Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

\ Határszemlén Nógrádmegyerben Mielőtt elindultunk, ifj. Sü­megi János, a nógr^dmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet el­nöke a következőket mondotta a közös gazdaságról: — Adottságaink, a tagok összetétele olyan, hogy gaz­dálkodásunk középpontjába az állattenyésztés és az ezt kiszolgáló növénytermesztés került. A lehetőségekhez mérten megpróbáljuk gépesí­teni a munkafolyamatokat. .. Kinn a határban már a té­nyek győznek meg az elnök igazáról. A 100 holdas kukori­catábla nem „látott” kapát. Erre nem is volt szükség, mert időben. vegyszerrel gyomtalanították a földet. Ha valami rendkívüli természeti katasztrófa nem szól közbe, akkor az üdén zöldellő, fejlett kukorica a tervezettnél több termést ad Viszonylag nagy területen ter­mesztenek pillangós takarmá­nyokat. A lucerna és a vörös­here első kaszálását, gyűjtését a rendkívül esős időjárás elle­nére is „megúszták szárazon”. A vörösheretáblán már po­roznak a gépek. — Most elvégezzük a vegy­szerezést, mert erről a terület­ről magot szeretnénk fogni. Az egész termésre szerződést kötöttünk a Magtermeltető Vállalattal, innen pedig az NDK-ba szállítják — tájékoz­tatott az elnök. A hegyoldalon kaszások dol­goznak, az élesre fent pengén megcsillan a fény, — Azokon a területeken, ahol géppel nem tudunk dol­gozni, szarvaskerepet tervez­tünk, s begyűjtését kiadtuk a tagoknak. A munkáért takar­mányt kapnak, így segítjük a háztáji állattenyésztést — ma­gyarázta Sümegi János. Később virágzó burgonya­tábla mellett vitt az utunk. A vegyszerezők szorgalmasan dolgoztak itt is. A gabonatáb­lánál megálltunk néhány percre. Az elnök letör néhány kalászt, nézi, morzsolgatja a szemeket. Jó közepes termést remél, de az aratással várni kell, legalább egy hétig. Per­sze, addig sem maradnak munka nélkül. A takarmány­betakarítás a magfogásra ki­jelölt pillangós területek vegy­szerezése ad tennivalót bőven Azután az aratásra terelő­dött a szó. — Csaknem 500 hold búza termését kell betakarítani a nyáron. Most vásároltunk két kombájnt. Ha minden jól megy, a búzaterület 90 száza­lékáról gépek takarítják le a termést. Sokat dolgoztak a szövetke­zetiek az elmúlt hónapokban. Fáradozásuk nem volt hiába­való. Ifjú Sümegi János, a közös gazdaság elnöke így összegezte a látottakat: — Jó aratás ígérkezik. 1 Szcnográdi Ferenc Társadalmi bizottságok bírálnak Július elsején életbe lépnek a lakásrendeletek Július elsején lépnek életbe a lenek pedig a tanács illetékes meg az igénylők, holott ko- lakásépítés fejlesztéséről, a la- osztályán már leadták, akkor rabban a tanácsok csaknem káseiosztás, a lakbérek új rend- a július első napjaiban fize- 50 százalékkal több igénylést szeréről megjelent rendeletek.- tendő júniusi bérekkel együtt tartottak nyilván. Miután a Az új jogszabályok egyik fő már megkapják — a nyugdí- alapelve, hogy a lakáskérdés jasok később — az első lakbér­megoldása az egész társadalom hozzájárulást, ügye, tehát az az igazságos, A rendelkezések szerint leg- ha a dolgozni képes állampol- később szeptember 10-ig min- gár, lakásigényének és anyagi den jogosult részére vissza- teherbíró képességének meg- menőleg ki kell. fizetni a lak­felelőn részt vállal a lakás- bér-hozzájárulást. A bérlők- építés és -fenntartás költségei- nek nem kell megelőlegezniük jelenlegi lakáskiutalási név­jegyzék érvénye június 30-án megszűnik, a tanácsok a meg­újított, illetve az újabb lakás­igénylések alapján július 1-ig készítik el az új lakáskiutalá­si névjegyzéket. Ebben is el­sősorban azokat veszik szá­mításba, akik már a régiben bőL Egyértelműen szabályoz­zák azt is a jogszabályok, hogy a lakáshelyzet javítását szol­gáló intézkedéseket a párt életszí nvonal-politiká j ával összhangban, a lakosság anya­gi helyzetének kedvező válto­zásához igazodva kell megol­dani, rendezni. A bérlakások felmérése — egy korábbi intézkedés alapján — még a lakásrendeletek megjelenése előtt megkezdő­dött Több mint ötezren vet­tek részt a lakások adatfelvé­teli lapjainak kitöltésében, s csaknem 300 000 órát töltöttek el ezzel a munkával. A lakásrendeletek életbe • lépésével július 1-től kell fi­zetni az új lakbéreket. Ha a lakbér-hozzájárulási lapot a keresők munkahelyükön, a nyugdíjasok a nyugdíjfolyósító igazgatóságon, a keresőképte­a magasabb bérleti díj külön- is szerepeltek. E jegyzékben bözetét, mert a jogszabályok azonban csak annyi igényjogo- lehetővé teszik, hogy legké- sultat vesznek fel, ahánynak a sőbb szeptember 25-ig fizes- kérelmét ez év végéig előre- sék ki a régi és az új lakbé- láthatólag teljesíthetik. A rek közötti eltérést július, megújított , lakáskérelmeket augusztus és szeptember hó- társadalmi bizottságok vizs- napra. Eddig az időpontig gálják meg, és a helyi körül- azonban csak azok várhatnak menyek mérlegelése alapján a bérkülönbözet kifizetésével, akik maguk is csak később kapják meg a hozzájárulást. A nyugdíjintézet a három havi hozzájárulást egy összegben fi­zeti ki, augusztus 25. és szep­tember 10. között, tehát a nyugdíjasok megvárhatják a szeptember 25-i határidőt. Az új rendeleteknek meg­felelően április 30-ig kellett megújítani a régi lakáskérel­meket. A végleges adatok sze­rint Budapesten 91 000, vidé­ken 87 000, tehát összesen 178 ezer lakáskérelmet ismételtek alakítják ki az igények kielé­gítésének igazságos sorrend­jét. (MTI) Tervkessítes kél tanácsi vállalatnál A vállalat célkitűzése a ren­delkezésre álló erőforrásokra reálisan felépített minimális programnak tekinthető. Ilyen vonatkozásban a terv megala­pozott. Ennek ellenére ez a terv, különösen a belső tarta­lékok mozgósításánál, a haté­konyság javításánál túl óva­tos. Ennek következménye — a tervszámok alapján egyéb­ként reálisan kimupkált — alacsony bérfejlesztési ütem, A vállalatnál a jelenlegi mun­kaerő-ellátottság, technikai adottságok, szervezettség mel­lett hatékonyabb gyártmány- és gyártásfejlesztéssel lehető­ség van a hatékonyság üte- -------™------ . - mének gyorsítására, a bérfej­lődése szempontjából jelentős jesztés intenzivebbé tételére, két tanácsi vállalat — a Nóg- egyben azt is jelenti, hogy rád megyei Fémipari Vállalat a tervezett létszámemelést fe- és az Ipoly-bútorgyár — kö- mi kell vizsgálniuk még. z ép távú tervében több olyan . „ ... elképzelés szerepel, ami ön- ^ vallalat tervében előirány­magában 'inSrÄ A* Ipoly-bútorgyárban fJSSS'Ä ílt vezményes bérfejlesztési le­tervkonzultáción megvita A vállalatok a negyed! öt­éves terv készítésének befeje­ző szakaszához érkeztek. A Nógrád megyei Tanács VB ipari osztálya — ahogy erről már korábban is írtunk — tervkonzultációkkal segíti a vállalatok munkáját. Éppen a konzultáción elhangzott ja­vaslatok, észrevételek figye­lembevételével a tanácsi vál­lalatok még pontosíthatják közép távú elképzeléseiket. Szinte valamennyi vállalatnál szükség van a tervek reáli­sabbá tételére, az érdekeltségi rendszer adta lehetőségek jobb érvényesítésére. A Balassagyarmat város fej­program és nem mint negye­dik ötéves terv fogadható el. A forrásoldalon még sok a bizonytalanság. A hitelkére­lem még nem került elbírá­lásra. A tervkonzultáción részt vett minisztériumi kép­viselő szerint a központi tá­mogatás is csak 1974-től vár­ható. Ezek miatt indokolt te­hát a terv átdolgozása, még­pedig úgy, hogy a tervezett beruházáshoz igazodva a terv a meglevő vállalati eszközök­re épüljön és öt év helyett mindössze három évet való­színűsítsen. A hitelkérelem el­bírálása után a jóváhagyott hitelkeret erejéig esetleg szük­séges lehet a hároméves terv hét évre való kiegészítése így lehetővé válik a forrásokhoz igazított reális program össze­állítása. sorban a piaci igényekhez való ru­galmas alkalmazkodás a di­csérendő. A pozitív vonások mellett a tervek azonban olyan tendenciákat is tükröz­nek, amelyeket éppen a jövő szempontjából még korrigálni kell. A Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál A negyedik ötéves terv idő­szakában a népgazdasagi ága­zati fejlődést meghaladó mér­tékű, mintegy 60 százalékos termelésfelfutással számolnak, A létszám növekedése az el­következendő 5 év alatt nem éri el a 18 százalékot. A nye­reség tömege a termelés nö­vekedésével azonos mértékű. A gyors. termelés- és nyere­ségfelfutás ellenére a haté­konyság a bérfejlesztési mu­tató alapján csupán 25,0 szá­zalékkal nő, ami önmagában Is erősen behatárolja a válla­latnál a bérszínvonal-fejlesz­tés lehetőségeit. Előirányzat szerint ugyanis a bérszínvonal öt év alatt 9,65 százalékkal, tehát évenként nem egészen két százalékkal fog emelkedni. A tott előterjesztésben a válla­lat 1975-re — a Balassagyar­mat nyugati ipartelepén ter­vezett beruházását figyelem­be véve — a termelési érték három és félszeres növekedé­sét valószinűsiti. A beruházás üzembe helyezésével a létszám 262 fővel, tehát 54 százalékkal növekszik. A nyereség a terv szerint 6,2-szeresre, a bérfej­lesztési mutató 2,3-szoroSára nő. A bérszínvonal tervezett növekedése több mint 16 szá­zalék. A mintegy 130 millió forintos beruházáshoz ez a vállalat 35 millió forinttal rendelkezik, a többit, tízmil­liót, központi juttatásból és 84 milliót hitelből kíván fe­dezni. A felépítendő új üzem a be­ruházás hatékonyságát, a gyártandó termékek korszerű­ségét, gyártástechnológiáját illetően megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek ma a beruházásokkal szemben támaszthatók. Piac, valamint alapanyag-ellátás vonatkozá­sában is megalapozott a terv, összhangban van az ágazati elképzelésekkel. Mindezek el­lenére ez a fejlesztési elkép­zelés csak mint beruházási hetőségekkel sem él minden esetben. A terv nem számol kellőképpen a munkaerőhely­zet várható alakulásával sem. A jelenlegi létszámhelyzet, a magas fluktuáció nem nélkü­lözheti a személyi jövedelem maximalizálására való törek­vést. Különösen nem akkor, ha a hatékonyság javulásával ehhez megteremtik a lehető­séget. A tervek általános vonása — akár számolnak nagy jelen­tőségű fejlesztéssel, akár nem — a fejlesztéscentrikusság, a volumennövelésre való törek­vés. A tervkonzultációk során bebizonyosodott — amivel a vállalatok vezetői is egyetér­tettek —, hogy a tervnek szerkezetében, módszerében a hatékonyság javulását, en­nek kapcsán a különböző Bzintű érdekek összhangjának megteremtését kell célként ki­tűznie, feltárva a lehetősége­ket, eszközöket. Csak így biz­tosítható, hogy a népgazdasági tervnek az életszínvonalra, a dolgozók életkörülményeinek javítására vonatkozó céljai megvalósuljanak. Széli József közgazdász Nagyobb megértéssel Ami már megvalósult, s ami még hiányzik Azt hiszem; aligha kell be­mutatni Orosz Jánosnét, a nagybátonyi gépüzem villany- szerelőjét. Nevével találkoz­tunk már az elmúlt év őszén, amikor a megyei pártértekez­leten felszólalt, s amikor a párt X. kongresszusának me­gyei küldöttei között láthat­tuk. Funkciója ma sem ke­vés. Tagja a megyei pártbi­zottságnak, az üzemi párt­forintokat. X vietnámi gyere­keknek gyűjtünk takaróra: össze jön úgy négyezer fo­rint, amiből takarót szeret­nénk Vietnamba eljuttatni: A véradásban is példát aka­runk mutatni. Szóval élünk, dolgozunk mi, azért is, hogy ami az ígéretből még hiány­á februári határozat és a már kilépett az özemtől. Pe- zik, nagyobb megértéssel mi­kongresszus álláspontja alap- dig csak négy-öt érintett sor- előbb megvalósuljon. Errekö- ján a nők egyenjogúságának sáról lenne szó. Hogy miért telező érvényű a párt hatá­nem tudnak ebben intézked­ni, most sem értem. Mert nem elég a szocializmus épí­téséről, a szocialista öntudat­ról beszélni, nagyobb megér­tést kellene tanúsítani az asz- szonyok iránt. El kell már végre hinni, hogy a nők, az Szívből és megvalósításáért komolyan. — Történt is egy és más, aminek örülünk. December­ben például rendezték a nők fizetését. Átlagosan egy fo­rinttal emelkedett az óra­bér. A többgyermekes anyák rozata. Igen,' nagyobb megértéssel: Jogos Orosz Jánosné minden szava, amit a gépüzemi asz- szonyok nevében mondott. Problémájuk nem nagy, mind olyan, amit ott, az üzemben oer. lODDgyermeKes anyai* vcolc “uuui j a a£j sürgősen meg lehetne vaev részére segélyt, pénzjutalmat asszonyok szeretnek dolgoz- , ,, , d , Néev öt végrehajtóbizottságnak, ugyan- osztott ki az üzem. Azoknál ni, becsülettel megállják he­tit nőfelelős is. Az üze- az asszonyoknál, ahol bölcső- lyüket a termelésben, de se­mi pártbizottságban magára dés, vagy óvodás gyermek gíteni, támogatni is kell őket. _ d vállalta a Vöröskereszt szer- van, az üzem engedélyezté a Mintha felszabadult ’ vezet irányítását, a szociális- későbbi munkakezdést ta brigádban pedig politikai munkavégzést, hogy az anyák érezni a hangján, csak a té­felelős. nyékét sorolja. Itt van pél­dául az öltöző hiánya. A je­lenlegi kicsi, zsúfolt. A hely­beli asszonyok inkább nem elláthassák gyermekeiket.. 1— Tudom, most arra ki- Hosszabb szünetet tart a váncsi, hogy mi valósult meg beszélgetés során. Látni, hogy azokból, amiket még mint mondani akar még valamit, ha=7nóiiák a fürrint v,„0,, „ kongresszusi küldött nyilat- de nehezen szánja rá magát. vidékipk aránviav’ tífJtán koztam — kezdi a beszélge- Mintha tartana valamitől. YS tést. Orosz Jánosné ugyanis mielőtt a kongresszusra uta- — tgaz, azt, amit mondani zott, azt mondotta, ha szót akarok, a legutóbbi párt­kap, felszólalhat a kongresz- végrehajtóbizottsági ülésen is szuson, lesz mondanivalója, elmondtam már. De most Is megemlítem. Mi, asszonyok, a Novemberben még ezt mon­dotta : — A februári határozat vé­leményem szerint csak akkor fog érvényre jutni, ha azt mindenki szívből szorgalmaz­za, komolyan veszi. Nemcsak „lent”, hanem „fent” is tesz­nek érte ... Az egyenlő mun­káért egyenlő bér elve példá­ul nagyszerű elv, csak sok helyen még nem érvénye­sül... Az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelő­szövetkezet határában nagy területen virágzik a mák eleget tenni. Két-három gyér Azóta nyolc hónap telt el. mekes anyákat is beosztottak Amikor _ Oroszné visszatért a második műszakra, s ez munkatársai közé a kong- nem jó. Az asszonyok nem resszusról, sokat beszélt a tudják ellátni gyermekeiket, látottakról, hallottakról. Több Van olyan asszony, akinek élménybeszámolón mondta el gyermeke van, a férje pedig véleményét, azt, hogy mit jelenleg katona. Akad olyan -kell tenni az üzemben is a anya is, aki éppen emiatt meg kell oldani. Négy-öt asszony áthelyezése egy 880 fős munkahelyen nem lehet . gond, nem akadályozza a * *k“í ans:; összeg, csak az építkezést kell sürgetni. Az anyagellá­tás javításával, a folyamatos munka feltételeinek biztosítá­sával az új normát is lehet teljesíteni! És ehhez nem is igazgatói utasításra van szük­ség, hanem arra, hogy lent, az üzemben a művezető, az üzemvezető csak egy kicsivel többet tegyen a nők érdeké­ben. — A megyei pártértekezlet és a kongresszus után még jobban megerősödött bennem a meggyőződés: nekünk, asszo­nyoknak mindent meg kell tennünk azért, hogy megta­láljuk helyünket a politikai és gazdasági életben. Ezért mi nem érdekből, hanem na­gyon is szívből és komolyan foglalkozunk a februári hatá­rozattal. Az ország politikai céljait mi, párttagok és pár- tonkívüliek, nők és férfiak csak együtt, összefogva való­síthatjuk meg. Természetesen nagyobb megértéssel. legkisebb figyelmességnek is örülünk. Azt látjuk, hogy a megvalósulás útján halad a párthatározat. De az utóbbi időben mintha megakadt vol­na az intézkedések sorozata. A közelmúltban — a terme­lés kívánta így — egy mű­szakról két műszakos terme­lésre tértünk át. Sok asz- végképp elkeseredtünk. Nem! szonyt érintett ez. Olyanokat Mi továbbra is becsülettel is, akik aligha tudnak ennek dolgozunk. A Tyereskova-bri­utazhassanak haza. Azt ígér' ték, hogy 1972-re elkészül az új öltöző. Nagy és korszerű. De az építkezésnek még nyo­ma sincs, hozzá sem kezd­tek a munkához. Nem talált teljes megértésre az új nor­marendszer bevezetése sem. Mások is elismerik, hogy rossz az anyagellátás, nem tudják biztosítani a folyama­tos munkát, így a teljesít­mény sem éri el a kívánt szintet. — Ne gondolja senki, hogy gád most is példakép az üzemben. De tesznek a töb­bi asszonyok is. Csak egy példát említek. A fizetési bo­rítékban most mindenki bent hagyja a filléreket, a kerek Somogyvári László NÓGRÁD — 1971, június 27., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents