Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-26 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEK1 1 At MS Z AAP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA É-S A MEGYE 1 TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF„ 149. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. JÚNIUS 26., SZOMBAT Gyümölcsözőbb holnapunkért Az ország, a lakosság éle­tének szinte minden fontos kérdése szóba került a most lezajlott országgyűlésen. Már amennyire a kétnapos ta­nácskozás időkeretei ezt. le­hetővé tették. Igaz, az ér­demleges tárgyalás csupán két napirendi pontot ölelt fel, de ezek egyike a kormány programja volt, másika pedig a múlt évi költségvetés vizs­gálata, azaz a kormányzati munka pénzügyi alapja egy adott esztendőben. Azt mondottuk: minden fontos kérdésről szó esett; ehhez pedig két álló nap is éppen csak elegendő volt, de az is csupán azért, mert a pártkongresszus tanácskozása­in, majd a választásokat megelőző országos eszmecse­rében jól láthatóan kibonta­kozott a kormány munkáját vezérlő politika, a nyilvános­ságra került ötéves tervben pedig a gazdasági tennivalók. Mindez módot nyújtott arra, hogy az ülésszakon véle­ménycsere alakuljon ki az előttünk álló legsürgetőbb fel­adatokról. A miniszterelnök meghatározásával élve, nem annyira vita, inkább eszme­csere volt ez, amely az elvi egyetértés alapján az elha­tározások következetesebb megvalósításához adott bizta­tást és segítséget. Mi állt a figyelem közép­pontjában? A gyümölcsözőbb gazdasági munka lehetőségei­nek megteremtése, hogy az elmúlt esztendők örvendetes eredményei után még gyor­sabban haladhassunk előre a jólét növelésében, különös te­kintettel a fiatalok boldogu­lására és az öregek biztonsá­gára, a lakáshelyzét gyors ja­vításának szükségességére. Am a jobb anyagi viszonyok emberi, társadalmi viszonyok között jönnek létre, vezetők és vezetettek kapcsolatai, a gazdasági munka körülmé­nyei, a vállalatok, áz üze­mek munkastílusa és „lég­köri viszonyai” nem csekély hatást gyakorolnak rájuk, így érthető, hogy ezekről is sok szó esett a Parlamentben. Köze­lebbről a szocialista demok­ráciáról, még közelebbről az üzemi demokráciáról, amely megköveteli, hogy minden ember hallathassa vélemé­nyét. ehhez megfelelő tájé­kozottsággal rendelkezzék nemcsak az ország, de szű- kebb munkahelye dolgairól is, s az egyszemélyi gazdasá­gi vezetés ennek alapján ala­kítsa ki felelős döntéseit. Az igények persze, mint ismeretes, minden téren gyor­san növekednek, s így nem lehet csodálni, hogy a kor­mánynak és a különböző gazdasági szerveknek, válla­latoknak címezve ezúttal is sok sürgetés hangzott el. A miniszterelnök bölcsen vála­szolt : valóban gyorsan kell cselekedni, de alapos meg­fontolás után. mert még a késlekedés is jobb. mint az elhamarkodott lépés. Nyílt szó, őszinteség jelle­mezte a tanácskozást, de mindenekelőtt a tárgyilagos­ság. A növekvő igényektől, a gyorsabb előrehaladás kíván­ságától joggal ösztönözve sem hagyhatta figyelmen kí­vül az országgyűlés, hogy az ismert problémák ellenére, erősbödő jólétről beszélhe­tünk, miközben az elmaradá­sok fölszámolásán, az indo­kolatlan egyenetlenségek megszüntetésén fáradozunk. De mindebben csak a tényle­gesen megtermelt nemzeti jövedelem elosztható hánya­dára támaszkodhatunk. Aki többet kíván magának, adjon többet a társadalomnak. lg< Earjari programja Ülésezett a városi pártbizottság Szoö Béla, az MSZMP Nog- rád megyei Bizottságának tit­kára részvételével ta­nácskozott tegnap Salgótar­jánban a városi pártbizottság. A városi tanács májusi ülésén már jóváhagyta Salgótarján negyedik ötéves tervét. A ter­vezet az ipari üzemek jelen­tős fejlesztésével, kulturális, szociális beruházásokkal és 3000 lakás építésével számol 1975-ig. A negyedik ötéves terv lakásépítési programjáról, a megvalósítás lehetőségeiről, módjairól most dr. Tóth Ist­ván, Salgótarján város Taná­csának elnöke adott számot a pártbizottságnak. Előterjeszté­sében a pénzügyi lehetőségek­ről, az épitővállalatok, a ktsz, a vállalkozások munkájáról, az OTP-, a KISZ-lakásépítő szö­vetkezetek akcióiról szólt. A rendkívül élénk vitában hasznos észrevételek és javas­latok egész sora hangzott el. Illés Miklós, a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese a pénzügyi le­hetőségek, a tervek, valamint az építőmunka összhangjáról beszélt többek között. Szilágyi Dezső, a kohászati üzemek pártbizottságának titkára a város és a vállalati érdekek összhangját hangsúlyozta. Ber- czelly Ferenc, a Tanácsi Épí­tőipari Vállalat igazgatója a vállalat lehetőségeiről és gondjairól, Juhász Gyula, a síküveggyár igazgatója pedig arról számolt be, hogyan segí­tik a lakásépítési program megvalósítását. Többen az indokolatlan áremelések ellen emeltek szót. Palócz Imre, a városi párt- bizottság titkára a lakásépítés jelenlegi helyzetét, gondjait, a városi tanács, a tervezők, va­lamint az építővállalatok feladatait elemezte. Szalai Gáspár, a KISZÖV elnöke ar­ról beszélt, hogyan készíti elő a ktsz a 680 lakás építését. Fel­szólalt a pártbizottsági ülésen Szoó Béla, a megyei pártbi­zottság titkára is. Elismerés­sel szólt az előterjesztésről, arról, hogy a városi pártbi­zottság hatékonyan közremű­ködik a lakásépítési program megvalósításában. A beruhá­zási vállalat igazgatója, va­lamint az Állami Építőipari Vállalat képviselője az új technológiákat ismertette, amelyek olcsóbbá teszik és meggyorsítják a lakásépítést. Devcsics Miklós, az MSZMP városi bizottságának első tit­kára befejezésül azt hangsú­lyozta, hogy össze kell fogni az erőket a lakásépítési prog­ram gyakorlati megvalósításá­ra. A városi pártbizottság fel­hatalmazta a végrehajtó bi­zottságot a pártellenőrzés megszigorítására, arra, hogy a tanács az épitővállalatok, va­lamint a tervezők első számú vezetőit rendszeresen számol­tassák be Salgótarján város lakásépítési programjának ala­kulásáról. Kedvező lehetőségek Befejeződtek a magyar—NSZK gazdasági tárgyalások A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság kormányának delegációi a magyar Külkereskedelmi Mi­nisztériumban az elmúlt év­ben aláírt hosszú lejáratú megállapodás alapján június 15-től 25-ig Budapesten ve­gyesbizottsági tárgyalásokat folytattak az árucsere-forga­lomról, és a gazdasági-műsza­ki együttműködésről. A delegációk áttekintették a kölcsönös árucsere-forgalom alakulását és a tárgyalások eredményeként jegyzőkönyvet parafáit a két delegáció ve­zetője, Mádai István, a Külke­reskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője és dr. Peter Hermes, az NSZK Külügymi­nisztériumának tárgyaló nagy­követe. A jegyzőkönyv 1971-re sza­bályozza a két ország közötti árucsere-forgalmat. A jegyző­ig bűzafajták bemutatója 19 hazai fajtajelölt A legújabb őszi búza és ta­karmánygabona-fajtákat mu­tatták be pénteken a mező- gazdasági szakvezetőknek, va­lamint a nemesítéssel foglal­kozó kutatóknak az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet tordasi fajtakísérleti állomásán. Dr. Kapás Sándor, az OM- TI igazgatója ismertette a búzafajtákkal kapcsolatos problémákat, feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a terme­lés korszerűsítésében, a ve­tésszerkezet megváltoztatásá­ban nagy jelentősége van a fajtának, éppen ezért a bú­zatermesztés problémáit a mostaninál korszerűbb fajták termesztésével lehet megol­dani. A nemesitőknek, kuta­tóknak az a célja, hogy a hazánkban „gabonatermesz­tési forradalmat” eredménye­ző kiváló tulajdonságokkal rendelkező „univerzális” Be- zosztája 1-hez hasonló vagy annál jobb tulajdonságokkal rendelkező fajtákat adjanak a termesztőknek. A Bezosztá- ja—1 azonban továbbra sem szorulhat ki a termesztésből, habár célszerű lesz majd a fajta vetésterületének a csök­kentése. A „fajtaváltás” nem zajlik majd le egyik évről a másikra: a negyedik ötéves terv végén az ország búza­vetnek. A nemesítők, kutatók azonban igyekeznek olyan fajtákat előállítani és ter­mesztésbe állítani, amelyek a betegségek iránt kevésbé fo­gékonyak, s különböző érési idejüknél fogva lehetővé te­szik a gépesítési, betakarítási, üzemszervezési gondok enyhí­tését. A biztonságos termelés és betakarítás érdekében ugyanis szükségessé vált, hogy a gazdaságok legalább három különböző érésű faj­tát termesszenek. A bemutatón kiderült, je­lenleg 73 búzafajtát termel­nek a kísérleti parcellákon. Ezek közül 19 hazai fajtaje­lölt. A szakvezetők véleménye szerint a legsikeresebb búzá­nak a középkorai érésű szov­jet „hármas”, a Kavkaz, az Aurora, valamint a Jubilej- naja ígérkezik. Mindhárom búzafajta jó minőségű, sok tekintetben jobb mint a Be- zosztaja—1. A hazai búza­fajták közül a középkorai érésű búzák közül a „jövő búzáinak” tartják a szakve­zetők a Rannaja 12-t, a Kis- zombori 1-et, az öt marton- vásári fajtajelöltet, valamint a Fertődi 32-t és a Fertődi 6399-et. A fajtajelöltek közül „nagy vetés-területének 40 százaié- ígéretnek” látszik a bolgár kára még Bezosztája 1-/35 Burgas—2 is. (MTI) könyvhöz csatolt árulisták sze­rint mindkét oldalon számot­tevően emelték a beviteli le­hetőségeket. A tárgyalásokon megvizsgál­ták továbbá a két ország kö­zötti gazdasági-műszaki együttműködés eddigi eredmé­nyeit, és a vállalatok koope­rációs tevékenységének meg­könnyítése, illetve továbbfej­lesztése érdekében megálla­podtak abban, hogy különböző intézkedéseket tesznek. A két delegáció vezetője erre vonatkozóan külön okmányt parafáit, amely szerint első­sorban a gépiparban, a vegyi, a gyógyszeriparban, a fogyasz­tási cikkek gyártásánál, a me­zőgazdaságban és az élelmi­szeriparban állnak fenn ked­vező lehetőségek a kooperáci­ók bővítésére. A Külkereskedelmi Minisz­tériumban pénteken parafáit két okmány aláírására a kö­zeljövőben kerül sor. (MTI) A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat építi a kábel* müvek teljes üzemet, többek között tíz és fél ezer négyzet­méter alapterületű nagycsarnokot is. A 320 millió forintos beruházás 1972 végére készül <1 A Magyar Kábelművek balassagyarmati szabadvezeték ká­belgyárában az idén 212 millió forintos értékben készítenek különböző méretű vezetékeket. Ezeket nagyrészt exportálják Etiópia, Dánia,' Finnország, Pakisztán részére (Koppány György felvételei) Időszerű tanácskozás Erőfeszítések a gabonaátvétel meggyorsítására, az alkatrészellátás javítására A Gabonafelvásárló és -fel­dolgozó Vállalat, valamint az AGROKER megyei kirendelt­ségének aratási előkészülete­it vitatták meg tegnap dél­után Balassagyarmaton, a megyei pártbizottság és ta­nács, a két tsz-szövetség, va­lamint az érdekelt vállalatok képviselői. Részt vett az ösz- szejövetelen Szoó Béla, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, valamint Heren- csényi József, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese is. Az idei tervek szerint mintegy 4000 vagon kenyér- gabonát, jelentős mennyiségű sörárpát és takarmánygabo­nát vásárol fel a mezőgazda­sági üzemektől és tárol a Gabonafelvásárló és -fel- gozó Vállalat. A tavalyinál nagyobb mennyiségű termény fogadására gondosan készült a vállalat. A tanácskozáson megbeszélték a gabona minő­sítésével, tárolásával össze­függő gondokat, problérhákat is. Szó esett arról is, hogy azok a szövetkezetek, állami gazdaságok, amelyek nagyobb tárolókapacitással rendel­keznek, vállaljanak bértáro­lást. Kevesebb lesz így az a gabonamennyiség, amelynek tárolását — a raktárterület jelentős fejlesztése mellett is — csak szabad téren tudja megoldani a vállalat. Jelentős helyet kaptak a tanácskozáson azok a gon­dok, amelyek a mezőgazdasá­gi üzemek gép- és alkatrész- ellátását esztendők óta kísé­rik. Az AGROKER Vállalat képviselője adott számot azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a lehetőségeken belül a nyári gép- és alkat­részellátás javítására tettek. Ilyen többek között a rend­szeres kapcsolat a budapesti központtal és több megyei AGROKER-kirendeltséggel, a gyors alkatrészbeszerzés cél­jából. Ezenkívül az AGRO- KER-nél aratási ügyeletet tartanak, hogy a munka köz­ben meghibásodott gépek azonnali javítását ne aka­dályozza olyan alkatrészek hiánya, amelyek raktáron vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents