Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

Reszeges férjek diszkrét asszonyok Meredeken felfelé ível ná­lunk az alkoholfogyasztás gra­fikonja. A hazai adatok alap­ján, az 1965-ös fogyasztást -r százfokos abszolút alkoholban kifejezve egy főre 6,8 liter ju­tott — igen magasnak ítéltük. Négy évvel később már 8,6 literre emelkedett a fejenkén­ti fogyasztás. Amennyiben le­számítjuk az egyáltalán nem ivó csecsemőket és gyermeke­ket, a felnőtt és idős embere­ket. és hozzáadjuk a nem hi­vatalos italtermelést, meg­duplázódik, azaz csaknem 20 literre emelkedik a fejenkénti fogyasztás. A főorvosnak nincs joga Prognózis szerint a 09-es 8,6 literes mennyiség 1975-re 9,5 liter lesz. A 10 literes meny -. nyiségnél már radikális köz­ponti beavatkozás, válik szük­ségessé. Az alkoholizmus és a bal­esetek, a bűnözés, a termelés­kiesés, s a számszerűen ki nem fejezhető társadalmi és erkölcsi károk közötti össze­függés közismert. Megyénk az alacsonynak nem mondható országos ada­tok sorában is igen előkelő helyen- szerepel. Salgótarján­ban két éve működik áz al- koholdetoxikáló és alkohol­elvonó szakrendelés, Az egy­szeri • kijózanításra szorultak estéről estére vendégei” a detoxikálónak. Közülük sok­nak az alkoholelvonó szak­rendelésen is helye volna, er­re azonban viszonylag keve­sen szánják rá magukat. „Mit szólna a falu!" — vonakodik a beteg, az alkoholista, aki ép­pen úgy szégyelli az elvonó kezelést, mint ahogyan hajdan —, s részben még most is —, szégyen a tüdőbaj, vagy a ne­mi betegség. Ha rászánják is magukat, kihalt utcákon, este mennek.., Ennél azonban sokkal foná­kabb a „kényszeresek” hely­zete. A kényszerelvonó keze­lések törvényerőre emelése ugyanis kis részben az esetle­ges bűnügyet tárgyaló bíróság feladata, nagyobb részben az illetékes hatósági tiszti fő­orvos feladata. Kezdeményez­hetnek a közvetlen hozzátar­tozók, a rendőrség, a Vöröske­reszt és egyéb társadalmi szer­vek is. A visszás az, hogy éppen a kijózanító főorvosa nem lehet kezdeményező. Ez szinte több is már, mint paradoxon, hi­szen éppen a kijózanítóban is­merik legjobban a krónikus alkoholistákat. Még határo­zottabban jelentkezik az el­lentmondás az ideggondozó in­tézet vonatkozásában. Kime­rült asszonyok, anyák százait kezelik itt amiatt, hogy fér­jük alkoholizmusból fakadóan antiszociális, családellenes ma­gatartást tanúsít. Féltett titkok A szerencsétlen asszonyok, mint féltett titkukat mondják el az otthoni konfliktusokat, s azzal a feltétellel, hogy ne jelentsék sehová. Ök maguk pedig megtagadják, hogy pa­naszukkal illetékes személyt felkeressenek. Rettegnek az amúgy is goromba férj bosz- szújától, féltik gyerekeik és saját maguk testi épségét. Az alkoholizmus és az elle­ne vívott küzdelem természe­tesen korántsem az egészség- ügyi intézmények kizárólagos joga. Nem egészségügyi és nem is csak rendőrségi kérdés ez, hanem társadalmi. Négy megye együttműködése Pest, Komárom, Nógrád és Heves megyék tanácsai kul­turális együttműködési meg­állapodást kötöttek oktatás­ügyi, közművelődési feladata­ik jobb ellátása. érdekében. Az együttműködési megálla­podás első közös rendezvénye ezekben a napokban zajlik Budapesten. A négy megye 50 művelődésügyi vezetője, vala­mint Pest megye 150 meghí­vott népművelője tanácskozik a közművelődés, az oktatás helyzetéről, feladatairól. A következő megbeszélést a nyá­ron Salgótarjánban tartják, s a nemzetiségi községek kultu­rális életének problémáit vi­ta tják meg, A négy megye képzőművészei részt vesznek a Zébegériyben megnyíló Sző- nyi István Képzőművészeti Szakiskola kurzusán, augusz­tus 20-án pedig a Pest me­gyei Tanács díszudvarán ad­nak műsort a megyék „Rö­pülj páva”-körei. A négy megye íróinak és költőinek legjobb műveit a Palócföld, a Nógrád megyei irodalmi és művészeti folyóirat idei utolsó száma közli majd. Befejezés egy év múlva r Már állnak az alapjai az 'Arany János úti 21-es jelű épületnek, amely a mostani városi tanács mögött emelke­dik. A főtéri 13-as,. valamint az Arany János utcai 22, 23- as jelű épületekhez hasonló sávházat a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei építik. Az épít­kezés befejezési határideje egy év múlva esedékes, a ter­vek szerint szakaszosan ad­ják át. Az új, többszintes la­kóház 211 kétszobás lakást jelent Salgótarjánnak. Falun és városon egyaránt kulturáltabb, színvonalasabb vendéglátóipari üzleteket kell létrehozni. A kulturált kör­nyezet kulturált viselkedésre készteti az embert. Nem megoldott például az alacsony szesztartalmú italok, koktélok gyártása. Nálunk a rövid italok nagy része 50 fok felett kezdődik. A presz- szókban szórakozó fiatalok az ismertebb és árukban is el­fogadható italok közül a ko­nyak, a vodka, a gin között válogathatnak, gyengébb ita­lok nincsenek. Maradnak még az üdítők, melyekkel ugyancsak sok a gond. Amióta a cólaféléket is­merjük, viszonylag jobb ugyan az ellátás, de még most sem megoldott. Különösen nem a nagy melegben, amikor vagy nincs hűsítő, vagy van ugyan, de nem hűtött. Nem segíti az üdítők térhódítását az sem, hogy adózásuk ugyanolyan, mint a szeszes italoké. Nógrád megye vendéglátó hálózatában ma is az italbol­tok dominóinak. A jövőben egyre több melegkonyhás üz­letet kell átadni, hiszen ezek iránt egyre nagyobb az igény falun is. A rumivók tábora szeren­csére megcsappant, ma inkább a konyak, a vodka a „diva­tos” ital. Bármilyen furcsának tűnik is, ezt is eredménynek kell elkönyvelnünk. A rum ugyanis a leghatásosabban se­gíti a krónikus alkoholizmus kibontakozását, a legveszélye­sebb ital. Figyelembe kellene ezt venniük az italboltoknak, presszóknak is a rendelések összeállításánál. Nincs szeszmentes nap Néhány éve szeszmentes if­júsági szórakozóhelyek létre­hozásával kísérleteztünk. A próbálkozás nem járt sikerrel. Hogy kin múlott? A, vendég­látóik szerint az ifjúságon, mert nem tudtak olyan prog­ramot készíteni, amely von­zotta volna a fiatalokat Á másik fél szerint viszont nem a programon múlott, hanem az alacsony jövedelmezőségen, hiszen- narancsitalból; vagy citrombambiból jóval kisebb a bevétel, mint a szeszes italok árusításából. Néhány megyében már mű­ködik a gyógyult alkoholisták klubja — a tapasztalatok sze­rint igencsak népszerű. Ná­lunk még nincs ilyen klub. Felesleges részletezni, hogy a mértéktelen szeszfogyasztás az ember milyen szerveit káro­sítja: az alkohol totális há­borút vív az ember ellen. Fel­venni a harcot csak úgy le­het, ha az alkoholizmus elle­ni küzdelemből valóban tár­sadalmi ügyet csinálunk. Ha az embert szellemileg és fizi­kailag lealacsonyító alkoho­lizmus ellen az elítélő szó és a tettek erejével vesszük fel a harcot. Sz. M. Büntető ítéletek és a társadalom nevelése A BÍRÓSAGOK által alkal­mazott büntetés célja az el­követőnek és a társadalom többi tagjának a nevelése. Az egyéni nevelés a büntetés kiállása útján szenvedett jog­hátrány révén érvényesül. Az a tény viszont, hogy a társadalom tagjai a tárgyalá­sok nyilvánossága, a sajtó, rádió és a televízió útján rendszeresen értesülnek az egyedi esetekben alkalmazott büntetésekről, igen alkalmas arra, hogy az emberek töme­geit visszatartsa a bűnözéstől. Manapság természetesen még túlzás lenne elmondani, hogy belátható időn belül a bűnö­zés megszűnik, az ellenben kétségtelen, hogy a büntető- bíróságok tevékenységének megfelelő publikálása kedve­zően befolyásolja a bűnözés tendenciáját, amely — leg­alábbis hosszú távon — a szo­cializmus viszonyai között csökkenő. Nem közömbös tehát: az ítéletek mennyire meggyőző erejűek és az sem, hogy az ítéletek, büntetések publiká­lása miként történik. Amennyiben az e vonatko­zású tájékoztatás céljának megfelel, nagyobb hatást vált ki a tömegekre, míg ellenke­ző esetben akár kedvezőtle­nül is befolyásolhatja a bű­nözést. Gondoljunk csak arra, hogy egy adott büntetést hányféle­képpen lehet közzétenni. Amikor pl. valaki azt hallja csupán, hogy az 5000 forintot elsikkasztót 6 hónapi szabad­ságvesztésre ítélték, de a bün­tetés végrehajtását felfüggesz­tették, azt gondolhatja, hogy lám, 5000 forintig nyugodtan lehet sikkasztani, hiszen amennyiben három évig — a felfüggesztés tartama alatt — újabb bűntettet nem követ el az ilyen ember, voltaképpen nem is szenved joghátrányt. Ám, ha ugyanezt a büntetést a tényekről már többet el­árulva úgy teszik közzé, hogy egy öt gyermekes embert ítél­tek 5000 forint elsikkasztásá- ért az előbb említett bünte­tésre, aki szűkös, családi hely­zetének javítására fordította az elsikkasztott összeget és aki a cselekménnyel össze­függően állását elvesztette, vagy lényegesen kedvezőtle­nebb beosztásba került — már másként hat ez a köz­lés. Bizonyára túlzottan szigorú­nak találhatja valaki a — pél­dául — 3 hónapi végrehajtan­dó szabadságvesztést 150 fo­rint ellopásáért, viszont, ha már azt is hozzátesszük, hogy ezt a cselekményt többszörös visszaeső követte el és a sér­tett rossz anyagi körülmények közt élő özvegyi nyugdíjas, már egészen más a benyomás. ZAVART KELTHET az is, ha egyik nap azt olvassuk, hogy garázdákkal szemben pénzbírságot alkalmazott a rendőrség, másik nap pedig arról értesülünk, hogy ismét más garázdákat súlyos börtön- büntetésre ítéltek. Mindkét esetben tudnunk kell a cselek­mények közti súlybeli különb­séget kifejezésre jutó ténye­zőt, azt, hogy pl. az egyik al­kalommal néhány pohárnak a kocsmában történt földhöz vá­gásáról volt szó, a másik eset­ben pedig a köznyugalmat sú­lyosan megzavaró, tipikusan garázda magatartásról, pl. gyanútlan járókelők teljesen indokolatlan megveréséről, a társadalmi együttélés szabá­lyaival kihangsúlyozott szem- behelyezkedésről. Ezeknek is­meretében már érthetővé vá­lik előttünk, hogy az egyik ügy miért szabálysértésként, a másik miért bírósági ügy­ként került elbírálásra és hogy a joghátrány miért annyira eltérő. Mér az elmondottakból is nyilvánvaló, hogy a sajtó, a rádió és a televízió milyen fontos szerepet tölt be a bíró­sági ítéletek (vagy szabálysér­tési határozatok) helyes pub­likálásával, mennyire alkalmas növelni azok nevelőhatásót. Természetesen minden köz­lemény, minden egyes részlet­re nem terjedhet ki. Erre nincs is szükség. A lényeget azonban röviden is lehet ösz- szegezni, amiként a fenti pél­dák jelzik. A tájékoztatás szóban forgó körében az sem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy nem min­den ítélet kívánkozik a sajtó hasábjaira és fontos a meg­felelő kiválogatás. Itt azt kell szem előtt tartani, hogy a jel­legzetesen nevelő büntetések (pénz-főbüntetés, javító-nevelő munka, rövidebb tartamú sza­badságvesztések, amelyeknek végrehajtását felfüggesztik —. kiszabása elsősorban egyéni nevelést szolgál, így rendsze­rint nincs szükség széles körű Ismertetésükre, hiszen a bün­tetés sajtó stb. útján történő közzététele nem ölthet bünte­tésjelleget, márpedig szükség­képpen‘hátrányos az elítéltre. Ebből következően a kisebb botlásért elítéltnek a társada­lom becsületes tagjai sorába visszatérését nem indokolt megnehezíteni a pellengérre állítással, már csak azért sem, mert a viszonylag enyhe bün­tetés közzététele a társadalom többi tagját nem tartja vissza a bűnözéstől, sőt nem megfe­lelő közlés esetén még ösztö­nözhet is bűntett elkövetésére. S ezt mindenképpen el kell kerülni. Főként azok a bün­tetések kívánkoznak á sajtó hasábjaira, a televízió vagy rádió nyilvánossága elé, ame­lyek gondolkodóba ejtenek, s ha kell, elrettentenek. Természetesen, mindez nem jelenti azt, hogy például rö­vid tartamú szabadságvesztés­ről adott esetben nem In­dokolt tájékoztatni a nagykö­zönséget. Előfordulhat ennek szüksége is, a lényeg csak az, hogy a közzétett eset alkal­mas legyen a visszatartó ha­tás elérésére. Minthogy a tájékoztatásnak megvannak a maga technikai nehézségei, aligha várható, hogy most már minden e kör­ben megjelenő hír maradék­talanul betölti szerepét. Ép­pen ezért ez a néhány sor az újságolvasó figyelmét is fel kívánja hívni a közlések vé­telének mikéntjére. AMI PEDIG az igazságszol­gáltatásban tevékenykedőket illeti, úgy vélem, készséggel nyújtanak támogatást a sajtó­nak a munkájukat érintő szakterületen, annál inkább, mert fontos politikai kérdésről is szó van. Dr. Horváth Lajos főügyészségi ügyész A. héten történt —r’ ■■ M FOTÖZZON A NÓGRÁD-nak! Tarján! József (Salgótarján): Munka című fényképére a zsűri 7 pontot adott Város a fiatalok késiében Ahol sok fiatal gyűl össze, ott csak felfordulás lehet — szokták mondani az idősebb generáció tagjai. Igazat kell adnunk nekik, mert az esetek többségében valóban így van. Talán az ifjúi hevességben, a túlfűtöttségben, a túláradó temperamentumban kereshetjük az okokat, és találhatjuk meg a magyarázatot. De ellenpéldával is találkozhatunk, s akkor a fenti mon­dás a következőképpen módosul: ahol sok fiatal gyűl össze, ott a vidámság, a frisseség az úr, ott az is megfiatalodik, aki nem sorolható éppen a fiatalok táborába. így történt ez Egerben is, a Gárdonyi Géza-diáknapok idején, május 23—27 között. A helyi lakosok boldogan gyö­nyörködtek a megnyitásra vonuló fiatalok rendezett sorai­ban, elismerően bólogattak a diákok nagy énekkarának dalai hallatán. Az ódon házak, az egykori török járta utcák megfiatalod­tak az öt nap alatt. A város, mint a vlrágoskert. Mindenhol a fiatalok tarka, színpompás áradata volt. S akik bekukkantottak a művelődési ház, vagy a Gár­donyi Géza Színház előadótermeibe, ugyancsak nem bánták meg, mert a fiatal tehetségek bemutatkozása, a színvonalas produkciók maradandó élményt nyújtottak. Az eseménysorozat utolsó napján, a gáladélutánon egy csokorban láthatta a város lakossága a diáknapok aranyér­mes szólistáit, és művészeti csoportjait; a legjobbakat. A Dobó téren az expresszdiákbálon búcsúztak a fiatalok a várostól, a diáknapoktól, ettől a kedves, vidám seregszem­létől. A zenét az aranyérmes tánczenekarok szolgáltatták és több mint háromezer fiatal perdült táncra a fákkal övezett hangulatos téren. A diáktanács — amely a fesztivál idején a várost kor­mányozta —, jól és felelősséggel teljesítette feladatát. Az események bonyodalommentesen zajlottak le, a fiatal „kor­mányzók” megállták a helyüket, rászolgáltak az előlegezett bizalomra. A városkapu cirádás, fényes kulcsát visszaadták Eger hivatalos vezetőinek és ígéretet tettek, hogy a jövőben is igyekeznek becsülettel dolgozni. Eger pedig — mely öt napig a fiatalok kezében volt —,' éli tovább megszokott, hétköznapi életét. v'~ *— vkm Kétmillió korszerűsítésre Az idén 2 millió forintot fordít a meglevő bolt- és ven- déglátóipari egységek felújí­tására, tatarozására, a gépi berendezések javítására a ba­lassagyarmati ÁFÉSZ. Balas­sagyarmaton rendbehozták, csinosították a KlSZ-lakótele- pi boltot. Elvégezték a Ba- lassa-éttercm kerthelyiségének szokásos tavaszi rendbehozá­sát is Megnyílt a Balassa­étteremhez tartozó Nyírjesí büfé, a kirándulók és a tú­risták nyári ellátására. Befe­jezték Ipolyszögön gz italbolt csinosítását, örhalomban tü­zelőolaj tárolókat létesítenek, s a fogyasztási szövetkezet lát­ja el fűtőolajjal az olajkály- ha-tulajdonosokat. NÓGRÁD — 1971. május 30., vasárnap 5

Next

/
Thumbnails
Contents