Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-02 / 154. szám
„ iszíahn” a mindennapi A SÜTŐIPAR TÁVLATAI (2) A gabonabetakarít,ás kezdetén Emberek, gépek a határban Jói dolgozik i lengyel automata kemence. Naponta százhatvan mázsa kitűnő minőségű keffem kétséges, a negyedik fttéves terv a sütőipar korszerűsítésének időszaka lesz Különben aligha tehetne eleget a távlati céloknak, annak, hogy maximálisan kielégítse az igényeket elsősorban Salgótarjánban és környékén, szélesítse a sütőipari termékek választékát és javítsa a minőséget is, Rekonstrukció Wográd megye közép távú fejlesztési terve a sütőipar 28 milliós fejlesztésével számol. Üj sütőüzemet nem építenek ebből a pénzből. Ezt a munkát lényegében elvégezték a harmadik ötéves terv' ideje alatt Most a rekonstrukció, a korszerű, termelékeny technológia alkalmazásának, a nehéz fizikai munka gépesítésének időszaka következik. Salgótarjánban a 2-es üzem, Ho- mokterenye, Litke, Cered, Diósjenő, Nagybátony, Szé- csény és Balassagyarmat sütödéinek korszerűsítése. A jelentős anyagi áldozat eredménye nyilvánvaló: jó lesz a kenyér és gazdag választékot kínálnak a boltok a péksüteményekből is. A program, az állam támogatása mellett erőteljesen számol a saját fejlesztési lehetőségekkel is. Sajnos azonban az, érvényben levő közgazdasági szabályozók nem kedveznek túlságosan a sütőiparnak. Félő, hogy az amortizáció egy részének elvonása, az emelkedő eszközlekötési járulék nem serkenti, inkább akadályozza a technológia gyors korszerűsítését. Nem volt véletlen a Népi Ellenőrzési Bizottság ajánlása: az ellátás javítása a sütőiparban érvényes közgazdasági szabályozók módosítását, az ipar hatékonyabb támogatását igényli. Az első lépés 'A Nógrád megyei Sütőipari Vállalatnál is felmérték, mi a ;ond és milyen lehetőségek dnálkoznak a fejlesztésre. A «konstrukciós folyamatban ilső lépésnek számít a salgó- arjáni 2-es üzemben a len- jyel automata kemence üzemié helyezése. Ilyen még nem mit a vállalatnál, gyorsan és Öl dolgozik, naponta 180 mása kenyeret termel. Lényegein többet annál, mint ameny- vyit az eddig fűtött két kemence együtt sütött. A „lengyel kenyér” minősége is jó. \ vásáriók joggal remélik, aogy ezzel még nem fejező- iött be a folyamat, amelynek i minőség javítása a célja. Remélhetőleg az év végén mégkezdi munkáját a nyugatnémet automata dagasztógép is. Megvásárlására eredményes tárgyalásokat folytatnak a vállalat vezetői. Vidéken, a nyeset Jsiíld” a boltokba járási székhelyek«« működő középüzemek gépesítése ugyancsak helyet kapott a programban, A kenyér minősegének megőrzését, áz ellátás zavartalanságát segíti a szállítás gondosabb szervezése, az előírásoknak megfelelő szállítóeszközök számának gyarapítása. Az idén még fut néhány, de jövőre kivonják a forgalomból a ponyvával letakart tehergépkocsikat. Csak zárt rendszerű gépkocsi viszi a boltokba a kenyeret, a péksüteményt. A jövő évben megkezdik a vállalatnál a gépkocsigarázs és a javítóműhely építését is. Most ugyanis az a helyzet, hogy az 54 gépkocsiból mindössze öt van fedél alatt, a többit télen-nyáron a szabadban tartják. Szervezettebben De nemcsak jövőre, meg azután, hanem most is szeretnének friss, jó kenyeret kapni a boltokban a vásárlók. Ezért pedig mindenféle beruházás nélkül is tehetnének egyet, s mást a Sütőipari Vállalat vezetői. Pusztán azzal, hogy a lehetőségeken belül az eddiginél gondosabban, ésszerűbben szervezik a munkát A liszt megfelelő előkészítése, a kenyérhez és a péksüteményhez szükséges nyersanyagok maradéktalan felhasználása, a keléshez szükséges idő biztosítása, a fegyelmezetlen munkások felelősségre vonása nem igényel nagyobb pénzösszeget, de mindenképpen javítja a kenyér, a sütemény minőségét. Aztán a rendelkezésre álló gépkocsik útjának gondosabb szervezésével talán azt is el lehetne érni végre, hogy a salgótarjáni járás községeiben — Kazáron, Mátramindszen- ten — ne kelljen órákig téb- lábolni a bolt előtt a kenyérre várva. Gondolom az a későbbi években sem árt a Sütőipari Vállalatnak, ha erősödik a konkurrencia, ha az ÁFFSZ-ek, a termelőszövetkezetek és a magánkisiparosok is újabb lehetőséget kapnak a zavartalan munkához. Eddig mindössze két termelőszövetkezet és egy fogyasztási szövetkezet kért engedélyt kenyérsütésre, és elenyészően kevés a dolgozó iparosok száma is. De a szerény tapasztalatok azt bizonyítják, érdemes gondoskodni róluk. A kisüzemek gyarapításával azonban mindenkép-1 pen ügyelni kell arra. hogy a városi ellátás javítása mellett ne maradjanak ellátatlanok a kisebb községek lakói sem. Vincze Istvánná A földművelő embernek nem sok jót hozott Péter-Pál. hajnalra szokatlanul hűvösre fordult az idő, egyes szakaszokon esett a hideg eső, nagy szél kerekedett. Az Ipoly menti homokos földeken olyan porfelhő kavargóit a déli órákban, hogy az embert, az állatot menedékhelyre kényszerítette. Az időjárás szeszélyességére jellemző, hogy Dej- tár körzetében meg aszály van. Júniusban mindössze 34 milliméter csapadék esett, éppen csak a port verte el. A hegyes vidékeken pedig kelletlenül sok az eső. Az időjárás ide, az időjárás oda, azért Péter-Pálra a megyében is megindult az aratás. Jóllehet csak az őszi árpát vághatták, ment sem a búza, sem a rozs nem érett még. A szakemberek véleménye szerint, késve ért be az árpa is. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban nincs különösebb aggodalomra ok, mert a kalász és a szem fejlődésére a hűvös, csapadékos idő eddig kedvezett. Az üzemeknek viszont nagyon gondosan fel kell készülni az aratásra, mert egyszerre érik be a gabona. A néhány napja megindult aratási munkából jól lemérhető az üzemek felkészültsége. Dolgoznak a kombájnok A megye déli részén teljes ütemben aratják az árpát. A Szuha völgyén az ecsegiek kezdtek elsőnek. Kedden Ko- zárd határában, a Vöröskő- dűlőben ifjú Kelemen József és Csonka Sándor két kombájnnal 20 holdról takarították be az őszi árpát. Nagy megelégedésükre, holdanként 18 mázsát adott. Szerdán már a hetvenholdas táblán dolgoztak, ahol a megelőző napokban rendrevágták a termést. Uhlár László főagronómus elvégeztette a próbaoséplést. Holdanként 25—30 mázsát takarítottak be, és a víztartalom 13,8. Nagyon kedvező, hogy az árpa gazmentes, víztartalma alacsony, azonnal magtárba szállíthatják. Ecsegen egyébként a munka szervezettségét bizonyítja, hogy az aratás után, a szalmát azonnal letakarítják, kazlaz- zák és szántanak. A Cserhát lábánál kedden estére a pásztói tsz is befejezte az árpa aratását és beszállítását. Négy kombaj nos, Vailus István, Bagó József. Alapi Ferenc és Tóth József vezette a gépet. Az aratást az elmúlt héten kezdték. A keddi 25—30 holddal eddig 14 vagon árpát takarítottak be. De a járás más részén is zúgnak már a gépek. Aratnak az Ipoly völgyében Az Ipoly völgyén, Dejtáron, Ipolyvecén és Patakon is aratnak. Illetve Ipolyvecén 46, Patakon pedig 60 holdról betakarították a gabonát. Patakon új kombájnt avattak, amelyet Péter Vince vezetett. Kisebb beállítási hibától eltekintve, zavartalanul dolgozott. Kádár Sándor, Mák Boldizsár kombájnosok bejáratott gépekkel járnak és segítettek Péter Vincének, amikor szüksége volt erre. Dejtáron már az elmúlt héten megkezdték az őszi árpa aratását, rendrevágóval. A kormánynál Urbán János traktoros ül, aki nagy gyakorlattal rendelkezik. Berta István, a tsz elnöke úgy intézkedett, hogy társának Lázár Ferenc, másodéves tanulót osszák be, hadd tanuljon. A rendevágó után indultak a kombájnok, Lázár József, Tamási Ferenc, Szeneczei János és Buth László vezetésével. Hetven holdon befejezték a betakarítást. Tizenkét hold vár még a gépekre, kedden döntöttek, hogy ezen a táblán is indulhatnak a gépek. Szatmári József agronómus a laboratóriumban vizsgáltatta a magot. Az elnök ősi szokás szerint azért még a fogai között is ropogtatta a szemet, hogy meggyőződjön a víztartalomról. Kedvező, mindössze 15 százalékos. Egyenesen a raktárba vihetik a termést, mert tiszta is. Dejtáron jó a hangulat. A termés megközelíti náluk az 1968-as rekordot. Már készülnek a búza és rozs aratására, amire a számítások szerint hét nap múlva kerül sor. Készenlét északon A megye északi részén még nem érett meg a gabona. Készen állnak aratásra az emberek, gépek. Filinyben Varga Jó- záef, a fiatal főagronómus kijelentette, hogy náluk nem lesz fennakadás. Ötszáz holdról kell a termést betakarítaniuk. Ehhez két kombájn, két kévekötő aratógép áll a rendelkezésükre. Az egyik kombájn új. Ezt Fiikor Bertalan vezeti, a másikat előreláthatólag Varjú László. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy felkészültek, és két hét alatt végeznek a munkával. A tervet kidolgozták. Mindenkinek megjelölték a beosztását, ösz- szesen húsz embert vesz igénybe a munka, tekintettel arra, hogy lesznek helyek, ahol kézzel is kell aratni. Megindult az árpa aratása Varsányban is. A legutóbbi jelentés szerint a munka zavartalanul folyik. A szécse- nyi járásban, ahol zömében most indul az aratás, nem mindenütt megnyugtató a helyzet. Zagyvái Sándor, a járási hivatal élelmezésügyi és kereskedelmi osztálya vezetőjének véleménye szerint sem megoldott a kéri aratás. Pedig ebben a járásban a gabonának 20 százalékát kézzel vágják, mert részben megdőlt. részben géppel nem járható lejtőkön vetették. Különösen Nagylócon, Nógrádmegyerben okoz gondot a munkaerőhiány, A gondok ellenére sem szabad megismételni az elmúlt évi gyakorlatot, amikor a tsz- ek az aratók fizetésével egymást túllicitálva csábították a munkaerőt. Helyette egymás segítését kell megszervezni. A mezőgazdaságban az esztendő legnagyobb munkája kezdődött meg. De más ez már, mint volt egy évtizeddel is ezelőtt. Hozzáértő emberk, jó gépek álltak munkába. Ha ehhez párosul a jó szervezés is, üzemeink időben végeznek a feladattal. Erre engednek következtetni az első tapasztalatok is. Bobál Gyula Tanulmányút Dunántúlon Gyermekparadicsomban jártam A napokban felsöpetényben, az Állami Gyermekotthonban jártam. Kísérőim, a balassagyarmati nyomda, illetve dobozüzem vezetői voltak. Az üzemi pártszervezet, az SZB és KISZ képviselői társaságában érkeztem, nem váratlanul, A gyermekotthon igazgatónőjének távollétében a vezető óvónő fogadott bennünket nagy csapat, vidám, kíváncsi gyerekkel... A kicsik már megszokták a „vendégjárást” a látogatókat, mégis sandi szemekkel fürkésztek bennünket, még inkább az autóbuszt, amiben az ajándékokat sejtették... Régi ismerősként integettek csoportunk vezetője: Lombos Mártonná felé. < — A gyarmati dobozüzem vezetője, a kedves Margit néni gyakran megfordul az otthonban, és sohasem üres kézzel — mondja hálásan Tö- mösközi Eta, a gondnoknő, vezető óvónő is egyszemélyben. Tőle tudtam meg, hogy 1956 óta működik itt, az erdő sűrűjében ez az otthon, tíz esztendeje pedig kifejezetten óvodás korú gyerekek számára. Végigjártam az egész házat. Valóságos gyermekparadicsom, így tudom összefoglalja a látottakat. Most arról az akcióról szeretnék szólni, amit Lombos-j né indított el még 1967-ben. amikor családjához első alkalommal került „vendégnek” egy intézeti gyerek. Szinte divatba hozta Gyarmaton, hogy családok is patronáljanak egy- egy kisfiút, vagy kislányt. Megyeszerte viszont gyára; üzemek is vállalták a felső petényi gyermekotthona i való kapcsolatot. Én is ilyen látogatáson vettem részt. A balassagyarmati nyomdaüzem „kommunista vasárnapján”- nemcsak az ifjúság, de valamennyi dolgozó részt vett és az az napi keresetet együttesen felajánlották a petényi gyermekotthon kis lakóinak. Háromezer forint értékben kerékpárt, rollert és egyéb játékot, édességet vásároltak, azt vitték ki nagy örömmel. Bár mindenük megvan a kicsiknek, szebbnél szebb ruhák, rengeteg játék és élelem, mégis az újabb ajándékok újabb örömet jelentenek. Jól tudják ezt a salgótarjáni Írószer Ktsz dolgozói, a romhá- nyl gimnázium tanulói, a balassagyarmati üzemek szocialista brigádjai is. Ezért látogatnak el gyakran azokhoz, akikért államunk annyit áldoz. (elekes) A szabadtartásos, karámos hizlalóban jól érzik magukat a hízóbikák és az időjárás sem befolyásolja gyarapodásukat. Koppány György felvétele A Palóctáj Tsz-Szövetség és a Rétsági járási Hivatal mezőgazdasági és élelmezési osztálya szervezésében, a termelőszövetkezeti vezetők kétnapos tanulmányúton vettek részt a Dunántúlon. A tsz- vezetők felkeresték a polgár- di Vörös Csillag Termelőszövetkezetet, ahol néhány éve a kaposvári Felsőfokú Mező- gazdasági Technikummal együtt kísérleteznek a szabadtartásos szarvasmarha-hizlalással. A termelőszövetkezetben 1967-ben ötven borjúval kezdték meg a kísérleteket. Dunaújvárosban készült betonvázból és lábatlani hullámpalatetővel ellátott elemekből épült a hízómarhatartásra specializált épület, amelynek költsége kétmillió forint. _ A szövetkezetnek négyezer hőid szántóterülete ' van, szarvasmarha-állományuk ezer. Ezer holdon termelnek kukoricát. Lucernát mindössze százötven holdon. Mint Schumann István, a tsz elnöke elmondotta, jelentős anyagi bevételre tesznek szert a szabadtartásos marhahizlalással. Húszforintos előállítási költség mellett harminckét forintért értékesítik a hús kilóját. Az. olasz kereskedők elégedettek. A leadott hízott állatok 98 százaléka A-kategóriában került értékesítésre. A szabadtartásos hizlaláshoz nem szükséges jelentősebb beruházás. Láttunk a karámokban hízóállatokat, amelyeknek téli-nyári napi hízósúlya 1,35 kilogramm. A rétsági járás szövetkezeti vezetői nagy figyelemmel kísérték a látottakat és remélhető, hogy itthon is alkalmazni fogják a Fejér megyei Polgárdiban látott szabadtartásos marhahizlalás tapasztalatait. NOGRÁD — 1971. július 2., péntek
