Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-13 / 111. szám

Véleményünk él ajín Latunk A Néptanító, 1971. című dokum^ptumfilm íróriportere Urbán Ernő volt. Szándéka szerint Rákos Gyula iskolaigaz­gatót kívánta bemutatni a nézőknek. Azonban — a szándék ellenére, s bizony a riporterrel megeshet hasonló eset — egy iskolaháborúra derült fény. Urbán Ernő dokumentumműsorai sokszor nyúlnak ele­ven társadalmi kérdésekhez, szerencsés kézzel. A kis Veszpivm megyei falu, s a környező települések iskolakörze­tesítéssel járó gondját-baját is szívvel, értelemmel, ér­vekkel építette fel. Hogy mennyire közérdekű témáról van szó, arról Nógrád megyében is tudunk, annak ellenére, hogy az esetenként gyorsított” körzetesítési program nálunk — tudomásunk szerint — nem váltott ki ilyen „háborút”. A tanulság, ami a „vádirat” alapján levonható, így is megszívlelendő. Tulajdonképpen a gépies, szűklátókörű ügy­intézés került a vádlottak padjára. Az a szemlélet, amely a helyes és támogatandó szándékot js képes visszájára for­dítani a rossz gyakorlattal. Rákos Gyula emberi, közéleti, pedagógus portréja közel került hozzánk. Elsősorban azt a mélységes hivatásszeretetet, a helyi közéletbe való, számára magától értetődő bekapcsolódás miatt, amire — sajnos —, nem minden esetben találunk példát, pedagógusok között járva. Mart bizony, anélkül, hogy az általánosítás vádját ma­gunkra vúHa'nánk. meg kell jegyeznünk, hogy felsőfokú ta­nárképző intézményeink, egyetemeink sokszor a „szakmá­ra” inkább megtanítják a hallgatóikat, mint a hivatásszere- tetre, a valódi falusi körülmények ismeretére. Ez azonban már nem tartozik szorosan elmélkedésünk tárgyához. * • Ma, csütörtökön, jelentkezik a Minden kilométerkőnél... S érdeklődésünkre tart számot a „Palackposta”, amely Fábry Zoltán életét, életművét kívánja felidézni. (te) Szerkessz velünk! A NÓGRÁDI ÜTTÖRÖK HÍRADÓJA „Tettekkel kosz öntjük az ú*tö­römozgalom negyedszázados év­fordulóját!” Már szeptemberben elkezdtük a esapattörténet kuta­tását, régi emlékek felderítésé*. A kutatás eredményeit rajzlapra je­gyeztük fel. Az elmúlt napokban a lapot ketté vágtuk, majd eldug­tuk az elére kijelölt helyre. a titkos 'erőn lkát akadályverseny keretében kellett megtalálniuk a testvér disdobosraj tagjainak. Ügyesek voltak, jól sikerült a verseny. Így játékosain ók is meg­ismerik csapatunk, mozgalmunk múltját ÍLörik Máris, 813. sz. Zrínyi Ilona Üttöröcsapat, Z»gy- \ apai falva.) — A MÉH húszéves jubileumé­nak tiszteletére úttörőcsapatunk rongy gyűjtést rendezett. Oivaatuk a kisdobosok felhívását az „Úttö­rő Híradó” faliújságon. Az alsó ta- gazotősok versenyre hívták aiz út­törőket. A gyűjtésben jelenleg a kisdobosok vezetnek, de mi is igyekezünk, hogy őrsünk nyerje a versenyt. (Varga Mária ötödi­kes, 4373. sz. Petőfi Sándor Úttö­rőcsapat, Nagyhárkány.) — Ma kaptam meg a Szerkesz­tőség által küldött könyvet! Na­gyon szépen köszönöm! Végtele­nül megörültem neki, mert Anna KRÓM E KA Frankról már hallottam. Hírem: Iskolánk ú-türöi több mint 200 nyárfa elültetését vállalták. Ezt a feladatot április 30-án végeztük el, a sportpálya melletti területen. Í Peresi Borbála, 1651. sz. Lenin Tttörőosapat, Dobó Katica-raj, Pásztó.) — Május hetedikén baráti talál­kozóra * került sor Csehszlovákiá­ban az ipolynyéki, valamint a magyairnándori és a mohorai pai- bások között, A találkozóra az ot­tani pajtások hívtak meg bennün­ket. Ok is most ünnepük a pionír- szervezet megalakulásának 25. év­fordulóját. Műsorral. ajándékkal kedveskedtünk csehszlovák pajtá­sainknak. A találkozón Mohoráról Fábián János né csapatvezető. Si­mon Agnes és Stefán Ilona paj­tások vettek részt. (Stefán Ilona őrsvezető, 1004. sz. Zrínyi Miklós Ü-tilörócsajpat, Mohora.) — Egyik nap az újságban hirde­tés jelent meg. Arról értesültünk, hogy a MÉH országos rongy- gvűjtési napokat rendez. Ezért az elmúlt napokban csapatunk _ rongy- és papírgyűjtést szerve- “ zett. Őrsök, rajok vetélkedtek ííulturális mozaik MIKSZÁTH HORPÁCSON. A horpácsi Mikszáth-emlék- múzeum anyagának felújítá­sát tervezi a megyei múzeu­mi szervezet. Az eddigi anya­got előreláthatóan szeptem­berben egészítik ki. A mun­kálatokat Miklós Róbert iro­dalomtörténész, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum főmunkatársa irányítja. A teljes anyagfel­újítás során fénykép-, illetve dokumentummásolatokkal ellátott tablókat helyeznek el, valamint falra kerülnek a Mikszáth Kálmán birtoká­ban volt képek, grafikák, rajzok is. Ezek egy részét a csigalépcső mentén helyezik el. Horpács, mint ismeretes, az író kedvelt nyári tartóz­kodóhelye volt, az 1900-as évek eleje után megjelenő művein itt is dolgozott, így A fekete város, A Noszty fiú esete Tóth Marival című re­gényeken is. * ŰJ SZOBRAINK ÉS A KÖZÉRTHETŐSÉG. E témá­val foglalkozik B. M. nevű olvasónk szerkesztőségünk­be küldött levelében. Mint írja, a régebbi mesterekhez szokott esztétikai beállítottsá­ga berzenkedett Salgótarján néhány új szobra láttán. E szemléletéből a Népszabadság április 4-i és 25-i számában Rózsa Gyula „Tarjáni szo­borszemle” és „Szobor az erdőben” című írásai szaba­dították fel. A továbbiakban — többi között — így ír: „Mindezek után felvetődik bennem a kérdés, nem vol­na-e helyes az új és korsze­rű szobrainkról, azok kifeje­zéseiről, mindenki által meg­közelíthető helyen világos és érthető ismertető leírást a nyilvánosság elé tárni?” Ol­vasónk másik észrevételét ugyancsak közöljük: „...Sza­bad legyen szó szerint lemá­solnom a Népszabadság ápri­lis 4-i számának egy kis részletét: »Varga Imre, Ma- dácha nagy és Madáchhoz il­lően nagy lélegzetű alkotás. Hangsúlyos helyen áll. a Madách Gimnázium előtt, amelyhez fehér kőlépcsők vezetnek™ stb.« Világosan ki­tűnik tehát, hogy az idege­nek és kívülállók, kivétel nélkül, a legtermészetesebb­nek veszik, hogy Madách-szo- bor csakis a Madách Gimná­zium előtt állhat... Persze, mi helybeliek, tudjuk, hogy ez mégsem így van... Mi­ért?... és Meddig?” Erre, sajnos, mi sem tudunk vá­laszolni. nándoriak vettek részt Moherén hasonló, sikeres túrán. Megtud­tuk, hogy & tanács értékes serleg­gel jutalmazza a győzteseket. Ezenkívül még vándorzászlo-t is kap az egyik csapat. Nem csoda, hogy nagy a sürgés-forgás az is­kolában, A túrán a munkásőrség is részt vesz. Adó-vevő készüléket hoznak magukkal, amellyel még izgalmasabb lesz a vetélkedő. (Si­mon Agnes, 10M. sz. Üttörőcsapa/t, Mohora.) — Május 3-án, ünnepélyes ala- kuló-tanácsíüés volt Nagybár- kányban. Mi, a helyi úttörőcsa­pat tagjaj köszöntöttük a Kis- Zagyva völgye valamennyi úttö­rője nevében a megjelenteket és egy-egy szál piros tulipánnal ked­veskedtünk a tanács tagjainak és ^ vendégeknek. További munká­jukhoz sok sikert, erőt, egészsé­get kívántunk. (Varga Mária és Bolya MAriä, 4373. sz. Úttörőcsa­pat, Nagybárkány.) — Jelentkezünk a SZERKESSZ VELÜNK! felhívásra. örömmel közöljük, hogy rajunk sikeresen szerepelt az ,RJ—25 jubileumi szemlén és vetélkedőn. Iskolánk­ban első helyezést értünk el. Igen nagy az értéke győzelmünk­nek, hiszen niég csak ötödikesek vagyunk. Lelkesedésünk óriási! Jubileumi évben Feladatunk sok ez évben, Szólt vezetőnk rajgyűlésen. Tervezzük meg egész évre, Mit és hogyan hajtunk végre. Es dolgoztunk ősszel, télen, Az RJ—25 jegyében, Ű ttörő-seregszemlére. Aztán május elsejére. Feladatunk nem ért végei. Hiszen vége nincs az évnek. Részt veszünk a rongygyűjtésben, S az Abroncsosban — fedőnévvel Takács Attila György 4137. sz. Ságvári Endre Úttörőcsapat, Nógrádkövesd egymással, 'vajon melyikük gyűjt több hasznos anyagot? Az őrsök tagjai közösen keresték fel az idős embereket, a bérházban la­kókat, akiktől hull ad ókanyagot kaptak. Cserében rendet csináltak a pincében, vagy a padláson. (Lőrik Mária, 843. sz. Zrínyi Ilo­na Úttörőcsapat, Zagyvapálfaiva.) — Május 14-én harci túra lesz Magy a mán dórban. amelyre a mo­horai pajtásokat is meghívták. A találkozó tulajdoniképpen vissza­vágó, — mert szeptemberben a mm Üzenetek Takács Attila György, Kógrád­kövesd. Gratulálunk gyakori je­lentkezésedhez ! Szorgalmas és jó munkádnak egyik jutalma : te ka­pod, Attila, az egyes számú tudó­sítói igazolványt! Többeknek. Pajtások! Arra ké­rünk benneteket. hogy levelei­tekben a helyesírásira is vigyáz­zatok! Igen sokat veszít értékéből az a vers, kis történet, hír, tu­dósítás, amelyben — sajnos — piros aláhúzás díszeleg! Pócsi Zsuzsa, Rimóc. Megkap­tuk A rinaóci úttörők nagyma­mája című írásodat. Vadamény­nyiünknek nagyon tetszett. Leg­közelebb meg is jelentetjük. De addig várjuk a további leveleket. itrizsanyik Mária, Vanyarc. Meg­kaptuk kedves kis történetedet. Küldjél újabbakat is! Vietnam-Őrs, Salgótarján. Ro­vatunk kéthetenként jelentkezik. Tudósításaitoknál ezt vegyétek figyelembe. (A másik héten kis­dobosok írnak.) Ezért nem tud­juk közölni beküldött leveleteket. De sebaj, írjatok beszámolót a jubileumi úttörőna-pokróL Játék szülünk a hadijátékra! Rajgyűlé­sen beszélgettünk a nógrádi par­tizánok dics5 tetteiről, részleteket olvastunk Nógrádi Sándor „Emlé­keimből” című könyvéből és Szomszéd Imre „Nógrádi partizá­nok” című írásából. Mi már tud­juk, ki volt Tánya, azt is. ho­gyan zajlott le az abroncsos- pusztai ütközet. Tudjuk, kl voll Bandur Árpád és még sok mástl Pajtások! Ti Is kutassátok és is­merjétek meg megyénk partizán múltját! (Ságvári Endre-raj, V. b. osztály, Nagybátony-hányavá- ros.) A játék neve: Égtájak. Ak­kor szórakoztathatjuk vele magunkat, ha rossz az idő. A pajtások egy csoportban áll­nak a szobában. Megállapít­juk, hogy merre van észak. A játékvezető mond egy ég­tájat, erre mindenki arccal abba az irányba fordul. Aki téved, vagy későn „kapcsol”, az fejére teszi a jobb kezét. A második hiba elkövetése után a bal kezét is a fejére teszi. A harmadik hiba után kiesik a játékból. Az a paj­tás lesz a győztes, aki utol­jára marad, s egyetlen egy hibát sem követett el. Ameny- nyiben a pajtások már jól ismerik az égtájak hollétét, úgy a mellékégtájak bekap­csolásával folytathatjuk a játékot. Borgondi Margit 3466. sz. Lenin Úttörőcsapat Dejtár Rejtvény Pajtások í Szerkesztettem egr? rejtvényt. Ha a mellékelt mégha, tarozásokat helyesen megfejtitek« a kezdő betűket összeolvasva meg­tudjátok, milyen tisztséget viselek az úttörőcsapatban. L. Magyar király neve, ató » forintot bevezette. 2. Nógrádi község, kuruc—labanc összecsapás színhelye. X Rákóczi egyik országgyűlésé­nek színhelye. 4. Nagy partizánvezotó ?oK. 5. Honalapító királyunk. 6. Mátyás király egyik vezére, 7. Első fejedelmünk. 8. Üttör őcsapatom neve. Takács Attila György 4137. sz. Ságvári Endre Úttörőcsapat Nógrádkövesd Lázongó fiatalok — Az élet drágult — Tehén helyett ló? Lépések a társadalmi igazság irányába Z'Á reformok kormányaként lépünk a nép színe elé és ennek megfelelően dolgoztuk ki programunkat.’0Ezek a sza­vak dr. Nihat Erim török miniszterelnöktől hangzottak el, akinek kormánya április első hetén kapta meg a par­lamenttől a működéséhez szükséges bizalmat. (Dr. Ni­hat Erimmel, mint az ellen­zéki köztársaság vezérével, a parlament folyosóján beszél­gettünk, Ezt jegyeztem fel noteszomba akkor: „Lehet, hogy legközelebb ő ül Demi- rel helyén?). S bár a kor­mányprogram nem mindenütt fogalmaz pontosan és világo­san, az új kormány elképze­léseit jelentős reformtervek minősítik. Ezek: AtStürk re- formátori elveinek maradék­talan érvényesítése, az or­szág adminisztrációs és gaz­dasági szerkezetének moder­nizálása, lépések a társadal­mi igazság irányába, s végül a jelenlegi feszült helyzet megszüntetése. Azt hiszem, a kormány leg­fontosabb és első lépése a 4 NÓGRÁD - 1971. feszültség megszűntetésére irányul majd, hiszen ez a feltétele a továbbiak megva­lósításának. Az elmúlt év második felében Isztambul­ban és Izmirben kellett elő­ször a hadseregnek beavat­koznia, hogy helyre lehessen állítani a munkások tünteté­sei és a diákok tiltakozásai áltál megzavart rendet. Az, utóbbi hónapokban a kormány és a hadsereg erejét egyre inkább igénybe vették az egyetemisták mozgolódásai, amelyek nem egyszer véres összeütközéshez vezettek. Az egyetemisták tiltakoznak az elavult oktatási rend ellen, a korrupció, az életkörülmé­nyek rosszabbodása ellen. Ne­hezíti a helyzet megoldását, hogy az ifjúság szélsőséges csoportokra szakadt. A szélső­jobb- és szélsőbaloldali né­zetektől kezdve a reformista, anarchista eszmékig, a vallá­sos demagógiától és a dina­mi ttól kezdve a késekig, a tűzfegyverekig, a bank- és emberrablásig minden esz­13., csütörtök közt alkalmaznak ezek az if­júsági csoportok. A török forradalmi ifjúsági szövetség elhatárolja magát ezektől az eszközöktől, mód­szerektől éppen úgy, mint Behice Borán asszony, a tö­rök munkáspárt titkára, ez a tapasztalt politikus, aki ta­lálkozásunkkor azt mondta: A török ifjúság egy része di­namikus, bátor, antiimperia- lista, de elfelejti, hogy csak a munkáspárttal, csak a tö­megekkel lehet együttműköd­ni. Párt nélkül, vezető nélkül még az ifjúság józanabb ré­szé is a jobboldal malmára hajtja a vizet. A török baloldali ifjúság legnagyobb baja, hogy cso- portocskákra oszlanak és cso­porton belül is olyan hévvel küzdenek egymás ellen, mint ahogy kellene küzdeniük a jobboldali erőkkel szemben. De vajon csak a kemény kéz hat az ifjúságra és főleg segít-e ez a rossz gazdasági helyzeten, amely gyökere a szociális nyugtalanságnak? Mert ezen gyorsan és közmeg­elégedésre az új kormány sem tud változtatni. Törökország­ban az egy főre jutó nemzeti JOveddIem mindössze 300 dol­lár fölött van — Magyaror­szágon majdnem 800 dollár —, az ország krónikus devi­zahiánnyal küzd, s vajon meg tudják-e fékezni az egyre vé­szesebben közelgő inflációt? A nagyvárosokban az élet 1967 óta évente 7—10 száza­lékkal drágul. A mezőgazda- sági termelés elmaradott. (A Tájékoztatási Hivatal egyik tisztviselője mondta némi ön­iróniával: „Nálunk tehén húz­za az ekét, még csak nem is ló. Már az is nagy fejlődés lenne, ha a téhén helyett ló húzná az ekét.”) A törökök kétharmadának ' kenyérkere­sete és exportjának legfőbb alapja, a mezőgazdaság ter­melése évente mindössze fél százalékkal növekedik. Oka ennek a még mindig meglevő és feudális maradványoktól terhes földbirtokok elmara­dottsága is, de a földreform egyelőre — és úgy látszik még sokáig — várat magára, csak választási ígéret és a képvi­selők közötti „nesze semmi, fogd meg jól” vitaprogram, marad. Az iparosítás napirenden van Törökországban, mostani ötéves tervük célkitűzése az iparosítás, a közlekedés fej­lesztése. Amíg azonban az ipa­ri termelés 1967-ben még 12,3 százalékkal növekedett, tavaly már csupán 3,6 százalékkal. Az ipar 50 százaléka magán­kézen van és egyelőre nem látni azokat a tényezőket, amelyek az iparosítást meg­gyorsíthatnák. Pedig az ipar fellendülésé­től várják a kulturális fellen­dülést is. Jelenleg a lakosság 50 százaléka analfabéta, írás- tudatlan. Falun különösen a vallási fanatizmus akadályoz­za a felvilágosodást, a falu lakóinak egy része középkori állapotokban él. A Boszporusz partján üldögéltünk éppen, amikor a rádió bemondta: Az egyik faluban hatan estek ál­dozatául két család vérbosz- szújának. A nők iskolába já­Akcióban a hadsereg a tüntető diákok ellen fásáról is különös vélemény járja: minek tanuljon, úgyis férjhez megy, a földeken vég­zett munkához pedig nem kell iskola. Mint ahogy nem kell a „kukucskáló házak” lakói­nak sem, akiknek csak a sze­relemhez kell érteniük. De a nők lebecsülése még az állami intézményekben is megmutatkozik. Hivatalok­ban, intézményekben alig lát­ni nőt, az üzletekben és üze­mekben is inkább csak fér­fiak dolgoznak. Ez sincs, eny­hén szólva,' ^szinkronban” a nők felszabadításával, amiért Atatürk olyan bátran és kö­vetkezetesen harcolt. Bizony, szükségesek még a „lépések a társadalmi igazság irányába”! A „reformok kormánya” a napokban statáriummal, ka­tonai beavatkozással bizonyí­totta: minden eszközt felhasz­nál a „reformok” érdekében — még a katonai diktatúrát is. (folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents