Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-17 / 141. szám

WfSár&ny Sorwlßa! essfi§iS5£­kel Demeter Hédi is. AJÁNLATUNK Ma, csütörtökön I8.25-től Hol jársz kiskatonám? címmel kapunk táncdalestműsort a Magyar Néphadsereg Tiszti­Ha román drámáról hallok, műveit, ez esetben Á csávái'- Házából, érdekesnek ígérkezik legelsőnek is Caragiale neve gót is időtállóvá — avatja a Képeslapok Algériából... ötlik eszembe, s mindjárt mel- klasszikus szintűvé Eítimiut. sorozat 3. része, 20 órától 11. létté Victor iái ti mi ue. Talán A békéscsabai társulat nem- epizódját láthatjuk a Minden nem véletlen asszociáció ez; Eftimiu a román drámairoda­lom már-már klasszikusnak számító alakja, merészen sza­tirikus, ironikus hangvétele is Caragialiéra emlékeztető, s még távolabb talán Csehovra, A kispolgári életvitel keser­nyésen mulatságos és nevetsé­ges fonákságai; a rangkórság, nagyravágyó«, hiúság, önzés, érdekhajhászás, képmutatás — ezek kedvelt céltáblái Ef­timiu irodalmának. Maróan savdús szatíra az, amibe alak­jait nyakig megmártóztatja, — kímélet nélkül mindazt, akit írói ítélkezése szerint elma­rasztal, de egyben szenvedé­lyesen keresi a züllött társa­dalmi rend ,,egy igaz embe­rét”, akit méltónak tart a köz- vádlói tisztre, emelkedett írói véleményének summázására. Ezek az összetevők jellemzik Á csavargó című vígjátékét is, melyet a békéscsabai Jókai Színház produkciójában ked­den este tűzött műsorára a csak a bővérű komédiázás le- kilométerkőnél.:. bolgár film te*®vlzí°;, , . , , hetőségeit érezte meg a darab- sorozatnak, s ugyancsak ma A történet a huszas eves kanj hanem a szatíra mélyebb kerül sor a Riporter kereste- egy roman kisvárosa kortes- tartalmi vonulatait is. Kitű- tik harmadik középdöntőjére, küzdelmei kereteben volta'kep- nyújtott Simon György, A nap műsorát a Telesport pen az adott társadalom min- szoboszlay Sándor, Körivé- közvetítése zárja le az ököli den szennyesét élénk teregeti. iyessy Zsolt, de jól szolgálta vívó Európa-bajnokságról, Bár a történet expozíciója a darab sikerét Agárdi Ilona, Madridból, meglehetősen valószerűtlen, a csermák Árpád és kissé talán (barna) vihar, amely végül is élénk kerekedik, hiteles keresztmet­szete a valóságnak — termé­szetesen a szatíra eszközeivel kiélezett és felfokozott valóság­nak. És Eftimiunak ez a tu­lajdonképpeni szándéka, a végletességig hevített és növelt valóság felmutatása, melyben a legapróbb jellempörsenések is kiütköznek, a társadalom rejtett pórusaiban megülepe­dett szenny is előárulkodik. Eftimiu írói erénye — s ez teszi a román drámairodalom jelentős személyiségévé , hogy pillanatra sem alkuszik az igazság bőrére; nem szépít és nem leplez el semmit, Ez a következetesség, tiszta erköl­csi, etikai magatartás teszi Tegnap este láthattuk a képernyőn a „Barbara New York­ban” cimű nyugatnémet filmet is, most abból idéz ké­pünk egy emlékezetes jelenetet Gondtalan két hét volt A Salgótarjam Kohászati Az első csoportban a két Üzemek gazdasági vezetősége fürdőhelyen mintegy 80 nyug' és szakszervezeti bizottsága az díjas dolgozó töltölt gondta' utóbbi években egyre szebben lan, kellemes két hetet. Haza' gondoskodik a nyugdíjas dől- térés után a nyugdíjasok tol A segíteni akarás, a mácsolták köszönetüket a vál- torodes számos formában , , , ... ,. . , , megnyilvánult. Ennek egyik a a gazdasági vezetesenek és példája az is, hogy ebben az szakszervezeti bizottságának, évben mind a zsóri, mind a hogy lehetőséget biztosított a berekfürdői vállalati üdülő- pihenésre A nvár folyamán ben ket-ket turnusban lehető- , .. ' ' , séget biztosítanak teljesen me® uJabb P0 nyugdíjas lato- díjmentesen a nyugdíjas dől- Sat majd el két bét időtar- gozók pihenésére. tamra Zsóri- és Berekfürdőre, Szerkessz velünk! A NÓGRÁDI ÜTTÖRÖK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA Találkozásom volt úttörőkkel Az egyik gyakorlati foglal- pet kaptak. Harsányi Editke szemükön észrevettem, hogy kozás órán díszes meghívókat arról szólt, hogy Csehszlová- ők is szeretnének még úttö- készítettünk a volt kiváló út- klában járt, jutalmul a jó ta- rők lenni. Hű, de melegem törőknek. nulásért. De szép lehetett ott! lett a „rics-racs rumliburn” Hát eljött a várva-várt Megmutatta a Kiváló Úttörő játéknál! De kár, hogy már nap! Nagy izgalommal díszí- jelvényét. Bárcsak nekem Is vége! Jó volt a kiváló úttö- tettük fel az osztályt. „Ide ilyen szép jelvényem lenne! rőkkel. Vajon engem is el- virágot hozz, rakjátok hely- Sok-sok mindent kérdeztünk hívnak majd egyszer a kis- re a székeket!” — hallatszott, és nagy figyelemmel hallgat,- dobosok? Végre megérkeztek a vendé- tűk a válaszokat. Később vi- Most őrsvezető-helyettes va- gek. Valamennyien eljöttek, dám versennyel szórakoztat- gyök. A testvérem őrsvezető. Figyelmesen hallgattuk, hogy tűk a vendégeket. Közben a igyekszem olyan jól dolgozni, mit mesélnek a régi időkről, katalinpusztai pajtásakkal is mint példaképeim'- a volt Magdi néni elmondta, hogy összebarátkoztunk, akik a jö- úttörők, régen ők vitték a székeket, vő évben velünk járnak isko- „ . , azon tanultak és csak annak lába. Végül jókedvűen, dalol- l.amucK Magdolna adtak vörös nyakkendőt, aki va körjátékokat játszottunk. A 4. osztályos tanuló jó tanuló volt. A többiek ké- vendégek is közénk álltak. A Szendehely Két kirándulás Krónika DÁNIEL IANS> INCIDENS a192-e$ HACASIATON 9. ján. Az őrmester azonban nem amikor sebesült kísérletként tudomást venni a történtek­rendelt el akciót a menekülők Maot pillantották meg, amint ről. Fölfelé kapaszkodva pa­ellen, mert figyelmét valami sebesen lefelé mászik, és el- rancsnokuk felé igyekeztek, egészen más vonta magára: a tűnik a sűrű növényzetben, aki háborítatlan nyugalommal távolból, még zajtalanul, négy Rafe így idézte fel a jelene- állt a kiugró sziklaképződ­orias helikopter miniatűrt tét: „Maserve meglátta, és így mény mellett, és a hadihelyze­alakja tűnt fel. Egy pillanatot szólt: »Ott megy.« Clark tét tekintette át. A helyzet sem vesztegetve az őrmester meg: »Az istenit, a rohadék! éleződött. A repülő erődök im­visszaküldte a dombtetőre Ma- Pedig többször Is beleszúr- már csakugyan a körzet fölé nuelt, hogy Eriksson és Rate tarn.« Meserve mindnyájunk- érkeztek, motorjuk viharos azonnal jöjjenek hozzá a lány- nak azt mondta, lőjünk rá, zajt támasztott, alacsonyan le­nyal. Tíz perc múlva újra nehogy elmeneküljön. Vala- begtek, legénységük az ellen­együtt voltak mindnyájan, ad- mennyiünknek megparancsol- séges katonák után kémlelt, digra megnőttek a helikopte- ta, hogy keressük a lányt.” Ideiglenes rejtekhelyükről ki­rek, már hallani is lehetett a Mind az öten tüzeltek, de űzetve a Vietkong-katonák el­motorok hangját. Rafe később Eriksson a maga fegyverét — szántan tovább hátráltak, és Á hadnagy jóháhagyta a ja- ezt vallotta: „Helikopterek vadászpuskához hasonló grá- lesből leadott lövésekkel igye­vaslatot, és közölte: a hegy kezdtek röpködni a fejünk fö- nátvetőjét — a völgy felé keztek visszariasztani táma­labánál működő másik ősz- lőtt, és mindenki nagyon ide- irányította, távol Maótól. Rafe dóikat, akik a patak mindkét tagnak parancsot ad, hogy g0« lett, hogy mit kezdjünk a kereken úgy nyilatkozott, hogy oldaláról nyomultak feléjük, mozdulatait hangolja össze lánnyal.” „Eriksson nem láthatta a Megérkeztek a könnyű tüzér­Meserve osztagának mozdula- Meserve még el sem tudta lányt”, de azt is, hogy „Eriks- ségi megfigyelő gépek, jelezve, taival, és két további osztagot dönteni, mi legyen a követke- son azt mondta: »0, nem«, hogy hamarosan a földi tüzér­küld a körzetbe. Meserve rá- ző lépés, amikor Clark megra- mintha megbánta volna, hogy ség is bekapcsolódik. A bíró­adásul arról is értesült, hogy gadta a lány karját, „öljük tüzelt.” Rafe kiengedett egy sági jegyzőkönyv szerint az ismét tüzérségi támogatást fog már meg, essünk túl rajta” — sorozatot M—16-osából, ami egyre jobban köréjük záródó kapni; Reilly közölte, hogy mondta, a bírósági jegyző- érthetetlen módon azzal a lármában Meserve ródióössze­rövidesen óriás helikopterek — könyv szerint. következménnyel járt, hogy köttetésbe lépett Reilly had­rakétakilövővel és gépíegyve- D„„r;t,„n _ fegyvere csütörtököt mondott, naggyal, mégpedig csak azért, rekkel felszerelve — érkeznek m”ndta Meserve és nvomban Viszont felhívta Clark figyel- hogy közölhesse: „egy Viet- a körzetbe. „Nagy erőbedob«*- ellenségre kezdett fiavelni- mét eßy közvetlen előttük el- kong harc közben elesett.” nak hangzott, különösen, ha B ik . 8 ik, helyezkedő bokorra, ahonnan Meserve hadbírósági tárgyalá­meggondoljuk, hogy milyen • küldte ma„„ Manuel levélzörgés hallatszott: „Nem sán Reilly, mint a védelem ta- kevés emberül álltunk szem- ,. n»f» w /hát» mnsütt tudtam, vietkongos bújkál-e núja, a keresztkérdésekre vé­ben” - emlékezik Eriksson. a felső peremre. ’ - val‘ Szólva így vallott: „Meserve Az ilyen bőkezű támogatós ^ lotta Rafe. A jo néhány me- őrmester felhívott, és a tflz­rendes körülmények között Rafe volt legközelebb Clak- térrel előbb járó Clark vissza- harc kellős közepén közölte, felvillanyozta volna az őr- hoz és Maóhoz — mindössze kiáltott Rafe-nek, hogy a lány hogy egy lány van menekülő­mestert, de Mao jelenléte va- néhány méter választotta el az. „Láttam, hogy felemeli hen felfelé a hegyoldalon lahogy mindent megzavart. Az őket —, ezért tulajdonított a fegyverét” — állította Rafe, utasítottam, hogy fogja el. Né- őrmester undorral pillantott a bíróság különleges fontossá- hozzátéve, hogy ezután elin- hány perc, talán két-három lányra, Erikssonnak és Rafe- got vallomásának, amelyben dúlt Clark felé. Clark előre- perc múlva visszahívott. és nek megparancsolta, hogy ma- leírta, hogy mi történt ezután, nvomult a bokor felé. M—16- közölte, hogy nem tudta el- radjanak mellette, maga pedig A tárgyaláson így nyilatkozott: osával tüzelt, és a zörgő le- fOErnj a lányt, le kellett lőnie Clarkkal és Manuellel óvato- „Ahol álltam, láttam, hogy vélzet azonnal elnémult, visszahívtam.' és megdicsér- san leereszkedett a szirtről, Clark karon ragadta a lányt, és „Akarod az aranyfogát?” — tem teljesítményéért, s a hogy a Vietkong-osztag után a közeli bozótba cipeli... Lát- kiáltott a vállán keresztül Ra- hírt továbbítottam a század- lopódzzanak. Harminc méterrel tarn, hogy Clark egyik kézé- fe-nak. aki. mint vallomása- parancsnokságra.” lejjebb egy különös formájú ben a vadászkése lapul.” E ban elmondta, akkor egy fél- ' sziklaképződményhez értek, másodpercekben hallatszott a méterre lehetett Clarktól, és Meserve jól harcolt azon a amelyen két kiugró perem is bokrok közül a szarvasbelezés megdöbbenve bámulta Maót. napon. Maotól megs zaba, iul- volt. A felsőn megállanodva hangja. Aztán hallottam, hogy „Mikor oda férkőztem a lány- van. minden figyelmét a har- felfedezték a kis Vietkong- a lány felsikolt, de nem túl hoz. láttam, hogy fejét rész- c* helyzetre összpontosíthatta különítményt, amint a bar- hangosan” — folytatta Rafe. hen elvitte a lövedék” — val- embereit a többi ^ osztaggal íangrendszer menedéke felé „Clark visszajött oda. ahol vol- i0tta. „Biztos, hogy halott együttműködve irányítottá, nyomult, ami körülbelül még tűnik. Meserve megkérdezte, volt.” jelzéseket adott a repülő ero­Máromszáz méterre lehetett, a végzett-e a lánnyal.” Alig dök bukórepüléseihez, immár •Burdoknak majdnem az al- mondta ki Clark az igent, Közvetlenül a gyilkosság semmi sem zavarta örömét után. emlékezik Eriksson, a hogy légi segítségre érdemesí- katonák látnivalóan — önvé Mikor rajmunkatervünket nóta dúdolgatása közben men- Gondoltunk egyet, s autóbusz­összeállítottuk, arra gondol- tünk Istvánon, Lászlón, Pisz- szál hazatértünk: mentsük, tunk, hogy négy év alatt jól kés-tetőn keresztül a nagy to- anu menthető, megismerjük az ország négy rony irányába, amely egyre Két szép túrában volt ré- különböző táját. Az Alföldön, élesebben rajzolódott ki élőt- szünk. Sokáig fogjuk emleget- a Balatonnál, a Duna-kanyar- tünk. Szerencsénk volt, autó- ni a kirándulást. Remélem, a ban és Aggtelek környékén versenyt is láthattunk. A ki- közös emlék újabb túrákra tett kirándulásaink jól sike- látótoronyból vizsgáltuk a tá- ösztönöz bennünket, rültek. Nem ismertük meg jat, amikor hatalmas zivatar Verebélyi Marianna, azonban szülőföldünk közvet- függönyt húzott a kilátás elé. len környékét, a Mátrát és a A szállóhoz szaladtunk, ahol a Gyöngyvirág őrs vezetője, Cserhátot, így került a tér- nekünk is jutott egy kis hely. Mátraverebéiy vünkbe egy-egy hollókői és galyatetőt túra is, Május 16-án kerékpárra pattantunk, s rajvezetőnkkel Kisbárkányon, Bedepuaztán Május 19-én Nógrádverőcé- A cséc.sei általános Iskola- keresztül Hollókőre kerekez- re kirándultunk az osztállyal sok úttörő-egyenruhában tünk. Vasárnap volt, igy al- Izgatottan vártuk az indulást, mentünk a pedagógusnapon kalmunk volt megismerni a Ott voltunk mindannyian, iskolába. A tanítás megkezdé- szép népviseletet, amely az Kék nyakkendő volt a nya- se előtt feldíszítettük a tan­idősebbeknél még mindig élő kunkban. Sz volt utolsó kis- termet, hogy ünnepélyesen valóság. A régi építkezési dobos-kirándulásunk. A vo- köszöntsük nevelőinket. A mód, a falumúzeum, a vár natban örömmel énekeltünk, köszöntés az első óra előtt nagyban emelte előttünk a 10 órakor érkeztünk meg zajlott le. Az ünnepeltek ne- palóc vidék gazdagságát. Han- Verőcére. Negyvenöt percet vében Takács László, Isko- gulatos nyársalás után Pász- gyalogoltunk a Dunáig. Mikor Iánk igazgatója köszönte meg tón keresztül tértünk haza. megláttuk, Így kiáltottunk fel: figyelmességünket, (Ruman Június 6-án ismét felkere- ..1“ a Duna jaj, de szép!” Anna, Csecse,) kedtünk, gyalogszerrel indul- Letelepedtünk a parton. Rog- Nagy kitüntetésnek éreztük, tunk Gályára A Vidróczki- tön nekiláttunk a főzésnek, hogy része \ ehettünk az V. Versenyeztünk a fiúkkal, ki országos úttörő-talalkozon. tudja jobban elkészíteni a Június 5-én érkeztünk a Ke- paprikáskrumplit. Mi voltunk leti pályaudvarra. Különbusz- az ügyesebbek. Néhányan pe- szál mentünk a bennünket cáztak, de nem fogtak mást, vendégül látó óbudai pajtá- csak bolnyelet. Ezután meg- sokhoz. Rossz idő fogadott néztük a nemzetközi tábort, bennünket, de estére elállt az Ott is maradtunk indulásig, eső, s a Margitszigetre láto- Nógrád vára alatt ezt a csa- gattunk Vasárnap izgatottan takiálíást mondtuk: — „Dirr gyülekeztünk a felvonulásra, bele, durr bele, rábele, bele, amely nagyon tetszett nekünk, hajrá, hajrá Nógrád megye!” Lassan közeledik a búcsúzás El is határoztuk, hogy legkö- napja, s mi is készülünk ha- zelebb Nógríd várához me- za. Mindig szívesen emléke­gyünk kirándulni. (Jancsó zünk vissza ezekre a napok- Ágnes és Pásztor Antónia, ra. (Obrecán Mária és Sejben Balassagyarmat, Dózsa György Irén, Nagybárkány. Küldték: úti Általános Iskola, 4. osztály, a budapesti úttörő.találkozó. Móra Ferenc raj.) ról.) Bemutatjuk Csányi Jánost Csányi János pajtás, a sikerült kirándulásról öt óra- balassagyarmati 123. sz. Dó- kor indultak haza. zsa György Úttörőcsapat paj- ..... „ tása legjobb levelezőink kö- ^gy hét alatt uttorőcsa­zé tartozik. Most — első Patunk három raja volt ki­ízben — az ő leveleiből ál- rándulni. Május 19-én a ne- lítottunk össze hírcsokrot. gyedikesek Nógradverőcén, 26-án a nyolcadikosok Ki­— A város minden isko­rályréten, 27-én az ötödiké­Si2“.k»zo“"l “SS: «*'. N*y domboknál vol. tarórszdKaszoK. A ndiaror , k 27-én délu)án a harma­seg minden evben elviszi a ’ , , , , i-S . * dikosok a varosba mentek legtöbb és legjobb munkát végző pajtásokat jutalomtá­sétálni. A pajtások nagyon a«-» ÄÄSU—“ “ “• rám esett a választás. A tá­borból Drávaszabolcsra men. Pár sort írok magamról. NÓGRÁD — 1971. június 17., csütörtök delemből nem is akartak tették. (Folytatjuk) tünk kirándulni. Az utolsó 13 éves vagyok, a balassa- napon gyakorlaton yettünk gyarmati Dózsa György úti részt, öt katona beöltözött Általános Iskola hetedik/A. határsértőnek, őket kellett el- osztályába járok. Az ötödik fognunk. Teljesítettük a fel- osztályban őrsvezető és az adatot. Az idén szakaszunk úttörő határőrszakasz pa- tagjai és tanáraink ismét rancsnoka vagyok. Félévkor engem küldenek táborba. kitűnő voltam. Szabad időm- — Hatodikosaink az elmúlt ben szeretek focizni és hor- napokban kiránduláson vet- gászni. Járok könyvtárba, tek részt. Először Hollókőre Szívesen olvasom a Pajtást mentek. Megnézték a falu- és a NÓGRÁD-ot. Esténként múzeumot. Utána Kelemen a tévét nézem. Ha jó filmet Ferenc népművész lakására játszanak a moziban, oda is látogattak el. Megtekintették elmegyek. Már két éve le- a várat is, majd a focipá- velezek egy szovjet lánnyal, lyán labdáztak. Délután Gyűjtöm a bélyegeket és a Benczúrfalván felkeresték képeslapokat. Tagja vagyok idős Szabó István szobrász- a fizika- és az orosz szak­művész műtermét, ahol na- körnek. Nyáron a nagyma- gyon tetszettek a szobrok, mámhoz megyek nyaralni. Benczúrfalváról Szécsénybe Segítek neki málnát és bor- mentek a pajtások. A jól sót szedni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents