Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-13 / 138. szám

Jó utat, lányok! Az iskola folyosóján szokat- Zója bölcsődébe, ahová gya­lan csend. Ha valaki hango­sabban szólal, rögtön figyel­meztetik : — Csöndesebben. Bent érett­ségiznek ... Az osztályban szőke, barna lányfejek hajolnak a papírla­pok fölé. Szorgalmasan mo­zognak a tollak, szaporodnak a sorok. Aztán jön a felelés... Komoly, felelősségteljes mun­ka az érettségi vizsga. Most a salgótarjáni Madách Gimnázi­um és Szakközépiskola cse­csemő- és gyermekgondozási szakát végző lányok adnak számot tudásukról. Huszonki­lencen vannak, ők az elsők, akik ezen a szakon érettsé­giznek. A gimnázium igazgatója, Ba­rabás György, dicséri őket: — Nagyon szorgalmas, ren­des gyerekek. Meg vagyunk elégedve a munkájukkal. Hogy jól megálltók helyüket, bizonyítja, hogy az idén száz­negyvenen jelentkeztek a cse­csemő- és gyermekgondozási szakra, ebből hetvenhatot tud­tunk felvenni. Persik Magdolna osztályfő­nök szól közbe: — A lányok a gimnáziumi tananyag mellett nagyon sok szaktárgyat tanultak. Anató­miát, mikrobiológiát, gyer­mekgyógyászatot, táplálkozás- tant, gyermekgondozást, ne­veléslélektant, amely a bölcső­dei munkánál elengedhetetlen. Ez csak az elmélet, ! — És a gyakorlat? — Azt a helyszínen,' a böl­csődékben szerezték meg. El­ső osztályos koruktól rendsze­resen jártak a gyerekek közé, sftt nyáron hosszabb ideig szakmai gyakorlatot is foly­tattak. — Mit csináltak a bölcsődé­ben? — Mondhatnám úgy is; minden lépcsőfokot megjártak. Kezdték a konyhai munkán, takarításon, mosogatáson, ebéd előkészítésen. Aztán foly­tatták a pelenkázással, für­detéssel, etetéssel, míg végül önállóan foglalkoztak a ki­csikkel. A lányainkat meg­szerették a bölcsődei vezetők, hármat-négyet is szívesen lát­nának egy-egy bölcsődében. A kislányok az érettségin bebizonyították jártasságukat ebben a nagyon fontos és szép szakmában. Lendületesen, folyékonyan beszéltek a cse­csemő ápolásáról, a betegsé­gek megelőzéséről, a kicsinyek fejlődéséről. Általános derűt keltett, amikor az egyik hosz- szú, barna hajú kislány így fogalmazott: — Ha a kisbabának valami nem tetszik, hát kurjant egyet. * Kormos Sarolta túl van a nagy erőpróbán. Saci „neve­zetessége”, hogy nemrégiben a polgárvédelmi vetélkedőn első dijat, és vele együtt 2&00 fo­rintot nyert. Bölcsődébe megv dolgozni, méghozzá Miskolcra. Azért olyan messze, mert ha­marosan férjhez megy. Vala­mikor orvos szeretett volna lenni,.. De közbejött ez is, az is, és Saci csecsemőgondo­zói oklevelet szerzett. — Most már nagyon örülök neki. Jól éreztem magam a korlatra jártam. A kicsik na­gyon ragaszkodóak. Kedvesek, hálásak a legkisebb törődé­sért, szeretőiért is. Ha férj­hez megyek, én ts legalább két-három gyereket szeretnék. Az osztályból kilencen akar­nak továbbtanulni, és érde­kes módon, valamennyi peda­gógusnak készül. Ketten men­nek egyetemre, matematika­fizika, pszichológia szakra, a többiek tanárképző iőiskojára, gyakorlati foglalkozáson a Malinovszkij úti bölcsődében Érdekes jelenség. Ä csecse­mő- és gyermekgondozási sza­kot végző lányok határozottan és egyöntetűen válaszolják: — Ha férjhez megyünk, mi­előbb gyereket akarunk, de nem egyet,ij Balázs Jutka nagybátonyi kislány, ő Pásztó« kap ál­lást, a KÖJAL-ban. Itt is hasznát veszi egészségügyi is­mereteinek, és nem kell be­járnia Salgótarjánba. Jó .tor­nász volt, meg akarja szerez­ni az edzői képesítést, aztán gyerekekkel foglalkozni. ­Havasi Marika kerül a leg­messzebb, Tatabányára. Még­hozzá egy nagyon jó hírű módszertani bölcsődébe megy, gondozónőnek. Olyan befekte­tés lesz ez, amely bőven ka­matozik. Ugyanis szó van ar­ról, hogy két év múlva Sal­gótarjánban Is nyílik módszer­tani bölcsőde. Ide jön vissza Marika. Természetesen már sok-sok gyakorlati tapasztalat­tal. — Kicsit félek az idegentől, de mindenképpen gyerekek között akarok dolgozni. Vi­lágéletemben vagy óvónő, vagy csecsemő-gondozónő akartam lenni. Isdinszki Juditot a Napsu­gár-bölcsődében várják sze­retettel. Szeptemberben kezd munkához. A lányok nevetnek: — Még pihenni akarunk a nyáron, ez az utolsó diáknya­runk. Hozzá kell szokni, hogy jövőre mér csak két hét sza­badságunk lesz. De minde­nért kárpótolnak a gyerekek illetve felsőfokú tanárképzőbe. Tizenketten kezdenek bölcső­dében, de a többiek is egész­ségügyi pályán maradnak. Ez annyit jelent, hogy megtalál­ták a helyüket; jól választot­tak négy esztendővel ezelőtt. Csak orvosi egyetemre nem mehetnek, mert eleve hát­ránnyal indulnak a felvételin. Az egészségügyi tudásuk lé­nyegesen nagyobb, mint az általános gimnazistáké, de csak egy évig tanulnak bioló­giát . L A IV. e: osztály lányai a tegnapi nappal nekiindultak az „életnek”. Jó utat, lányok! Csatai Erzsébet Drágább, de igazságosabb Az elmúlt napokban Salgó­tarjánban több, mint 4500 csa­lád kapta kézhez az írásos ér­tesítést a július l-től érvényes lakbérekről. Igen, ezután több lesz a lakbér De nem min­denkinek, mert nem mindenki fizet többet. Salgótarjánban 1200 nem komfortos lakás bérlője ezután sem fizet töb­bet. Kétségtelen, ezek a leg­szerényebb körülmények kö­zött lakó, többnyire kis kerese­tű emberek. Vajon csak ebben mutatkozik meg pártunk és államunk szociálpolitikája? Nem, ennél többet tettek. Ál­lamunk a jogos, méltányosan rnegállapított lakásigény mér­tékéig visszatéríti az új és a régi lakbér kiilönbözetét a bérlőknek, mert óvja az em­berek életszínvonalát. Miért kellett emelni a lak­béreket? Azért, mert a sok évvel ezelőtt megállapított lakbérek csak kis hányadát fedezték a lakások tatarozási, karbantartási és felújítási költségeinek Az Ingatlankeze­lő Vállaiatnál Ormós Endre hivatalos adatokat vett elő, amelyekből kitűnt, hogy 1970- ben Salgótarjánban a lakások fenntartására 19.3 millió fo­rintot költöttek, de a lakók csak 5,1 millió forint lakbért fizettek. Csoda-e, ha az ala­csony lakbérekből nem telt javításra, tatarozásra, lehet-e jogos észrevételt tenni, ha az alacsonyan megállapított bér­ért a tulajdonos nem akarta kiadni nélkülözhető lakrészét? Ha a piacon, az üzletben vagy a fodrásznál megfizetjük az árut, illetve a szolgáltatást, akkor miért ne lenne jogos, hogy az államnak méltányos bért fizessünk a lakásért? Nézzük csak, mennyi lesz a lakbér július l-től! A kétszo­bás, komfortos, 55 négyzetmé­teres lakás bére 297 forint, Eddig 115 forint volt. A kü lönbözetként mutatkozó 182 forintot a vállalat, a szövet kezet, vagy a nyugdíjintézet megtéríti. Természetesen nem hallgatjuk el, hogy a jövő év. tői az élvezett lakbérhozzájá rulás a jövedelem növekedésé nek 25 százalékával csökken Ez azt jelenti, hogyha 1972 ben 100 forinttal emelkedik a jövedelmünk, 25 forinttal csökkentik a lakbérhozzájáru lást, vagyis a kedvezmény hosszább-rövidebb idő múlva megszűnik. Szibériai skanzen Az Irkutszkból a Bajkálhoz .ezető főútvonalon rendezik 3e az orosz népi építészet szabadtéri múzeumát. Itt ál­lítják fel a Szibériában ösz- i/egyűjtött XVII.—XIX. szá- tadban készült faépületek legszebb példányait. Messzi tájakról szóllitjék szétszedve az időtől megsöté­tült őrbástyákat, az első la­kosok faházikóit, amelyeket csodálatos csipkefaragás dí­szít Az egyik ősi városból, Uim5zkből például 1679-ben épült fatemplomot szállítot­tak a skanzenbe. Ilimszk ar ról is nevezetes, hogy ebben a városban töltötte száműze­tését a XVIII. század egyik forradalmára Alekszandr Ra- gyiscsev. A szibériai építészeti emlé­kek tanulmányozása választ adhat arra, hogyan népesült be Szibéria. A szakértők sze­rint a szibériai erődöket és templomokat az Oroszország északi vidékeiről, közte Nov- gorodból és Mezenyből érke­zett telepesek építették. Kulturális 9 UTAZÁS. A nyári idény be­köszöntésével megnövekedett a belföldi kirándulóhelyekre és a külföldre utazók száma. Az idén is sokan veszik igény­be az IBUSZ által szervezett csoportos utazásokat. A Nyomdaipari Vállalat tizenkét dolgozója június 11-én Bécsbe utazott, hogy ötnapos kirán­duláson ismerkedjenek a szomszédos ország fővárosával, A Nagybátonyi Általános Isko­la tanulói háromnapos szlo­vákiai kiránduláson vettek részt. A tanulók megtintették Krasna-Horka várát, a híres Betléri-kastélyt és az egész napos Magas Tátra-l út során ellátogattak a Csorba-tóhoz és Tátra Lomnicra is. A Magas Tátrába ebben a hónapban meg négy csoport utazik. Többek között a szécsényi gimnázium tanulói, a Lőrinci Általános Iskola növendékei és a BRG dolgozói. Az Egri Gépjavító Vállalat pásztói gyáregységének egy csoportja repülőgéppel az NDK-beli Pirnába látogat. A több na­pos program keretében meg­tekintik a drezdai képtárat Is. Wrl A ROMHANYI FIATALOK régi szándékukat valósították meg, amikor a helyi zenekar­nak komplett beatzenekari felszerelést vásároltak. A mintegy hatvanezer forintot részben önerőből, társadalmi munkával, részben pedig a gyár vezetőségének támogatá­sával gyűjtötték össze. Az új zenekar az építők napján mu­tatkozott be szép sikerrel. A tervek szerint, a fiúk az is­kola kertjében létrehozandó ifjúsági parkban szórakoztat­ják majd a helyi fiatalokat. SZÍNHÁZ. Salgótarján szín­házi élete új színfolttal gaz­dagodik a közeljövőben. A rendszeresen szereplő szolno­ki és debreceni társulat után június 27-én a miskolci Nem zeti Színház társulatát láthat­ja a színházat szerető közön­ség. Mai magyar szerző mű vét, Gyárfás Miklós: Dinasz­tia című vígjátékát adják elő. A mű aktuális, valós problé­mát dolgoz fel, szatirikus, szórakoztató formában, felso­rakoztatva a nevettetés min­den eszközét. Az előadást Jurka László rendezte, és olyan kitűnő színészeket is­merhetünk meg, mint Máthé Éva, Sallós Gábor, és Péva Ibolya. ~ Sri BARTÓK BÉLA NYOMA BAN. Az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású népdal, kutató, népdalmegőrző soro' zatán munkálkodnak ezekben a hetekben a Magyar Rádió stúdióban. A „Népdalgyűjtő- úton Bartók Béla nyomóban” című egyenként húsz perces adásokból álló, mintegy 30— 35 részes sorozatban azokat a dallamokat veszik sorra, amelyeket a nagy magyar zeneszerző határainkon kívül gyűjtött. A Magyar Rádió fel­kérésére török, szlovák, ro­mán, szerb, arab melódiák nyomában járnak majd az il­lető országok neves zenei szakemberei. A műsor célja — mint szerkesztője, az is­mert Bartók-kutató, Denijs Dille professzor elmondotta — megismertetni azt az utat amelyen Bartók járt. Fokozatosan tehát a teljes lakbér a bérlőre hárul. Ez jo­gos és szükséges. A drágább lakbér fedezi a lakások fenn­tartásának költségeit és azt a célt szolgaija, hogy a bérlők ne foglaljanak el a szükséges­nél nagyobb lakást. Ez az ösz­tönzés már július l-től ér­vényesül, mert a most megál­lapított hozzájárulást akkor is megkapja, ha családi körül­ményeinek változása folytán kisebb lakásba költözik. Ez fo­kozatosan érvényes a nyugdí­jasokra. Ugyanis a nyugdíja­soknak életük végéig folyósít­ják a megállapított lakbér­hozzájárulást. Aki kisebb, il­letve olcsóbb lakásba költö­zik, az törvényesen anyagi előnyre tesz szert. Így a lak­bér szabályozza, bizonyos jó­zan keretek között tartja a la­kásigényeket. Elég sok vita támadt alak­bérpótlék miatt. Eddig, ha két személy lakott a kétszobás laicasban, havonként 120 fo­rint lakbérpótlékot fizettek. Ez a lakbérpötlék megszűnt. De ha továbbra is kevés sze­mély lakja a lakást, akkor a jogos igényt meghaladó lak­részre az állam nem ad lak­bérhozzájárulást, illetve pél­dánk esetében a 120 forintot levonják és csak 62 forint lak­bérhozzájárulást fizetnek. Ez­zel azt akarják ösztönözni, hogy a nagy lakást cseréjék eí kisebbre. Ha egy háromszobás lakást kétszobásra cserélnek, akkor az ingatlankezelő 9 ezer forint különbözeiét kifizet, vagy a cserélő felek egymás között a lakás értékkülönbö­zetére megállapodhatnak. Véleménykülönbségre és vi­tára adott alkalmat, hogy miért összkomfortos, tehát drágább bérű a lakás, ha für­dőhengerrel. vagyis Üa gáz­bojlerrel, vagy szénfűtéses kályhával melegítik a vizet. A rendelet szerint melegvíz- ellátásnak minősül, ha a lakás táv-, tömb-, egyedi központi, villanybojlerral, gázvízmele­gítővel, vagy fürdőkályhával rendelkezik. Amikor a lakó­kat felvilágosították, amikor meggyőződtek arról, hogy az új lakbéreket az Ingatlankeze­lő Vállalat a rendelet szerint állapította meg, többségük megnyugodott, fellebbezést vi­szonylag kevesen adtak be. A benyújtott fellebbezéseket a tanács a hát végére felülbí­rálja és a bérlőket írásban ér­tesíti. Ha a család létszámában; vagy a keresőknél változás következne be, azt június 30- ig az Ingatlankezelő Vállalat­nál jelentsék be, mert június 30. után a lakbéreket, illetve a lakbérhozzájárulás összegét nem lehet változtatni. Felmerül a kérdés, hogy miért most változtatják a lakbéreket, illetve miért vára­tott magára mostanáig a szük­séges és az igazságos lakás­ügyi jogszabályok kiadása. A legfőbb oka az, hogy eddig nagyon kevés lakás volt és ezek többsége is elavult, kor­szerűtlen volt. Az utóbbi évek­ben állami és egyéb források­ból országosan meggyorsult a lakásépítés. Az elmúlt évtized alatt 600 ezer új lakás épült és 1975-ig további 400 ezer, Salgótarjánban háromezer la­kás épül. Korábban hiábavaló lett volna a legtökéletesebb jogszabály is, mert nem volt elegendő lakás. Viszont az építés önmagában nem oldja meg a kérdést, szükség van az igazságos jogi rendezésre is. Fazekas I A héten történt Jobb, mint a banán! Családunkban a mai napig Is fennmaradt dédnagyanyám mondása, mely szerint: „Akinek két-három gyereke van, an­nak nem kell komédiába menni”1. Már nagyszülőimtől sokszor hallottam gyerekszáj-törté­neteket, (nekik még négy gyermekük volt), s szüléimét is az ilyen gyerekmondások felemlegetése hozza már csak közel egymáshoz öreges zsörtölődéseik közepette. Akkor derül fel arcuk, ha ilyeneket kérdeznek egymástól: — Emlékszel, mikor Ilonka kicsi volt.;: Hét azt, mi­kor. .. És így tovább. Ezek a régi, kedves percek még most is fényt hintenek borús életükre. Baráti társaságban gyerekekről folyik a rzó. Szinte egy­más szavába vágva, csillogó szemmel mesélik el csemetéik „ragyogó” bemondásait. A műsor nagyon változatos. Az óvo­dás korúak csacskaságaitól kezdve, a kisiskolások okoskodó megnyilatkozásain át, egészen a teenagerek szándékos­tudatos bohóckodásáig minden megtalálható benne. Fiatal apa van soron éppen; — Hároméves Éva lányommal hosszabb" séta után be­ültünk egy presszóba megpihenni. Leültettem a kicsit, s mivel tudtam, mennyire nem szeret egyedül maradni, nyug­tatóan szóltam hozzá: kislányom, maradj itt nyugodtan, rög­tön jövök, csak... Az utolsó szót súgva mondtam természe­tesen. Hátat fordítva is szinte láttam, mint figyeli az ajtót, amelyen kimentem. Azt nézte amikor beléptem is, felragyo­gott a szeme és ujjongva kiáltott át az asztalok fölött, mesz- sze csengő hangon: — Apucikám.__ Csak sajnos, ő azt mondta ki hangosan; amit 'én súgva..! — Az én Zsuzsám még csak hatodikos, de máris nagy rajongója a művészeteknek — meséli egyik asszonyka. — Harmadikos öccsét is ilyen témákkal traktálja, pedig az egészen más érdeklődésű, nagyon gyakorlatias típus. Hallom egyik nap, amint nővére áradozva beszél neki Michelan- gelóról; „Képzeld el, milyen fej volt az, festő is, szobrász is volt, de még verseket is írt!" Mire öcsi így értékelte a sok­oldalú művészt: „Hű, de sok pénze lehetett annak!»; A tizenévesekre terelődik a szó, az ő szüleik is képvisel­ve vannak. — Sokat dorgáljuk gyerekeinket beszédmodoruk' miatt de néha titokban, vagy nyíltan is, jókat derülünk rajtuk. Gimnazista lányom kérdezi az öccsét; — No, mi van? — Mi volna? Egy hülye testvérem? — Nekem is. :j Mire a fiú mártírképpel sóhajt fel: — Ö, de szerencsétlenek vagyunk mii Ekkor jutott eszembe az „Élünk magunknak” vitából Is­mert gyermektelen asszony, aki azzal dicsekedett, hogy ők banánt, narancsot esznek, csak magukra van gondjuk. _ Banánt azért mi is eszünk néha, ha kevesebbet talán, de o az ilyen „komédiákból’* örökre kimaradt.., Céhmester Erzsébet NÓGRAD - 1971. június 13., vasárnap V

Next

/
Thumbnails
Contents