. — Milyen lehetőségek áll­nak rendelkezésre? — Nem lehetünk teljesen elégedettek. Az 1971. évi fel­újítás teljes összegét a Mali- novszkij úti Általános Iskola „viszi” el. Itt sor kerül a táv­fűtés bevezetésére, s a teljes felújításra, összesen mintegy hárommillió forintot fordíta­nak erre a munkára, a váro­si tanács vb külön egymilliót adott e célra. A munkálato­kat fővállalkozóként a lu- dányhalászi TÖVÁLL végzi, augusztus 31-re fejezi be. Mi­ért van erre szükség? Az Arany János úti Általános Iskola a negyedik ötéves terv­ben nem készül el, így az oda beköltöző, mintegy ezer lakó gyermekeit is a Mali- novszkij úti iskolába kell be­íratni, így az iskola megle­hetősen zsúfolttá válik, * s a tartalmi munka rovására menne, ha a nagy felújítást a későbbi évekre halasztanák. Az /1972/73-as tanévben ez iskola testnevelési tagozatos osztályokat is indít, az I., a III., és az V. osztályban, há­rom éven belül épül ki a tel­jes tagozat. Ezzel a felújítás­sal az igényeket ki tudja elé­gíteni az intézmény. Egyéb­ként kisebb méretű úszóme­dence, kondicionáló terem is épül a testnevelési tagozatos osztályok tanulóinak. Az is­kola sportudvarának tervei is készülnek, a Lakáskarbantartó Ktsz készíti, kissé lassú ütem­ben. A kiviteli terv még nem készült el, jóllehet már a munkálatokat is meg kellene kezdeni. A város 42 intézményében (óvodák, iskolák, kollégiumok, stb.) a karbantartó nyári ta­tarozásra csali a költségvetés­be betervezett összeg, körül­belül egymillió forint áll ren­delkezésre. Ebből csupán a legszükségesebb tatarozásokat, festést, mes'zelést végezhetik el. Az építőipari árak emel­kedése miatt egyébként mór tavaly is szükségessé vált, hogy a városi tanács vb pluszként adjon egymilliót tar­taléka . terhére. Ebből, a költ­ségvetési előirányzattal együtt tavaly sikerült minden szük­séges munkát elvégezni. Idén viszont ez a összeg nem áll rendelkezésre, így csak sze­rényebb karbantartás folyhat az iskolákban, intézmények­ben. E munkálatok augusz­tus 20-ra befejeződnek. Egyébként, a Mallnovszkij úti iskolán kívül másutt is terveznek új tagozatokat az 1972/73-as tanévtől. A Rá­kóczi úti iskolában már mű­ködik az orosz nyelvi tago­zat. Az új tanévben német, vagy angol nyelvi tagozat in­dítását tervezik egy központi fekvésű iskolában. A Gagarin- iskola látszik alkalmasnak er­re. Az ének-zenei tagozatnak ugyancsak szép hagyománya van a Mártírok úti iskolában, s a Malinovszkij úti iskolában a matematika tagozat is mű­ködik. A Gagarin-iskola az előző években elsősorban módszertani kísérleteiről volt ismert. Jólesik a jég Háromszáz háziasszony hűtőszekrénye Beköszöntött a kánikula; a Ka­rain:;, Szálló éttermét, presszóját egyre többen keresik tel enyhet adó Italukért salgótarjániban. Az eszpresszóban a közelmúltban ál­lítottak üzembe egy óránként 20 kilogramm jeget előállító gépet, úgy, hogy a Jeget kívánó italok: a hűsítők és különféle rövidek kedvelői nem panaszkodhatnak — jut bőven Jég a poharakba. A Jégkészítő gépen kívül szám­talan egyéb készülék szolgál a megye legnagyobb vendéglátóipar! egységében az étel- és Halkészít­mények hűtésére. 46,6 köbméte­res — másként kifejezve 4« 600 literes hűtőkapacitásával a Ka­rámos alighanem Nógrád megye legjobban felszerelt szolgáltató egysége. Százötven literes hűtő­szekrényeket véve alapul mint­egy háromszáz család ételének- Italának tartósításáról tudna gon­doskodni. A hűtőkapacitás kétféle mérték­ben, köbméterben és literben való megadására azért van szükség, mert az egységekben hűtőkam­rák, mélyhütipultok, hűtőszekré­nyek és vitrinek egyaránt literben adják meg. A konyhához, hldeg- komyhához, cukrászözemhez és presszóhoz összesen öt hűtőkam­ra tartozik. Átlagosan 4—8 négy­zetméter alapterületű helyiségek ezek, ahol egymástól am sorúin el­különítve sorakoznak a feldolgo­zandó, vagy félkész áruk. KÖJAL- előlrás Intézkedik például arról, hogy a fagyasztásra kerülő fagy­laltmassza csak külön kamrában tartható. A presszóhoz tartozó hűtőkamrában egyéb italok mel­lett harminc sörösláda sorakozik, mindegyik 16—16 üveg sörrel. Egy tömegben soknak, szinte el- fogyaszthatattannak tűnik ez a mennyiség, de a kánikula miatt fél nap alatt valamennyi üveg ki­ürül. Ez az idő azonban bősége­sen elég a sör lehűtésére. A «ön­tés 830 literes hűtőgépében vi­szont „csak” mintegy 60—80 sörös­üveg fér cl, s mivel gyakrabban kell cserélni, általában csak pin- echldegre sikerül a hűtés. A konyhában egyébként öt, a hi­degkonyhában pedig hat különál­ló hűtőszekrény szolgál a fél­kész és készételek; halféleségek, hidegkonyhai készítmények, süte­mények. gyümölcsök. leveseit, s aiz egyéb ételek tárolására. A legalacsonyabb hőmérséklet a hi- degkonyha mélyhűtő pultjábtn állítható elő; mtmisz 15—20 fok. Korszerűen felszerelt a söntézpull is. Itt külön berendezés hűti a szödástartályt, s külön rekeszelt, ben helyezhetők el a palackozott italok. A Karaites liűtőláncához még a presszó két nagyméretű hűtővlt- rimje Is hozzá tartozik. Ezekben aránylag magas a hőmérsékleti nem mélyhütésre, hanem csak a sütemények frissességének meg­óvására szolgálnak. s> ha már hű­tésről esik szó, érdemes megemlí­teni a szálloda félemeletének kor­szerű, kaloríl'eres megoldású fél­automata bcBzfvó-elfüt ó léghűtő berendezését is. Az étterem és a presszó hűtő­berendezésének egy részét a kö­zeljövőben korszerűbbre cserélik ki. Az átállás, bár nem jelent térfogat növekedést, nagyobb ka­pacitást: nagyobb hűtési, s így forgási sebességet tesz lehetővé/ B. 1» 4 NÓGRÁD - 1971. július 16„ péntek VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Az „Alföld” televíziós bemutatkozása irodalmi életünk­ben rendkívül fontos problémát tárgyalt. A vidék és a iővá ros viszonya az irodalmi életben reális gondokat vet fel, s természetesen, eredményekkel is dicsekedhet. A „szellemi decentralizáció” Nógrád megyét is érinti, elsősorban a Palóc­föld című folyóiratunk kapcsán. Ezért is figyelhettük mi is fokozott érdeklődéssel a rangosabb vidéki laptárs életéről, műhelyéről szóló beszélgetéseket, vallomásokat. Amiben az Alföld lényegesen előbbre tart, az elsősorban a szerzőgár­da kialakításában elért eredmény. A folyóirat, igaz, gazda gabb múltra, reálisabb szellemi „hátországra” támaszkodhat Hajdú-Biharban, mint például a Palócföld Nógrádban. Azonban a „hátország” még nem lenne elegendő, ha nem társult volna hozzá, s nem társulna napjainkban is az ál­ladó, koncepciózus szervező munka. Így jöhetett létre a mű­hely, amely új tehetségeket is nevelt, s minden bizonnyal nevel még a jövőben is. A Palócföld szerkesztői bizonyára levonják majd a megfelelő tanulságokat az elhangzott be­szélgetésekből is, amelyek erre, s az éltető légkör elsőrendű fontosságára is utaltak. Enélkül sehol nem alakulhat ki or­szágosan is figyelmet érdemlő vidéki szellemi fórum. Az el származottak kapcsolata, kötődése sem annyira esetleges az Alföldnél, mint például esetenként a Palócföldnél tapasz­taljuk. Mindez, természetesen, csupán néhány tanulság az Alföld műsorából, úgy véljük, itt Nógrádban is aktuális. [★1 Ma, a Jó estét, Bukarest! műsor jelentkezik. Este pedig A két Madáchné című tévéjátékot láthatjuk. Ez utóbbi min­ket, nógrádiakat külön is érdekelhet, hiszen ez évben Ma­dách-jubileumot is ünnepiünk. Székely Júlia hasonló című színdarabját egyébként a Pécsett megjelenő Jelenkor közöl­te korábban folytatásokban. (tóth) MIKSZÁTH KÁLMÁN regénye nyomán írta; CS. HORVATH TIBOR rajzolta: KORCSMAROS PAt Vélemények a képzőművészeti stúdióról i

Next

/
Thumbnails
Contents