Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-14 / 164. szám
Hű, de Unom. Az iparIszövetkezetek ős a revizori iroda r Az ipari szövetkezetek termelő tevékenysége nagyot fejlődött a gazdaságirányítás új rendjének bevezetése óta. Ezt a tényt a megyei szövetségi tisztújító közgyűlés is megerősítette, a vezetőség beszámolójában számszerű adatokkal bizonyította. Többször is elhangzott viszont a szövetkezeti reform értékelése óta, hogy a termelési eredményekkel nem minden területen tartott lépést a szövetkezeti ön- kormányzat, a belső mechanizmus fejlődése. A nem kielégítő tevékenységek közé sorolhatjuk az ellenőrzést is ipari szövetkezeteinkben. Szakmai körökben sokat vitatott kérdés Volt az utóbbi időben, még a szövetkezeti ellenőrzésről szóló kormányhatározat megjelenését követően is: mi szükség volt arra, hogy a szövetségben korábban jól kialakult és begyakorlott ellenőri szervezet működését megszüntessék ? A gazdasági reform váltotta ki a szövetkezeti reform szükségességét. A régi szövetségi rendszer és ezen belül természetesen az ellenőrzési rendszer fenntartása hátrányosan érintette volna az, állami szervezetekkel szemben is a szövetkezetek önállóságát, fékezhette volna a termelést és az önkormányzati szervek működésének fejlődését. A szövetségek nem szűntek meg a reform következtében, csupán változott tevékenységük, munkamódszerük, egyre inkább érdekképviseleti jellegűvé lett. A revizori szervezet átalakítása viszont átfogó jogszabály hiányában nem történt meg. Miután az érdek- képviselet és az ellenőrzés nehezen összeilleszthető fogalmak a gyakorlatban, az érdekképviseleti ellenőrzés, melynek jogi alapja az új alapszabályokban testesült meg, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A szövetkezetek sem igényelték a szövetség ilyen irányú szolgáltatását. Az ellenőrzési munka megjavításának fontosságát országosan is számtalan példa bizonyította. Jóllehet a társadalmi tulajdon elleni vétségek száma nem szaporodott jelentősebb mértékben, de a kérdés adott: Valójában azért nem szaporodott, mert nem volt ilyen jelenség, vagy azért, mert nem volt szervezet, amely a hibákat feltárja? Ma már kormányrendelet kötelezi a szövetkezetek vezetőit az ellenőrzési munka megjavítására. Ennek megszerve_- zésére két lehetőség van. Szakértők igénybevételével biztosítani a rendszeres ellenőrzést. Ha ezt az utat választják, akkor mindjárt akadály is jelentkezik. Kevés az olyan szakértői kinevezéshez szükséges képesítéssel és szövetkezeti gyakorlattal rendelkező szakemberek száma, akik a rendelet feltételeinek megfelelnek. Akik erre alkalmasak lennének, azok beosztásuk révén nehezen szakadhatnának el munkahelyüktől hosszabb időre, amire viszont az ellenőrzésekhez feltétlenül szükség lenne. A másik lehetőség, amit a Nógrád megyei ipari szövetkezetek is választottak, a közösen létrehozott revizori iroda lehet. Ennek megalakulását, költségvetését, létszám- és bérkeretét a már említett közgyűlés jóváhagyta. A személyi feltételek biztosítása még így is nehéz. Az iroda viszont kellő irányítással már megfelelhet .feladatának: a szövetkezetek rendszeres ellenőrzésének. Igaz, a határozatot követően is több szövetkezeti vezetőtől lehetett hallani, hogy sok az évi hozzájárulás összege. Kétségtelen, viszont az ellenőrzés elhanyagolása ennél sokkal többe, néha pénzzel meg sem fizethető áldozatába kerülhet a szövetkezeti tagságnak és vezetőknek egyaránt. A korszerű vezetés elengedhetetlen feltétele a megfelelő ellenőri szervezet kialakítása. Feladata, hogy munkájával segítséget nyújtson a szövetkezeti vezetés számára. Az ellenőrzési programokat az iroda vezetőjének természetesen a szövetkezeti vezetőkkel közösein kell kialakítani, hogy abban érvényesüljenek a szövetkezet sajátos feladatai. A tulajdonvédelemmel kapcsolatos a szervezeti, szervezési és belső rendszerbeli tényezők vizsgálata. A gazdálkodás gazdasági szempontjait, jövedelmezőségi oldalát is vizsgálni kell, de azt is biztosítani, hogy a finanszírozási kérdések összhangban legyenek a készlet- gazdálkodással. Ugyancsak e szervezet feladata a szövetkezetek fejlesztési koncepcióinak, lehetőségeinek vizsgálata, és ezenkívül még számtalan olyan kérdés, ami nem a napi munka problémája, hanem a már elvégzett feladat értékelése, vagy a gazdasági irányvonal hosszabb távra szóló meghatározása. Az ipari szövetkezetek ellenőrzésének megoldására választott út már kitaposott. A másik két szövetkezeti ágazat már alkalmazza. Bizonyára megoldódnak az ellenőrzési kérdések megyénk ipari szövetkezeteinél is. Kanyö Ferenc Tanúié felnőttek Azüzemi ismeretterjesztés lehetőségei a salgótarjáni járásban KORUNK tudományos haladása az élet minden területén érezteti hatását, újabbnál újabb követelményeket támaszt az emberekkel szemben. Dinamikus gazdasági életünk régi, megszokott foglalkozások helyett új gyárakat, üzemeket létesített a salgótarjáni járásban, melyekben volt bányászok és az eddig háztartásban dolgozó nők helyezkednek el. Az új munkások érdeke a szakma minél előbbi jó elsajátítása, nagyabb teljesítmény elérésével magasabb jövedelem biztosítása A szakmát tehát meg kell tanulni 1 Képes-e tanulni a felnőtt ember? A kérdésre a mindennapi élet gyakorlata adja a feleletet, hiszen az üzemi szakrpun- kásképzésben, a politikai oktatásban, a nagy hagyománynyal rendelkező bányász- és munkásakadémiákon, a szakmai átképzésben a felnőttek ezrei vesznek részt és elsajátítják az ott hallottakat. A tanulás eredményessége célszerűbben végzett munkájukon és magatartásuk, valamint életmódjuk változásán lemérhető. A felnőtt embert semmiféle pszichológiai akadály nem gátolja a tanulásban. Egyedüli hátráltató tényező a munka melletti tanulás és az ebből adódó fáradtság. Az ismeretlen szakma elsajátításán kívül számos olyan követelményhez kell igazodnia az új munkásnak, amivel eddigi élete során még nem találkozott. Az új gépek, gépsorok kezelésén kívül meg kell Érmék — kristályból Lengyelország egyik leggazdagabb és legértékesebb éremgyűjteményének tulajdonosa a Gorzowban élő Tade- usz Rezler. Húsz éve gyűjt, és ez alatt az idő alatt több mint 600 rendkívül érdekes és értékes érmét gyűjtött össze; ezek között több egyedülálló példány akad. A gyűjtemény legrégibb darabja a Wroclawbam 1675-ben vert érem. A gyűjtemény időrendben négy szakaszra oszlik: az első csoportot a lengyel királyság fennállása alatt, a másodikat a feloszlott Lengyelország idejében, a harmadikat a két világháború közötti időben, az utolsó csoportot pedig a második világháború után vert érmék alkotják. Az érmék a legkülönbözőbb anyagokból: bronzból, ezüstből, ónból, ólomból, egyéb fémből, valamint égetett anyagból, borostyánból és hegyi kristályból készültek. Mit fizet a biztosító ? A kemény tél, a kora tavaszi fagyok gyakran akoznak kárt az őszi vetésekben, a pillangós takarmányokban. Az elmúlt évben az őszi szárazság sokat „segített” abban, hogy a nógrádi pillangóst termő területeken elszaporodtak a rágcsálók és főképpen a vörösheretáblákban jelentős kárt okoztak. Csak tetézte a gondokat, hogy a mezőgazda- sági üzemekben, a sokszoros művelési .költségek ellenére is, későn tudták elvetni a kalászosokat. A mag kellő talajnedvesség hiányában ritkán kelt, s a növények gyengén indultak a télnek. Az Állami Biztosító Igazgatósága igyekszik enyhíteni a mezőgazdasági üzemek gondjait. Biztos támaszai azoknak a gazdaságoknak, ahol elemi csapás, fagy, jég, vagy a víz vitte el a munka eredményét, a termést. Jpl bevált gyakorlat, hogy a biztosító szakemberei, a mezőgazdasági üzemek vezetőivel határszemléket tartanak. A felmérések jó alapot adtak most is ahhoz, hogy reálisan és megnyugtatóan rendezzék a mezőgazdasági üzemekben keletkezett károkat. Emellett nagy gondot fordítottak a növénykárok rendezésével megbízott kárszakértők szakmai továbbképzésére is. A készülődés azt eredményezte, hogy az elmúlt évhez hasonlítva, mintegy két, héttel korábban kezdték meg a bejelentett növényi károk rendezését. A munkát május elejéig be is fejezték. Meghaladja a 18 ezer holdat az a terület, amelyről a növényállomány pusztulását jelentették a termelőszövetkezetek. Az állami gazdaságokban mintegy négyezer holdon szenvedtek kárt a növények. Mintegy 2600 hold volt az a terület, amelyen a növényi kultúra oly mértékben károsodott, hogy a biztosító fizetett. A megállapított kárösszeg megközelíti a kétmillió 200 ezer forintot. Néhány szövetkezetben a kertészetet fagy dézsmálta, másutt az árvíz és a belvíz okozott kárt. Az Állami Biztosító kifizette az üzemeknek az elpusztult növények értékét. Előfordult azonban az is az elmúlt esztendőben, hogy a mezőgazdasági szakembereit nem jártak el kellő gondossággal a károk felmérésénél. A munkaszervezés mulasztásait is az időjárással s a biztosítóval próbálták megfizettetni. Különösen szembetűnő volt, hogy az őszi káposztarepcét termelő üzemek szinte száz százalékos kifagyást jelentettek. A felülvizsgálat során azonban kiderült, hogy az állomány valóban ritka, de a kártérítés mégis csak minimális területre korlátozódik. Ugyanis az ősszel elvetett mag hiányosan kelt ki, a kedvezőtlen talaj- és időjárási viszonyok miatt. A tapasztalatok tehát azt bizonyítják, hogy a téli és a kora tavaszi mezőgazdasági károk rendezése alapos szakértelmet és kellő tárgyilagosságot igényel az Állami Biztosító, de a mezőgazdasági üzemek szakembereitől is. Alapvető dolog, hogy a mezőgazdasági üzemekben dolgozók lássák, hogy a munkáért, a következő esztendő terméséért, nekik, maguknak is kockázatot kell vállalniok. A kockázat mértéke annál kisebb, minél gondosabban, tininél körültekintőbben végzik a munkájukat a talajelőkészítésnél, a vetésnél, és a növények ápolásánál a szövetkezeti tagok, a traktorosok. Az Állami Biztosító csak azokat a károkat rendezi, amelyek a munkától a mezőgazdasági üzemektől függetlenül következtek be, még mielőtt betakarították volna a termést. Vincze Istvánná ismernie az általa előállított űj termék gyártásának technológiáját, az egészségvédelmi, balesetelhárítási stb. előírásokat. A háztartásból kilépő ipari munkát vállaló nőknek üzemükben igazodniuk kell munkatársaikhoz, magukévá kell tenni az üzemi kollektíva írott és íratlan szabályait, védeni kell a közös tulajdont. Az egészség- és munkavédelmi szabályokat, a magasabb erkölcsi követelményeket, a munkajogi tudnivalókat az üzemek vezetői a TIT bevonásával rendszerint Ismeret- terjesztő előadásokon közük a dolgozókkal AZ . ÜZEMVEZETŐK szerint a magasabb műveltségű emberekkel könnyebb megismertetni ak új munkafeladatokat. Ezért az üzemekben a speciális szakmai előadásokon kívül olyan előadásokat is szerveznek, melyek a dolgozók általános műveltségét fejlesztik. Ilyen előadásokat kérnek a dolgozó nők részére a Budapesti Harisnyagyár nagybá- tonyi, valamint a Női Fehérneműgyár jánosaknai telepén. Egy ismeretterjesztő előadáson csak kedvet lehet kelteni az újabb ismeretek szerzésére. Az ismeretek rendszerét csak egyéni tanulással párosított ismeretterjesztő előadássorozattal lehet megszerezni. Ennek felismerése alapján szervezte pár éve a mizserfai bányaüzem dolgozói részére az általános iskolai magánvizsga- előkészitő tanfolyamot, melynek nagy sikere volt. A „mizserfai példa” követésre talált megyénkben és az országban másutt is. A jó példa alapján a Váci Kötöttárugyár kazári telepe és a Ganz-MAVAG híd- gyáregység mátranováki üzeme az ősszel magánvizsgára előkészítő tanfolyamot indít az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályának anyagából. Az üzemekben külön előadásokat szerveznek a fiatalok részére. Nagyobb szerepet kapnak az ismeretterjesztés hatékonyabb formál. Több előadást összekapcsolnak filmvetítéssel, kiállítások rendezésével. A felmerülő költségeket a vállalati kulturális alapból fedezik. Az ismeretterjesztést szervezik és segítik az üzemi pártszervezetek, a szakszervezet és a KISZ-szeivezetek vezetői Is. Az előadásokat a külső előadókon kívül az üzemek vezetői és műszaki szakemberei tartják majd. Nehezíti a tervszerű ismeretterjesztést a több műszakos munkarend és a bejáró dolgozók nagy száma. AZ ÜZEMI ismeretterjesztésnek továbbképző funkciójából adódóan a szakmai és az általános műveltség változását is követnie kell, így a permanens képzés elengedhetetlenül megköveteli az ismeretterjesztés szervezeti és tartalmi fej-, lesztését. Növekvő Igény ez a dolgozók részéről is, melynek kielégítése érdekében a járás új üzemei vezetőinek a tervezett úton kell haladniuk. Kun András A SZÜLŐFALU CSENDJÉBEN N emtit, a Mátra aljai kedves faluoskát az sem tudja feledni, aki csak vendégként járt benne valaha. Hát még akinek itt ringott a bölcsője, itt tanult beszélni, olvasni, itt írta első verseit! Danyi Gyula költő Debrecenből jött haza szülőfalujába, hogy itt töltse a nyári pihenés heteit. Nem akar sehová menni, csendet, magányt kíván a város zaja után. Az ismerősök azonban hívják; véleményét, tanácsait, segítségét kérik. Szeretik és tisztelik. Ez érthető: csendes, kontemplativ egyéniség, bizalmat kelt és nyugalmat áraszt maga körül. De ez a csendes nyugalom csak látszat; belül áüandó tevékenység. Gondolkodik, tervez: mit, és hogyan segíthetne falujának, köz- és magánügyekben egyaránt. Megnézi majd az épülő Salgótarjánt — tervezi —, meglátogatja régi ismerőseit. Még debreceni ismerős is van Tarjánban, a barátság szálait nem tépi el a távolság. Költőkről beszélgetünk a falu költőfiával. Szerénysége felbátorít, hogy vitába szálljak vele. Szóba kerülnek a modernek és klasszikusok egyaránt. Petőfitől Juhász Ferencig sok a közös ismerős, van mit vitatni. — Petőfivel kezdtem —' mondja Danyi Gyula —, az ő versein nőttem fel, aztán jött Weöres Sándor. Nagyon szerettem a verseit. — És most? Kit tart legkedvesebb költőjének? — teszem fel a sztereotip kérdést. — Minden jó verset, és jó költőt szeretek, nincs kiválasztott kedvencem. — Mi a véleménye a „modemekről”, a modernség ürügyén bedobott sok értelmetlenségről? — Modem alatt általában azt értjük, ami új, korszerű. S nem biztos, hogy ezt az újat rögtön megérti mindenki. A költők keresik az új kifejezési formákat, mindnek más az egyéni látásmódja. S vegyük figyelembe azt is, hogy a vers nemcsak az értelemhez, de az érzelemhez is szól. Elsősorban ahhoz. Sokáig beszélgetünk, vitázunk. Versekről, költőkről, a mai magyar nyelvről. így kerül szóba Illyés Gyula: Koszorú c. verse, anyanyelvéről szóló gyönyörű vallomása, így jutunk közös nevezőre a modern vers vitában. Elmondja még, hogy elég ritkán ír, csak akkor, ha mái' „nagyon muszáj” megírni valamit. A költői mesterség egy életre szóló elkötelezettség. Nem lehet előle elrejtőzni még a szülőfalu csendjében sem. Bizonyára nem is előle menekül, hiszen az a magányban még jobban kivirágzik. C. E. Színházi hírek Frank Sinatra végleg búcsút mondott a színpadnak. Utolsó fellépésének megünneplésére két gálaestet adott: az elsőt, amelyen 3000 személy vett részt, a Los Angelest Operaházban rendezték meg, a másodikat 5000 személy részvételével, egy színházteremben. Az estélyek bevételeit hollywoodi jótékony • célra ajánlották fel. A Cary Grant karján megjelenő monacói hercegnő kijelentette: Hollywood továbbra is közel áll a szívéhez. Rosalind Russell úgy mutatta be Sinatrát, mint a XX. század legnagyobb énekes színészét. — Sokan megkérdezték, vajon komolyan gondolom-e, hogy visszavonulok — mondta az énekes. — Igen, egészen komolyan gondolom. Sok mindent szeretnék még csinálni, amire eddig nem jutott időm. Például szeretném rendezni érzelmi életemet és szeretnék valahol egy házat építtetni. :*1 Félicien Marceau „A kérdéses ember” című új darabját Raymond Rouleau rendezésében, ez év októberében mutatják be a Théatre du Pala- is-Royalban. NÓGRÁD - 1971. július 14„ szerda
