Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-22 / 145. szám

Háborús büntetlek indokinában Tíz hónap alatt ezerkilencszáz bombázás Az Egyesült Államok Indo­kínában elkövetett háborús bűntetteit kivizsgáló nemzet­közi bizottság második ülés­szaka — amely vasárnap tar­totta megnyitó ülését — hét­tőn reggel a norvég főváros Samfunnssalen nevű impozáns épületében folytatta munká­ját. A délelőtti ülésen három in­dokínai ország — a VDK, a Dél-vietnami Köztársaság és Laosz — küldöttségvezetői tar­tottak beszámolót. Pham Van Bach, a VDK küldöttségének vezetője, a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság Legfelső Bíróságának el­nöke az amerikai agresszorok- nak a háború „vietnamizálá- sa" és a „pacifikálás” ürügyén elkövetett gaztetteit ismertet­te. Részletes adatokat közölt az amerikai légierőnek a VDK elleni támadó akcióiról. Az agresszorok 1970 júliusától 1971 április végéig, vagyis miijdössze tíz hónap alatt több mint 13 000 kémrepülést és mintegy 1900 bombatámadást hajtottak végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság te­rülete ellen. Nguyen Van Tien, a Dél­vietnami Köztársaság küldött­ségének vezetője, a DNFF KB tagja beszédében hangoztatta: — A Nixon-kormányzat a hivatalba lépése óta eltelt húsz hónap alatt még inkább fokozta a felmérhetetlen pusz­tításokat okozó bombázásokat. Az agresszorok egyedül 1970- ben százhuszonötezer vietna­mit gyilkoltak, illetve sebesí- tettek meg, akiknek egyharma- da 13 évednél fiatalabb gye­rek volt. Az amerikai csapa­tok 19Ö9. elejétől 1970. augusz­tusáig 2,10 millió tonna bom­bát és 2,30 millió tonna lö­vedéket használtak fel az indokínai népek elleni hábo­rúban. Singkapo tábornok, a laoszi küldöttség vezetője, a Laoszi Hazafias Front Pártja Köz­ponti Bizottságának tagja az amerikai agresszorok és cin­kosaik Laosz ellen immáron 17 éve folytatott támadó ak­ciói és a csúfos kudarccal végződött laoszi invázió rész­leteit ismertette. Ezredik Föld körüli fordu­latát tette meg vasárnap — magyar idő szerint — 12.30 órakor a Szaljut szovjet tu­dományos űrállomás, s az utolsó 203 fordulat alatt már fedélzetén tartózkodott a há­rom főnyi személyzet. Georgij Dobrovolszkij, Vla- gyiszlav Volkov és Viktor Pa- cajev űrhajósok vasárnap — a programnak megfelelően — pihenőnapot tartottak. A Szaljuton különben meg­A hétfő délelőtti ülés utol­só szónoka dr. Le The Trung orvosszakértő, a VDK-küldött- ség tagja volt, aki filmek és dokumentumok segítségével ismertette a polgári lakosság ellen bevetett különböző ame­rikai fegyvereket és hadianya­gokat. Az Egyesült Államok Indo­kínában elkövetett háborús bűntetteit kivizsgáló nemzet­közi bizottság második ülés­szakának munkáját nagy fi­gyelemmel kíséri a nemzet­közi és norvég sajtó, a rádió és a televízió. A különböző országok hírközlő szerveinek több mint harminc tudósító­ja számol be rendszeresen a nemzetközi bizottság oslói ülésszakáról. (MTI) kezdődött a harmadik munka­hét. Hétfőn folytatták a csilla­gászati megfigyeléseket a Szal­juton elhelyezett Orion aszt­rofizikai ooszervatórium se­gítségével. Miután elvégezték az űrállomás tájolásához szük­séges műveleteket, az Oriont ráállítottak a Kígyó-csillagkép egyik csillagára. Ezt követően elvégezték az asztrofizikai obszervatórium programjában szereplő kísér­leteket. Viktor Pacejev kuta­tómérnök egyidejűleg két te­leszkóp munkáját irányította. Mindkét teleszkópot az Alfa* Lira csillagra irányította, az­zal a céllal, hogy egyidejűleg két teleszkópon kapjanak spektrogramot a csillag ibo­lyántúli kisugárzásáról. A kí­sérlet sikeresen ment végbe. Az űrállomás rendszerei sza­bályszerűen működnek, az űr­hajósok közérzete jó. (MTI) U Thant megbetegedett Az ENSZ képviselője hét­főn bejelentette: U Thant szombaton ágynak dőlt és or­vosai teljes pihenést taná­csoltak neki. Hétfőn alapos orvosi vizsgálatnak vetették alá a főtitkárt, aki ezek után lemondta a tervezett látogatá­sait a Szovjetunióban, Mongó­liában és Lengyelországban. U Thantnak ma kellett volna eh utaznia. (MTI) A szovjet r.ép június 22-én — a Szovjetuní elleni fa­siszta támadás napján — em­lékezik meg a hitleri Német­ország és szövetségesei ellen vívott Nagy Honvédő Háború harmincadik évfordulójáról. Bár a második világháború óta teljesen új nemzedék nőtt fel és foglalta el helyét az életben, a haladó emberiség azonban nem feledkezett meg arról, hogy a negyvenes évek elején szinte a katasztrófa szélén állt. A német fasiszták nem tit­kolták, nogy nemcsak egész népek leigázására törekedtek, hanem egyes népeket ki akar­tak irtani. A Hitler-ellenes koalíció, élén a Szovjetunióval, amely magára vállalta a főcsapást ebben a korszakalkotó harc­ban, számos ország haladó erőit egyesítette az önvéde­lemre. A második világháború tör­ténelme arról tanúskodik, hogy ha a Szovjetunió és had­serege nem tudta volna visz- szaverni a szövetségesei és szinte az egész Nyugat- és Közép-Euiópa gazdasága által támogatott nácik hitszegő és váratlan támadását, ha nem tudta voina megszervezni a történelmi ellentámadást Moszkvától és Sztálingrádtól Berlinig, Európa, sőt az egész világ a visszafejlődés, a bar­barizmus martalékává lett volna. A Szovjetunió mér jóval a hitleri támadás előtt jól látta, hogy a világ népeit a fasiz­Nem sodródott, sőt...! Duzzad, dagad az a politikai botrány, amit az USA egyik legtekintélyesebb lapja, a New York Times robbantott ki, amikor közölni kezdte a Pentagon titkos Vietnam-dokumen- tumait A kórusba időközben bekapcsolódott a Washington Post is, és cenzúra ide, betiltó végzés oda, égyre több rész­letet ismer meg a világ azokból a zárt ajtók mögött titokban összefabrikált véres tervekből, amiket az amerikai politikai v ezetés, a szocialista Vietnam megsemmisítésére dolgozott ki. Hogy az amerikai népet éveken keresztül rútúl becsap­ták és igyekeztek félrevezetni a világközvéleményt is, az már az eddig megismert információkból is letagadhatatlanul kiviláglik. Még mindig van azonban egy momentum, ame­lyik továbbra is alkalmat nyújt a ködösítésre, a megtévesz­tésre. Washingtoni szóvivők most azt hajtogatják: a Viet- nam-dokumentumok léte kétségtelen, kidolgozásukra azon­ban azért került sor, mert a dél-vietnami probléma megol­dását, magyarán: a népi erők térdre kényszerítését, ennél­fogva az indokínai térség nyugalmát veszélyeztette a VDK. Vagyis — washingtoni okoskodás szerint — az Egyesült Ál­lamok voltaképpen belesodródott ebbe a háborúba. Amit mondanak szépen hangzik, csak éppen hihetetlen. Á hadüzenet nélküli hadviselést, a Vietnami Demokratikus Köztársaság tömeges terrorbombázását ugyanis az amerikai fél kezdeményezte, és folytatja ma is. Ugyanakkor időköz­ben a háborút az Egyesült Államok kiterjesztette Kambod­zsára és Laoszra is. Nixon elnök, választási esélyeinek nö­velése érdekében ugyan kezdeményezett egy úgynevezett viétnamizálási politikát, ez azonban már születése pillanatá­ban elvetélt próbálkozás volt — még az elnök se vette ko­molyan. Ha tehát az amerikai csapatok továbbra is marad­nak Indokínában, minden alapot nélkülöz a belesedródásról felállított teória, s újra bebizonyosodik, hogy az USA agresz- szor, s azért robbantott ki népirtó háborút Indokínában, hogy hogy valóra váltsa hódító törekvéseit. Bolíviában lépnek egyet? Két érdekes hír érkezett a távoli Bolíviából, amelyek amellett, hogy némi előrelépésről tanúskodnak, egyben La- tin-Amerika mind jellemzőbb közhangulatát is tükrözik. Az egyik szerint Torrez tábornok kormányának kifejezett parancsára az amerikai katonai misszió megkezdte a La Paz melletti légi támaszpont kiürítését. A másik közlemény arról számol be, hogy a Bolíviai Munkásközpont elnevezésű szervezet a forradalom kibontakoztatásának szavatolása ér­dekében és a jobboldali csoportosulások tevékenységének megakadályozására saját hadsereget szervez. A Chilével és Peruval egyaránt határos Bolívia nemzeti fejlődése és önálló politikájának megteremtése szempontjá­ból mindkét híradás lényeges. A légi támaszpont felszámolá­sa tényszerűen deklarálja, hogy a különben több kérdésben bizonyos határozatlanságot tanúsító Torrez-kormány az Egye­sült Államok politikai befolyásától történő szabadulás érde­kében hajlandó a cselekvésre, és ez az ország további hala­dásának egyik feltétele. A Bolíviai Munkásközpont által megszervezésre kerülő milícia politikai irányításának vonala még további tisztázás­ra vár. Az azonban, hogy szervezetten akarnak fellépni a jobboldal ellen, már önmagában is komoly tényező. Torrez tábornok eddig már két zendülést hiúsított meg a bolíviai 'olgozók segítségével. Az ő szavuk és az 6 fegyverük biz- >síték lehet arra, hogy a nemzeti demokratikus úton elin- ult kormány pozíciói megszilárduljanak, s valamilyen chilei Untára még előrébb léphessen Bolívia. Sz. I. 2 NÓGRÁD - 1971. június 22.. kedd - | Harmadik munkahét a Szaljuton Csehszlovák küldöttség érkezett hazánkba A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására Miroslav ZavaUil főtitkár vezeté­sével Budapestre érkezett a Csehszlovák Nemzeti Front delegációja Szovjet békefelliivás Agresszív A Szovjet, Békebizottság és a Szovjet Háborús Veteránok Szövetsége felhívást intézett az összes nemzetközi és or­szágos békeharcos szerveze­tekhez, a háborús veteránok­hoz, a volt ellenállási harco­sokhoz, a fasiszta, börtönök és koncentrációs táborok volt foglyaihoz, abból az alka­lomból, hogy a hitleri Né­metország 30 évvel ezelőtt támadta meg hitszegően a Szovjetuniót. A szovjet --íi'ép' ’megállí­totta az ellenséges csapató-' kát, győzelmet aratott a há­borúban és segített abban, hogy számos ország és nép lerázza a fasiszta rabságot — állapítja meg a felhívás. — Mélyen tiszteljük azt a harcot, amelyet szövetségese­ink hadseregei, a partizánok és az ellenállási harcosok, a hitleri börtönök és koncent­rációs táborok foglyai vívtak a közös ellenség ellen. Em­léküket ugyanúgy megőriz­zük, mint a háborúban el­esett saját fiaink és leánya­ink emlékét — hangzik a felhívás. Felmerül azonban a kér­dés, hogy mindent megtet- tünk-e az újabb háború ki­robbanásának megakadályo­zására? Távolról sem történt meg minden ennek érdekében — állapítja meg a felhívás, s felsorolja a világ válsággó­cait, kiemelve az amerikai, és az Izraeli agressziót.. ... Európában a NATO min­den módon akadályozza a kollektív biztonság szavatos­ságának megvalósulását — hangzik a felhívás a továb­biakban. — A Szovjetunió elleni né­met fasiszta támadás 30. év­fordulóján felhívjuk az ösz- szes békeharcost, hogy hatá­rozott akcióival tegyen meg mindent a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdítá­sa érdekében, az új világhá­ború megakadályozásáért — fejeződik be a felhívás. (TASZSZ) megegyezés A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság Külügymi­nisztériuma vasárnap nyilat­kozatban foglalt állást a jú­nius 17-én aláírt amerikai-- japán szerződéssel kapcsolat­ban. A megállapodás szerint az Egyesült Államok jövőre visszaszolgáltatja Okinawa szigetét Japánnak. A nyilatkozat megállapítja; hogy a megegyezés az ameri­kai imperializmus agresszió« és háborús politikájának to­vábbi fokozását jelenti Ázsiá­ban. A megállapodás egyúttal azt a célt szolgálja, hogy az agresszióba belevonja a japán militarista erőket is. A nyilatkozat határozottan elítéli a június 17-i szerződést. (MTI) Harminc évvel a támadás után mus fenyegeti. A szovjet kom­munisták a kongresszusokon és a sajtóban az egész világ előtt leleplezték a példa nél­küli háborús rablásokra kész hitleri rendszer való arculatát. 1933-tól a Szovjetunió több­ször is megkísérelte, hogy meggyőzze a nyugat-európai államokat: célszerű lenne egy olyan kollektív biztonsági rendszer megteremtése, amely garantálná az európai határok sérthetetlenségét. Nyugati ve­zető imperialista köröknek azonban más elképzeléseik voltak. A szégyenletes müncheni egyezmény, amelyet Francia- ország, Anglia, Olaszország és Németország írt alá 1938. szeptember 29-én, szabad ke­zet adott Németországnak és Csehszlovákia, valamint az európai béka halálos ítéletét jelentette. A nyugati hatal­mak ezzel azt akarták elérni, hogy Németország támadja meg a Szovjetuniót, maguk pedig kívül maradnának az egész küzdelmen, hogy azután mindkét félnek ők diktálhas­sák a békefeltételeket. A szovjet kormány a mün­cheni összeesküvéstől egészen a háború kitöréséig folytatta erőfeszítéseit és mindent elkö­vetett, hogy rávegye Angliát és Franciaországot a Szovjet­unióval való kölcsönös kato­nai segélynyújtás szerződésének aláírására. Ez a szerződés ga­rantálta volna a kelet-európai részvevők, így Lengyelország biztonságát is. De minden erőfeszítés hiábavalónak bi­zonyult. Ha a nyugati hatal­mak egyetértettek volna a harmincas években felvetett szovjet javaslatokkal, el lehe­tett volna kerülni a második világháború minden szörnyű­ségét. A Szovjetunió a győzelem érdekében többet áldozott mint a második világháború minden más részvevője. Húsz­millió embert vesztett, ennek majdnem a fele polgári áldo­zat és elpusztult hadifogoly volt. Miután Európában rövid Idő alatt két világháború tört ki, a Szovjetunió rendkívül fon­tos és halaszthatatlan feladat­nak tekinti a hatékony kol­lektív biztonsági rendszer megteremtését Európában. A szovjet kormány minden ere­jét az európai feszültség eny­hítésére és a leszerelés kérdé­seire fordítja. Az SZKP XXIV. kongresz- szusa előterjesztette és java­solta az azóta már Ismert hat­pontos békerrogramot. A ja­vaslatok egyike, mint tudjuk, az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére vonatkoznak. E javaslat meg­valósítása jelentősen enyhíte­né az európai feszültséget, s megteremtené a feltételeket a tartós európai békéhez. A XXIV. pártkongresszus megis­mételte az európai biztonsági értekezlet összehívásának ja­vaslatát. Az európai országok többsé­ge, köztük NATO-országok is, nagy érdeklődést mutattak e javaslatok iránt. Kijelentet­ték, hogy hajlandók tanács­kozni ezekről a kérdésekről. A lisszaboni NATO-tanácsko- zás azonban nem adott hatá­rozott választ e javaslatokra. Leonyid Brezsnyev a válasz­tók előtt mondott legutóbbi beszédében kijelentette: a Szovjetunió sohasem tartotta ideális helyzetnek, hogy a nagyhatalmak flottái hosszú időn át cirkáljanak a hazai partoktól több ezer mérföldre, s ezért kész rendezni ezt a problémát is. A szovjet békejavaslatok jegyzéke tehát újabb javaslat­tal bővült egy olyan égető probléma vonatkozásában, amelyet a Szovjetunió kész békés szellemben megvitatni. A Szovjetuniót a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésé­ben az vezeti, hogy nem elég ismerni a második világhábo­rú tényeit és a nukleáris ve­szély lehetőségeit, hanem le kell vonni a helyes következ­tetéseket a történelem kö­nyörtelen leckéinek józan ta­nulmányozása alapján.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents