Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
VILÁG PROLETÁR«!. EGYESÜL JETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXVII. ÉVF.„ 104. SZÁM ARA: 80 FILLER 1971. MÁJUS 5., SZERDA x^ALSüTARJA1 Jó munkát, szügyiek! (3. oldal) Könnyűzenei fesztivál Salgótarjánban Í4. oldal) Milyen legyen a munkás? (5, oldal) Űj nemzetközi kezdeményezések előtt Romes Csandra nemzetközi sajtóértekezlete Nemzetközi sajtóértekezletet rendezett kedden az Országos Béketanácsnál a Béke-világ- tanács egy hét óta Budapesten működő titkársága. Romes Csandra, a BVT, főtitkára adott tájékoztatást a május 13-án — négynapos programmal — összeülő közgyűlésről, a várható részvételről. Dr. Pesta László, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának alelnöke, a közgyűlés utáni napon, május 17-én, sorra« kerülő eseményről, az európai fővárosok békemozgalmai képviselőinek találkozójáról tájékoztatta az újságírókat. A BVT-közgyűlés olyan időszakban ül össze, amikor az egyik oldalon mind agresszí- vabbá válik a világimperializmus, a másik oldalon viszont egyre jobban megizmosodik, és a világnak mind nagyobb részén fejti ki tevékenységét a nemzetközi békemozgalom — mondta Romes Csandra. A (Folytatás a 2. oldalon.) —— Jubileumi úttörőnapok llésezett az operatív bizottság A jubileumi. úttörőnapok megyei eseményeinek előké- sizítésével a különböző tánsa- dailmi szervek képviselőinek részvételével operatív bizottság foglalkozik. A bizottság tegnap tartotta meg első ülését, Kis Józsefnek, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének elnökletével. Az operatív bizottság kialakította a május 16-tól 30-ig tartó úttörőnapok végleges programját Az úbtörőszövet- ség megialakulásániak 25. évfordulója alkalmából 28 000 Nógirád megyei úttörő és kisdobos vesz részt valamilyen módon az ünnepségsorozatban. A program rendkívül változatos. Hadijáték vezeti be, majd öt nap múlva a nyári ú ttórő- olimipi a megyei megmyi - tó ünnepségével folytatódik a salgótarjáni SKSE-stadionban. Ugyancsak május 22-én kerül sor a jubileumi csa.patbsszejö- veteiékre, a kisdobos- és út- törőavatásokra. Salgótarján áruházaiban és boltjaiban díszkirakatokat rendeznek be, ezeket is az avatás napján értékelik. A nyári úitörő-olimpiia megyei versenyei folytatódnak az SKSE-stadion ban május 23- án is, s ugyanezen a napon rendezik meg Salgótarjániban a kisdobos aszfaltrajzversenyt a Lenin téren. Megnyílt a „Felnőttek a gyerekekről” országos fotópályázat kiállítása a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ klubjában. A sportesemények legizgalir.asabb.ia zárja a nap gazdag eseményét: a labdarúgótorna és az olimpia döntője, s ami ezt követi: az ered- ményhiráí ,ts. Névadó ünnepség és az űt- torőházi hét megnyitása tölti be a május 24-i nap műsorát, május 25-én pedig megtartják a jubileumi olvasónapló-pá lyázat záróvetélkedőjét a salgótarjáni Balassi Bolintt Megyei Könyvtárban. Délután, megkoszorúzzák a salgótarjáni Malinovszkij úti Általános Iskolában a megye első úttörőcsapatának emléktábláját. Az úttörő jubileumi gyer- mekrajz-kiállítást május 26- án nyitják meg a Gagarin gyenmekgaiiériában. Ezen a napon lesz továbbá a jubileumi úttörő kulturális szemle gálaestje is. A május 28-i út- töiöparJámentlel egyidejűleg kiállítás is nyílik a megyei úttörőcsapatok életéből. Május 29-én úttörő történeti emlékülést tartanak, majd este benépesül a salgótarjáni Felszabadulás tér. Úttörők vonulnak föl lampionokkal, és játékesttel zárják a napot. A jubileumi sorozat utolsó napján, május 30-án, úttörő- díszszemle lesz Salgótarjánban. Ezt követően fogadást adnák a Karaites Szálló mozaiktermében, ahol az úttörő- vezetők a megye vezetőivel találkoznak. Délután ünnepélyesen megnyitják Saigőbá- nyán a megyei vezetőképző- tábort. Az ünnepségekre az úttörők szorgalmasan készülnek, s nemcsak a kulturális vetélkedőn és a sportpályán, vagy a felvonulók díszes csapatában lesznek ott, hanem a rendőrök, tűzoltók, vöröskeresate- sek, rendezők között is megtaláljuk majd a vörös nyakkendőd fiatalokat Megnovekedeít társadalmi szerep Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének székhazában, kedd reggel 9 órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében, mintegy 700 küldött elemzi az elmúlt négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításának, az élet- és munkakörülmények javításának módjait. A tanácskozáson részt vesznek a termelő- munkában élenjáró dolgozók, szocialista brigádok vezetői, a művészeti és tudományos élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. A kongresszuson képviselteti magát 51 külföldi szakszervezet és több nemzetközi szervezet, köztük a Szakszervezeti Világszövetség. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ezután, a kongresszus megválasztotta az elnökséget. Helyet foglalt l&z elnökségben Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára: továbbá Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke. Az elnökségben foglalt helyet Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és valamennyi külföldi szakszervezeti küldöttség vezetője. A résztvevők egyperces néma felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt, kiemelkedő harcosairól. Földvári Aladár megnyitó beszéde után a kongresszus a napirendről döntött. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját, a XXI. kongresz- szus óta végzett munkáról és a magyar szak- szervezetek soron következő feladatairól. Gáspár Sándor beszéde Tisztelt kongresszusi Kádtveis tetfMársnők! Kedves eDvtárisak! A magyar szakszervezetek alapszabályának megfelelően, befejeződtek az alap- és középszer*! választások. az iparági kongresszusok. Három és fél millió szervezett dolgozó nevében minősítették a magyar szakszervezetek tevékenységét, támasztottak igényeket a szakszervezetek munkája iránt A szakszervezeti vezető szervek megválasztása a széles körű demokrácia jegyében zajlott le. A szervezett dolgozók véleménynyilvánítása, vitakészsége főleg az üzemek, vállalatok, intézmények tevékenységére terjedt ki, de az érdeklődés túllépett a ' vállalati kereteken. A szakszervezeti választásokon, az országgyűlési és ta- •nácsi választásokon, gyűlések tízezrein, mint tükörben, láthatóik, érezhetők voltak az» elmúlt évek nagy politikai és gazdasági változásai. Politikai és társadalmi életünk, közéletünk erényeiről és gyengeségeiről elismerő és bíráló hangon szóltak. Különösen sokan tették szóvá a jobb és eredményesebb termelőmunkát gátló munka- szervezési, anyagellátási hiányosságokat, az ezekből fakadó mértéktelen túlóráztatást. A szocialista brigádok határozottan igényelték munkájukhoz a legfontosabb feltételek biztosítását. Számos helyen sürgetően vetették fel a dolgozók a szociális normák, a munkabiztonsági előírások betartását és betartatásának ellenőrzését. Szinte valameny- nyi taggyűlésen és szakszervezeti kongresszuson kritikusan foglalkoztak a bérek és árak alakulásával. A tagság számos olyan észrevételt és sok olyan javaslatot tett reálisan értékelve, de ugyanakkor kritizálva is munkánkat — amelyekre kötelességünk odafigyelni és megoldásukon fáradozni. Cselekvő részesek TvseHieit kongresszmfi A Magyar Szocialista Munkáspárt alig pár hónappal ezelőtt értékelte egész társadalmunk helyzetiét, megjelölve továbbhaladásunk útját. A párt X. kongresszusa elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenységéről. Megállapította: jelentősen hozzájárultak a szocializmus építésében elért eredményeinkhez, nagy társadalmi céljaink megvalósításához. Hatékonyan képviselték és védték a dolgozók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb betöltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felismerés — és ez az MSZMP történelmi érdeme, — hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt politikáját közvetítsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvőén részt vegyenek a politika alakításában. Ennek a politikának az érvényesítése növelte a szakszervezetek tekintélyét, szerepét a közéletben. Szocialista körülmények között, a szakszervezeti munka bonyolultsága, sok ellentmondása és gyakorlati nehézsége abból adódik, hogy mindenkor egyaránt figyelembe kell venni a társadalmi, a réteg- és nem kevésbé az egyéni érdeket is. egyeztetett — vagy megegyezés híjéin — különálló véle-1 ménye alapján kerüljön sor. A párt, a kormány és a szak - szervezeteik gyakorlati együtt, működése alkalmas arra, hogy a párti-, álilamd, gazdasági szervek és a szakszervezetek minden fokon, hasonló módon alakítsák ki együttműködésüket. Ez a feltétele annak, hogy a szocializmus építésében felmerült kérdéseikben a Lehető legjobb döntéseikét! tudjuk hozni. Új szinten a fejődésben Tiszteit kongresszus! A részvétel az életszímwo- nai-politika fejtegetésében és' megvalósításéban nagy felelősséggel jár. A szakszer vezetéknek jólli kell ismerniolk a lakosság minden rétegének, csoportjának helyzetét, a gazdasági szabályozórendszer működését, a népgazdaság erőforrásait Akkor tu- dxink e területen eredményeA társadalom érdekje, hogy a dolgozók élet- és munka körülményeit-, az árakat és béreket érintő politikai jelentőségű döntésekre minden esetben a k r- rtv és a SZOT vezető szerveinek sem tevékenykedni, ha az életszínvonal alakulásának egyes kérdéseiben minél alaposabban kidolgozzuk álláspontunkat, és ennek alapján veszünk részt az intézkedések meghozatalában. Feladattunk, hogy a bérből és a fizetésiből élőik számára olyan jövedelem-elosztást és árrendszert segítsünk kialakítani, amely maximálisan támogatja politikai céljaink megvalósítását, leginkább hozzájárul a célszerű fogyasztási szerkezeit kialakításához, és a lehető legjobban előmozdítja a gazdasági előrehaladást is. Életszínvonal-politikánk megvalósítása során eddig mindig voltak bizonyos kényszerítő körülmények, amelyek döntéseinket befolyásolták, néha diktálták. Ma is vannak még ilyen körülmények, de most a fejlődés olyan szintjére érkeztünk, amikor lehetségessé vált, hogy hosz- szabb távra szóló, fontosabb részleteiket is figyelembe vevő fejlesztési elképzelést dolgozzunk ki. Bérfejlesztés és nyereség Tisztelt elvtáreakS! Jelenleg a bérek emelésének. lehetőségié döntően aa üzemi, munkahelyi alapokból származik, kivéve a költség- ■ vetési' szerveket. Ennék a helyzetnek természete® következménye, hogy az alapvető osztály, a munkásosztály soraiban jelenítő® differenciálódás történhet, nemcsak a teljesítmények, a munka társadalmi hasznosságának kü- lünb&égei. hanem az eitérő Lehetőségek miatt is. A nyereségnövelés eltérő lehetőségei miatt viszont, tovább torzulnak az ágazatok közötti bérarányok. A kapacitások kihasználatlansága, a létszámhiány miatt romlik a felhasználók, fogyasztók ellátása. Fel kell figyelnünk ezekre a jelenségekre, még mielőtt a feszültségek nehezen lesznek csak feloldhatok. Szigorúan az árfelhajtókkal szemben A szakszervezeteknek az a véleménye, hogy fékezi a helyes, az ösztönző bérpolitika kialakítását, ha az üzemi bér- intézkedések túlzott mértékben függvényei a nyereség képzésének. A kormányzatnak több lehetőséggel kell ren- delkeznie arra, hogy az üzemek és iparágak között helyes bérarányok alakuljanak ki. Szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy a kormány határozottan különböztesse meg azt a vállalati tevékenységet, amelynél a hatékonyabb munkával, valóságos érték termelésével érték el a nyereséget, attól, ahol lényegében spekulációval, indokolatlan áremeléssel nyerészkedtek. A leghatározottabban igényeljük a szigorú rendszabályokat és állami fellépést mindazon vállalatok és kereskedelmi szervek ellen, amelyek árfelhaj- tással veszélyeztetik az élet- színvonal emelkedését. Tisztelt elvtársak! A béreket, kereseteket szubjektív alapon nem szabad differenciálni. Ezt döntően a munkakörökhöz és a teljesítményhez kell kötni. Különbséget kell tenni az azonos munkakört betöltők között is. tehát munkás és munkás, vezető és vezető között, a teljesítmények alapján. Lehetőségeink szerint fokozni keil az egyéni teljesítmény szerinti különbségtételt, munkásoknál •'s alkalmazottaknál egyaránt. Véleményünk szerint helyes, (Folytatás a 3. oldalon)
