Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

Megkezdődött a szakszervezetek XXit. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) ha növekszik a bér állandó részének az aránya, tehát az a hányad, amelyet a dolgozó rendszeres munkájáért, mun­kaköri kötelezettségeinek tel­jesítéséért kap. Az utóbbi években éppen a szocialista rendszer számára a legfontosabb területen, az állami iparban nőit a leglas­sabban a fizikai munkások bére. Erre utalnak az 1970-es adatok, amelyek megegyeznek az előző évek átlagával is. Míg a bérből és fizetésből élők bére általában 6,5 szá­zalékkal nőtt, a szocialista iparban dolgozóké csak 5,5 százalékkal emelkedett. Kü­lönösen fontos, hogy fokozot­tabb figyelemmel kísérjük, ho­gyan alakulnak az élet- és munkakörülmények nagyüze­meinkben. Nagyüzemeink ipa­runk legerősebb bázisai. A szakszervezeteknek ter­mészetesen feladatuk, hogy minden dolgozó réteg élet­színvonalának alakulását fi­gyelemmel kísérjék, és szük­ség esetén intézkedéseket ja­vasoljanak. így került sor. most a pedagógusok és az egészségűcvi dolgozók közpon­ti béremelésére. Na«v f!~ veimet az árszínvonalra T isctelt 7c ov.g<reászv^! Az áriak változásainak — mini már említettük — egy­re nagyobb szerepük van az. életszínvonal alakulóéban. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján úgy véljük, a köz­pontilag elhatározott fogyasz­tói ónemeJééeket az eddiginél jobban kell megfontolni és előkészíteni, hogy az ilyen intézkedéseknek ne legyen negatív hatásúik az óletezín- vonlalra. leszögezz iiik, hogy a szak- szervezeteik nem akarnak az árképzésben részt venni, de a<i árak alakulását ellenőriz­ni kívánjuk, és figyelemmel kísérjük az ármozgás otonjak az életszínvonalra gyakorolt hatását. Az eddiginél jobban kell ügyeim; ama is, hógyárH csökkentésieket csak akikon hajítsunk végre, ha biztosiak» vagyunk abban, hogy a le- saálMtott árucikkek iránti keresletiét ld tudjuk elégite-, ni. Tapasztalatunk szerint a bérből és fizetésből élők a stabil árszínvonalat tartják a legelőnyösebbnek. Külön fel­hívjuk a figyelmet arra, hogy a szabad árformákba tartozó termékek körének bővítése előtt az intézkedések közgaz­da,sági1 ési társadalmi hatását ugyanolyan gonddal; kell ele­mezni, mlint a hatósági ár­változtatásokiét. Az árszínvo­nal ellenőrzésére itt még ,n!a- gyobb figyelmet kell fordíta­ni! Kedves 'elv témáik! Az üzemi, vállalati nyere­ség növelése természetes tö­rekvés, de nem szabad meg­engedni, hogy egyes vállala­tok a nyereség érdekében» olyan eszik őzöket is igénybe vegyenek, amelyek szocialis­ta rendszerünk lényegével nem egyeztethetők össze. A nyereség’ növel éséneb egyetlen becsületes eszköze a jobb, a. hatékonyabb munka. Véleményünk szerint az il­letékes állami szerveknek ki kell dolgoznibk azokat az el­veket, módszereket, amelyek biztosítják a nem, vagy ke­vésbé gazdaságos gyártmá­nyokat előállító szolgáltató vállalatok számára a kívána­tos jövedelmi színvonalait. Tervek a nyugdíjról Erősíteni kell rendszerünk­nek azt a vonását, hogy ál­lami gondoskodás formájá­ban azok számára is biztosít­juk a jobb megélhetést, akik ezit önerejükből nem tudják elérni. Különösen nagy figyelmet érdemelnek a kisgyermekes anyák, a csökkent munkaké­pességűek, az alacsony jöve­delmű. - ' ’bbgyermekes csa­ládok. okából kiörege­dett. idős emberek és ellátat­lanok. A negyedik ötéves terv céljai között, szerepel az ala­csony összegű nyugdíjaik to­vábbi emelése. Az elmúlt évek nyugdíjrendezései né­mileg segítettek a helyzeten, de a problémákat korántsem oldották meg. Nyugdíjrendszerünk továb­bi tökéletesítése érdekében foglalkozunk olyan gondolat­tal, hogy ha egy dolgozó el­éri a korhatárt és nem megy nyugdíjba, minden munkában eltöltött év után a jelenlegi­nél magasabb százalékot kap­jon. Van olyan elképzelésünk is. hogy a nyugdíjasok kere­seti lehetőségeinek jelenlegi értékhatárát növeljük. Az új mm nkásnemzedek fel­nevelése társadalmi érdek. Távlatokban a gyermekneve­léssel járó anyagi terhek je­lentős részét a társadalomnak kell vállalnia. Különösen sür­gető a többgyermekes csalá­dok segítése. A családi pótlé­kot a IV. ötéves tervben köz­ponti intézkedés formájában felemeljük. A javak szocialista elosztá­sának, tökéletesítései a szociá­lis juttatások területén is folytatni kell. Ki teli dolgoz­ni a szociális ellátás aiapel- vedt is, mindaaét, amit köz­ponti erőforrásból — elsősor­ban a költségvetésből — fe­dezünk, illetve a vállalatoknál kapnak a dolgozók. Tiszteit elvtájrsmk! A tervidőszakban mintegy 400 000 lakást kell felépíteni. Ügy véljük. ezzel az építési ütemmel belátható időn belül, 1980—85 körül a lakásviszo­nyok olyanná telhetők, hogy a lakáskérdés nem jelent többé alapvető feszültséget a tórsa- dal ómban. Nagy gondot kefi fordíta­nunk arra. hogy a most már egyre bővülő számban rendel­kezésre álló lakások valóban azoknak jussanak, akiknek er­re a leginkább szükségük van. Eredményes tárgyalásokat folytai ttunk a SZÖVOSZ veze­tőivel részben a szövetkezeti lakásépítés, részben pedig a lakáekanbautartás szövetkezeti alapon történő megszervezőé - roll. Kevesebb túlórát Tisztelt tóorbffress&uffl A tapasztalatok alapján jog­gal állapíthatjuk meg újra, hogy a gazdasági reform alap- elvei beváltak, gazdaságdra- nyításd rendszerünk hatéko­nyabban működik. Előrehaladásunk érdekében tovább kell fejleisztend a terv- sűrűségeit, tovább kell erősí­teni a politika elsődlegességé­nek lerani elviét, Bármennyire okos, célszerű és hasiznos egy gazdasági javaslat, előfordul­hat, hogy mégsem szabad megvalósítani, ha politikai érdekkel ütközik. Köz’smert, hogy népgazda­sági szinten a gazdasági haté­konyság az elmúlt három esz­tendőben nem volt kielégítő. A társadalmi munka termelé­kenysége nem emelkedett a kívánt módon. Az üzemiek je­lentős részében nem kielégítő a mimika szervezettsége, folya­matosságának biztosítása. A jelzett fogyatékosságok önmagukban is károsaik, de hatásuk nagyon szerteágazó, a dolgozók legszélesebb rétegeit érinti. Aiz említett helyzetek hoz­zájárulnak a nagymértékű túl­óráztatásokhoz is. A túlóra csökkenti az alap- béremelés’ lehetőségeket. Ma már népgazdasági méretekben a bérfejlesztésire szánt összeg egyre nagyobb részét a túl­órák emésztik fel. Társadalmunk fejlődésére pillanatnyilag az jellemző, hogy a közvetlen termelő te­rületek munkáslétszám-szük- séglete nem csökken. Ennék nyilván vannak a tervezéssel összefüggő okai is. Megítélé­sünk szerint ezzel kormányzati szerveinknek foglalkozniuk tel. De a helyzet javításét más módon is elő lehet segíte­ni: a munka- és technológiai folyamatok fejlesztésével, részlegles automatizálással. Az utóbbi években a gyako­ri munkahelyváltoztatás fej­lődésünk egyik gátló tényező­jévé vált. Az okok ismertek. Megítélésiünk szerint e káros folyamatban — a már emlí­tett tényezők mellett — ben­ne van elosztási rendszerünk kritikája is. Nem foghatjuk fel ter­mészetesnek azt, hogy mo­dern szocialista nagyüzemek­ből kvalifikált szakmunkások, népgazdaságilag mellékes te­rületekre kívánkoznak, vagy ott vállalnak munkát. Csakis a notórius munkahelyváltoz­tatók. és fegyelemsértők ellen van helyük azoknak a rend­szabályoknak, amelyeket a tanácsok a legutóbbi időkben foganatosítottak. Szakszerve­zeti szerveink szorgalmazzák, hogy mindenütt legyen vonz­ereje az egy munkahelyen ki­fejtett állandó tevékenység­nek, nagyobb anyagi és er­kölcsi elismerést kapjanak a törzs'gárda tagjai. Legyen szava a munkásnak Tisztelt kongresszus! A gazdaságirányítás ered­ői. , alkalmazásának van egy olyan oldala, amelynek jelentőségét nehezen lehetne a mi rendszerünkben túlbe­csülni. Ez a dolgozók terme­lési aktivitása. A szocialista rendszer lé­nyeges vonása, hogy fejleszti, kibontja az emberekben azt az alkotó erőt. amely az akti­vitásban, a közügyek intézé­sében. a közéleti tevékenység­ben érvényesül. Gyakran halljuk, hogy a munkások tulajdonosok is. Igen. A mi rendszerünkben a munkásosztály tulajdonos. A gyár, a vállalat az övé is, de érzi-e ezt a munkás a napi munka gyakorlatában? Nem érzi kellőképpen. Éspedig azért nem, mert nem terem­tettünk mindig olyan helyze­tet, amelyben ez számára ma­gától értetődő lenne. Sok min­den szükséges még ahhoz, hogy a munkásosztály és min­den dolgozó úgy tekintsen a i társadalmi tulajdonra, mint felemelkedés zálogára. Az üzem, a munkahely éle­teben gondoskodnunk keli az üzemi demokráciától, a szo­cialista munkaversenyről, a munka becsületéről, az embe­rekkel való bánásmódról, munkaspolitikánk helyileg is olyan szintű megvalósításáról, ami ezt a tulajdonosi érzést minden munkás számára, mindennapos cselekedetekben, újra és újra nyilvánvalóvá és természetessé teszi. Nekünk olyan munkáspoliti- kát kell megvalósítanunk, amely folyamatában a mun­kásember tudja is, érzi. is — mindenekelőtt az üzemben tör­téntek révén —, hogy van szava, szükség van eszére, szá­mítanak, támaszkodnak rá, mert övé a hatalom. A szocialista brigádmozgal­mat továbbra is a munkaver­seny fő formájának tekintjük, mert ez a legalkalmasabb ar­ra, hogy a hatékonyabb ter­melőmunkát és a szocialista emberideál kialakítását együt­tesen szolgálja. Felelősség a művelődésért Tisztelt előtár sale! A munkásosztály forradalmi céljainak megvalósítása szük­ségszerűen igényli kulturális és szellemi felemelkedését. Fejlődésünk nyomon követé­sének feltétele, a munkások nagyobb kulturáltsága, a dol­gozók állandó művelődése. A műveltség megszerzésének és továbbfejlesztésének legál­talánosabb módszere a szerve­zett iskolai oktatás, a képzés és továbbKépzés. A szakszer­vezetek fontos feladatuknak tartják, hogy ebben a mun­kában a maguk eszközeivel és módszereivel részt vegye­nek. A szakszervezeti mozgalom­nak az a feladata, hogy anya­gi-erkölcsi erejével segítséget nyújtson a korszerű oktatás megteremtéséhez, a képzés és a nevelés javításához. Külön felelőssége van a felnőtt dol­gozók képzésében és tovább­képzésében. Jó munkát, szügyiek! Egy akarattal — közös felelősséggel Sötétzöld kötésű, nagy ala­kú füzetek sorakoznak kato­nás rendben az asztal egyik végén. Mellettük ugyanannyi színes golyóstoll. A füzetek egyelőre teljesen üresek. Csak a felső lapjukon virít a név. Persze, ’ nem lesz­nek hosszú ideig ilyen tiszták a lapok. Pontosan 26 füzet van a virággal díszített; asz­talon. Amennyi a szügyi és csesztvei tanácstagok száma. A mappa pedig arra való, hogy a tanácstagok abba je­gyezzék be elintézésre váró dolgaikat, választóik ügyeit, gondjait, kívánságait. Bizonyá­ra nem egy füzet válik rend-, kívül érdekes olvasmánnyá két esztendő alatt... Nyolcat mutat az óra. A tanácsház körül megélénkül a mozgás. Még néhány perc, és megkezdődik a tanács alaku­ló ülése. A virágok, a leterí­tett asztal, az ünneplő ruha jelzi, hogy fontos esemény van készülőben. A tanácstagok és a meghí­vott vendégek két hosszú asztal mellett foglalnak he­lyet. Az arcok között megle­pően sok a fiatal. Bajnóczi Anna például mindössze 21 esztendős. Idén volt elsővá­lasztó és egyúttal tanácstag is lett. A csesztveiek küld­ték, hogy képviselje érdekei­ket. — Balassagyarmaton, a kötöttárugyárban dolgozom, technológus vagyok. Örülök annak, hogy tanácstag lettem, megtiszteltetés a számomra. El is fogok mindent követni azért, hogy fejlődjön a fa­Bajnóczi Anna átveszi a zöldfedeles füzetet lünk. Rados József tanácselnök végigpillant a termen: — Igazán elégedettek lehe­tünk a jelöléssel. Hét nő ke­rült a tanácsba. Valamennyi fiatal, tele energiával, tenni- akarással. Persze, nem kell attól fél műk, hogy munka nélkül maradnak. Van itt le­hetőség bőven... Papp Győző iskolaigazgató, aki a korelnök szerepét tölti be, megnyitja az ünnepi ülést. Az arcokon figyelem. Felelősségteljes dologban beüli állást foglalni, a tanácstagok ma választják meg a végre­hajtó bizottság tagjait, a tisztségviselőket. Vagyis azo­kat, akik a falu vezetői lesz­nek a következő két eszten­dőben. Áz események gyorsan pe­regnek. A törvényeknek meg­felelően folyik a választás, majd a tanácstagok átve­szik megbízólevelüket. Egy­más után lépnek a nagy asz­talhoz. Aztán, a végrehajtó bizottság tagjai teszik le a hi­vatali esküt. öten vannak, közülük egy nő: Bajnóczi Anna, Ö a végrehajtó bizott­ságnak is tagja. Szügy községi közös Taná­csának elnöke hosszú évek óta isimét Rados József lett. Egészében ismeri a község minden gondját, örömét. Megérdemelten kapta a bizal­mat. A szünetben tovább folyik a szó. Mi is az, amit legelő­ször kéne megvalósítani a két faluban. Mert kívánság — méghozzá jogos kívánság — bőven van. A jelölő gyűlésen elhangzott javaslatok megva­lósításához legalább tízmillió kellene. Valaki már sorolja is; — Szügyben első az orvosi lakás és rendelő befejezése. Mindkét községben járdásíta­ni kell, az utcák kövezésre várnak. Csesztvén hangoshír- adót kérnek, Szügyben pedig törpe vízmüvet szeretnénk. Mindent egyszerre nyilván nem lehet. Hrahovszki Eászlóné, kör­zeti ápolónő azt mondja: — Ma, amikor óvodába vittem . a . fiamat, az asszo­nyok szinté egytől-egyig a leltemre kötötték: a tanács­ban szorgalmazzam az óvoda építését. Kell a hely a gyere­keinknek. Szünet után jelölik a me­gyei tanácstagot. Gemer Zol- tánnéra, a nógrádmarcali termelőszövetkezet főkönyve­lőjére esik a Választás. A bi­zalom indokolt, „az útrava- ló”, amivel a tanácstagok el­látják, kifejezi azt az aggó­dást és szeretelet, amely a szügyiekben és csesztveiekben falujuk iránt él. Csalai Erzsébet A szakszervezeti mozgalom jelenlegi szervezeti felépítését az egyes szerveknek biztosított jogokat és hatásköröket meg­felelőnek tartjuk. Ügy látjuk, hogy a következő években e tekintetben semmilyen komo­lyabb változtatásra, átszerve­zésre nem lesz szükség. A meglevő keretek jók. A jogok és hatáskörök elegen­dőek, de néhány dolgot korri­gálni kell, hogy jobban szol­gálhassuk a munkások, a dol­gozók érdekeit. Egységben a haladó erőkkel Tisztelt kongresszus! Nem feledkezhetünk meg soha arról, hogy tevékenysé­günkért a világ dolgozói előtt is felelősek vagyunk. A nemzetközi munkásosz­tály érdekeinek mind széle­sebb felismerése világszerte új helyzetet teremtett. A nem­zetközi szakszervezeti mozga­lomban erőteljes és pozitív irányú differenciálódás zajlik le. Mindez az eddiginél szé­lesebb összefogás lehetőségét nyújtja." A miagyar szakszervezeti mozgalom nemzetközi kap- osolaitadniak építése során ezekre az egységfiolybimatok- ra támalszikodiik. Mi becsüle­tes szándékot tételezünk fel mindenkiről, aki kész együtt­működni a munkásosztály légfootosabb kérdéseinek megoldásában, mint ahogyan bennünket is egy cél, a dol­gozók érdekeinek következe­tes képviselete vezet. Ebben a szellemben helye­selné a magyar szakszerve­zeti mozgalom többek között egy szél'eis körű európai szak- szervezeti konferencia meg­szervezek é’t is. A törekvéseinkkel n.em ál­lunk egyedül. Hatalmas erőt ad szakszervezeti mozgal­munknak — és nemeseik nemzetközileg, hanem belső tevékenységünk szempontjá­ból is — egységünk a Szov­jetunió éfe a szocializmust építő országok szakszerveze­teivel . Erőnket megsokszorozza a Szalkjszenvezeti Világszövet­ségihez tartozásunk. Az SZVSZ, amely éppen itt Bu­dapesten tartotta VII. világ­kongresszusát. újra bebizo- nyífotita. hogy megérti korunk követelményeit, és alkalmas ama, hogy választ adjon a. dolgozók kérdéseire. A szakszervezet, amely ná­lunk a műn kásosztál y nak csakn em egészét, a bérből- fizetésből élő dolgozók 93 sziá. zalékát tömöríti, joggal érzi magát felelősnek a munkás- hatalomért és népünk jövő­jéért. Kedves élettársiak! Tisztelt kerngrestBzuss! Az elmúlt négy esztendő- ben sokat küzdött’ink. fára- d o 7. tunk munkásosztályunk­ért, népünkért. Az eredmé­nyekben tükröződik1 a szak- szervezeti mo.zgiaíom sok tíz­ezer munkásának, tisztségvi­selőjének áldozatkész munka, ja, hozzáértése, a szocializ­mus iránti elkötelezettsége. A XXII. kongresszus. méltó fórum arra. hogy köszönetét mondjunk lelkes, áldozatos tevékenységükért, s további lankadatlan, kitartó munkára kérjük és hívjuk őket. Kérem a tisztelt kongresz- szust, vitassa meg és fogadja el az orziágos tanács beszá­molóját és a kiküldött dő­li ument umokla t. Köszönöm a figyelmüket. Gáspár Sándor nagy taps­sal fogadott beszéde után So. ■magyi Miklós, a számvizsgá­ló bizottság elnöke terjesztet­te elő a számvizsgáló bizott­ság szóbeli jelentését, ki­egészítve a már korábban ki­adott írásbeli beszámolót. A számvizsgáló bizottság jélentése után megkezdődött a két beszámoló feletti vita, amelynek során többen fel­szólaltak. köztük Bisziku Bé­la. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. A vitá­ban elhangzottak ismerteté­seire visszatérünk. (MTI) NÓGRAfr— 1971. május 5., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents