Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-25 / 148. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXVII. EVF., 14B. SZÁM ■ ___________ ARA; 80 FILLÉR 1971. JÚNIUS 25., PÉNTEK B efejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka Gécsi János felszólalása a Parlamentben Csütörtökön, az országgyűlés tanácskozásának második napján a kormány programjában felvetett valamennyi fontos kérdésről tovább folyt a véleménycsere. Komócsin Zoltánnak, a Központi Bizottság titkárának felszólalása külpolitikai kérdésekre összpontosította a figyelmet. A felszólalásban hazánk és a baráti szocialista országok viszonyának szentelte a legnagyobb figyelmet Komócsin Zoltán. Hangsúlyozta aktív szerepünket a szocialista gaz- iasági integráció megvalósításában, amelynek további prog. ■amját hamarosan teljesen kidolgozzák. Országunk nemzetközi tevékenységében továbbra is a nagyar—szovjet kapcsolatok i legnagyobb jelentőségűek, állandó feladatunk a Szovjet- mióval kialakított baráti igyüttműködés erősítése, imely minden téren fejlődik ;s a legfőbb biztosítéka a szo- .•ializmus építésének hazánkban. Kitért Komócsin Zoltán hálánk, valamint Bulgária, Csehszlovákia, és a Német De- nokratikus Köztársaság sok- >ldalú kapcsolatainak egészsé- ;es fejlődésére, a lengyel— nagyar kapcsolatok kedvező ilakulására, valamint együtt- nűködésünk aktivizálódására tornáméval. Megjegyezte, íogy bár e fejlődést időnként rehezíti a magyar, valamint i román elvi álláspontokban is egyes nemzetközi kérdések negítélésében előforduló elté- és, a nehézségek leküzdésé- e törekszünk. A továbbiakban annak a re- nényének adott kifejezést, rogy a szocialista Jugoszlávi- val kifejlődött jó, kétoldalú ;apcsolataink további erősö- lését nem akadályozza, hogy lizonyos nemzetközi kérdéseiét más módon ítélünk meg, nint a jugoszláv elvtársak, körvonalazta jó kapcsolatain- at a Vietnami Demokratikus köztársasággal, Kubával, vasműit a Koreai Népi Demok- atikus Köztársasággal, majd angsúlyozta, hogy a magyar -kínai, és a magyar—albán llamközi viszonyban is nor- aalizálásra törekszünk, ter- íészetesen elvi engedmények élkül, s annak hangsúlyozá- ával, hogy e törekvéseinket enki sem használhatja fel zovjetellenes taktikázásra, lefejezésül szólt kormányunk avábbi erőfeszítéseiről az urópai biztonság megteremtőében. lő, és nagy részletességgel, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. Ami a lakáskérdést illeti: a harmadik ötéves tervben 300 Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter felszólal ezer helyett 327 ezer lakás épült fel, s ezzel reális lehetőség nyílt az egymillió lakás felépítését előíró távlati program teljesítésére. Megvalósítása érdekében egyébként hat házgyár már működik és további kettő épül. A jelenlegi tervidőszakban, mint ismeretes, 400 ezer új lakást kell tető alá hozni, 150 ezret közülük házgyári, azaz paneles technológiával. Az építési költségek alakulása a miniszter véleménye szerint jelentős részben attól függ, helyesen választják-e ki az építési területet, de kilátásba helyezte, hogy erélyesebben fellépnek azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek nyomós ok nélkül növelik az építési-szerelési árakat. Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, aki a párt Központi Bizottságának állásfoglalását tolmácsolta a kormányprogramban szereplő kérdésekről, szintén foglalkozott a beruházásokkal. Elrettentő példaként szólt a tervezett dél-pesti kórházról, amelynek építési költségeit kezdetben 5—600 millióra becsülték az illetékesek, és bár az építkezés még meg sem kezdődött, már 1,2 milliárdnál tartanak. Elég leg.ven az ilyen „nagyvonalú’ becslésekből, mondotta, mert a kormány nem enged a nyomásnak és későbbre halasztja a jelenleg nem reális igények kielégítését. Foglalkozott a munkaerőgazdálkodóssal, az alkatrész- ellátás problémáival és több más gazdasági kérdéssel, s mindezzel összefüggésben az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére fordította a legnagyobb figyelmet. Véleménye szerint a nehézségek sokkal könnyebbéin leküzdhetők lennének az üzemi demokrácia jobb légkörében. Tudomásul kell venni, hogy a munkások képesea érdemlegesen hozzászólni üzemük legtöbb problémájához, ha megfelelő információkat kapnak és főleg, ha meghallgatják, igénylik véleményüket. Ez nem csorbítja a vezetők egyszemélyi felelősségét. a vezetőkét, akiknek meg kell érteniük, hogy csak olyan dolgozók nyújthatják képességeik legjavát, akiknek megbecsülik a véleményét, s ami ehhez hozzá tartozik, az emberi méltóságát. Csak az ilyen dolgozók számára jelenthet valódi örömöt a munka. A felszólalásokat Fóck Jenő miniszterelnök összegezte, és nyomban választ is adott több, sűrűn emlegetett problémára. Örömmel, üdvözölte az egyetértést a lő kérdésekben, ami nem zárja ki az ellentétet a végrehajtás módszereinél. Szólt a növekvő hitelkérelmekről, amelyeket, ha lehet, még szigorú bban meg kell rostálni, a tömegközlekedés fejlesztéséről, ahol nem lehet halogatni az intézkedéseket, a húsprogram megvalósításáról, amely a sertéstenyésztésben gyorsan halad majd, de érthetően lassabban a szarvasmarha-tenyésztésben. Kitért valamennyi felmerült problémára,- annak érdekében — mint mondotta —, hogy majdan elmondhassa a kormány; amit vállaltunk, teljesítettük. A miniszterelnök válaszát az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette, majd Faluvégi Lajos pénzügyminiszter előterjesztése alapján rátért a múlt évi költségvetés végrehajtásának tapasztalataira. Bár ez a költségvetés minden korábbinál nagyobb arányú fejlődés pénzügyi kereteit körvonalazta, az országgyűlés viszonylag gyorsan megvitatta, miután a gazdasági kérdések legfontosabbjait már a kormányprogram tartalmazta. A pénzügyminiszter nagy fontosságot tulajdonított a bevételek növekedésének, különös tekintettel a nem csekély természeti károkra, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beszámol az ország- gyűlésnek az 1970. évi költség- vetés végrehajtásáról amelyeket nem is lehet egy esztendő alatt teljesen kiheverni. Részben ennek tulajdonítható a kiadások tervezettnél nagyobb arányú növekedése és a költségvetési hiány. Javasolta, hogy a gazdálkodó egységek az idén a többletet elsősorban ne új célokra, hanem az egyensúly javítására fordítsák. Foglalkozzanak alaposabban a« termelékenység, a hatékonyság növelésével, mert csak ez teremthet új, reális anyagi forrásokat. Utalt a már magunk mögött hagyott idei öt hónapra, amelynek gazdasági jelzőszámai kedvezőek és a terméskilátások is jók. A miniszter előterjesztése után dr. Szabó Kálmán képviselő, a tervr és költségvetési bizottság nevében szólt a tavalyi költségvetésről, majd néhány hozzászólás után, a pénzügyminiszter zárszava alapján, az országgyűlés az előterjesztést elfogadta. Utolsó napirendi pontként a képviselők megválasztották azt a bizottságot, amely megteszi az előkészületeket az alkotmány tervbe vett módosítására. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka befejeződött. (Folytatás a 2. oldalon) Az SZMI-elnökség napirendien: A termelési agitáció Csütörtökön délelőtt, Salgótarjánban ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Elnöksége. Elöljáróban megvitatta a legközelebbi tanácsülés elé kerülő beszámoló tervezetét, amely — a szakmai középszervek és az SZMT irányító tevékenységéről, s annak hatásáról az alapszervezetek munkájában — témakörről szól. A tervezetet az elnökség tagjai hozzászólásaikkal még kiegészítették, és abban határoztak, hogy a tanácsülés elé már az így módosított beszámoló kerül majd. Ezután a termelési agitáció helyzetéről és az ezzel kapcsolatos feladatokról tárgyaltak. A beszámoló többek között megemlítette, hogy az agitáció sikerét megyénk területén a dolgozók aktivitása bizonyítja. Ez lemérhető a szocialista munkaverseny eredményeiben, s az olyan feladatok végrehajtásában, mint az új ötéves terv kidolgozása, a kollektív szerződések előkészítése. A szakszervezeti szervek és tisztségviselők termelést segítő, agitációs és propagandamunkája az utóbbi időben sokat fejlődött. A szakszervezeti demokrácia adta lehetőségeket egyre inkább jól használják fel. állást foglalnak, összegyűjtik a dolgozók javaslatait, véleményét, majd egy sor ötlettel, érvekkel segítik a feladatok megvalósítását. A gazdasági vezetés is egyre inkább igényli a vállalati, üzemi tervfeladatok kialakításához a szakszervezeti szervek véleményét. Sajnos, olyan tapasztalat is van, elsősorban feladatai az országos központokból irányított vállalatoknál, hogy a helyi szakszervezeti szerveket már kevésbé vonják be a tervezésbe. Több helyen tapasztalni azt is, hogy a központi elgondolások csak későn jutnak le az üzemekhez, és ez nagymértékben gátolja a végrehajtást segítő agitációs és propagandamunkát. A feladatokról szólva megállapították: a jövőben a különböző testületek, fórumok is szükséges, hogy jobban az agitációs és propaganda- munka színterévé váljanak. Szükséges a még megfelelő tapasztalattal nem rendelkező szakszervezeti tisztségviselők továbbképzése. Fontos dolognak tartják azt is, hogy a jövőben javuljon a rétegek közötti agitációs munka. Növelni kell a termelési tanácskozásokról nyújtott tájékoztatók tartalmi színvonalát is. Az is fontos lenne, hogy a gazdasági vezetők maguk is végezzenek döntéseik, elhatározásaik mellett hatékonyabb agitációs munkát a dolgozók körében, és ne csak a szakszervezettől, és más tömegszervezetektől várják ezt. Végül szükségesnek tartja az SZMT elnöksége a szocialista brigádok közötti tapasztalat- cserét, a szakmunkásképzés, továbbképzés új formáinak kidolgozását, továbbá azt, hogy a dolgozókat foglalkoztató napi gondokra gyorsabban adjon választ a vezetőség. Ezt az információs hálózat erősítésével lehetne biztosítani. Tárgyalt az SZMT elnöksége az újítómozgalom helyzetéről is, amire lapunkban még visszatérünk. A kísérlet tapasztalatairól Ütést tartott a KISZ megyei vb Ülést tartott tegnap délelőtt Salgótarjánban a KISZ megyei bizottságának végrehajtó bizottsága. Ez alkalommal megtárgyalták a tanintézeti mozgalmi munka korszerűsítésére tett kísérlet tapasztalatait, értékelték a legutóbbi küldöttértekezleten vállalt „4000 fiatalt a mezőgazdaságba” kezdeményezés és a KISZ. lakásépítési akció végrehajtását. Megvitatták a KISZ megyei bizottságának idei második féléves munkatervét, valamint a megye ifjúságának erkölcsi-politikai arculatáról, a KISZ nevelőmunkájának tapasztalatairól készített anyagot. A vegyes életkorú, vertikális KISZ-alapszervezeteket kísérleti jelleggel megyénk két iskolájában, a salgótarjáni Bolyai Gimnáziumban és a kisterenyei gimnáziumban vezették be. Mindkét tanintézeti KISZ- szervezetben az alapszervezetek működésének fejlesztése állt a kísérlet középpontjában. E törekvés különösen a kisterenyei gimnáziumban bizonyult sikeresnek. Itt gyorsabban alakultak ki az optimális létszámú mozgalmi közösségek, célratörőbb irányítási módszerek bontakoztak ki, s előnyösen formálódott az iskola belső légköre. Az érdeklődési körök bevezetésével rendszeresebb, átgondoltabb lett a mozgalmi élet, tartalmasabbá, igényesebbé váltak a programok. Elsősorban a kis létszámú alapszervezetekben intenzív politikai tevékenység, eleven közösségi élet alakult ki, a sajátos elemekre való törekvés erősítette a közösség ösz- szetartó' erejét, sőt, bizonyos rivalizálás van kialakulóban az egyes .alapszervezetek között. Az érdeklődési körök programja jónak mondható. Különösem, eredményes mindkét tanintézetben a marxista diákakadémia; tartalmi és módszertani igényességével a kisterenyei diákakadémia viszi el a pálmát. Nagy népszerűségnek örvend az országjáró diákok köre, a Bó(F oly tatás a 2. oldalon) W A kormány programjában slvetett gazdasági kérdések özött a csütörtöki tanácsko- áson erős hangsúlyt kaptak mezőgazdasági vonatkozá- úak. Szabó István, a Terme- iszövetkezetek Országos Ta- ácsának elnöke, Hajdú me- yei képviselő, felszólalásában z élelmiszer-gazdaság sok lőszerü problémáját érintet- így a szarvasmarha-te- yésztést, a sertéshús-előállí- ist, a növénytermesztés né- ány gondját, de legfőképpen zt az újfajta gazdálkodási lagatartást, amelyet a terme- íszövetkezeteknek mielőbb el ell sajátítaniuk. A vitában szereplő kérdések őzül a legnagyobb figyelem- íel továbbra is a beruházóik helyzetét, s ezzel összefüg- ésben a lakásépítést tárgyalok a képviselők. Erről beiéit többek között dr. Havasi '>éla, Borsod megyei képviae-A pásztói Béke Termelőszövetkezetben az idén 1200 holdon termelnek kalászosokat. Szerdán megkezdődött az aratás. Négy kombájn dolgozik a határban, ahol Vallus István, Bagó József, Alapi Ferenc és Tóth József komóájnosokra nehéz munka vár Koppány György felvétele
