Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-06 / 132. szám

Kilűnleiés életmentésért A kendő alól ömlött a vér... ' Reggel volt A fiatalasz- szony, Balázs Lajosné munká­ba készült A kenyeret már lesz tálé és késsel kezében a padlásra indult szalonnáért. Amikor visszafelé jött, elté­vesztett egy lépést. Leesett a létráról es esés közben a kés a nyakát érte. A penge elvág­ta a főütőeret! Az asszony nyakápól nagy sugárban öm­lött a vér. Hirtelen nem tud­ta mit tegyen. Előkeresett egy kendót, s a nyakára szorítot­ta. .. *■ A rendőr őrmester, Vályi Nagy András korán kelt Nem volt szolgálatban, s azt ter­vezte, hogyan fogja eltölteni a napot, Vályi Nagy András gondolta, megnézi milyen az idő. Kijött a házból, s meg­állt a kapuban, egy kicsit né­zelődni. Hirtelen éktelen si­koltás, kiabálás törte meg az utca csendjét. Kökény János- né jajgatott szinte magánkí- yül. — Jaj, vége van, jaj, mi lesz vele! Jaj, elvágta a nya­kát, a torkát Rózsika! Segít­ség, segítség! A rendőr őrmester azonnal Balázsék portájára rohant. A lakásban ijesztő látvány tá­rult szeme elé. A fiatalasz- szony a rekamén ült, s a fal­nak támaszkodott. Falfehér volt! Kél kézzel szorította a fejkendőt. A kendő alól pe­dig szünet nélkül ömlött a vér! _Vályi Nagy András egy percig sem habozott. Villám­gyorsan elkapta az asszony kezéből a kendőt, s látta, hogy nyakán a bal oldali ütő­ér van elvágva. Két ujjával leszorította az ütőeret, s a vérzés elállt! Közben talpon volt már a falu. Sebők János rendőr fő­hadnagy is elsőként érkezett Balázsokhoz. Vályi Nagy And­rás nem mozdulhatott az asz- szony mellől! Keze az ütő­éren! Sebők főhadnagy azon­nal intézkedett. Futott a tsz- irodára- A mentőkért telefo­nált. . A kocsi nem tudott jönni, éppen ütőn volt. Ko­csit, gyorsan kocsit szerezni — gondolta, s a tsz agronó- musának gépkocsija azonnal a sérült rendelkezésére állt. Megérkezett a körzeti orvos is, s a fiatalasszonyt az autó­ba tették Ekkor Vályi Nagy Andrástól az orvosnő vette át a sérültet, s tette kezét az ütőérre. A balassagyarmati kórházban azonnal a műtő­asztalra került Balázsné. Dr. Baranyi Károlyt, a sebészfőor­vost vizitről hívták a műtőbe! Közben a fiatalasszony elvesz­tette eszméletét. A mellkas gyors felnyitására, szívmasz- százsra került sor. Az azon­nali orvosi beavatkozás meg­mentette az asszonyt az élet­nek. Az orvosi beavatkozás mel­lett nagy érdeme van Vályi Nagy Andr is őrmesternek, aki időben és szakszerűen közbe­avatkozott, segítségére sietett a sérült asszonynak. Az őr­mester a kis híján tragikusan végződött baleset mellett még egy másil: dicséretre méltó tettet is végrehajtott. Amíg a gépkocsi Balassa­gyarmat felé száguldott, a la­kásban Sebők főhadnagy uta­sítására Vályi Nagy András a helyszínt biztosította. Az egyik szobában feküdt a sé­rült asszony anyósa, a 87 éves özv. Balázs Lajosné. Az idős asszony annyira megijedt, hogy feleimében becsavarta magát a dunyhába, s már ful­doklóit, mondhatni eszméle­tét vesztette Az őrmester ki­szabadította a dunyhába bur- kolódzott Balázsnét, s kivitte az udvarra, ahol az asszony visszanyerte eszméletét, Mr] A rendőr őrmester a Balas­sagyarmati járási-városi Rend­őrkapitányság dolgozója. Hat éve szolgát. Tette szájról-száj- ra járt a faluban, Nógrád- marcalban, mert itt történt az eset, 1971. március 22-én. „Csak a kötelességemet telje­sítettem’’ — válaszolta az őr­mester, de a faluban minden­ki így hívja: az életmentő. Bátor tettéért a belügymi­niszter Vályi Nagy András rendőr őrmestert a Közbizton­sági Érem arany fokozatával tüntette ki és pénzjutalomban részesítette A kitüntetést a napokban kapta meg a bátor rendőr. (Szokács) Viharok Amerika őslakói körül ' Mikor jelent meg az első ember a mai Amerika föld­jén? Tíz—tizenötezer évvel ezelőtt — mint eddig hit­ték —, vagy százezer éve, mint az újabb kutatások sej­tetni engedik? A kérdés fe­lett a kaliforniai Calico hegységben folyó ásatások izgalmai közepette vitatkoz­nak az amerikai tudósok. Érvek és ellenérvek csapnak össze, mint mindenkor, ha a kutatók olyan nyomra lel­nek, amely megdönteni lát­szik régóta bizonyítottnak vélt tudományos tételeket. (A Delta tudományos fo­lyóirat most megjelent új számából.) Tanulnak a szakszervezeti tisztségviselők A szakszervezetekre nem­csak egyre nagyobb hatás­kör hárul, hanem felelősség is. Ez azt követeli, hogy a tisztségviselők még hatéko­nyabb munkát végezzenek. A párt-, majd a szakszerve­zetek kongresszusa egy sor olyan új dolgot vetett fel, amit az elkövetkezendő Idő­ben a szakszervezeti tisztség- viselőknek munkájuk során alkalmazniuk kell. Az új fogalmak, a hozott határozatok még jobb meg­ismerése, tanulmányozása ér­dekében azért, hogy a szak- szervezeti tisztségviselők a megnövekedett feladatoknak maradéktalanul megfelelje­nek, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemekben úgy hatá­roztak, hogy a szakszerveze­ti bizalmiak, műhelybizottsá­gi tagok részére tíz előadás­ból álló tanfolyamot szer­veznek, amelyet konzultációk­kal egészítenek ki. A tan­folyam június 7-én kezdő­dik, amelyen mintegy 380 választott szakszervezeti tiszt­ségviselő vesz részt. A tan­folyam keretében nemcsak a kongresszusok határozataival foglalkoznak, hanem olyan kérdésekkel is, mint a gaz­dasági vezetéssel való együtt­működés, a különböző üzemi szabályozó rendszer, a szak- szervezeti taggyűlések, cso­portértekezletek jelentősége, a kollektív szerződések alkal­mazása, és még sorolhat­nánk. A választott szakszer­vezeti tisztségviselőknek a tanfolyam anyaga a minden­napi munkában gyümölcsö­zik majd. Mindenki — mindenütt A% életre készülnék Pedagógusaink állandóan visszatérő beszédtémája: szak- középiskoláinkban közel sem folyik olyan értékes esztétikai nevelés, mint gimnáziumaink­ban. A külső szemlélődőnek éppen ezért volt feltűnő, hogy a megyei diákművészeti seregszemlén, valamint az eg­ri diáknapokon a balassagyar­mati Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépisko­la tanulói szerepeltek me­gyénk középiskolái közül a legeredményesebben. Hiánycikk? — Három iskolatípus talál­ható nálunk — mondta egy beszélgetésen Madarász Lász­ló, a tanintézet pártösszekötő tanára —: gimnáziumi, egész­ségügyi és gépszerelő tago­zat. Tanulóink többsége mű­szaki érdeklődésű. Éppen ezért jelent számunkra nagyobb feladatot gyerekeink esztétikai nevelése. Célunk: tanulóink — kikerülve az iskola padjaiból — továbbra is figyelemmel kísérjék az irodalmi és mű­vészeti élet eseményeit. Ná­lunk ugyanis hiánycikk az ének- és rajzóra. Tehát olyan kulturális légkört kellett te­remteni, amely hiányzik az Iskolai tanításból. A KISZ-szervezet kezdemé­nyezett. A tanév elején tisztá­zódtak a frontok, kiderült: ki, milyen kör munkájában kíván részt venni. Míg más középis­kolában csak a diáknapokra készültek, addig a Szántóban egymás után alakultak a kü­lönböző művészeti körök. S a szakkörökbe is egyre több szakközépiskolás jelentkezett. A szervezés azonban még kévés. Az elhatározáson túl, mi indokolta a tömeges be­kapcsolódást? Trencsényi Borbála tanár szerint a já­ték iránti igény. S az a le­hetőség, hogy a gyerekek ma­guk szerkesztette műsorokat adhattak elő, tehát az előké­szítéstől a megvalósításig ön­állóan dolgozhattak. Az önte­vékenység dominált a felké­szítésben. Ennek köszönhető, valamint az évek óta rend­szeresen tartó munkának, hogy a „szántósok” közül minden második tanuló — 400 gyerek — készült valamilyen formá­ban a diákművészeti sereg­szemlére. Visszafizetődik A gyerekek naponta verse­ket mondtak, dokumentumjá- tékot szerkesztettek Balassa­gyarmat felszabadulásának 25. évfordulójára. A fotószakkör anyagának kasírozásában még azok is részt vettek, akik nem tagjai a kis közösségnek. S ez azért is érdekes, mert a környező községekből ide járó tanulók általában félrehúzó- dóak, gátlásosak voltak. Az egyéni" és a közösségi munka hatására azonban felszabadul­tak, önállósodtak. Igazi mun­kaközösség alakult ki az is­kolában. Munkatársi kapcsolat jött létre tanár és diák között. Sokan feleslegesnek, illetve túlterhelésnek tartják a dél­utáni foglalkozásokat. A szü­lők azt szeretnék, ha ilyenkor Ojltök fóruma Megjutalmazták a legjobbakat A Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél a vállalat igazgató­sága és a szakszervezeti bi­zottság az elmúlt évben szep­tember 15—október 15. között újítási hónapot rendezett. Az újítási hónapot azzal a cél­lal hirdették meg, hogy az év hátralevő részében esedékes termelési, gazdálkodási felada­tok megoldását, a biztonságos munkavégzés feltételeinek ja­vítását az újítók népes tá­bora is aktívabban segítse elő. A gyár újítói éltek is a lehetőséggel. Hiszen a koráb­bi hónapokban benyújtott 25—30 javaslattal szemben az újítási hónap alkalmával 50 javaslatot nyújtottak be. Az 50 javaslatból 1971. áp­rilis 15-ig 17 újítás került be­vezetésre. További 18 javas­latnál eddig még nem fejeződ­tek be a kísérletek, illetve ügyükben nem született vég­leges döntés. A 17 bevezetett javaslat közül ötnél kalkulá­ciós alapon került sor az ér­tékelésre. Ezeknél a várható egy évi megtakarítás össze­sen 250 ezer forint. Az újítók részére megállapított díj több mint 12 ezer forint. A további 12 újítás eszmei dí­jazásban részesült. A kifize­tett eszmei díj összege 10 300 forint. Az újítási hónap során be­nyújtott, s elfogadott javasla­tokat négytagú zsűri értékelte. Hosszas tanácskozás után több újítónak még különjutalmat is odaítéltek az újítási díjon fe­lül. Háromezer forint külön- díjazásban részesült Szabó István 10, aki a boronatárcsa- alapanyag méretének módosí­tására tett javaslatot. A két­ezer forintos második díjat fele-fele arányban a Darázs László és Szutor Imre által benyújtott görgőfél előisajtoló szerszám módosítására irá­nyuló javaslatára, valamint Nyerges Pálnak, a ráhagyá- sos csavarok csogamolásának újítására fizették ki. Hétszáz­ötven forintot kapott harma­dik díjként Balázs Gyula fej­tő, a bontónyársak egységesí­tését szolgáló újításáért. Ju­talomban részesült még: Ve- zsenyi Sándor, Győré Zoltán, Karai József, Klecsány Mik­lós, Pál György és Győri Zol­tán. A bevezetett munkavédelmi jellegű újításokat a zsűri úgy ítélte meg, hogy egyik sem különösen jelentős, így ezért a jutalmak itt megosztva kerül­tek kifizetésre. Mint látható, érdemes újíta­ni, hiszen az említett példák azt bizonyítják, hogy a javas- lattevők az újítási díjakon felül külön jutalomban is részesül­hetnek. otthon tanulna, vagy segítene a gyerek. Holott az új tulaj­donságok kialakítása visszahat a személyiségre, s ezzel együtt az iskolai ismeretszerző tevé­kenységre is. Ez a munka ép­pen nem kiesés az életre való felkészülésben — mondta Gu­lya Pál igazgató —, hiszen bő­ségesen visszafizetődik. A si­kerélmény még nagyobb akti­vitásra ösztönzi tanulóinkat. Nemcsak reprodukálnak, ha­nem tevékeny alkotómunkát is végeznek. Igen sok tanintézetben a szakköri munkát az iskolai óra folytatásának tartják. Nos, a Szántóban maguk az osztály- főnökök is fanatikus hittel kapcsolódtak be az önképzés formáinak minél szélesebb el­terjesztésébe. A szaktanárok tevékenységükkel már a jövő­re gondolnak: sokoldalúan képzett emberek nevelését tűzték ki célul. Szántós öntudat Az iskola tanulóinak átla­gos tanulmányi eredménye közepes. Az esztétikai nevelés hatására azonban már tapasz­talható egy-két tizedes javu­lás. Nyolcszázan tanulnak eb­ben az iskolában, de itt sen­ki nem veszhet el, minden gyereknek kell valamilyen feladatot adni. A képességek kibontakoztatása ezt követeli tanártól, diáktól, még akkor is, ha a megvalósítás áldozatot követeL Minden egyéb tevékenység mellett a tanulás a legfonto­sabb. Ezt vallják a tanárok is. S ha valakinek romlik a ta­nulmányi átlaga, közösen be­szélik meg a problémákat. Csabai Magdi, aki az idén érettségizik, mondta: minden­ki — mindenütt. Azaz, a szán­tások megtalálhatók a sport­pályákon, a tanulmányi dolgo­zatok elkészítésében, a zeneis­kolában, az irodalmi színpa­don. Akad olyan is, aki há­rom helyen szerepel. Lelkesen támogatják egymás törekvése­it. Azt is mondhatnánk: a kö­zösségért élnek. _____ Ä Szántó Kovács János gimnázium és Szakközépis­kola újjáalakuló, újjászervező­dő tanintézet. Most születik meg a légkör, teremtődik a hagyomány. A névhez most van kialakulóban az új tarta­lom: az együvé tartozás, a szántós öntudat, a biztatás, a drukk, a kitörő lelkesedés és öröm. Mindezek alapja a kol­lektív szellem, a megfelelő tu­dásanyag, s ezen munkálkod­nak közösen tanárok és diá­kok. riHlSFr Molnár Zsolt ! Fotózzon a NÓGRÁD-nak! Kinczel Géza (Salgótarján): Pukkadásig című fényképére a zsűri 7 pontot adott A pályázatra beküldött és as elfogadott fényképek közlését befejeztük. Lapunkban egy héten belül közöljük az eredményt és szerkesztőségünkben átadjuk a dijakat. K.OÓS Pat (Salgótarján): Szerelem című fényképére a zsűri 8 pontot adott

Next

/
Thumbnails
Contents