Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-04 / 130. szám
A pártélet hírei Júniusban 140 pártnapot rendeznek a megyében. Az eddig megtartott pártnapok sikeresek voltak, számos közérdekű kérdést tettek fel az előadóknak párttagok és pár- tonkívüliek egyaránt. Legközelebb, ma este 7 órakor Cereden, Mátraverebélyben, Sámsonházán, Lucfalván és Nagybárkányban rendeznek pártnapot. Salgótarján városban ma a Vegyesipari Vállalatnál lesz pártnap. Eredményes a szocialista brigádok politikai patronálá- sa megyénkben. A brigádok patronálását pártmunkások, tömegszervezeti tisztségviselők és gazdaságvezetők vállalták. A megyében a Szocialista Munka Műhelye cfm elnyeréséért 45 munkahelyen vetélkednek — összesen 6300 dolgozó. A patronálás eredményei is, hogy a megye üzemei közöl eddig 35 Ü2em 3748 dolgozóval nyerte el e megtisztelő címet. i*. Egyhetes előadói körútra érkezik megyénkbe június 11-től testvérmegyénk, a szibériai kemerovói területi pártbizottság két küldötte. V. A. Asztafe, a Kemerovo területi párbtizottság munkatársa, és R. la. Vorskovo, a Novokuznyecki Pedagógiai Főiskola rektora, az SZKP XXIV. kongresszusának határozatairól és a Szovjetunió belső helyzetéről tartanak előadásokat a megyében. * •* Kiscsoportos és egyéni beszélgetéseket szervezett a Salgótarjáni Kohászati Üzemek párt-, KISZ-szervezete és a szakszervezeti bizottság, amelyeken véleményeket, javaslatokat kértek az üzemi alkotmány, a kollektív szerződés elkészítéséhez. A pártoktatás keretében megyénkben évente átlagosan 25—26 ezer ember tanul. Ebből a legutóbbi évben 10 656 volt a párttag. Tanulásukat 1107 propagandista segíti. Az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztálya szervezésében június 10—11-én kétnapos értekezletet tartanak Miskolcon, a megyei pártbizottságok agitációs és propaganda- munkával foglalkozó vezetői, a lapok főszerkesztői, a szak- szervezetek és a Hazafias Népfront vezető munkatársai számára. Napirenden a többi között az MSZMP X. kongresszusa határozatainak feldolgozása a tömegpolitikai munkában, a negyedik ötéves terv agitációja és az új Lakásrendelkezéssel kapcsolatos tevékenység tartalmi és módszertani tapasztalatai témakörök szerepelnek. Magunk előtt NINCS BONYOLULTABB fölépítésű, s a kölcsönhatások sokféle fajtája nyomán változó szervezet, mint egy-egy emberi közösség. Egyén és kollektíva kötődésének, ahogy ütközésének is, ezernyi formája létezik. A változatos formák egyik új. s kétségtelenül rendkívül fontos alakzata a szocialista brigád, az az önkéntes társulás, amelynek tagjait termelői és erkölcsi feladatok éppen \úgy összekötik, mint a szó igaz értelmében vett ismeretség, sőt, barátság. Az országban ma már több, mint hatvanezer olyan közösség van, amely birtokosa a rangot jelentő címnek, s negyvenezer körül jár azoknak a kollektíváknak a száma, amelyek tagjai a Szocialista Brigád címet első ízben szeretnék elnyerni. Hatalmas sereg, még akkor is, ha — reálisan — számolunk azzal, hogy sokféle különbség van brigád és brigád között, s brigádon belül, az emberek között is. Mert éppen a finom differenciáltság az, amire a közös jellemzők támaszkodnak. Más és más a mérce egy tervezőmérnökökből álíó, egy bolt dolgozóibői alakult, a karbantartó műhely szakmunkásai által létrehozott brigád esetén, sjó, hogy más. Nem uniformis brigádtagnak leírni, van, ahol már acélként edzhetik a közösséget, van, ahol, még csak vasként kovácsolják. A KÖZELMÚLTBAN lezajlott, munkasikereket köszöntő ünnepségeken, a párt kongresz- szusi zászlaját, oklevelét, a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, a Kiváló Vállalat cím, a Szocialista Munka Vállalata cím elnyerését ünneplő összejöveteleken mindenütt elhangzott és teljes joggal: az eredmények legfőbb forrása a kollektíva közös munkája volt, s ezen belül is a szocialista brigádok áldozatos tevékenysége. A múlt esztendő valóban próbája volt a közösségek erejének. A harmadik ötéves terv teljesítése, az árvízkárok ellensúlyozása a nemzeti jövedelem egyszázalékos többletével, a mezőgazdaságban a rendkívül mostoha időjárással való küzdelem egyént és kollektívát egyaránt vizsgáztatott. A vizsga sikerült, s ebben döntő része van azoknak az embereknek, akik az önként vállalt többért dolgozva, egyre jobban érzik, fölismerik az enyém és a miénk, a nekem és a nekünk közötti szoros összefüggéseket. Ezerféle példa van arra, mi mindenre képesek ezek az újfajta, egyén és közösség eddig nem ismert harmonikus kapcsolatát formáló kollektívák. Szocialista brigádok százai töltötték szabadságuk egy részét vagy teljes egészét az árvíz sűlytotta területek helyreállításán. Ök voltak azok, akik élenjártak a jubileumi, majd a kongresszusi versenyben. Az év elején vállaltakat év közben — a nemzeti jövedelem növekedésének egyszázalékos túlteljesítése érdekében — megtoldották. S e nagy ügyek közepette kirándultak, színházba mentek, iró-olvasó találkozón vettek részt, segítettek fölépíteni egy sokgyermekes család házát, iskolába jártak, rendszeres látogatói voltak a politikai oktatásnak... Miért csinálják? Aligha azért, mert elnyerhetnek egy oklevelet, bronz, ezüst vagy arany fokozatú jelvényt. Aligha azért, mert tevékenységük fejében bőven ömlik a pénzmag zsebükbe, hisz’ sok helyen még a teljesen megérdemelt anyagiakat is patikamér- legea kidekázva adják nekik. Hát akkor? Talán az a magyarázat, amit az egyik gyárban jegyeztem föl, s így hangzott: magunk előtt akarunk többek lenni. MAGUNK ELŐTT. Sok benne az igazság, hiszen a nemes emberi hiúság fontos hajtóerő. Többet tudni, érteni a világ' és környezetünk dolgaiból, segíteni ott, ahol módunk van rá, adni, ha erőnk van hozzá — egyre több emberben megfogalmazódó igény, akarat. Mégis, tartozik ebhez még valami. Az, hogy e közösségek tagjai nemcsak tudatuk magasabb fokára jutottak el, hanem e tudat kisugárzásaként tapasztalhatják környezetük változását, tevékenységük hatását azokra, akik először csúfolták őket, azután figyelgették munkájukat, irigyelni kezdték összetartásukat, s végül azzal álltak elő: bevennétek a brigádba? Az emberformálás folyamata hosszú, bonyolult, áttételes. Magukat formálva, s másokat alakítva, az egyént tökéletesítve s a közösséget jobbá téve lényegében és valójában ezt, az emberformálás folyamatát végzik a szocialista brigádok is. összhangban a társadalom egészével, s az emberi közösségek más alakzataival. Maguk előtt akarnak többek lenni, de mert egymilliónál is többen vannak már, velük és áliaiuk leszünk valamennyien többek munkában, társadalmi tevékenységben, közösségi életben, emberi tartásban, azaz egyszerre gazdagodva egyéniségünkben s társadalom tagjaként. Mert az acélt is a vasat is, egyazon ércből olvasztják. Bernién B€aa r ca neskessi Közel fél esztendeje, hogy Karancskesziben, az elmúlt évi veszteség után, új alapokra helyezték a munkát. Üj vezetőséget választottak, a tagok is felismerték, hogy az elmúlt évi lemaradást csak szorgalmasabb munkával lehet pótolni. Kisebb gondoktól eltekintve, zavartalanul folyik a munka. A vezetők, tagok egyaránt bizakodnak. Mit mutat a határ Tóth István főagronómussal váltottunk szót egy határszemle után. A földeken látottak biztatóak. Ami az őszi vetéseket illeti, az időjáráson sok múlik, hogy milyen lesz a termés. Mindenesetre a 625 hold búza, a 44 hold őszi árpa, a 63 hold rozs, az őszi takarmánykeverék, a káposztarepce nagyon szépen fejlődik. Hasonlóan szép a tavasszal elvetett magborsó és a 230 hold tavaszi árpa. A május végi eső után napról napra gyarapodik 200 holdon a kukorica és 112 holdon a silókukorica is. A kukorica fele vegyszeres, a másik felét művelésre adtak ki a tagoknak. A termés azon múlik, gondosan elvégzik-e a kapálást az asszonyok. Mit mond erre a főagronó- mus? Azt, hogy a növénytermesztésben eddig a tervnek megfelelően végezték a munkát. Április 20-ra földben volt a borsó, az árpa, a zab, az egynyári szálas, és április 30- ig a kukorica, a silókukorica is. A megújhódott gazdaság életében az volt a legfontosabb, hogy a munkát elvégezzék a kijelölt határidőre. Csak így várhatnak a tavalyinál jobb termést és eredményesebb esztendőt Napi számadás A tsz vezetősége és a tagsága is tisztában van ezzel. A munkát ennek megfelelően szervezték. A részlegvezetők naponta számot adnak arról: mit, hogyan végeztek el. Kaszálásra érett, a takarmányozás szempontjából nélkülözhetetlen lucerna. Százhetvenegy holdon termesztik, tehát nem is kis területen. Tervet dolgoztak ki a betakarítására. Kijelölték hozzá az embereket, megjelölték az egy hold betakarítására fordítható időt és megindult a munka. Az elmúlt hét végén már százki- lenc holdról betakarították az értékes takarmányt. Csak a hirtelen esősre változott időjárás gátolta meg, hogy végezzenek a lucerna teljes betakarításával. Karancskesziben — a határjáráskor szerzett tapasztalatok bizonyítják — megszilárdult a munkafegyelem. A vezetés jól kézben tartja az irányítást. Bizakodással tekintenek az esztendő elé. Természetesen, most az időszerű munkák mellett a nyári munkára való készülődésre fordítanak nagy figyelmet. A napokban gépszemlét tartanak. Mátrai István szerint a gépcsoport készen áll a munkával. A kombájnt, az aratógépeket, a szállítógépeket kijavították. A cséplőgépek is készen vannak. Az elnök éppen a napokban írta alá az új kombájn átvételéről szóló okmányt. Most vásárolták, ezzel két kombájn dolgozik az aratás idején. A gépcsoport vezetője az alkatrészellátásra panaszkodik. Igaz, a legszükségesebbel rendelkeznek. de a kiszolgált gépek mellett, sohasem tudni mire lesz a legnagyobb szükségük. Kénytelenek az alkatrész biztosításáról úgy is gondoskodni, hogy a karancs- lapujtői tsz-el kooperálnak. Ami nem nagyértékű alkatrész, maguk készítik el, vagy a hasznavehetetlen gépekből mentik át. Lesznek-e háziaratók? A tsz az utóbbi napok viharos időjárása miatt felkészül a kézi aratásra is. A gabona több helyen megdőlt, a helybeliek viszont nem jelentkeznek erre a munkára. A vezetőség kénytelen más községbeliekkel szerződést kötni, akik vállalkoznak a kézi aratásra. Senkinek sem lesz joga szemrehányást tenni, hogy másoknak fizetik ki az aratási járandóságot. Erről naponta tárgyalnak még ma is a helybeliekkel, kérik őket kössenek szerződést kézi aratásra. A kisebb zökkenőktől eltekintve a vezetés megszilárdításával, szervezetten folyik a munka a karancskeszi termelőszövetkezetben. Más út nem is lehet, ha boldogulni akarnak. Az elmúlt évi veszteséget fegyelmezett, és jó munkával lehet behozni. B. Gy. FOTClIÉZON A NÖGRAl)-nak! Pfaff László (Berkenye): Mai kislány ben című fényképére a zsűri 6 pontot adott régi népviseletRfaf kommentárunk Utazó tsz Naponta értesülünk arról, hogy megyénk valamelyik közös gazdaságának kollektívája, az ország egy másik vidékére utazott, látni, tapasztalatokat gyűjteni. Az utazások célja, hogy saját gazdaságukban hasznosíthassák a jobb, a korszerűbb, a magasabb jövedelmet biztosító módszereket. Ezek tehát nem a szórakozást kereső utazások közé tartoznak. Mert természetesen ilyenek is vannak, a dolgozó embereknek ez is kijár. De most kizárólag azokról az utazásokról kívánunk szólni, amelyek tapasztalatcsere néven ismeretesek. A mezőgazdasági üzemek vezetői tudásban, tapasztalatban is gyarapodtak az elmúlt években. Érdeklődési körük kiterjedt, túl akarnak nézni birtokaik határán. Keresnek, kutatnak, valamilyen jobb után, hogy azt tagságuk, közös gazdaságuk javára hasznosíthassák. Emlékezetesek maradtak az elmúlt esztendei tapasztalatcserék. Elindultak a nógrádiak az Alföldre, a Dunántúlra, látni, tapasztalni. Voltak akik nem bíztak ezekben az utazásokban, kételkedtek a látogatások hasznosságában. Ám az ősszel már kiderült: az utazások költségei többségben megtérülnek. Somogy megyei tapasztalatok alapján valósították meg Patakon a háztáji sertéstenyésztést. A tagoknak is, a közösnek is hasznot jelent. Homokterenyén a szakemberek éppen a napokban csodálták meg az öntözött hegyi legelőt. Baranyai példából lesték el, fejlesztették magasabb szintre, hogy abból most már a baranyaiak is tanulhatnának. A példák sokaságával bizonyíthatnánk, hogy hasznos, szükséges túlnézni saját házunk táján, gazdagítani ismereteinket. A mezőgazdaságban dolgozóknak pedig különösen hasznos ez az országban-világban való körültekintés. A növénytermesztésben, az állattenyésztésben, új utakat keresnek, amelyek a minőségi munka, az árutermelés felé vezetnek. Ezt egy beszűkült körben nem lehet megtalálni. Még akkor sem lehet, ha a szakirodalmat hívjuk segítségül, hiszen még a szomszédos községek termelési módszerei sem egyeznek meg, mert mindenütt a legcélszerűbbre kell törekedni, a sajátos adottságok segítségével. A tapasztalatcserék ehhez adnak gondolatokat, ötleteket az üzemek vezetőinek. Természetesen, csak akkor van ez így, ha a tapasztalatcseréket komolyan, felelősségtudattal bonyolítják le. Az olyan látogatás, amelyet nem készítenek elő, semmit sem ér. Kár érte fizetni, kár a fáradságért. Az ilyen utakat meg kell tiltani. Erre a közös gazdaság ne adjon pénzt. Alaposan meg kell gondolni azt is, hogy kik vegyenek részt a tapasztalatcseréiken. Azok-e, akik a látottakat hasznosítani tudják, vagy azok, akiknek beleszólási joguk sincs a dolgokba? A válasz nem lehet kétséges. Az sem mindegy, hogy mikor utazzanak, Az aratás idején a nyári munkát irányító személy ne utazzon el az üzemből, hanem menjen akkor, amikor megengedi a munkája. CSak helyeselni lehet a pilinyiek, szécsényfelfaluiak és endrefalviak nemrég lebonyolított dunántúli útját. Tolna megyében megtekintettek egy országosan is elismert juhtenyészetet, mert maguk is ilyet akarnak létrehozni társulás útján. A helyszínen szerzett tapasztalatokat hasznosítják a tervkészítésben, amelyről már most elmondhatjuk, nem csupán a tolnai módszerek lemásolása. Látni, tapasztalni hasznos dolog. Utazzanak, akik ennek szükségét érzik és a látottakat hasznosítani tudják maguk és a közösség javára. B. Gy, NOGKAO — 1971. június 4„ péntek
