Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-22 / 145. szám
Képernyő előtt Sorozatokban fuldokolva... Rég volt olyan unalmas, —Vasas mérkőzést ígérte a matikusan összeáll, akkor semmitmondó, semmerre nem program) csak az egriek öt pedig mire vannak a szertartó sorozata a televíziónak, mint a vasárnapról vasárnapra makacs kitartással jelentkező Gorri, az ördög. Mi remekbe szabott gólja, szép kesztők? játéka enyhítette. És, hogy a sorozatok napja teljes legyen; az esti főműid e rovat keretében idejében, a sorban némi ’ vigaszul meg- Ma. kedden A magyar mflkezdet kezdetén szóltunk el- kaptuk a magunk lene, amikor meg minden különösebb nehézség nélkül Saga-ját, a s végezetül 24 hetedik ízben kiiktatható lett volna a mű- ke]^ünk útra szárazon és vísorból, de a kutya ugat, a karaván, azaz a Gorri-sorozen a húszezer mérföld forgatócsoportjával, ezúttal Forsyte v®saet története sorozat 8 alkalommal, része a századforduló, a Mil- leneum és a Tanácsköztársaság között eltelt idő képző- művészeti törekvéseibe nyújt betekintést 18 órakor. 18.45- től a Szóljatok szép szavak ták korai gyanúnkat a ka- embereket is alig láttam illehajó legénységén kívül zat halad. S az eddig látót- v;kingek földjére. Megvallom, tak csak meg inkább igazol- nemhogy vikingeket, még címmel a közelmúltban le- *A1' i——•• ' ' i a zajlott színjátszó és irodalezen mi színpadi vetélkedő egyik csoportját ismerhetjük meg. a hajdúböszörményi Bocskai gimnázium színjátszóit, akik Bartók-emlékműsort mutatnak be. Az esti műsorban a Moby Dick című amerikai Pedagógus és munkásőr landtörténet silányságát '■den. a jeges-havas északi portyán. De tulajdonképpen mit is Amiképpen nem volt szeren- acsarkodom éppen egyetlen csém találkozni az „éremműsor ellen, amikor — úgy nek” műsorban jelzett har- hiszem teljes joggal — bát- madik oldalával sem. ran észrevételezhetjük a vasárnapi teljes adásnapok im- Hat így festett ez a vásár- filmet láthatjuk, a Telesport már krónikussá vált érdekte- naP. is- .Ily®a kényelmesen, a súlyemelő Európa-bajnoksm. sssrsst äää sr - —* 5r*j2r£ s&ss? äs ssr*Ä sz ahol nagy tarkaság látszatával minden bóvlit elsózhat a műsorszerkesztés. Igazolására elegendő csak a legutóbbi programot végigsorolni. A délutáni műsorrészt természetesen ezúttal is Gorri lélegzetelállítón bárgyú kalandjai vezették be (isten tudja mór, hányadik elhanyagolható alkalommal), majd A vadon törvényei természetfilm-sorozat hatodik részét láthattuk. Ez a vállalkozás sem túlzottan érdekkeltő, s meg sem közelíti a vállalkozók korábbi üde és színes (Francis a nagyvadak országában) produktumát; valamiféle halvány ismétlése annak. Hogy a továbbiakban se legyen hiányérzetünk sorozatok vonatkozásában, ezúttal a Delta helyett a Prizma jelentkezett, mely formai és tartalmi komponenseiben némiképp az előbbivel rokon. Mindenesetre az adásnap talán legszínvonalasabb műsorát adta félórás idő keretében. A Telesport ezúttal NB I. B-s labdarúgó-mérkőzésre látogatott. A szakrovat választása azonban az Egri Dózsa—BVSC meccs közvetítésével aligha keltett különösebb várakozást, hiszen szomszédos megyénk csapata a bajnokság kimenetelét illetően „páholyban ül”. A műsor- változás feletti bosszúságunkat (eredetileg a Bp. Honvéd Kulturális [★i TÍZ NYELVEN BESZÉL az mán, a „nagy palóc” Szklabo- nap, ugyancsak a Palóc nyal a könyv, amely a balassagyar- nyán. Mint tudvalevő, Mik- ’71 keretében faipari szemi- mati Palóc Múzeum könyvtá- száth Nógrád megyében kezd- náriumot rendeznek a bútor- rának legrégibb darabja. Az te pályafutását, itt házasodott gyár kultúrtermében. 1594-ben kiadott, öt kilónál is meg, mindkét alkalommal nehezebb szótárban ugyanis Mauks Ilonával és ugyancsak minden szó tíz nyelven talál- a Nógrád megyei Horpácson ható meg: héber, görög, fran- telepedett le élete végéig, ahol MÓDSZERT AM FÜZETET cia, olasz, német, belga, spa- múzeum is őrzi emlékét. Mint állítanak össze a rejtvényfejtő nyol, lengyel, magyar és angol értesültünk, a Mikszáth-év- klubokról a Népművészeti In- nyelven." Más értékes könyvek fordulót az UNESCO is felvet- tézet megbízásából a balassa- is találhatók a múzeum hely- te programjába, történeti könyvtárában, így többek között Bél Mátyás 1735 -1742-ben kiadott egyetemes történelmi könyve, a Notitia Hungai’iae novae historico- geggraphica, az első tudományos igényű, magyar történeti forráskiadvány. ’★1 gyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ munkatársai. Egyébként országosan alakulnak a rejtvényfejtő klubok a balassagyarmati felhívás nyomán, s ezek közül ez egri Berva, valamint Kunmadaras és Pápa rejtvénvfejtői már el is küldték nevezésüket a közeli versenyre. A június ŰJABB KIÁLLÍTÁSRA KÉSZÜLNEK a balassagyarmati Horváth Endre Galériában, ahol június 27-én, vasárnap mutatkozik be a közönség előtt műveivel G. Staindl Ka- I*; talin és Garányi József, a két 27-i országos versenyre eddig ismert Munkácsy-díjas kerá- 60 egyéni rejtvényfejtő jelent- ÖTVEN ÉVE LESZ VÁROS mikus. Számos külföldi siker, kezett. Bejelentette részvéte- 1972 ben Salgótarján Az év- számtalan külföldi kiállítás lét a jugoszláv klubok vezető- forduló megünneplésére már utál? Járulnak hozzá a Hör- je is, aki tapasztalatokat kikészül n gazdag kulturális vath-galérU rendezvényeinek van szerezni a legközelebb magas színvonalához. A meg- Jugoszláviában megrendezésre nyitót Majoros János, kétsze- kerülő rejtvényfejtő világver- res Munkácsy-díjas kerámikus senyre. tartja. r*l program, amelynek nyilvánvalóan szerves része lesz az egybeeső Mikszáth-évforduló. 1972. január 16-án, tehát 125 éve született Mikszáth KálCsécsén kerestem, ahol tanít, de Szitákon találtam meg, ahol tanult, Csákvári Ilona Zsófia tanítónőt, aki akkor éppen vizsgára készült tudományos szocializmusból és etikából. A harmadik évet végezte az egri pedagógusképző főiskolán, a magyar—történelem szakon. Huszonkét éves, erős, vál— Van női szakasz is? — Nincs. Én vagyok egyedüli nő. De bírom a megpróbáltatásokat. Nemrégiben volt a gyakorlatunk. Pisztollyal lőttem, kézigránátot dobtam. Január 16-án esküdtem föl, az idén. — Hogy futott az eszébe? — Mindig érdekelt a munparancsnoka szóban is tájé- az koztatja az elvtársnőt a felvétel idejéről és módjáról.. Azóta már jól helyt állt, többek között a sóshartyáni gyakorlaton is. — Tehát magyart és irodalmat tanít? — Dehogy. Az elmúlt tanévben a számtantanárnőt is kásőrség. Talán édesapám ré- helyettesítettem, két asztálylas, szőke lány, mintha csak vén kedveltem meg. Azután ban pedig történelmet tanítotegy szovjet partizánfilmből lépett volna elő. — Pásztón végeztem a gimnáziumot — mondta. — Egészen véletlenül lettem pedagógus. Odasodródtam valahogy a képesítés nélküliek közé ... — Megbánta? — Egyáltalán nem. Az a tapasztalatom, hogy csak így, a gyakorlati munka közben lehet igazán megismerni az éleaz is hozzájárult, hogy nem tam. tudtam tartalmas kapcsolato- Közben édesanyja is átkát kialakítani és igy sokat ment a szobán. Tsz-tag volt, Jelentkeztem unatkoztam. Pasztára... — Hogyan fogadták? — Közölték, hogy csak férfiegységek vannak. Írtam tehát a Munkásőrség Országos Parancsnokságának. Vártam nagyon a választ.. T Levelet keresett elő. és megjegyzés nélkül elém telte Pi- linyi Sándor szervezési tét. Édesapja az Útfenntartó Vál- tályvezető válaszát lalatnál dolgozik, már nyug- „Kérésére értesítem, hogy díjas korban van, de még jól a munkásőrségbe való felvéte- tartja magát. A munkásőrség- lének nincs akadálya. A pász- ben is mindig jól megállta he- tói járási egységben ugyan beteges, nyugdíjba ment. — Tehát pedagógus és munkásőr? Melyiket érzi közelebb magához? — Van egy titkolt tervem — úgy néz körül, mint aki fél, hogy valaki meghallja. — Újságíró szeretnék lenni. Olvastam a Magyarországban, hogy van egy úgynevezett új- osz~ ságíróiskola. Azt szeretném elvégezni ... Ez rendkívül meglepően hatott. Nem véletlen, hogy amikor a rövid látogatás után bú lyét. — Igaz, hogy maga is munkásőr? — kérdezem. Gyorsan válaszol. — Körülbelül fél ével csúzni kezdtünk, úgy tettük nincs női alegység, de ez nem aZf, mintha egy régi kedves is meghatározója a felvétel nek. Valószínű, mire ezt az értesítést kézhez kapja, Robotka János elvtárs, az egység kolleginától válnánk el. Mégpedig nem is hosszú időre. L. Gy. '•k AZ IDEOLÓGIAI KÜL- NYOLCVANKÉT ÉVES MŰ- DÖTTSÉG tagja volt Kiss VÉSZ kereste fel Cze Lászlót, Sándor, a szécsényi járási a szécsényi Művelődési Köz- pártbizottság első titkára is, pont fiatal igazgatóját, hogy így nemrégiben tért haza Ke- bemutassa néhány művét. A merovóból. Mint elmondotta művész: Arday Rezső, nyug- egy napra külön meghívást díjas pedagógus. Magával hoz- kapott Butyanovtól, a novo- ta azt a rajzát is, amely kuznyeczki járás első titkárá- Nagybányán készült és amely- tói. Teljes napot töltöttek el a ért a Képzőművészeti Főis- járás neveztességeinek meg- kola igazgatója felvette öt ta- tekintésével, tolmács nélkül, nulói sorába. A világháború Kölcsönösen nem ismerték azonban megakadályozta, hogy egymás nyelvét, mégis kitű- pedagógusból festőművésznek nőén megértették egymást, tanuljon. Autodidakta módon Ügy látszik, a barátság nyelve készült műveiből a művelődé- nemzetközi... si központ kiállítást kíván rendezni. f*l Hf) MINDEN JEGY ELKELT az Expressz-zenekar, valamint MA, KEDDEN KEZDŐDNEK Harangozó Teréz, Hofi Géza, a Nógrád megyei Fémipari Koós János és Korda György Vállalat balassagyarmati klub- salgótarjáni vendégszereplé- termében a Vasas-szeminá- sére. Mint ismeretes, az együt- riumok. A megyei meghívót- tes szerdán délután 17.30-kor tak 13.30 órától általános és és este 20 30-kor mutatkozik szaktémákat hallgathatnak be a József Attila Megyei meg, az előbbieknek dr. Fe- Művelődési Központ színház- kete István, az Egyesült Izzó termében. Hasonló nagy érmunkatársa, az utóbbiaknak deklődés mutatkozik az Illés- Szentiványi Ede. a Gépipari együttes és Koncz Zsuzsa jú- Tudományos Egyesület mun- lius 4-i, salgótarjáni vendég- katársa lesz az előadója. Hol- szereplése iránt is. \A szicíliaiak klánja Felfokozott izgalom, kitűnő színészek DÁNIEL LÁNGINCIDENS aí92-es HAMUMON 13. Éjszakánként, ahogy ébren feküdt, és az ázsiai madarak szavát meg a majmok rikolto- zását figyelte. mindig azon kapta magát, hogy a katonai fegyelem, a parancsadási láncolat titkain rágódik, amely mint minden hadseregben, ebben is átjárja a katonaélet minden mozzanatát, éppen úgy áthatotta a tiszteket, mint a sorállományt, az önkénteseket, mint a besorozottakat, sőt a diplomás Vorstot vagy Reilly-t éppen úgy, mint az iskolázatlan Meserve-öt vagy saját magát. Mindigazon rágódott, hogyan lehet megkerülni a szolgálati utat, mert biztos volt benne, hogy ez a rendszer minden bajának okozója. Most már látta, mennyire tévedett, amikor azt gondolta, hogy a lánymegerőszakolásáról és meggyilkolásáról szóló jelentése azonnali intézkedéseket von maga után, mint az a civil világban történt volna. Rájött, hogy a hadseregben az efféle intézkedés teljességgel az ember felettesének elbírálása alá tartozik — kivéve, Ha az ember meg tudja találni a módját, hogyan kerülje meg felettesét. Az őrülettel volt határos Erikssonr.ak az a felismerése, hogy Mao újra áldozatul eshet a katonai fegyelemnek, ugyanúgy, mint a 192-es magaslaton, ahol Meserve parancsait csakis őrmesteri rangja szentesítette. „A kiképzés alatt beleijesztik az embert ebbe a fegyelembe” — mondta Eriksson. „Engedelmeskedj a föiöttesednek, kövesd a szolgálati utat, vagy sötétzárkába kerülsz.” És még valami fokozta csüggedését: nem tudta meggyőzni magát arról, hogy Vorstot tekintse a főbűnösnek, minden aljasság forrásának. „Csak úgy látszott, mintha ő fuserálta volna el az egészet, de tudtam, hogy neki is van fólöttese, és a fö- löttesének is van. Hát ilyen dolog a szolgálati út — az ember sose tudja, ki hibás, és mi miatt. Az ember ott nem felel a viselkedéséért. Ha nem lóg ki a sorból, ha nem akasztja meg a rendszert, azt csinál, amit akar.” Ennek a boldogtalan Időszaknak talán a legfájóbb felfedezése az volt, emlékezik Eriksson, hogy katonatársai sem lelkesedlek azért, amit Mao érdekében tenni igyekezett. Persze voltak néhányan, mint például Rowan, akik ugyanúgy gondolkoztak, mint ő, de a nagy többség éppen úgy látta az ügyet, mint a tisztek. Űjra és újra megtörtént, evés közben, vagy nyílt terepen, amikor pihenőt tar-r tóttal?, Hogv valaki azt mondta neki (amit Vorst), hogy nincs értelme egy szenvedést még több szenvedéssel tetézni azzal, hogy elítéljék Meserve- öt és társait, hiszen (Reilly is ezt mondta) a háborúnak az erőszak az anyanyelve, és természetes. hogy ezt nem mindig lehet fékezni. Eriksson folyton hallotta azt a jól ismert érvet is, hogy a Viet- kong tagjai is elragadtak lányokat, erőszakoskodtak, és kivégeztek lakosokat „Mondd csak, Sven, honnan tudod, hogy az a lány nem tartozott a Vietkonghoz?’’ — kérdezte tőle egy oklahomai lövész egyik este. amikor Eriksonnal lefekvéshez készülődtek körletükben. Napról napra úgy érezte, emlékezik Eriksson, mintha háborúba keveredett volna a háborúval, mintha bajkeverő volna, aki alá akarja ásni az életbenmara- dás pontosan kidolgozott, lét- fontosságú szabályzatát. Mikor visszatért a táborba a J92-es magaslatról, azt hitte, hogy csak egy szerencsétlen véletlen hozta össze osztaga pszichopatáival, de minél több katonatársa kelt az osztag védelmére, annál tarthatatlanabbnak tetszett ez a gondolata. „Ahogy hallgattam őket, az az érzésem támadt, hogy számtalan Meserve és Clark vesz körül” — mondta. „Mintha egy túlszervezett dzsungelbe kerültem volna” — csupa név, rang, és sorszám, alig valami más. • Bár lehangolta a szakasztábor légköre, folytatta Eriksson, azért találkozott elvétve a tisztességgel is. Időbe tellett, amíg erre rájött, és furcsa módon a tisztesség hatóerejéről annál inkább megbizonyosodott, minél többet töprengett Vorst „elsimító” ügykezelési módszerein. Ahogy százszor is végiggondolta az egészet, egyre inkább gyanút fogott, alighanem foghíjai vannak a százados magabiztos, látszólag megtámadhatat- lan álláspontjának. Ha nem volnának ezek a foghíjak, kérdezte magától Eriksson, akkor miért nem mondta neki mindjárt a százados, hogy hordja el magát? Miért volt fontos neki, hogy háromszor is megtárgyalja Mao halálát? Csak ezekkel a foghíjakkal magyarázható, hogy a századparancsnok ennyi buzgalmat tanúsított, hogy Eriksson biztonságba kerüljön. Mi másért oszlatta volna fel Vorst az osztagot, s hagyta csupán Ma- nuelt „lőtávolon belül” Eriks- sonhoz? És csakis ezért ajánlhatta fel neki, hogy elhelyezi a századtól. Üzletszaga volt a dolognak, de miért kell egy századosnak ahhoz folyamodnia, hogy alkudozzék valakivel, aki a ranglétra legalján áll? Miért igyekezett annyira elpalástolni egy ismeretlen parasztlány halálát, ha nem azért, mert rájött, hogy a tisztesség erőivel is számolnia kell? Ahogy így tépelődött, emlékezik Eriksson, kialakult a fejében egy stratégia. „Hogy mennyit tehetek Maóért, az csupán attól függött, találok-e valakit, akinek a rangja és a tisztessége is megvan ahhoz, hogy segíteni tudjon” — mondta. „Ha nem találok senkit. akkor megrekedtem a szolgálati út csapdájában.” (Folytatjuk) Ä vizsgálóbíró szobája előtt egy többszörös gyilkos, Roger Sartet várja kihallgatását. Amikor Sartet-t beszólítják, a rendőrnek álcázott Aldo zsebébe csúsztat egy fűrészt. így Le Goff felügyelő hiába örül annak, hogy a bűnös nemsokára elnyeri méltó büntetését. Roger a fűrész segítségével felvágja a rabszállitó kocsi padlózatát és megszökik. így kezdődik — nem minden izgalom nélkül — Henri Verneuil filmje. Az indítás szinte mindent elárul. Szicília már-már közhelyszerűen a felfokozott indulatokat, a déli temperamentumot, a vérbosszút sugallja a nézőnek. A klán szó is közismerten hasonló, bár kegyetlenebb, embertelenebb tartalmat asz- szociál. ::.És ami a látványos, színes francia filmben történik, (repülőgép-eltérítés, Franciaországban, Amerikában, Itáliában játszódó cselekmény) a filmcímben eredendően meghatározottakhoz igazodik. így aztán a néző, aki ellátogat a moziba, nem csalódik. Ezúttal valóban azt kapja, amit a cím ismeretében elvár: mozgalmas bűnügyi históriát, ismert, sőt, világhírű sztárokkal, hiszen a kulcsszerepeket olyan közkedvelt színészek alakítják, mint a 85. szerepében újra bizonyító Jean Gabin (Vittorio Manelese), Alain Delon (Roger Sáriét), Sidney Chaplin (Jack), Lino Ventura (Le Goff felügyelő) és Irina De- mick (Jeanne). A rendező betartja az efféle filmek jól bevált szabályait. Jól adagolja az izgalmat, nem lépi túl a bevett szokások által megszabott korlátokat. Ezért nem több és nem kevesebb ez a film a sikerre joggal aspiráló látványos kalandfilmek bármelyikénél. A szövevényes cselekményt egyenes szálú vezérfonal teszi könnyen áttekinthetővé. A színészek ezúttal köny- nyű feladatot kaptak. Játékukon érezhető is, hogy könnyed kirándulásnak, pihenésnek szánt hét végi kiruccanáson vesznek részt, ez azonban nem válik zavaróvá. Igazat kell adnunk a Variety kritikusának, aki a lap 1969. december 10-i számában ezt írja: „A film biztos siker Európában... A technikai megoldások, trükk- hatások gondosságról és jelentős ráfordításról tanúskodnak. Egy kicsit ismerős, de lényegében látványos film, a legtöbb helyen sikerre számíthat.” Henri Decae felvétele! és Ennio Morricone zenéje segítik a film meséjét. Az előbbi illusztratív ereje, az utóbbi mértéktartó aláfestő funkciója révén dicsérhető. n. t. 4 NÓGRÁD - 1971. június 22., kedd
