Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-19 / 143. szám
PéeskB kontra Senlrum? Nyertes: a vásárló Megyénk iparcikk-kereskedelmi forgalmának mintegy negyed részét a két nagy salgótarjáni áruház: a Centrum, és a Nógrád megyei Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat kezelésében levő Pécskő Áruház bonyolítja le. Mivel a két épület egymástól néhány méterre, szinte egymással szemben helyezkedik el, óhatatlanul is felmerül a gondolat: jelentenek-e egymás számára konkurenciát, és ha igen, hogyan próbálják megnyerni, magukhoz csábítani a vásárlókat? Egyik áruház helyzetét sem könnyíti, hogy vonzáskörzetük nagyjából ugyanarra a területre, a megyeszékhelyre és a tarjáni iparmedencére terjed ki. Szórványosan azonban ennél jóval messzebbről is utaznak ide vásárlók egy-egy másutt beszerezhetetlen áru miatt. A „slágert” jelenleg a nyári szezoncikkek képezik — nézzük, mit, hogyan tudnak nyújtani ezekből. A.r£ élvonalban Burgonya, szamóca, szarvasmarha A nyárra való tekintettel a Centrumban kempingcikk-elárusító hely létesült az emeleti feljáró mellett — gazdagon el van látva áruval. A fürdőruhákat az emeleten árulják. Okulva a tavalyi szezon késedelmes árubeszerzéséből, s abból, hogy a keresletet így jó darabig nem tudták kielégíteni, a Centrumban most idejében, már áprilisban mintegy hatezer fürdőruhát, s szép számú úszót, napozót szereztek be. A korán beköszöntő nyár igazolta őket; importfürdőruhából még' egy négyszáz darabos utórendelést is fel kellett adni. A megnövekedett érdeklődés a nyári ruhaneműk iránt azt is kimutatja: milyen cikkekkel van gyengén ellátva az áruház. Elsősorban férfi felső kötöttáruból nincs elég; különösen a terytál fiú- és férfiingpulóverek hiányoznak. Nem folyamatos az ellátottság a női olcsóbb kartonruhából sem, mint ahogy kifogvott a Kmetti Sándor, az ipolyve- cei Alkotmány Termelőszövetkezet főagronómusa a határból érkezett. A burgonyaföldön tartottak szemlét és a látottakkal egészen elégedett. A 130 hold burgonya egyenletesen, szépen fejlődik, jó termést ígér. Ezt két okból is fontosnak tartotta elmondani Kmetti Sándor. Egyrészt azért, mert a szövetkezet egyike a vetőburgonyát termesztő, jó hírű nógrádi gazdaságoknak. Tavaly rekordtermést, 117 mázsát takarítottak be holdanként. Az idén szerényebb hozamokat terveztek, de így is 2 300 000 forintot várnak a burgonyából A pénzt nemcsak várják a szövetkezetben, hanem sok mindent tettek azért, hogy a milliók megtalálják a közös kasszát. — A talaj művelés, a vetés rendben megtörtént. Próbálkozunk azzal is, hogy vegyszerrel gyomtaianít.iuk a burgonyaföldeket. Évek óta tervezzük a burgonyaterrnesztés gépesítését, de alig-alig jutottunk előbbre a tervezgetésnél, — magyarázta a íőagronómus. — Vettünk ugyan ültetőgépet, de előttünk már egy másik tsz használta. Az új burgonyakombájn most dolgozik majd első alkalommal. Sokat várunk tőle. de kellene még legalább két gép, hogy a betakarítás gondját egészen levegyük az asszonyok válláról. .. A termelőszövetkezet szakemberei igyekszenek okosan, jól élni a természettől kapott kedvező adottságokkal. A termékeny földek, az Ipoly menti rétek, legelők évek óta intenzív gazdálkodásra serkentik a szövetkezetieket. Ez természetesen nem ment és most sem megy gondok nélkül. Ipolyvecén munkaigényes, de jól jövedelmező növényeket, burgonyát és szamócát termelnek, szarvasmarhát tenyésztenek. A szövetkezeti tagok ereje és száma viszont egyre apad. Ezzel a folyamattal nem tart lépést a gépesítés. A főagronómus méltán dohogott: hiába tartalékolják a pénzt gépekre, nem találnak kedvükre valót A szamóca, a hagyományos fajta, a Madame Mout is jó termést hozott. A határ tele van emberekkel, javában tart a szamócaszüret. Nemcsak a tagok, Kmetti Sándor, a fő- agronomus is elégedett az eredményekkel. — Nem egészen hárommillió forintot terveztünk a szamócából, és ahogy számoltuk, két és fél milliónál tartunk. .. Meglesz a tervünk, ha minden jól megy, talán annál több is — mondta. A gyümölcsöt exportra szállítják. Kedvelik és jól fizetnek érte a csehszlovák, a német vásárlók, az elmúlt hetekben 15—lő vagon szamócát vittek el a szövetkezetből. A szüret azonban még tart. Hogy a jövő gazdagabb legyen a mostaninál, új, termékenyebb, a betegségeknek inkább ellenálló fajták meghonosításával kísérletezik a főagronómus. Kiderült az is, a szarvaskészlet a bébi- és gyerek frottíringekből, -trikókból is. A Centrum Áruház — központjának „monopolhelyzete” miatt — egyenesen az ipartól tudja beszerezni egyes áruit, melyeknek árát is ő állapítja meg. Egy jellemző adat: a Centrum Áruházak tavalyi árindexe 3,4 százalékkal volt alacsonyabb az országos átlagnál. A monopolcikkek ellenére azonban az áruház kereskedelmi programja a szolid árakkal rendelkező tömegcikkek forgalomba hozatalára irányul — magyarul: a lakosság széles rétegei igényeinek a kielégítésére. A kon- kurrencia — jelen esetben a Pécskőé — arra késztet, hogy mindig valami új akciót, kereskedelmi reklámfogást kezdeményezzenek. Ilyen például a „Centrum-hétfő”. Bizonyos cikket, vagy cikkcsoportot minden hétfőn 20 százalékkal olcsóbban adnak az áruházban. Ez csak az idén 280 ezer forint engedményt jelenmarha-íenyésztés épp úgy, mint tavaly, kétmillió forinttal növeli a közös gazdaság bevételét. Kmetti Sándor azonban mégsem nyugodt. — Hozhatna többet is a szarvasmarha-tenyésztés. Az adottságaink, a megfelelő istálló, rétek, legelők megvannak hozzá — magyarázta. — Nincs azonban elég állattenyésztőnk. — A gépesítés? — Mindössze a fejőgép jelenti a gépesített munkát nálunk. .. Pedig az istállónk nemrégen épült — jegyezte meg a főagronómus. Mindezek ellenére, az értékesített hízott állatok száma növekszik a szövetkezetben. Erőfeszítéseket tesznek a tejtermelés emelésére is. A múlt esztendőt líiváió eredménnyel zárta a 2200 holdon gazdálkodó ipolyvecei termelőszövetkezet. Termelési értékük 16 millió forint volt Gyarapodott a közös vagyon, a pénztartalék is. A szövetkezeti tagok a nehéz esztendő ellenére sem jártak rosszul. A gazdaságban 122 forintot ért minden tízórás munkanap. Az eredményeket az idén sem szeretnék alább adni, hiszen a tavalyi esztendő Kmetti Sándort és a szövetkezetei is kötelezi ipolyvecei Alkotmány Tsz tavaly a második helyen végzett a Palóctáj Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazdaságok versenyében. Eredményes munkájáért kitüntetést kapott Kmetti Sándor, a főagronómus is. Vincze Istvánná tett — nincs kimutatás azonban arról, hogy mennyivel emelkedett hétfői napokon a korábbiakhoz képest a Centrum Áruház forgalma. A Centrumban tett látogatás után rögtön szembetűnik, hogy a Pécskőben kempingcikkeknek — bár ezek a játékosztályon megfelelő választékban kaphatók — nincs külön árusító helye. Egyáltalán, egyelőre még hiányzik a sportosztály, s ez azt eredményezi, hogy a kempingholmiból az áruház a Centruménál gyengébb utánpótlással rendelkezik. Az is kapcsolódik valamiképpen a Centrumban látottakhoz, hogy itt bő a választék a férfi rövidujjú ingekben, garbókban; egy részüket árengedménnyel is adják. Szépen fogynak a férfi kötött felsőruházati cikkek — az osztályvezetőnő büszkén említi, hogy még az idény előtt fáradságot nem kímélve három nagykereskedelmi válla-, lattal is tárgyaltak beszerzésük ügyében. A turistákra való tekintettel megnyílt a nemzetközi ajándékosztály is; itt lengyel, cseh és bolgár nép- művészeti alkotások kaphatók. Az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnak nincs meg az a lehetősége, hogy egyenesen a nagyipartól szerezze be áruja egy részét, ezért más módon próbálja növelni választékát. A Pécskő például ötven nagykereskedelmi vállalattal áll közvetlen kapcsolatban — amint megjelenik egy-egy új áru, árucsoport, azonnal érdeklődik iránta. Ráadásul több ktsz-szel is kereskedik — ez is szélesíti árui skáláját. ■k A két áruházban tett látogatás után elmondható, hogy — bár a vezetés nem törekszik mindenáron erre — spontán specializálódás, a kereskedői módszerek sajátos fejlődése figyelhető meg. Mindegyik igyekszik kialakítani a neki legjobban megfelelő áruprofilt, s az ezzel együtt járó reklámtevékenységet. S így az az érdekes helyzet áll elő, hogy a keresett szezoncikkeknél az áruházak többnyire elkerülik az egymással való konkurrenciát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Salgótarjánban vásárlóknak nem jut elegendő, vagy megfelelő minőségű nyári szezoncikk — ha az egyikben nem is, a másik áruházban biztosan kielégíthetik igényeiket. B. L. Telt van az ipolyvecei halár emberekkel. Szorgos kezek szedik a szamócát, s gépkocsik szállítják rendeltetési helyére. Közel van Parasapuszta, ahol a csehszlovák vásárlók átveszik az Ízletes gyümölcsöt Nógrád ásványi kincseiért IVlWfl íl ásványi kincseként már több mint száz éve ilUgiau általában csak a szenet emlegetik. Pedig van más is. A Magyar Állami Földtani Intézet északmagyarországi területi szolgálata nem. véletlenül Salgótarjánban kapott székhelyet. Igaz, nem régi ez a szolgálat, mindössze másfél éve működik Kéri János geológus mérnök vezetésével. Munkatársai között még két technikus van és rövidesen egy új, végzős geológus mérnök kerül erre a munkahelyre. Az országban egyébként, rajtuk kívül még csak egy másik szolgálat tevékenykedik, Déi-Dunán- túlon. Amikor megkezdte működését a már említett geológiai szolgálat, a sokoldalú feladatok között sürgősségi sorrendet állítottak fel, figyelembe véve a területi igényeket. Mi lehetett más, mint elsősorban a fellelhető építőipari alapanyagok kutatása, ezenkívül természetesen központilag biztosítani a már meglévő bányák földtani segítését. A geológiai szolgálat most már eljutott addig, hogy az Országos Magyar Bányászati-Kohászati Egyesület klub- délutánján beszámoljon eddig végzett tevékenységéről. Kéri János, a szolgálat vezetője készült fel, hogy az eddigi munkájukat összegezze. Nem is annyira a tudományos, a szakemberek számára is érdekes momentumokkal kívánok foglalkozni az elkövetkezendőkben, hanem inkább azzal; mit találtak? Milyen terveik vannak? Ezekre a kérdésekre kaptuk a következő választ a teljesség igénye nélkül: — Az idén a Központi Földtani Hivatal kutatási hitelkeretéből elvégezzük a szupataki tsz mészkőbányájának teljes átkutatását.. Az állam 250 ezer forintot fordít erre a célra. A napokban már a fúrásokat is megkezdjük — mondta Kéri János, majd így folytatta: — Természetes a kutatással együtt elvégezzük az anyagelemző vizsgálatokat is, majd a készletszámítást és a minősítést is még az idén befejezzük. Az itt található mészkő, becslés szerint, képes lesz fedezni Nógrád megye egész talajjavító mészkőporigényét. Az itt lelhető mészkő egy része, véleményünk szerint, alkalmas lesz fehércement előállítására, amit viszont a közeli Selypen gyártanak. Eddig ezt a terméket nagy távolságról hozott anyagból készítették. A jelenleg kutatásra kerülő terület mintegy másfél millió tonna mészkőre szól, azonban ennél jóval nagyobb meny- nyiséget takarnak a hegyek. Ugyancsak központi keretből, mintegy 120 ezer forint értékben segítjük a termelőszövetkezetek kavics- és homokbányáinak készletszámítását, minősítését. A kutatásokat mi irányítjuk és az anyagvizsgálatokat is elvégezzük. Mi szerepel ebben a programban? A berceli kavics, a kazári termelőszövetkezet mátraszelei homokbányája és, mivel területünk Nógrád, Heves és Borsod megyére terjed lei, így a gyöngyösi homok, a felsőtárkányi kohászati adalékanyagot jelentő dolomit is a tervünkben szerepel. Sajnos, tapasztalatunk, és a felderítő kutatások igazolása szerint is ma még sok olyan homok- és kavicsbánya van Nógrád megyében, amelyeknek nincs különösebb értékük. Agyagtartalmuknál fogva rossz minőségűek. Ezzel szemben viszont vannak olyan területek, amelyekre nagyobb figyelmet kell a jövőben fordítani. Hogy csak egyet említsek; az úgynevezet Ipoly-terasz kavicsa, ami Ipolyszög- től Ipolytarnócig terjed és még megkutattatlan. Az őrhalmi termelőszövetkezetnek van ebben a rétegben egy kavicsbányája & a balassagyarmati tsz-nek működik Ipolyszögön egy bányája, amelyek, véleményünk szerint, tipikus példái a rablógazdálkodásnak. Miért mondom ezt? Mert jelenleg a 8 méter átlagvastagságú kavicsból általában csak két, két és fél méter vastagságút termelnek ki. Az így keletkezett üregbe pedig visszatöltik a takaró réteget, a meddő anyagot, ezzel a még alatta lévő készletet feltárásra alkalmatlanná teszik Célszerűbb lenne természetesen megfelelő kutatás után a 30—40 centiméter, úgynevezett lösz talaj, tehát takaróréteg leszedésével a helyenként települő jó minőségű folyami homok kitermelésével, illetve a folyami kavics felszínre hozásával a teljes réteget értékesíteni. Feltételezzük, hogy a megye építkezéseihez szükséges homok- és kavicsanyagot innen teljes egészében, tehát rövid távon biztosítani lehetne. Egyébként sem állunk ezekből az anyagokból olyan jól, hogy pocsékoljunk. Csak megjegyezni kívánom, hogy a jövőben egy bizonyos mértékig az ásványvagyon védelme is hozzánk tartozik. A karancslapujtői tsz kőbányája út-, vasútépítéshez alkalmas andezitet termel. Sajnos, ennek a bányának a területe sincs megkutatva. Tervünk van, hogy a kőbányákat, illetve az építőanyaglelőhelyeket helyezzük előtérbe a kutatásoknál. Igaz, a kő kutatása fúrással a legdrágább, éppen ezért egyelőre a megye három pontján próbálunk kutatásokat végezni, úgy, hogy gazdaságilag a kő szállítását 50 kilométeres határ közé szorítsuk. Ilyen kutatási terület Jobbágyi környéke, a Karancs-hegység és a Cserhátban Zsunypuszta környéke. A kutatási tervjavaslatunk kész, a kutatás a Központi Földtani Hivatal hitelkeretéből valósul meg nagy részben, természetesen az üzemeltetők hozzájárulásával. Igaz, hogy a kutatási költség egy tonnára vetítve még az 50 fillért sem éri el. Előnye az is, hogy biztonságot jelent a jövőre, a termelés tervezéséhez, gépesítéséhez. Ezek az ásványi anyagok értékes vagyonát képezik Nógrád megyének. Kutatásaink elsősorban a nagyüzemi szinten kitermelhető építőanyagokra vonatkozik. ÍVíloviní* területén van reménybeli bentonit terüle, tünk, amit felderítő szinten már megkutattunk. Ezt az ásványi anyagot adalékként a festékgyár- tástói a bor tisztításáig igen széles területen hasznosítják. Ez egy kicsit távlati téma. Természetes, a már említetteken kívül még vannak más területen is felderítő kutatások, de eredményekről talán majd inkább a siker után lehet beszélni. A szolgálat egyébként Borsodban öntödei homok. Hevesben más ásványi kincsek után kutat. Elsőrendű feladatunk, hogy az ipari-geológiai szolgálat által még le nem kötött területek földtani kutatását segítsük elő, ezenkívül geológiai térképezést, kutatást végezzünk. Csak Nógrád megye területén az idén mintegy 6 és fél. 7 millió forintot fordít a Központi Földtani Hivatal kutatómunkára. Ennek irányítása, elemzése, összegezése a mi feladatunk — mondotta Kéri János geológus mérnök. R. .1. NÓGRÁD — 1974. június 19„ szombat 3 /
