Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-29 / 151. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 4Y NOGRAD Katonai pompái ai fogadták Bécsben Losonczi Pált At M SI/+P NÓGRÁD MEGYEI BIZÖTTS ÁGA ÉS A M EGYÉ I _TA N Á C S LAPJA XXVI!. ÉVF„ 15! SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. JUNIUS 29., KEDD a= ........Bpacgga—i mm —■ —— — ——— — — — a—aa—ea—- ——■■aaaa—a—eaaanib—— T öbb feladat, nagyobb lehetőségek az építőiparban Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága tegnap salgótarjáni székhazában kibővített ülést tartott. Az ülés elnökségében helyet foglalt Jedlicska Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Matúz József és Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkárai, valamint Géczi János, a megyei párt- végrehajtóbizottságának tagja, a megyei tanács elnöke. Jedlicska Gyula megnyitó szavai után a pártbizottság három napirendi pont megvitatását fogadta el. Szoó Béla előterjesztésében megvitatásra került a megye építőipari kapacitásának helyzete és fejlesztésének lehetősége, különös tekintettel a negyedik ötéves tervi feladatokra. A pártbizottság megvitatta és jóváhagyta Jedlicska Gyula előterjesztésében a közép távú munkatervet a X. kongresszus és a megyei pártérteke/,let határozatainak végrehajtására, valamint elfogadta és jóváhagyta a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1911. első félévi munkatervének végrehajtásáról szóló előterjesztést, továbbá a pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1911. második félévi munkatervét. A pártbizüllsági napirendre tett javaslatok elfogadása után Szoó Béla, a végrehajtó bizottság nevében szóbeli előterjesztést tett a megye építőipari kapacitásának helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről, különös tekintettel a negyedik ötéves tervi feladatokra. A repülőtéri ünnepélyes fog Itatáson Losonczi Pál és vendéglátója, Franz Jonas ellépnek a díszszázad előtt. Szoó Béla előterjesztése A megyei pártbizottság, a X. kongresszus, valamint a megyei páirtértekezlet határozatainak eredményes végrehajtása érdekében napirendre ttízte az építőipar fejlesztésének kérdéseit. A megyei pártbizottság egyöntetű, en megállapította, hogy fon. tos társadalompolitikai célkitűzések megvalósítása múlik a beruházásokban részt, vevő szervek jó, vagy rossz munkáján, az építőipar telje, sitöképességjének bővítésétől, a tervezők, a kivitelezők és a beruházók munkájától. Az előterjesztés elismeréssel állapította meg. hogy az építőiipariban a tervező, és beruházási irodákban dolgozó kollektívák munkájukkal maradandót alkottak, különösen a városépítés terén a nem. zetközi és a hazai szakemberek elismerését vívták ki. Mégis most szükséges és idő. szerű volt, hogy a pártbizottság ismét napirendre tűzze az építőipari kapacitás fej. lesztésének kérdéseit, mert a fejlődés, elmaradt a követelményektől, fokozódott a beruházási feszültség, az érdekelt vállalatok, szervek együttműködésében tapasztalható fogyatékosságok, valamint a saemléletbeni vezetési hiányosságok miatt elhúzódnak a beruházások és a negyedik ötéves terv során 987 millió forint értékű beruházásra nincs kapacitás. Az elmúlt évig kevés lehetőség volt az építőipari vállalatok fejlesztésére, mert az elmúlt öt év alatt mindössze 50—52 millió forintot tett ki a fejlesztésire fordított ősz- szeg. A helyzet megváltoztatásához a vállalatok központi segítséget 1968 előtt nem kaptak, a nyereségből és az amortizációból származó fejlesztési lehetőségek nem voltak elegendőik az elmaradottság felszámolására. A párt- bizottság idejében felismerte az építőipar fejlesztésének helyét és szerepét, politikai, társadalmi gazdaságpolitikai feladatként fogta fél az építőipar tevékenységét. Ezért bízta meg a megyei pártértekezlet az új pártbizottságot, hogy fő feladatnak tekintse az építőipar segítését, vizsgálja meg a továbbfejlődés lehetőségeit, segítse az építőipari pártszervezetek munkáját. Ennek a megbízatásnak tett eleget most a megyei pártbizottság. Nagyobb ütemű fejlesztést Feltétlenül szükséges az építőipai* nagyobb ütemű fejlesztése, mert az energiastruktúra átalakítása következtében, illetve az új ipar- telepítés miatt építési többlet, feladatok jelentkeznek. Tovább folytatják a két város rekonstrukcióját, feltétlenül szükséges a lakásprogram maradéktalan teljesítése, újabb óvodákra, iskolákra, üzletekre és különböző épületekre van szükség A megye közép távú terveinek megvalósítása, a megoldandó gazdaságpolitikai feladatok szükségessé teszik a beruházásokban résztvevő szervek és vállalatok eddiginél szervezettebb, felelősségteljesebb munkáját. Csak így lehet a feszített építési programot, illetve az ennek nagyságrendjéből és sokrétűségéből adódó felszültségeket csökkenteni — állapította meg a megyei pártbizottság. Mégis, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat következő öt évre tervezett kapacitásfejlesztése viszonylag alacsony (42,4 százalék) nem éri el a megyei szocialista építőipar átlagát és a jelentős állóeszköz-fejlesztés ellenére, alacsonyabbra tervezett, mint a harmadik ötéves tervi fejlődés volt. A tanácsi építőipari vállalat tervezett fejlesztése kedvezőbb, a kisipari szövetkezetek, a TÖ- VÁLL-ok fejlődési üteme lassúbb: szembeötlő a termelékenység visszaesése, nem tisztázott eléggé a fejlesztésük forrása és iránya, ösz- szességében megállapítható, hogy az építőipari vállalatok közép távú fejlesztési terve túlzottan extenzív, a termelés növelését több mint 50 •százalékban létszámnöveléssel akarják megoldani. Az előterjesztés során Szoó Bé-_ la, a 'megyei pártbizottság titkára felhívta a figyelmet, hogy az állami és más szervek sajátos eszközeikkel a beruházásoknál az eddiginél szigorúbb ellenőrzést végezzenek. Pártunk és a lakosság több felelősséget és következetességet követel meg az építőipari vezetőktől. Ez a szükségszerű követelmény egyértelműen kicsendül kormányunk elnökének parlamenti beszédéből is. A beruházások előkészítése, tervezése és kivitelezése során különböző fegyelmezetlenségeket és lazaságokat lehet tapasztalni. Ezért feltétlenül szükséges a beruházói munka színvonalának emelése, az itt dolgozó vezetők hatáskörének és felelősségének növelése. Egységesebben kell gazdálkodni és cselekedni a megye érdekében, a pártszervezetek segítségével az illetékes gazdasági vezetők teremtsék meg a szocialista együttműködést. A tervezők, a beruházók és a kivitelezők a létesítmények minél előbbi megvalósítása érdekében keressék az eredményesebb munkakapcsolatok megteremtését. Szigorúbb ellenőrzés A szóbeli és az írásbeli előterjesztés felhívta a figyelmet, hogy megyei szinten megoldatlan, a fejlesztés koncepciójának összehangolása, néha úgy tűnik, hogy ennek a fontos feladatnak nincs felelőse. Ugyanezt állapították meg a fejlesztés megvalósításáról is. A Nóg- ród megyei Állami Építőipari Vállalat beütemezte, hogy a következő öt évben mikor, mit épít és mikor ad át. De most, 1971 június végén ez az ütemterv már mit sem ér: nem használható a különböző késedelmek és változtatások miatt. A megyei pártbizottság felhívta a figyelmet, hogy a szerződéses fegyelem betartására a közeljövőben kormányhatározat jelenik meg. Megyénkben is szükség van erre, hogy rend és fegyelem legyen. Örömmé) üdvözölték a megyei tanács elhatározását, hogy a beruházások egyeztetésére, a nép- gazdasági, a megyei, és a vállalati érdekek egyeztetésére operatív bizottságot hoznak létre. Kedvező jelként értékelték, hogy a megyei tanács a Nógrád megyei Beruházási Vállalatot megerősítette, tisztázta helyét és szerepét. Fokozott feladat hárul a megyei Tervező Iroda dolgozóira. A területi feladatok eredményesebb elvégzése érdekében a megyei pártbizottság tőlük azt kéri, hogy javítsák munkájuk színvonalát, törekedjenek a határidők betartására, készítsenek jó terveket, a kivitelezőkkel tartsanak jó kapcsolatot, munkájukat hangolják össze a megye fejlesztési igényeivel Az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelő terveket készítsenek. Amikor az építőipar gyorsabb fejlesztése kerül szóba, többen arra hivatkoznak, hogy a jelenlegi technológiával az egyre fokozódó igényeket építőiparunk nem tudja kielégíteni. Be is nyújtják a számlát, hogy építkezzünk házgyári elemekkel. Ha az állami vezetés ezt a javaslatot elfogadná, akkor 3—400 lakással kevesebb épülne, mert a házgyári technológia ennyivel drágább. Amikor a lakás- programot elfogadták, akkor nem volt szó, hogy Miskolcról szállítsák a házgyári eleLosonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége, Franz Jónásnak. az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének meghívására hétfőn délelőtt hivatalos látogatásra, az Osztrák Köztársaságba utazott. Az Elnöki Tanács elnökét a látogatásra elkísérte Vályi Péter, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Esztergályos Ferenc nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, dr. Nagy Lajos nagykövet, a Külügyminisztérium Protokoll Osztályának vezetője, Lakatos Ernő, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettes, Szunyogh Károly, az Elnöki Tanács osztályvezetője, Zrupko Béla alezredes, Kovács József, a Külügyminisztérium osztrák referense, Szűcs Ferencné, a Külügyminisztérium osztályvezetője. Az Elnöki Tanács elnöke kíséretének tagja Kurtán Sándor, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete is. Az Elnöki Tanács elnökét, feleségét és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, 11- ku Pál művelődésügyi miniszter, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, Lázár György munkaügyi miniszter, az Elnöki Tanács több tagja, valamint Nagy János külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál dr. Otto Maschke, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több más tagja is. Röviddel 11 óra után, a bécs—schwechati repülőtér betonjára leszállt az a külön- repülőgép, amelynek fedélzetén Losonczi Pál és felesége, kíséretével együtt, az osztrák fővárosba repült. A napfényben pompázó, fellobogózott repülőtéren a magyar államfő fogadására megjelent Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke és felesége, Bruno Kreisky kancellár, Rudolf Häuser alkancellár és több magas rangú kormánytisztviselő. Ott volt Kurtán Sándor, hazánk bécsi nagykövete. Képviseltették magukat a Bécsben akkreditált diplomáciai testület tagjai. (Folytatás a 2. oldalon) Öt milliárd forintnál több vegyi anyagokra a mezőgazdaság kemizálásáról Ankét A legutóbbi időkig a hiánygazdálkodás jellemezte a mezőgazdaság kemizálását — állapította meg dr. Bélák Sándor, a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem rektora, a hétfőn Keszthelyen megnyitott országos kemizálási ankéton. A professzor hozzáfűzte: a mezőgazdaság eddig gyakorlatilag csak olyan anyagokhoz jutott hozzá, amit az ipar termelt és felajánlott, beleszólása nem volt a választék alakulásába. Itt az ideje, hogy a két alapvető népgazdasági ágazat — az ipar és mezőgazdaság — között ebben a vonatkozásban is — szoros együttműködés alakuljon ki. Dr. Osztrovszki György, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese, előadásában hangsúlyozta: hazánk kémiai színvonala megfelel a világátlagnak, de ha például az 1967-ben hektáronként felhasznált 70 kg-os műtrágyaarányt összehasonlítjuk a fejlett országok 140 kg-os felhasználási átlagával, az eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Népgazdaságunk tavaly 5,5 milliárd forint értékű kémiai anyagot használt fel. A mezőgazdaság növekvő igényeit azonban nem elégítettük ki. Jellemző erre, hogy növényvédő szerekből évente átlagosan 15—20 millió dollár értékű importra kényszerülünk. Bővíteni kell a műtrágyaválasztékot, meg kell oldani a növényvédőszer-ellá- tás gondjait. Sürgető feladat a nagyüzemi állattenyésztés ellátása a takarmányadalékkal és antibiotikumokkal. Dr. Majdig Ferenc, a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet igazgatója elmondotta az ankéton, hogy a Keszthelyen működő mező- gazdasági kemizálási szolgálat kísérleti és bemutató telepén valamennyi hazai ver gyi gyár termékeit kipróbálják azzal a céllal, hogy megállapítsák alkalmazásuk optimális módszereit., (MTI) meket. Abban állapodtak meg. hogy hagyományos módszerekkel és PEVA-technológiá- val építkeznek. Ezzel egyetértett a tervező, a beruházó és a kivitelező is. Most tehát senki sem mentegetőzhet a házgyári technológia hiányával. Inkább felül kellene vizsgálni a garzonház és a csillaglakások költségeit. Vajon nem tervezlek kevesebbet? Vagy nem akarnak többet számlázni? Vitát provokáltak a salakblokk állítólagos hiánya miatt is. A salak blokk-építkezéseknél különböző vállalati érdekek ütköznek, egyesek ki akarják használni az ellentmondást, mások meg arra hivatkoznak, hogy nem kaptak elegendő salakblokkot. A vállalati mulasztásokat és tehetetlenséget országos gondol; mögé szeretnék rejteni. Korábban az illetékesek azt mondták, hogy lesz elegendő mélyépítési kapacitás; nern okozhat gondot a csatornázás, a víz- és íűtésellátás. A megyei pártbizottság ülésén mégis fel kellett tenni a kérdést, hogy Salgótarjánban az Arany János utcai lakásokhoz mikor építik meg az utat, a szennyvízcsatornát, és meddig lesz még vita tárgya a trafikosbó- dé. Zagyvapálfalván háromszáz lakáshoz van víz, de ott hatszáz lakást kell kiépíteni. Nyugtaianitó a fűtés megoldatlansága. A lakosság is viseljen több terhet A megyei pártbizottság egv ünteluen megállapította, hogy a lakásépítkezések megvalósítása tekintetében fokozni kell az ellenőrzést, nagyobb következetességet és felelősséget követelnek meg elsősorban a kommunista vezetőktől. Az utóbbi időben vitára adott alapot, hogy «orolják-e az építkezéseket vagy ne. A hároméves terv tapasztalatai és kormányunk elnökének parlamenti beszéde bizonyította, hogy az illetékes szerveknek felelősséggel kell meg* oltani: a rendelkezésre álla a- pacitással és pénzzel mikor, mit építsünk. A;: állam nagyobb terhet vállal a lakás- építkezésekből, de ha több lakást akarunk, akkor a lakosságnak is jobban hozzá kell járulni a költségek viseléséhez. Helyeselni lehet, hogy a .általatok kölcsönnel segítik (Folytatás a 3. oldaUmt
