Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

„ iszíahn” a mindennapi A SÜTŐIPAR TÁVLATAI (2) A gabonabetakarít,ás kezdetén Emberek, gépek a határban Jói dolgozik i lengyel automata kemence. Naponta százhatvan mázsa kitűnő minőségű ke­ffem kétséges, a negyedik fttéves terv a sütőipar korsze­rűsítésének időszaka lesz Kü­lönben aligha tehetne eleget a távlati céloknak, annak, hogy maximálisan kielégítse az igényeket elsősorban Salgó­tarjánban és környékén, szé­lesítse a sütőipari termékek választékát és javítsa a mi­nőséget is, Rekonstrukció Wográd megye közép távú fejlesztési terve a sütőipar 28 milliós fejlesztésével számol. Üj sütőüzemet nem építenek ebből a pénzből. Ezt a mun­kát lényegében elvégezték a harmadik ötéves terv' ideje alatt Most a rekonstrukció, a korszerű, termelékeny techno­lógia alkalmazásának, a ne­héz fizikai munka gépesítésé­nek időszaka következik. Sal­gótarjánban a 2-es üzem, Ho- mokterenye, Litke, Cered, Diósjenő, Nagybátony, Szé- csény és Balassagyarmat sütö­déinek korszerűsítése. A jelen­tős anyagi áldozat eredménye nyilvánvaló: jó lesz a kenyér és gazdag választékot kínál­nak a boltok a péksütemé­nyekből is. A program, az állam támo­gatása mellett erőteljesen szá­mol a saját fejlesztési lehető­ségekkel is. Sajnos azonban az, érvényben levő közgazdasági szabályozók nem kedveznek túlságosan a sütőiparnak. Fé­lő, hogy az amortizáció egy részének elvonása, az emelke­dő eszközlekötési járulék nem serkenti, inkább akadályozza a technológia gyors korszerű­sítését. Nem volt véletlen a Népi Ellenőrzési Bizottság ajánlása: az ellátás javítása a sütőiparban érvényes közgaz­dasági szabályozók módosítá­sát, az ipar hatékonyabb tá­mogatását igényli. Az első lépés 'A Nógrád megyei Sütőipari Vállalatnál is felmérték, mi a ;ond és milyen lehetőségek dnálkoznak a fejlesztésre. A «konstrukciós folyamatban ilső lépésnek számít a salgó- arjáni 2-es üzemben a len- jyel automata kemence üzem­ié helyezése. Ilyen még nem mit a vállalatnál, gyorsan és Öl dolgozik, naponta 180 má­sa kenyeret termel. Lényege­in többet annál, mint ameny- vyit az eddig fűtött két ke­mence együtt sütött. A „len­gyel kenyér” minősége is jó. \ vásáriók joggal remélik, aogy ezzel még nem fejező- iött be a folyamat, amelynek i minőség javítása a célja. Remélhetőleg az év végén mégkezdi munkáját a nyugat­német automata dagasztógép is. Megvásárlására eredményes tárgyalásokat folytatnak a vállalat vezetői. Vidéken, a nyeset Jsiíld” a boltokba járási székhelyek«« működő középüzemek gépesítése ugyancsak helyet kapott a programban, A kenyér minősegének meg­őrzését, áz ellátás zavartalan­ságát segíti a szállítás gondo­sabb szervezése, az előírások­nak megfelelő szállítóeszkö­zök számának gyarapítása. Az idén még fut néhány, de jö­vőre kivonják a forgalomból a ponyvával letakart tehergép­kocsikat. Csak zárt rendszerű gépkocsi viszi a boltokba a kenyeret, a péksüteményt. A jövő évben megkezdik a vál­lalatnál a gépkocsigarázs és a javítóműhely építését is. Most ugyanis az a helyzet, hogy az 54 gépkocsiból mind­össze öt van fedél alatt, a többit télen-nyáron a szabad­ban tartják. Szervezettebben De nemcsak jövőre, meg azután, hanem most is szeret­nének friss, jó kenyeret kapni a boltokban a vásárlók. Ezért pedig mindenféle beruházás nélkül is tehetnének egyet, s mást a Sütőipari Vállalat ve­zetői. Pusztán azzal, hogy a le­hetőségeken belül az eddiginél gondosabban, ésszerűbben szervezik a munkát A liszt megfelelő előkészítése, a ke­nyérhez és a péksüteményhez szükséges nyersanyagok mara­déktalan felhasználása, a ke­léshez szükséges idő biztosí­tása, a fegyelmezetlen munká­sok felelősségre vonása nem igényel nagyobb pénzösszeget, de mindenképpen javítja a kenyér, a sütemény minősé­gét. Aztán a rendelkezésre ál­ló gépkocsik útjának gondo­sabb szervezésével talán azt is el lehetne érni végre, hogy a salgótarjáni járás községeiben — Kazáron, Mátramindszen- ten — ne kelljen órákig téb- lábolni a bolt előtt a kenyér­re várva. Gondolom az a későbbi években sem árt a Sütőipari Vállalatnak, ha erősödik a konkurrencia, ha az ÁFFSZ-ek, a termelőszövetkezetek és a magánkisiparosok is újabb le­hetőséget kapnak a zavartalan munkához. Eddig mindössze két termelőszövetkezet és egy fogyasztási szövetkezet kért engedélyt kenyérsütésre, és el­enyészően kevés a dolgozó iparosok száma is. De a sze­rény tapasztalatok azt bizo­nyítják, érdemes gondoskodni róluk. A kisüzemek gyarapí­tásával azonban mindenkép-1 pen ügyelni kell arra. hogy a városi ellátás javítása mellett ne maradjanak ellátatlanok a kisebb községek lakói sem. Vincze Istvánná A földművelő embernek nem sok jót hozott Péter-Pál. hajnalra szokatlanul hűvösre fordult az idő, egyes szakaszo­kon esett a hideg eső, nagy szél kerekedett. Az Ipoly menti homokos földeken olyan porfelhő kavargóit a déli órákban, hogy az embert, az állatot menedékhelyre kény­szerítette. Az időjárás szeszé­lyességére jellemző, hogy Dej- tár körzetében meg aszály van. Júniusban mindössze 34 mil­liméter csapadék esett, éppen csak a port verte el. A hegyes vidékeken pedig kelletlenül sok az eső. Az időjárás ide, az időjárás oda, azért Péter-Pálra a me­gyében is megindult az ara­tás. Jóllehet csak az őszi árpát vághatták, ment sem a búza, sem a rozs nem érett még. A szakemberek vélemé­nye szerint, késve ért be az árpa is. Az eddigi tapasztala­tok szerint azonban nincs kü­lönösebb aggodalomra ok, mert a kalász és a szem fejlődésé­re a hűvös, csapadékos idő eddig kedvezett. Az üzemek­nek viszont nagyon gondosan fel kell készülni az aratásra, mert egyszerre érik be a ga­bona. A néhány napja megin­dult aratási munkából jól le­mérhető az üzemek felké­szültsége. Dolgoznak a kombájnok A megye déli részén teljes ütemben aratják az árpát. A Szuha völgyén az ecsegiek kezdtek elsőnek. Kedden Ko- zárd határában, a Vöröskő- dűlőben ifjú Kelemen Jó­zsef és Csonka Sándor két kombájnnal 20 holdról taka­rították be az őszi árpát. Nagy megelégedésükre, holdanként 18 mázsát adott. Szerdán már a hetvenholdas táblán dolgoz­tak, ahol a megelőző napok­ban rendrevágták a termést. Uhlár László főagronómus el­végeztette a próbaoséplést. Holdanként 25—30 mázsát ta­karítottak be, és a víztartalom 13,8. Nagyon kedvező, hogy az árpa gazmentes, víztartalma alacsony, azonnal magtárba szállíthatják. Ecsegen egyébként a munka szervezettségét bizonyítja, hogy az aratás után, a szalmát azonnal letakarítják, kazlaz- zák és szántanak. A Cserhát lábánál kedden estére a pásztói tsz is befe­jezte az árpa aratását és be­szállítását. Négy kombaj nos, Vailus István, Bagó József. Alapi Ferenc és Tóth József vezette a gépet. Az aratást az elmúlt héten kezdték. A keddi 25—30 holddal eddig 14 vagon árpát takarítottak be. De a járás más részén is zúgnak már a gépek. Aratnak az Ipoly völgyében Az Ipoly völgyén, Dejtáron, Ipolyvecén és Patakon is aratnak. Illetve Ipolyvecén 46, Patakon pedig 60 holdról betakarították a gabonát. Pa­takon új kombájnt avattak, amelyet Péter Vince vezetett. Kisebb beállítási hibától elte­kintve, zavartalanul dolgozott. Kádár Sándor, Mák Boldizsár kombájnosok bejáratott gépek­kel járnak és segítettek Péter Vincének, amikor szüksége volt erre. Dejtáron már az elmúlt hé­ten megkezdték az őszi árpa aratását, rendrevágóval. A kormánynál Urbán János trak­toros ül, aki nagy gyakorlattal rendelkezik. Berta István, a tsz elnöke úgy intézkedett, hogy társának Lázár Ferenc, másodéves tanulót osszák be, hadd tanuljon. A rendevágó után indultak a kombájnok, Lázár József, Tamási Ferenc, Szeneczei János és Buth László vezetésével. Hetven holdon befejezték a betakarí­tást. Tizenkét hold vár még a gépekre, kedden döntöttek, hogy ezen a táblán is indul­hatnak a gépek. Szatmári Jó­zsef agronómus a laboratóri­umban vizsgáltatta a magot. Az elnök ősi szokás szerint azért még a fogai között is ropogtatta a szemet, hogy meggyőződjön a víztartalom­ról. Kedvező, mindössze 15 százalékos. Egyenesen a rak­tárba vihetik a termést, mert tiszta is. Dejtáron jó a han­gulat. A termés megközelíti náluk az 1968-as rekordot. Már készülnek a búza és rozs aratására, amire a számítások szerint hét nap múlva kerül sor. Készenlét északon A megye északi részén még nem érett meg a gabona. Ké­szen állnak aratásra az embe­rek, gépek. Filinyben Varga Jó- záef, a fiatal főagronómus ki­jelentette, hogy náluk nem lesz fennakadás. Ötszáz hold­ról kell a termést betakaríta­niuk. Ehhez két kombájn, két kévekötő aratógép áll a ren­delkezésükre. Az egyik kom­bájn új. Ezt Fiikor Bertalan vezeti, a másikat előrelátható­lag Varjú László. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy felkészültek, és két hét alatt végeznek a munkával. A ter­vet kidolgozták. Mindenkinek megjelölték a beosztását, ösz- szesen húsz embert vesz igény­be a munka, tekintettel arra, hogy lesznek helyek, ahol kéz­zel is kell aratni. Megindult az árpa aratása Varsányban is. A legutóbbi jelentés szerint a munka za­vartalanul folyik. A szécse- nyi járásban, ahol zömében most indul az aratás, nem mindenütt megnyugtató a helyzet. Zagyvái Sándor, a já­rási hivatal élelmezésügyi és kereskedelmi osztálya vezető­jének véleménye szerint sem megoldott a kéri aratás. Pe­dig ebben a járásban a gabo­nának 20 százalékát kézzel vágják, mert részben megdőlt. részben géppel nem járható lejtőkön vetették. Különösen Nagylócon, Nógrádmegyerben okoz gondot a munkaerőhiány, A gondok ellenére sem sza­bad megismételni az elmúlt évi gyakorlatot, amikor a tsz- ek az aratók fizetésével egy­mást túllicitálva csábították a munkaerőt. Helyette egymás segítését kell megszervezni. A mezőgazdaságban az esz­tendő legnagyobb munkája kezdődött meg. De más ez már, mint volt egy évtizeddel is ezelőtt. Hozzáértő emberk, jó gépek álltak munkába. Ha ehhez párosul a jó szervezés is, üzemeink időben végeznek a feladattal. Erre engednek következtetni az első tapasz­talatok is. Bobál Gyula Tanulmányút Dunántúlon Gyermekparadicsomban jártam A napokban felsöpetényben, az Állami Gyermekotthonban jártam. Kísérőim, a balassa­gyarmati nyomda, illetve do­bozüzem vezetői voltak. Az üzemi pártszervezet, az SZB és KISZ képviselői társaságá­ban érkeztem, nem váratlanul, A gyermekotthon igazgatónő­jének távollétében a vezető óvónő fogadott bennünket nagy csapat, vidám, kíváncsi gyerekkel... A kicsik már megszokták a „vendégjárást” a látogatókat, mégis sandi szemekkel für­késztek bennünket, még inkább az autóbuszt, amiben az aján­dékokat sejtették... Régi ismerősként integettek csoportunk vezetője: Lombos Mártonná felé. < — A gyarmati dobozüzem vezetője, a kedves Margit né­ni gyakran megfordul az ott­honban, és sohasem üres kéz­zel — mondja hálásan Tö- mösközi Eta, a gondnoknő, ve­zető óvónő is egyszemélyben. Tőle tudtam meg, hogy 1956 óta működik itt, az erdő sű­rűjében ez az otthon, tíz esz­tendeje pedig kifejezetten óvodás korú gyerekek számára. Végigjártam az egész házat. Valóságos gyermekparadi­csom, így tudom összefoglal­ja a látottakat. Most arról az akcióról sze­retnék szólni, amit Lombos-j né indított el még 1967-ben. amikor családjához első alka­lommal került „vendégnek” egy intézeti gyerek. Szinte di­vatba hozta Gyarmaton, hogy családok is patronáljanak egy- egy kisfiút, vagy kislányt. Megyeszerte viszont gyára; üzemek is vállalták a felső petényi gyermekotthona i való kapcsolatot. Én is ilyen látogatáson vettem részt. A balassagyarmati nyomdaüzem „kommunista vasárnapján”- nemcsak az ifjúság, de vala­mennyi dolgozó részt vett és az az napi keresetet együtte­sen felajánlották a petényi gyermekotthon kis lakóinak. Háromezer forint értékben kerékpárt, rollert és egyéb já­tékot, édességet vásároltak, azt vitték ki nagy örömmel. Bár mindenük megvan a kicsiknek, szebbnél szebb ru­hák, rengeteg játék és élelem, mégis az újabb ajándékok újabb örömet jelentenek. Jól tudják ezt a salgótarjáni Író­szer Ktsz dolgozói, a romhá- nyl gimnázium tanulói, a ba­lassagyarmati üzemek szocia­lista brigádjai is. Ezért láto­gatnak el gyakran azokhoz, akikért államunk annyit ál­doz. (elekes) A szabadtartásos, karámos hizlalóban jól érzik magukat a hízóbikák és az időjárás sem befolyásolja gyarapodásukat. Koppány György felvétele A Palóctáj Tsz-Szövetség és a Rétsági járási Hivatal mezőgazdasági és élelmezési osztálya szervezésében, a ter­melőszövetkezeti vezetők két­napos tanulmányúton vettek részt a Dunántúlon. A tsz- vezetők felkeresték a polgár- di Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetet, ahol néhány éve a kaposvári Felsőfokú Mező- gazdasági Technikummal együtt kísérleteznek a sza­badtartásos szarvasmarha-hiz­lalással. A termelőszövetke­zetben 1967-ben ötven borjú­val kezdték meg a kísérlete­ket. Dunaújvárosban készült betonvázból és lábatlani hul­lámpalatetővel ellátott ele­mekből épült a hízómarha­tartásra specializált épület, amelynek költsége kétmillió forint. _ A szövetkezetnek négyezer hőid szántóterülete ' van, szarvasmarha-állományuk ezer. Ezer holdon termelnek kukoricát. Lucernát mind­össze százötven holdon. Mint Schumann István, a tsz elnö­ke elmondotta, jelentős anya­gi bevételre tesznek szert a szabadtartásos marhahizla­lással. Húszforintos előállí­tási költség mellett harminc­két forintért értékesítik a hús kilóját. Az. olasz keres­kedők elégedettek. A leadott hízott állatok 98 százaléka A-kategóriában került érté­kesítésre. A szabadtartásos hizlalás­hoz nem szükséges jelentő­sebb beruházás. Láttunk a ka­rámokban hízóállatokat, ame­lyeknek téli-nyári napi hízó­súlya 1,35 kilogramm. A rét­sági járás szövetkezeti vezetői nagy figyelemmel kísérték a látottakat és remélhető, hogy itthon is alkalmazni fogják a Fejér megyei Polgárdiban lá­tott szabadtartásos marhahiz­lalás tapasztalatait. NOGRÁD — 1971. július 2., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents