Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

Jfc* •>*' ■ Si >k r m 'J*. «•••;+ ‘'»•ír«'-.-: H... ­-■ . ^ •■ •■'•;• . /:4;s '••■■ -i/M'• }••> Cikkünk nyomán Hozzászólás, ügyeletes riporterünk jelentéséhez Kevés a víz Salgótarjánban, Ne locsoljuk a kerteket, Ta­karékoskodjunk a háztartá­sokban, címmel megjelent cik­ket olvastam. Sokat gondol­koztam, hiszen valóban igaz, kevés a víz városunkban. Ha azonban közelebbről nézzük meg a cikk tartalmát, akkor azt is meg kellene látnunk, hogy városunkban, de külö­nösen a külső perifériákon, autó garázs városrészek alakultak ki. S máris felme­rül a kérdés; vajon ezekben a garázsokban van-e mindenütt a kocsi mosásához, tisztán­tartásához szükséges vízveze­ték? Ne locsoljuk a kerteket! Itt, a kerteket locsolók kö­zött különbséget tennék. Más az. aki a veteményes kertet, ahol zöldségfélét termel, lo­csolja, hogy ezzel a termés­sel is hozzájáruljon családja ellátásához. S esetleg termel néháfty bokor virágot, amely- lyel nemcsak saját, de váro­sunk környezetét is szépíti. Vannak azonban olyanok is, akik üzletszerűen és nagy tö­megben „mindszenti” virágot termelnek. Nem ártana meg­nézni a tömeges virágmeny- nyiséget termelőket, vajon fi­zetnek-e annyi vízdíjat, mint amennyit felhasználnak? De olyan is van, hogy a lakóház nagyobb méretű átalakítása kapcsán nem a saját vízfor­rásból, amelyért fizetni kelle­ne, hanem a közkútról nyer vizet. Javasolom, méltányolják az illetékesek azt is, hogy amíg a „kisnyugdíjasok”, a nyug­díj pótlása végett termelnek néhány eladásra szánt virá­got, más elbírálásban része­süljenek, mint azok a töme­gesen termelők, akik személy- gépkocsikat, drága bútorokat, külföldi utazásokat tudnak a virág árából maguknak biz­tosítani. Az én családom is termel virágot, ezért azonban néhány száz forintnál még so­ha nem kapott többet egy éven át Az itt leírtakat szem előtt tartva, a felhívást, a figyel­meztetést én is magamévá te­szem, elvben támogatom. Le­gyen szabad azonban az ille­tékeseket arra kérnem, hogy a felhívást támogassa és te­gye kötelezővé a város min­den lakója részére. A magam részéről igen he­lyeslem, hogy az autótulaj­donos az autó tisztán tartásá­hoz elhasznált vizet a „ha­sán” spórolja meg. Az üzlet­szerűen és nagy tömegben termelő virágosok pedig fi­zessenek a vízért minél töb­bet. Ezzel is elősegítik, a még megépítendő regionális vízmű második lépcsőjének mielőb­bi megvalósítását! Azon kívánságtól áthatva írtam e sorokat: mielőbb jöj­jön el az idő, hogy attól a gondolattól mentesen hajthas­suk esténként álomra fejün­ket, vajon lesz-e víz éjjel? De addig is takarékoskodjunk a vízzel, városunk valamennyi lakója érdekében. Léhi János nyugdíjas, Salgótarján Tisztelt Szerkesztőség! Somoskőújfaluban a ter­melőszövetkezet, a Dózsa György utcában — a falu központjában — megvásá­rolt egy családi házat szol­gálati lakás céljára. Eddig a dolog rendjén is volna, ki­fogás sern értetne érte sen­kit. De ezután egy olyan lépés következett, amelyet úgy érzem nem eléggé meg­gondoltan tettek. A családi ház belső átalakításával egyidőben megkezdődött az udvaron egy négyfülkés disznóól építése, s mint elő­zőben említettem, pontosan a falu közepére „díszítés”- ként. A községi tanács ném ke­vés összeget fordított a park elkészítésére, mely a nyári napokban, s főképpen ün­nepnapokon kedvelt találko­zási hely fiataloknak és öre­geknek egyaránt. Ehhez a parkhoz 15—20 méterre van az a bizonyos disznóól. El lehet képzelni, micsoda „il­lat” terjeng majd nyári meleg napokon a környé­ken, s hogy Örülnek ennek majd azok, akik netán a park padjain ülnek, s jó mélyet szívhatnak az „ózon­dús” levegőből. Nagyon csodálkozom, hogy a közsé­gi tanács beleegyezett az ól építésébe. Hisz’ minden olyan építményről rajzot kell készíteni, és a járási építési osztály által engedé­lyeztetni, amely az utcai részen változást eredmé­nyez. Eddig úgy tudtam, hogy a melléklétesítménye­ket lehetőieg az épület mö­gé (udvari részre) kell elhe­lyezni, illetve ott szabad fel­építeni. Vagy talán az épí­tési hatóság erről nem is tud? Különös továbbá, hogy a Salgótarjáni járási Állami Közegészségügyi Felügyelő­I ■ íÉiiii M. O. szandai olvasónk, 73 Íves, járadékos tsz-tag jelsza­badulás előtt 17 nyugdíjévéi szerzett bányában. 1961. évben belépett a tsz-be, mint tsz- tag, egy nyugdíjévét szerzett. 1962. évben megkapta a 260 forint járadékot. Azóta, bár nyugdíjjárulékot nem fizet, de a kötelező munkanapokat min­den évben teljesítette. Kér­dése: kaphat-e ö járadék he­lyett nyugdíjat? Olvasónk leveléből azt ér­tettük, de korából is azt kö­vetkeztettük, hogy 1962. évben a 260 forint járadékot nem öregségi, hanem munkaképte­lenségi alapon kapta, hiszen az öregségi járadékra, férfi tsz-tagok csak 70. életévük be­töltése után válnak jogosult­tá. Amennyiben ez mégsem így volna, úgy járadék helyett nyugdíj megállapítására volna lehetőség. Ez esetben két jog­szabály az, amelyet az ügyin­tézésénél alkalmazni kell. Az egyik, amely levelében olva­sónk is idéz, amely kimondja, hogy az ötéves megszakítás előtt szerzett nyugdijéveket is be lehet számítani akkor, ha következő munkahelyén lega­lább 5 nyugdíjévét szerzett. Olvasóknak a járadék folyósí­tásának megkezdése előtt, bár csak egy nyugdíjévé volt, de az 1/1969. (IV. 1.) SZOT-sza- bályzat, öregségi járadékos tsz-tagoknak lehetővé teszi, hogy a járadék idejéből meg­vásároljanak olyan öt nyug­díjévét, amely évben a köte­lező munkanapokat ledolgozta és ezt megelőzően legalább 5 nyugdíjévvel már rendelkez­tek. Ez azt jelentené, hogy az öt nyugdíjévre járó nyugdíj­járulékot utólag kellene be­fizetni. Ez a kedvezmény azonban csak az öregségi já­radékos tsz-tagokat illeti meg, a munkaképtelenségi járadé­kosokra nem terjed ki. Amennyiben olvasónk az utóbbi kategóriába tartozik, úgy kérésének elutasításával a Társadalombiztosítási Tmzea­ség hozzájárult e kis létesít­mény felépítéséhez. Ugyan­is az úgynevezett falu kút­ja, mely nyitott vízfolyású, több százan veszik igénybe, körülbelül 10 méterre van a szennyfészektől Csodálko­zom, nogy az oly drákói szi­gorral betartott előírásokat egyesek egyszerűen felrúg­hatják. Előírás, hogy a mi­nimális távolság bizonyos szennyvíztárolóktól, 20 mé­ter, de a szennyvízgyűjtő­nek ebben az esetben szi­geteknek kell lenni, és a legminimálisabb szivárgás sem engedhető meg. Az em­lített feltétel, úgy érzem, nincs biztosítva. Jó lenne odafigyelni a jelenségre, hogy a készülő kisebb mé­retű „aisznófarmot” más­hol építsék meg, nem pedig a falu központjában! Balázs Gyula Somoskőújfalu tóság balassagyarmati kiren­deltsége jogszerűen járt el, és törvénysértést nem követett el. K. S. olvasónk több tsz-tag társa nevében is panaszolja a tsz-vezeiőségnek azt az eljá­rását, mely szerint termelőszö­vetkezeteik egyesülését követő leltározás alkalmával a lóka­pák hiányáért őket, a fogato- sokat kötelezték kártérítésre. KÉRDÉSE: jogszerűen járt-e el a termelőszövetkezet? Először is a tag egyik alap­vető kötelességét kell tisztáz­ni, éspedig azt, hogy minden tag köteles a közös vagyont védeni, aminek elmulasztásá­ért fegyelmi felelősség is ter­heli őket. A lókapák levelük­ből kitűnően, évek óta csáki szalmájaként szanaszét hever­tek, tehát ezt a gondatlan ke­zelést évenként is értékelni kellett volna a leltározó bi­zottságnak, de a vezetőknek Is. Csak helyeselni lehet az új vezetőség szigorú intézkedése­it a közös vagyon védelme ér­dekében. A kártérítés érvényesítésé­nek szabályait azonban az 1967. évi III. tv. és végrehaj­tás reriöeWoi elég világosan ]ó kedvvel, fegyelmezetten Munkásörök kötött a gyakorlótéren Az éjszakai eső nyomait még megtalálja az ember a munkásőrség megyei gyakor­lóterén. A nap viszont tízsze­res erővel süt, fojtó párát bo- csájt ki a föld és a fű. Ez az illat keveredik a lőporfüst szagával, s az ember mind­járt igazi gyakorlótéren érzi magát. Géppisztolysorozatok, kézigránátok tompa puffanása rázza meg a völgybe szorult levegőt. Amikor az útról a gyakorló­tér irányába kanyarodik gép­kocsink, karszalagos munkás- őr parancsol álljt! Közben a rádiós dolgozik. — Itt János-Károly, kettes Géza jelentkezzék... vétel... Itt János-Károly, kettes Géza jelentkezzék... vétel — hang­zik a hívójel. Néhány perc, s megkapjuk az engedélyt. A gyakorló­téren fegyelmezett munkás- őrök csoportosulnak. A pisz­tolylövésnél állunk meg elő­ször. Vezényszavak hangza­nak. — Tűzvonalba, lépés in­dulj !... Négytöltényes tárral tölts...! — így a lőparancs- nok. — Palóc József munkásőr, jelentem, kész!... Daragó An­dor munkásőr, jelentem, kész... — Cél az egyes számú cél­csoport ... Tűűűzzz! Pattognak, ropognak a pisz­tolyok. Másodpercek állnak a munkásőrök rendelkezésére. Célt mutat a tábla, majd is­mét elfordul. — Tüzet szüntess!.1 Hat­töltényes tárat tölts...! — majd a lövések után elhang­zik az újabb parancs: Fegy­vert vizsgára! Fegyvert rejts! A munkásőrök érdeklődéssel figyelik az eredményeket. — Egy, kettő, nulla, egy ... dik­tálják a találatokat. Az ered­mény nagyon jó. Palóc József kiváló, Daragó Andor szintén kiváló eredményt ért el pisz­tolylövésben. Útközben Mátrai Istvánnal, a munkásőrség megyei pa­rancsnokával beszélgetünk. — Éves kiképzési tervünk­nek megfelelően hajtjuk vég­re ezt a gyakorlatot. Iskolai gyakorlatról van szó. A cél a harckészültség növelése. Aho­vá érkezünk, ott ugyancsak az ötös számú Iskolai gyakorla­tot hajtják végre munkásőr elvtársaink. Figyeljék, érde­mes — mondja Mátrai István. — Az ellenség bukkan fel, s jön előre. Természetesen imi­tációról van szó. A munkás­őrök feladata most ezt az el­lenséget megsemmisíteni, gép­pisztollyal, illetve kézigránát­tal. Egy-egy mozzanatra má­sodpercek vannak... A géppisztolyokból lángok csapnak ki. A ropogást a kör­nyező dombok verik vissza.' Érdekes élmény. Amikor az eredményhirdetésre kerül a sor, vidámak az emberek. Pin­tér László, Krieger Elemér, Pócos László, Baráth Zoltán, Pósfalvi Lajos és még sokan mások kiváló eredménnyel büszkélkedhetnek. A jó ered­mény láttán vidámak a mun­kásőrök is. Viccek, ugrasztá- sok hangzanak el. így a nehéz megterhelést is könnyebb el­viselni. A viccekben Gyarma­ti Lajos, az egység Lojzi bá­csija a hangadó, ő meséli: — Amikor Pistáék vadászni mentek, érdekes dolog történt velük. Nyúl szaladt előttük, Pista fogta a fegyvert, s lőtt. A nyúl eltűnt előlük. Megszó­lal erre vadásztársa: Pista lőjél még egyet, hátha nem hallotta a nyúl .. — s jóízűt nevetnek a pihenő munkás­őrök. Mondani sem kell, hogy nevetésben Is Lojzi bácpi vi­szi a prímet. Ismét komolyra fogják a szót. A lőparancsnok nem is­meri a tréfát. Vezényszavak egymás után. — Távolság száz méter! Irányzék tízes! Térdelve tűz! —, s a géppisztoly ropogásá­tól visszhangzik megint a völgy. Az eredmény ennél az egységnél sem maradt el. Kü­lönösen az idős, immár 70 esztendős Készéi Feri bácsi boldog, gyakorlata jó lett. — Meggyőződésem, éppen a látottak alapján, hogy jó kedvvel, fegyelmezetten haj­tották végre munkásőreink a gyakorlatot. A lőeredmények a várt teljesítményt hozták, s ami külön öröm számunkra, ezen a napon nagyon sokan értek el kiváló minősítést. Ha kemény is volt a gyakorlat, a harcedzettséget mindenképpen növelte. Köszönet ezért mun­kásőr elvtársainknak, akik a napi munka mellett látják el, önként vállalt kötelezettségü­ket, s vesznek részt kiképzé­sen, gyakorlaton, hogy állan­dóan harcra kész, ütőképes munkásőr-egységeink legyenek — foglalja össze véleményét Kiss József, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, aki a gyakorlótéren látogatta meg a munkásőröket. A gyakorlat végén az ellátó­szakasz gondoskodott a mun­kásőrökről. Jóízűen fogyasztot­ták az ételt egy megérdemelt munkanap után. S aztán az ének sem maradhat el: Jó időben, rossz Időben hordom kedves fegyverem.. 1 össze- szöktünk és azóta egyre job­ban kedvelem ... Hej te pus­ka, puskaagy ... Aztán: ... Munkásőrnek miért nincs három élete ... Egyiket a pári­nak adja, másikat a párja kapja, a harmadikkal egy a a fegyvere... Somogyvári László rögzítik. Olvasónk panaszával a tr. két §-át is lehet idézni. A tr. 79. § (1) bek. kimond­ja, hogy a tagsági viszonnyal kapcsolatos kötelezettség meg­szegésével vétkesen okozott kárért a tsz tagja kártérítési felelősséggel tartozik. Az tény, hogy a gondatlan kezeléssel ezt a kötelességet megszegték afogatosokaz év végi leltáro­zók, de különösen a volt ve­zetők, akik ezt éveken keresz­tül elnézték. Az ilyen általá­nos felelősség azonban nem teszi lehetővé, hogy közülük csak egyeseket kötelezzenek tényleges bizonyítás nélkül kártérítésre, § alapján csak akkor lenne jogszerű az eljá­rás, ha valamely fogatosra ténylegesen bizonyítani lehet­ne, hogy a hiányzó vagyontár­gyat személy szerint ő vesztet­te el. De nem alkalmazható olva­sónk esetében a tr. 86. § (1) bek. sem, amely a vagyonke­zelők felelősségéről rendelke­zik, mert a megőrzéshez szük­séges előfeltételeket a tsz nem biztosította. Mindezekből azt kell megál­lapítani, hogy a tsz, olvasó­inkkal szembeni eljárása tör­vénysértő, ellene jogorvosla­tért a vezetőség bizottságához fordulhatnak. Meteorit-kráferí fedeztek fel Az elmúlt hónapokban fel­fedezték az Európában talál­ható legnagyobb meteorit- krátert: a tudósok véleménye szerint a meteorit becsapó­dása több mint 3 millió év­vel ezelőtt következhetett be. A Stockholmtól kb. 260 ki­lométernyire északnyugatra fekvő kráter egy prekambri- umi gránitboítozatböl áll, amelyet kb. 44 km átmérő­jű medence vesz körül. Nyilvánvaló, hogy semmi­féle vulkánikus tevékenység, vagy földrengés nem tudott volna ilyen méretű és ilyen szabályos alakú struktúrát létrehozni. Keletkezésének oka tehát osak egy hatalmas méretű meteorit becsapódá­sában keresendő. A felfedezés jelentősége nyilvánvaló, ha a svédorszá­gi krátert összehasonlítjuk az újabb keletű és még fel nem töltődött meteorit-krá­terekkel. A híres arizonai meteorit­kráter átmérője példá­ul nem egészen 2 km. Mivel az arizonai krá­ter kialakításához kb. 100 ezer tonna súlyú meteorit volt szükséges, a svédorszá­gi meteoriithullás és a be­csapódás okozta megrázkód­tatás Földünk történetének valószínűleg leglátványosabb eseménye volt. De abban az időiben még nem élt ember a Földön. így nem is láthatta. Az aratásra készülnek A Mátraaljai Állami Gaz­daság pásztói üzemegységében az aratásra készülnek. Csak­nem ezer hold gabona termé­se vár betakarításra. A za­vartalan munkához már most megteszik a szükséges előké­születeket. Kijavítanak öt kombájnt és több pótkocsis vontatót Az anyag- és alkat­részhiány sokszor zavarja a szerelők munkáját, azonban mindent elkövetnek annak ér­dekében, hogy mire elérkezik az aratás nagy munkája, do­loghoz lásson minden gép. Ahogy Radios János, az üzem­egység vezetője elmondotta, a növényápolás nem zavarja az aratási készülődést. Kukori­cát 780 holdon termelnek, s a területet vegyszerrel gyomta- lanítják. r NÖORÄD -ion. ión ins 3.. esiiiőrtSV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents