Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-15 / 139. szám
Palóckutatás Vannak-e palócok? Négy évvel ezelőtt az egri múzeum kezdeményezésére öt megye összefogásával érdekes program kezdődött meg Észak-Magyarországon: a palóckutatás. A Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abauj-Zemp- lén és Szolnok megyékben végzett kutatást az Akadémia és a Néprajzi Múzeum is támogatja. A cél: a palócnak nevezett népcsoport sokoldalú vizsgálata. A kutatók azt igyekeznek kideríteni, hogy mely tájegységeket lakják palócok, s milyen jellegzetességek kapcsolják őket össze. Jelenleg a palóckutatás első üteme tart Az öt megye községeiben házról házra járó szakkörök, általános iskolások, vállalkozó szellemű pedagógusok és főiskolások kérdőívek segítségével a palóc jellegzetességeket kutatják. A kérdőivek sok, látszólag jelentéktelen tulajdonságra, szokásra térnek ki. Kimondottan a palócoknál fordul elő például a „markoláb” emlegetése — a néphagyornány szerint ez fogyasztja, eszi meg a Holdat és a Napot. Egy másik kérdés a lakóházban lévő alvóhelyek elhelyezkedésére tér ki. A palócoknál ugyanis gyakran előfordul, hogy a nők és a gyermekek a ház hátsó, fű- tetelen szobájában külön aludtak a többiektől; az öregek még emlékeznek ezekre az állapotokra. Üjabb kérdés: nevezték-e a vastag posztóból készült szűrt csuhának? Ha igen a válasz, úgy feltehetőleg a válaszadó a palóc népcsoporthoz tartozik, hiszen erre jellemző ez a névhasználat. Külön kérdéscsoport tér ki a megkérdezettek palóc mivoltára: mely falvak lakóihoz tartják magukat hasonlóknak és melytől különbözőknek? E kérdések megválaszolása után érdekes, és az eddig nyilvántartott néprajzi határoktól eltérő zónavonalak alakulhatnak ki; a falvak népe néhol több, illetve kevesebb jellegzetességet tart elégnek a rokonság megállapításához, mint az ezzel hivatásosan foglalkozó kutatók. A kérdéseket, melyeket úgy szerkezteitek össze, hogy a századforduló tájékán uralkodó állapotokat rögzítsék, megyénk 84 községében feltették már, s választ is nyertek rájuk. E munka befejező része, további negyven község felmérése még hátra van. A felmérések összegezése után gépi adatfeldolgozás következik. Az elektronikus adatfeldolgozó gépek világosan kimutatják majd, hogy melyek azok a falvak, amelyeket majd a további speciális kutatások céljaira reprezentáns községeknek lehet választani. A kutatások — melyeket megyénk múzeumi szakemberei aktívan támogatnak — folynak. Eredményről beszámolni még korai lenne — vélekednek a palóckutatással foglalkozók. Az is kiderülhet, hogy palócok, palóc népcsoport — ma már nincs. De még ez esetben is van haszna a kérdőíveknek; sok eddig megválaszolatlan részkérdésre hozzák meg a választ. B. L. Ki is vagy te, don Pedro? 1367-ben Kegyetlen Pedro, Kasztília és León királya nagyon fontos csatát nyert meg Navarreta mellett. A győzelmet elsősorban a zászlaja alatt harpoló angol csapatnak köszönhette. Hálából az angolok vezére, III. Edward angol király fia hatalmas, galambtojás nagyságú rubint kapott Pedrótól. Ezt a követ azóta a királyi ház egyik legértékesebb kincsének tartják. 1832 óta a brit királyi koronát ékesíti. És 1970-ben egyszer csak kiderült, hogy a 150 000 fontra értékelt híres rubin egyáltalán nem rubin, mégcsak nem is drágakő. Közönséges spinell, szép, de értéktelen ásvány. Angliában most fellángolt a vita: tudott-e erről Pedro, vagy nem tudott? És hogy kell átkeresztelni őt: Tájékozatlan Pedrónak, Hitvány Ped- rónak. vagy Csirkefogó Pedrónak? Az exrubin azonban továbbra is a királyi koronát ékesíti. Elhatározták, hogy otthagyják, —, ha nem is ékszerészet!, de legalább történelmi értéke miatt... Megjelent a Nemzetközi Szemle A folyóirat ezúttal is jelentős terejdelemben foglalkozik a szocialista világ és a nemzetközi munkásmozgalom problémáival Lengyelországról Várnai Ferenc. Jugoszláviáról Váradi Gyula írt részletes, jól dokumentált ismertetőt. Szántó György az olasz- országi munkásmozgalom forradalmi stratégiáját, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, Gus Hall, az amerikai politika és munkásmozgalom problematikáját ismerteti. Az amerikai politika számos egyéb vonatkozásaival is foglalkozik ez a szám: G Arbatóvnak, a Szovjet Tudományos Akadémia USA Intézete igazgatójának cikke az amerikai imperializmus jelenlegi taktikaváltásáról, a világ új realitásaihoz való alkalmazkodásáról értekezik, s ennek mintegy illusztrációjaként szerepeinek a Latin-Amerikáről szóló írások — köztük Kerekes György személyes élményeken alapuló beszámolója a chilei és perui földkérdés megoldási kísérleteiről. Érdekes cikk foglalkozik Gömöri Endre tollából Japán délkelet-ázsiai terjeszkedésével. A Nemzetközi Szemle immár rendszeressé vált rovata, a Kérdések—Válaszok, ezúttal olyan kérdéseket világít meg, mint a ceyloni lázadás, a pakisztáni polgárháború háttere. Déryné és ŐRI Salgótarjánban a megyei József Attila Művelődési Központ módszertani csoportja ez év januárjától információs felméréseket végez Nógrád művelődési otthonaiban. A vizsgálódások célja, hogy egységes kép alakuljon ki az öntevékeny művészeti mozgalomról, az ismeretterjesztő tevékenységről, és így tovább. Milyen szinten folyik jelenleg művelődési otthonaink munkája? A kérdésre adandó válasz azért szükséges, mert az a hálózati fejlesztési terv alapja lehet. Mint ismeretes, készülőben a megye művelődési intézményeinek hálózati fejlesztési terve, s a felmérések tapasztalatainak összegezése, értékelése alapján a hálózatok kialakítása, a körzeti intézmények kijelölése, a közművelődési funkciók diffemciá- lása, stb. lehetővé válik. Természetesen összhangban a tanácsi körzetesítéssel is. A felmérés tapasztalatai A megyei művelődési központ módszertani csoportján Csizmadia Gézáné tájékoztatott a felmérésekről. Eszerint a járásokban (balassagyarmati, salgótarjáni, pásztói) már lezajlottak a vizsgálódások, a felmérőlapok összegezése folyik. A munka azonban még nem fejeződött be, több témában is vizsgálódnak. E hónaphan például az öntevékeny művészeti mozgalom (a gyermek- és felnőtt művészeit csoportok) bemutató rendszerének, s ezzel kapcsolatban a szakemberek továbbképzésének lehetőségét, módozatait kívánják vizsgálni. Űj minősítési rendszer kialakításának szükségessége merült fel a művészeti mozgalomban. Ennek lényege, hogy a működő csoportokat munkájuk szerint különböző kategóriákba sorolják, s ennek alapján szervezik majd a bemutatókat, továbbképzéseket, Az új minősítési rendszer kidolgozása még nem kiforrott, ezúttal is csupán a csoport munkája sokszínűségét, szerteágazó voltát kívántuk érzékeltetni előzetes emlegetésével. A felmérés során azonban már leszűrt tapasztalatokat is említhetünk. A balassagyarmati járásban például megvizsgálták a hivatásos együttesek, a Déryné Színház és az Országos Rendező Iroda szereplését, s ez rendkívül hasznos tanulsággal szolgálhat megyei vonatkozásban is. De miért téma ez? Több okból. A Déryné Színház a járásban 1970-ben hat községbe járt, Magyar- néndorba, Érsekvadkertre, Szűgybe, Drégelypalánkra, Becskére és Beroelre. Közülük csupán Becskén és Ma- gyarnándorban játszott ráfizetés nélkül, mert e két községben a körzetet is beszervezték a színházi előadásokra. A körzeti tevékenységnek ez a fajtája mindnekép- pen követendő kezdeményezés. A körzetnek így is kell „működnie”, az egyéb teendők ellátásán túl. Becske esetében külön dicsérendő a kezdeményezés, hiszen nem körzeti központ, a jó népművelési szervezés azonban így is meghozza gyümölcsét. Egyébként, a jövő mindenképpen a körzeti munka javításának szükségességét is felveti, a körzetnek segítenie kell a körzetet, a környék lakosságának is nyújtania kell a szolgáltatásokat. Szakítanak a színházzal Mi történik azonban a többi községben? Módfelett káros jelenség tanúi lehetünk. Azokban a falvakban ugyanis, ahol ráfizetéssel szerepel a Déryné, sokszor azon gondolkodnak, hogy megszüntetik a kapcsolatot a színházzaL Több helyen ez már meg is történt. S mivel helyettesítik az így keletkezett űrt? Az ORI-vaL Csaknem minden esetben sok-sok hakniműsorral. Jön a falvakba „A vén gazember”, árad a haknikabaré. A műsorpolitika pedig egyik napról a másikra volt, nincs. Tapasztalat ugyanis, hogy a Déryné Színház műsorpolitikája, bár itt is említhetnénk számos kifogást, még mindig felette áll az ORI-énák. Mű- sorpolitikailag a községeknek is jobb. Miért akkor mégis a „csereakció”? Hogy ez így alakult, annak elsősorban gazdasági okai vannak! Többi között tény, hogy a Déryné e vonatkozásban merevebb, mint az ŐRI, rögzített összeggel dolgozik, s ehhez mindenképpen tartja is jna- gát. Másrészt a művelődési intézmények propagandája is elégtelen. Mindkettőn változtatni kellene. Néhány ORI-val kapcsolatos gond. Például a műsorainál többször fordult elő, hogy az iroda megszegte a szerződést. Más szereplőket hozott, mint akiket a szerződésben feltüntetett. S ezáltal a szerződésbe foglalt árakat is általában emeli, az otthonok kárára. Ennek egyébként van orvossága. Az ŐRI mellett működik már egy ellenőrző osztály, amely felhívja a vidéki igazgatókat, hogy minden hasonló, vagy más jellegű panasz esetében forduljanak hozzá. Az ORI-ra is szükség van Szükségesnek tartunk a számos elmarasztaló megjegyzés után hangsúlyozni, hogy Nógrád megyében sincs senki „általában” az ŐRI ellen. Fontos funkciót tölt be, szükség van rá, jelenleg például az ifjúság sem nélkülözné sajátos arculatú műsorait, nem utolsó sorban a beatet, amelyet általa kap meg. Másról van szó. Szükség van az ŐRI színvonalas műsoraira, de nincs szükség a legtöbb esetben sokadrangú haknizó brigádjaira. Persze, igaz az is, hogy az ŐRI csak úgy tudja válogatni a, műsorát a jövőben is, ha a vidéki művelődési otthonok is válogatnak. Igazgatóinknak a falusi otthonokban lényegesen jobban kellene tartaniuk magukat műsorpolitikai elképzeléseikhez. Végül egy megjegyzés. A vizsgálódás e témában ezúttal a balassagyarmati járásban zajlott le, az adatok 1970-ből valók. Ügy véljük azonban, hogy tanulságai az egész megyére érvényesek lehetnek. Tóth Elemér Mind népszerűbbé válik ingyenes jogi tanácsadó szolgálatunk Mindinkább megszokottat)- fogadónapok tapasztalata, a vezetése helyes kezdeménye-' ba válik, hogy péntek délelőt- helyes és eredményre vezető zés volt. tönként már kora reggel be- jogi felvilágosítást megköszön- Jogi fogadóóránkat továbbra népesül szerkesztőségünk fo- ni visszajövő olvasóink hálája is minden pénteken 8—12 órá- lyosója a jogi tanácsot kérő is csak erősíti szerkesztősé- ig tartjuk szerkesztőségünk- olvasokkal. Legutóbb jogi fo- günk meggyőződését, hogy a ben. (Salgótarján, Petőfi út 1. gadoórankon újból a külön- rendszeres jogi fogadónap be- szám I-em. 16. ajtó.) böző lakásügyi kérdésekben felvilágosítást várók voltak*| ...... —■ t öbbségében. Most azonban már nem a lakbérhozzájárulás, hanem a lakáshasználatba vételi díj formája, szabálya és összegének kérdése szerepelt az érdeklődés középpontjában. Nem csökkent azonban az érdeklődés továbbra sem a különböző baleseti kártérítési és táppénzfolyósítási szabályok kérdésében sem. Többen kértek jogi tanácsot vagyon- illetve tulajdonközösség megszüntetésének elindítására és birtokháborítá- si cselekmények megszüntetésének eljárására is. Űj témaként jelentkezett fogadóóránkon, hogy olvasóink szállítási szerződésből eredő utólagos követelés jogosságában, valamint a tényleges katonai szolgálatra bevonuló tsz- tagok háztáji, illetve tsz-alkal- mazottak illetményföld-juttatásának kérdésében is kértek jogi útbaigazítást. A megjelent tizenöt olvasónk többsége megelégedve fogadta útbaigazításunkat és a felvetett kérdésekre kapott jogszabályismertetést, arra vonatkozóan, Csárdánk irály nő - filmen Magyar—NSZK koprodukcióban filmet forgat a Csárdás- királynőből Szinetár Miklós. A film magyar, német és angol változatban készül. Főszereplői: Latinovics Zoltán, Psota Irén, Huszti Péter. Az operatőr: Bíró Miklós. Képünkön: a film egyik jelenetében Latinovics Zoltán, Psota Irén és Huszti Péter. hogy ügye igazságos elintézéséért kihez forduljon, milyen (MTI fotó: Friedmann Endre felvétele) eljárást indítson. Az eddig megtartott jogi NÓGRÁD — 1971. június 15., kedd 5 f
