Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-09 / 108. szám

Vasárnap a metrón Jenővel kedden a metrón beszélgettünk. Hónapok óta nem találkoztunk, s most nagy érdeklődéssel figyeltem előadását Pirikéről. Régi ta­pasztalatom: ha egy aggle­gény szerelmes lesz, abból semmi jó nem születik. Nos, ahogyan Jenő előadta a legutóbbi kilencven nap történetét, láttam, barátom elvesztette lába alól a talajt, amelyen eleddig oly biztosan tanyázott, felszerelkezve az agglegénység minden tartóz­kodásával, kétkedésével, ko­mótos magányával. — Tudod — mesélte —, vasárnap volt, s én kedvenc szórakozásomnak hódoltam. Metróztam. A Deák tértől a Fehér útig. Oda-vissza, oda- vissza. Már a harmadik for­dulónál tartottam, s éppen azon gondolkodtam, hogy ki­szállok és a Jégbüfében eszem egy Stefániát, amikor az As­toriánál a második kocsi első ajtajában megjelent, ö. Leült velem szemben. — Piirdke szép volt és tar­tózkodó. Lábait szemérmesen keresztbe rakta, nagy szemei­vel rámpillantott, ha jól em­lékszem a balt rendszeresen becsukta és felnyitotta. Te most azt gondolod, hogy ka­csintott. Öh, nem! Mikor ugyanis hosszú, udvarias is­merkedés után karonfogott, s az Emkénél kiszálltunk, el­magyarázta, hogy valami csú­nya kis porszem mehetett a szemébe, attól pislogott. A Körúton a Nyugati felé sétáltunk, sütött a nap, s en­gem valami ismeretlen forró­ság öntött el. Tudtam, érez­tem, csak .Piriké lehet az, aki magányomat feloldja, akit ta­lán még a lakásomban is meg tudnék szokni. A November 7 téren elbúcsúzott tőlem — mondván: ebédre hivatalos nagynénjéhez, aki egykor ne­velte őt. Egyébként vidéken lakik, csak vasárnaponként jön fel Pestre, meglátogatni a nagynénit. — A következő találkozá­sunkról faggattam türelmetle­nül, de ő lágyan megérintet­te az orrom, kicsit meg is csavarta, s így válaszolt: — Azt bízzuk a véletlenre, Je­nőke. Egyébként jövő vasár­nap ismét a metrón leszek. — Alig vártam a hét végét, vasárnap reggel nyolckor a második kocsiban a Fehér út felé tartottam. Alig fordul­tunk vagy tízet, mikor is­mét az első ajtón felszállt Firike. Ha lehet, ezúttal még csinosabb, még tartózkodóbb ' olt. Nyakamba borult, össze­vissza csókolt, s rám paran­csolt, azonnal szálljunk ki. Kézen fogva baktattunk a No­vember 7 tér felé, s ekkor Piriké így szólt hozzám: „Jöj­jön, Jenőke, a néni magát is méghívta ebédre”. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Történet Gárdonyiról eSetlom;*) Gfca nagyon halig*»­tag ember volt. Egy ifjú barátja egyezer Egerben járva megláto­gatta öt. Az író kivitte vendégét a lugasba. Pipám gyújtott és egy iiaeg bort tett az asztalra. Ültek és haffigattaát. Néha ittak. Miután mintegy két óra hosszat üldögéltek, a vendég búcsúzkod- ni kezdett. Qúndomyi i kei maraszfca&fca; Vtzsznrrss- l. Egy kártyajá­ték neve (névelővel). 7. össze­tett szavakban: régi. ti. Gárdo­nyi szavai. 13. Kerékgyártó. 15. Csurgó. 16. Lásd, ott, röv. 18. Szigetcsoport a Bottend-öböl be­járatánál. 30. Talajművelő eszköz. 21. Emberi testet ábrázoló kép, 22. Ógörög pengetös hangszer. 23. Sérülés. 25. Az állatgondozó teszi. 26. Aradat, egynemű betűi. 28. Szitkozódó, átkozódó. 30. T. N. 31. Lendületesen hozzáfog. 33. Meg­győződés. 34. . . .Szófia (híres templom Isztambulban.) 36. Ülő­hely. 37. Testrész. 39. Rábukkan valamire. 41. Időegység. 4®. Német költő és író (1804—1876). Utolsó négyzetbe keresztnevének kezdő­betűjét írjuk. 45. Szintén ne. 45. Szabálytalan formájú. 47. Futball- labda. 48. Élesíti. 49. Büntetőtör- vsnykönyv. 50. Valótlan hír. 5L Mutató névmás. 53. Itatja az egereket. 54. Jármű fontos része. 55. Shaw neve előtt álló, kereszt­nevét jelölő, két betű. 56. A szép és helyes iránti érzék. 58. Egyen­áramú elektromos generátor. 61. Gazdasági kézi eszköz. 62. Részei­re esik, porlad. FÜGGŐLEGES: 1. Folyó Szibé­riában, a Bajkál-tő vizét vezeti le a Jenyiszejbe. 2. teásra használt lüdtoö. SE Bálványoz. 4. Város­rész, röv. 5. Saját magam. 6. ösz- szefcevert tej! 7;. Ismert szemé­lyekről szóló tréfás történetek. 8. Nőstény disznó. 9. Színes fém. W. O. G. 12. A zöldpaprikának is van. 13. ösJáp Somogy megyében (. . .tó). 14. A vízszintes 11. számú sor folytatása. 17. Férfinév. 19. Nekitámaszkodlto. 21. íróeszköz (névelővel). 24. Táncmulatság. 25. Gazdasági eszköz. 2?. Rétegként bocit. 29. Rászórja- 32, A bécsi császári udvar titkos tanácsosa volt 35. Nagy elbeszélő költőnk. 38. Tápláló ital. 40. Behelyező. 42. Amely személy.. 44. Fogoly,. 46. Rágóeszköz (névelővel). 47. Szük­ségépület. 50. Gépet zsírozni. 52. Tetszetős. 53. Hosszú idővel ez­előtt. 54. Kitelepszik a kapuba a kispadra. 56. A Tisza mellék­folyója Romániában. 57. Tagadó szó. 58. T. L. 59. Saját kezével. 60. Morzejel. Beküldendő: a vízszintes a. és a függőleges 14. számú sorok meg­fejtése. Beküldési határidő: május 13. As. április 25-i rejtvényünk he­lyes megfejtése: Haszontalan do­log, bármily olcsó legyen, mindig sokba kerül. Könyvjutalmat nyer­tek: Tart József né Pásztó, Osváth Sándomé Salgótarján, Demeter László Becske. Május 1-1, ünnepi fejtörőnk he­lyes megfejtése: Egy zsák ara­nyat meg lehet találni, az elve­szett időt sohasem. A helyes megfejtésért könyvju­talomban részesül: Kukely Mi- hályné Salgótarján, Forgó Elemér Mátranovák, Tamási Gyula Salgó­tarján. A könyveket postám küidjiíkl 10 NÓGRAD - f9Ji. május 9.. vasárnap — Családi körben, meleg hangulatban költöttük el az ebédet, amelyet száz forint­tal honoráltam, szegény nyug­díjas nénitől nem fogadhatok el ilyen nagy áldozatot. Ebéd után a volt apáca bibliai idé­zeteket olvasott fel, én jóízű­en szundítottam, Piriké Fü­lig Jimmiről szónokolt. Ettől kezdve minden vasárnap ta­lálkoztunk a metrón, s men­tünk a nénikéjéhez. — Mit kendőzzem el a dol­got — pirult el Jenő —, be­leszerettem Pirikébe. Vettem neki aranygyűrűt, aranylán­cot, arany fülbevalót, Most elgondolhatod, hogy milyen boldog vagyok, vége az egye­düllétnek, van már kivel osz- szam meg vasárnapjaim ed­dig unalmas óráit. — Nagyon örülök, öregem — szóltam közbe. Ekkor éppen az Astoriához értünk, kinyílt a metró ajta­ja, s Jenő arcán hirtelen az aggodalom jeled mutatkoztak. — Odanézz — bökött egy csinos nő felé. — Ott van Pi­riké. De hogy kerül ide? Hi­szen ma kedd van! Hátrafordultam és meglát­tam Pirikét. Leült egy férfi­vel szemben, keresztbe vetet­te lábát, bal szemével hu­nyorgott, majd az Emkénél felállt, karonfogta a férfit. A mozgólépcsőn mögéjük lopóz- tunk. — Csúnya kis porszem me­hetett a szemembe — mondta Piriké az ismeretlen férfinek, — nehogy azt gondol ja, hogy kacsintgattam. Tudja, a nagy­nénin ftt lakik Pesten, s én keddenként vidékről feljövök meglátogatni. Az Elmke aluljáróban eltűn­tek szemünk elől. Jenő búsan nézett rám« — Látod, ez az én formám! Egyszer utazom hétköznap a metrdrf Horváth István .. X T Ízlik a reggeli (MTI fotó — Járai Rudolf fetvsj A retikül A középkorban az úri dá­máknak egész kollekciójuk volt különböző kis erszények­ből, melyekben pénzt, éksze­reket és különböző apróságo­kat hordtak. Később az érté­kek „rejtekhelye” a melltar­tó, pontosabban a keblek kö­zötti mélyedés lett és a roko­kókorszak hölgyei oda rejtet­ték zsebkendőiket, sőt a kisebb virágcsokrokat is. A retikül, amely nélkül ma a nők nem mozdulnak ki ha­zulról, akkor született meg, amikor a női ruhák olyan szo­rosak lettek, hogy a zsebük­C( \ u — */ T) / , SÍ . \ / A J , \ : X* Vi jjovfi V- ( . / A Meghökkent a vén kiváncsi ben nem Jöhetett elhelyezni azokat az apróságokat, me­lyekre bármikor szükség le­het. Ez a francia forradalom idején történt: az akkoriban divatos könnyű, inghez ha­sonló ruhán nem volt hely zsebnek és más apró rejtek­helyeknek. A biedermeier idején, vagy a második Csá­szárság korában, amikor a bő szoknyák voltak divatban, a retikülre már tulajdonképpen nem is volt olyan szükség, de a nők hozzászoktak mint ön­álló, divatos kellékhez; egyéb­ként is szükségük volt arra, hogy legyen velük valami, amiben az egyre nagyobb szá­mú használati apróságokat el­helyezik. A retikül tehát a női öltözködés fontos kelléke lett a XIX. század egész fo­lyamán és ma is az, csak a divatváltozásoknak megfelelő­en változik: hol irattáska, hol kalauztáska, hol kis koffer, kosár sNjb. formáját ölti. A PÉCSKÖ ÜZLETHÁZ MŰSZAKI OSZTÁLYA, . * május 11-én, kedden HASZNÁLT RÁMÖ, TRLEWÍZfO, HÜTÖSZEKRBNY, MOSÓGÉP, CENTRIFUGA, PORSZÍVÓ csereakció. Kiváló minőségű. törhetetlen poliészter hullámlemez citromsárga sínben beszerezhető a salgótarjáni (Ka­rámos u.),a kisiterenyei, a balassagyarmati és a szjé- csényi TÜ ZÉP-teiepeken. Ablakü fűi es 2 és 3 mm-es vastagságban beszereznetek az ÁLLAMI TÜZÉR-TELEPEK EN, Jól jár, ha minden építkezéshez szükséges anyagot a TÜZEP-nél vásárol meg. i r dessen On is

Next

/
Thumbnails
Contents