Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-27 / 123. szám

A Salgótarjáni Öblösüveggyár hétezer dollár értékben, új szitanyomógépet vásárolt az NSZK-fcól. Jelenleg a Főváron Ásványvíz- és Jéggyár részére készítenek százezer darab „Pepsi” poharat, amelynek nagy része a most megindult pécsi Pepsi cola üzem részére

készül

Ne!>növplt<id<>tt bizalommal (I.)

Régi és új tanácstagok

A választás nemcsak a választók, hanem a választottak számára is nagy jelentőségű esemény. A tanácsok eletében egy-egy fontos szakasz lezárását és az új kezdetét jelenti.

Dolgos hétköznapok

Az előkészítő munka során a választók „minősítenek”. Elvégzik a tanácsok működésének kontrolját, egyidejűleg újabb útmutatást, megbízást adnak a párt politikája a Hazafias Népfront programja helyi megvalósításához.

A választás alkalmával tapasztalt fokozott érdeklődés a tanácsok régi küldötteinek új erőt, az első ízben mandátumot szerzett tanácstagoknak megnövekedett bizalmat jelent. Erre a meg-megújuló erőgyarapításra nagy szükség van. A választások rendkívül fontos ünnepi aktusai befejeződtek, a helyi tanácsok alakuló üléseiket megyénkben mindenütt megtartották. A városi, nagyközségi, és községi népképviseleti szervekben most már mindenütt megkezdődnek a dolgos hétköznapok.

Tennivaló van bőven. A tanácsrendszer fennállásának több mint két évtizede alatt nem voltak ilyen jók a feltételek, mint most. A régi és az új tanácstagoknak egyaránt megkönnyíti a munkáját, hogy van népünknek a párt által világosan megfogalmazott politikai irányvonala, konkrétan kidolgozott társadalmi és gazdasági programja — a negyedik ötéves terv —, mely biztos alapot ad a döntéshez. Nagy előnyt jelent a tanácsoknak, hogy az új tanácstörvény alapján létrehozott, az éleihez jobban igazodó, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő, korszerűbb szervezetben kezdhetik meg működésüket.

Az alakuló tanácsülésekre nemcsak az jellemző, hogy rendkívül nagy volt a tanácstagok közéleti aktivitása — a részvétel aránya 95— 100 százalék között volt —, hanem az is, hogy igyekeztek élni a törvény adta lehetőségekkel és egy-egy község sajátos körülményeihez jobban igazodó tanácsi szervezetet alakítottak ki.

Bizonytalanság és óvatosság

Több kisközségben nem v lasztottak végrehajtó bizottságot, a tanácselnöki teendőket egyes községekben társa- és szerepét, elzárkóztak a dalmi megbízásban látják el. nem tanácstagok bevonása A kötelezően előírt bizottsá- elc>1' gok mellett — ügyrendi, __ _

számvizsgáló, szabálysértési Nagyobb önállóság — más bizottságokat is létrehoztak, éltek a lehetőséggel, hogy a bizottságokba beválasszanak nem tanácstagokat is.

A szervezet kialakítására és az abban tevékenykedő tanácstagokra körültekintő módon készültek a javaslatok, azokat az alakuló tanácsüléseken változtatás nélkül elfogadták. Külön is említést érdemel, hogy a közös tanácsoknál messzemenően figyelembe vették az arányos képviseletet, mind a végrehajtó, mind az egyéb bizottságoknál. A javaslatokkal szemben egyetlen észrevétel sem történt a társközségek részéről. Ez a tény új típusú helyi közösség kialakulására mutat.

Nem lennénk hűek az igazsághoz, ha nem szólnánk arról, hogy a tanácsi szervezet kialakításában észlelhető volt némi bizonytalanság és óvatosság is. Egyes helyeken az önkezdeményezés hiánya éreztette hatását. Nem mindenütt értették meg például a tanácsi bizottságok helyét

Mindez jelzi, hogy a soron következő feladatokra — a tanácsok szervezeti és működési szabályzatának elkészítésére — alaposan fel kell készülni. Eddig ugyanis a szervezet kialakítását, a működés rendjét központilag szabályozták, most pedig — a tanácstörvény keretei között — minden tanács maga alkotja meg szabályzatát. A tanácsi munka továbbfejlesztése szempontjából ennek jelentősége ma még csak feltételes módban ítélhető meg. Az eredmény ugyanis attól függ, hogy a szabályzat megalkotása során mennyire jut kifejezésre egy-egy tanács működési területének sajátos vonása, azok a megkülönböztető jegyek, amelyek ténylegesen egy-egy településben fellelhetők.

Dr. Fekete Mihály

(Folytatjuk)

Mondjuk me® magyarán..

L

" r • „ _ _ _ professzor sze- UlinCZc líd modorú ember — talán éppen nem kis részben ennek köszönheti népszerűségét —, s nemigen szokott beszélni a nyelvrontásról. Inkább azt magyarázza, hogyan kell szépen beszélni édes anyanyelvűnkön. És az sem az ő dolga, hogy miket beszélünk rajta. Az anyanyelvvel mindent ki lehet fejezni. Magyarul, magyarosan. Egyszerűen, érthetően. És a magyar nyelvnek külön sajátossága, hogy azt is el lehet mondani vele, amit tulajdonképpen ki sem mondunk.

Például részese voltam egy beszélgetésnek a tihanyi révnél, ahol a pénztárosnál megtudakoltam: mikor indul a legközelebbi komp. Azt válaszolta — egyszerű mondatban —, hogy minden óra negyvenkor. Erre én kiszámoltam, hogy ötven perc múlva. Éppen el akartam menni, hogy valamivel agyonüssem az időt, de szerencsére közben ittam egy kávét, s így öt perc múlva meghallhattam a hangszóróból:

— Menetrenden kívüli kompjárat indul azonnal Szántód-rév felé. Beszállás után a komp azonnal indul.

Ezek már nem olyan egyszerű mondatok voltak, hanem kellően bővítettek. A pénztáros felvilágosítása (egy neki egyszerű mondatban), és a hangszóró bejelentése (egy nekem egyszerűbb mondatban) azonban együtt, rendkívül bonyolult mondatot jelentettek. Olyasmit mondtak el nekem, amit ki sem mondtak, mert úgy látszik, féltek jogos felháborodásomtól. Tudtomra adták, hogy nem érdeklem őket, menjek a pokolba, ne háborgassam őket, vegyem tudomásul, hogy ők a komp, s szívességet tesznek, ha átvisznek. Mert, ha nem így gondolkodtak volna, a pénztáros udvarias kérdésemre így válaszol:

— Menetrend szerint csak minden óra negyvenkor indul a komp, de ha közben ösz- szegyűl egy hajóra való kocsi, indítunk egy mentesítő hajót. Valószínűleg egy negyedórán, húsz percen belül átjut.

Ez a „régies” közlési forma úgy látszik kezd kimenni a divatból. Mert másutt is valami furcsa, új „magyar nyelvtant” beszélnek. Például a boltokban.

Kérdés: „Van friss kenyér?”

Válasz: „Nincs!”

Régies formák: „Sajnos, nincs. Elfogyott, ma már nem is kapunk!” „Sajnos, nincs. Még nem érkezett meg. Egy órán belül várjuk!” „Sajnos, nincs. Elfogyott, de utánarendeltünk, mindjárt hozzák!”

A hivatalokban is egyre tömörebben beszélnek. Elmondják például, hogy elintézés előtt kivel kell láttamoztatni egy bizonyos kérelmet, de azt sokszor nem teszik hozzá, hogy az elintézéshez, mondjuk, egy húszforintos illetékbélyeg is szükségeltetik. Ezt legközelebbi alkalommal közlik, egy újabb tőmondatban. így hát az ügyfél szaladgálhat, s áldhatja azt a legújabb magyar nyelvet, vagy inkább azokat, akik ezt felhasználva, bár udvariasan mosolyognak, mégis biztosítják őt mélységes lenézésükről és megvetésükről.

Nem ritkán már a sajtó is hódol — sajnos — ennek a furcsa tömörítési mozgalomnak. Nemrégiben például néhány lap közölte, hogy a nyugdíjfolyósító intézet egyszerre háromhavi lakbérhozzájárulást küld ki a nyugdíjasoknak. A lapok elfelejtették hozzátenni: ez azt jelenti, hogy a nyugdíjastól már kérik a felemelt lakbért, de ő még csak később kapja meg a különbséget. És azt is elhallgatták, hogy egy másik, s szerencsére valóban magyarosan gondolkodó rendelet szerint addig senkitől nem lehet kérni a több pénzt, amíg ő nem kapja meg a hozzájárulást. Később aztán megjelentek azok a közlemények, amelyek valóban magyarán beszéltek. Elmondván a teljes igazságot, a teljes tényállást: a nyugdíjfolyósító intézet adminisztrációja nem bírja a munkát, ezért késik majd a lakbér-hozzájárulások kiküldése, de ez nem érinti a nyugdíjasokat, mert ők ráérnek akkor fizetni, amikor megkapják az erre szolgáló pénzt.

Az olvasó,

aki bizonyára magyar ember, ha magyar újságot olvas, maga is eldöntheti, hogy mi a magyarosabb beszédforma. Mert igaz ugyan, hogy a szabatos fogalmazás egyik fontos követelménye a tömörség, de a beszéd gondolataink közlésére szolgál. Mégpedig általában úgy, hogy kimondjuk, amit gondolunk. Nehogy mások olyasmit gondoljanak, a mi gondolkozásunkról, amit még csak nem is tőmondatokban, hanem indulatszavakkal szokás kifejezni. A nyelvet — vagy a hangulatot — tehát nemcsak nyelvtani hibákkal lehet rontani. Lehet azt, fájdalom, nagyon szabatosnak és tömörnek látszó mondatokkal is. Magyarul beszélni tudniillik egyebek között azt is jelenti, hogy azt mondjuk meg a másik maavar embernek, amit kérdezett, amire kíváncsi.

Pintér István

Szocialista országok

a

BNV-n

Ez a vásár még színesebb, gazdagabb, mint az előző. Egyik pavilonban csupa újdonságot látunk, a másikban hagyományos, jól bevált cikkeket. Az egyik kiállító a

szakemberekre számított — gépeket, technikai berendezéseket hozott, a másik a

nagyközönséget akarja megnyerni a fogyasztási cikkeivel, tetszetős, látványos köny- nyűipari vagy élelmiszeripari termékeivel.

A vásár sokoldalú résztvevői a szocialista országok. Az idén is — a hagyományoknak megfelelően — meghatározó szerepet kaptak. S joggal, hiszen külkereskedelmi forgalmunk kétharmadát velük bonyolítjuk.

A Szovjetunió után a legnagyobb külföldi pavilon a Német Demokratikus Köztársaságé. Több mint háromezer négyzetméteren, nyolc külkereskedelmi vállalat kiállítását látiuk. Énítő- és útépítő-, rakodógépek gazdag választéka;

Erdei Ferenc:

Város és vidéke

A sors kegyetlen: a frissen megjelent művet utolsónak tette. Erdei Ferenc, a politikus, a tudós, a szociológus, az író — halott. Ám, a politikus, a tudós, a szociológus, az író —, s ezzel már könyve szemléletmódját, s értékét is jelezni kívánjuk — még átnyújtotta ezt a művet az olvasónak, a Magyarország fölfedezése sorozat legújabb köteteként. Város és vidéke: „szülőföldemet választottam tesztanyagul” — írja, azaz annak újbóli fölfedezésére vállalkozott, amit már egyszer, a harmincas években, körbejárt. Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes és Csongrád az állomások, ám a témák mélyebbre nyúlnak. Mint maga írja a könyvben: ..Az itt következő fejezetek a társadalom mélyének a lassúbb és hosz- szabb lejáratú változásait követik konkrét történeti megjelenésükben és lefolyásukban. Ily módon értelmezhetők konkrét helyi feleleteknek a kor általános társadalmi kérdéseire”. S valóban, a könyvben megfogalmazott feleletek nemcsak egy területrész, de egy egész ország fejlődésszülte, változások gyarapította kérdéseire válaszolnak.

Erdei Ferenc könyve a szó igaz és teljes értelmében szociográfia. Nem annak regisztráló, tényeket felhalmozó fajtájából, hanem az elemzőből, a folyamatokat vizsgálóból, azaz a legnemesebből. Akár a szegedi paprikáról írjon, akár Makó iskolaváros jellegéről. Vásárhely művészetéről vagy Szentes értelmiségéről, újra, meg újra átüt a konkréton az általános, az egyedin a közös. Ez a szemlélet -r- és fcldol- gozásmód emeli a lokálist általánosíthatóvá. a helyben tapasztaltakat másutt, is érvényessé. Ügy fedezi fel a „várost és vidékét”, hogy közben országosan igaz örömöket és gondokat mutat meg, iparosításban. földművelésben, emberalakításban. Tiszteletre méltó alapossággal ismerte a témát, de nem elégedett meg ennyivel. Átélte és átgondolta mondandóját, s azért, hogy hitelesség és szenvedélyesség formálta gondolatsorokban nemcsak a jelen, hanem a teendő is föllelhető. Az, amiben, ahogy eddig, a jövőben is részes akart lenni, de aminek elvégzése most már másokra vár.

A fényképekkel illusztrált kötet a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelent meg

(M)

nyomdagépek, offset és újságrotációs gépek, könyvkötészeti berendezések sorakoznak az NDK-pavilonban. Külön érdeklődésre tarthat számot a BAUKEMA üzemeiből származó nagy teljesítményű, modern, varosépítészeti célokat szolgáló panelgyártó üzem A komplett porcelánüzemet már a hódmezővásárhelyi gyakorlatból ismerik a szakemberek.

Sikere van a nagy pontosságú, de kisméretű adatfeldolgozó- és irodagépeknek. A DARO rendszerű szervezőautomata a gyártáselőkészítéstől a termelési könyvelésen át az értékesítés-könyvelésig megoldja az üzem adminisztrációs feladatait. Egy-egy gombnyomás — s a lyukszalaggal felszerelt könyvelőgép máris elárulja —, mennyi volt a vállalat nyeresége, forgalma.

A csehszlovák-pavilon az idén ünnepélyesebb, gazdagabb, mint korábban. Hiszen jubileumot hirdet — a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásának ötvenedik évfordulóját. Az évforduló jegyében — az ország fejlődéséről is képet adva — 26 külkereskedelmi vállalat képviselteti magát a BNV-n. Kibernetikus, belsőégésű turbinák, erőmű-berendezések (amelyből mar a Dunamenti és a Tisza- Erőmű részére szállítási szerződést is kötött Magyarországgal a csehszlovák vállalat.) Csomagoló gépek, vaskohászati cikkek töltik meg a pavilont.

— É.z a programvezérlésű félautomata esztergapad egy század milliméter pontossággal dolgozik — magyarázza a szakember —. s egyszeri beállítással száz munkadarab is megmunkálható.

A vásár nő látogatói most is hosszú perceket töltenek a jabloneci bizsuk vitrinje változatai előtt. Csillogó kristálygyöngyök színes ékszerzuhatagok.

A férjek addig a Skoda 1971- es modeliieit vízsgálgatják, amely 145 kilométeres sebességgel halad.

Az autókedvelők persze a szép vonalú román Renault Dacia személygépkocsit is megcsodálják. De mindig akad nézője a román villamossági, és nehézipari berendezéseknek. Vagy a különféle mező- gazdasági gépeknek — kis- és nagyméretű. teljesítményű traktoroknak, nagy hatású, újfajta növényvédő szereknek.

A bulgár-pavilon érdekessége, hogy valamennyi kiállított gép, berendezés működik, termel. 80 olyan elektromos- és rádiótechnikai cikket hoztak a bolgár külkereskedelmi vállalatok, amelyeket ezúttal először mutatnak be Magyar- országon Rádiókat, erősítőket, röntgenkészülékeket 60 munkahelyes diszpécser-berendezést, centrifugákat, vízmelegítőket Elektronikus számítógépek és irodagépeik, targoncáik — külkereskedelmünk érdeklődésére tarthat számot.

Aki szereti a bulgár cigarettát, a hús- és halkonzervet, a Pliska konyakot — az is találhat kedvére valót.

Lengyelország képviseletében 13 külkereskedelmi vállalat vonult fel Köztük a jelentős magyarországi üzleti kapcsolatokkal rendelkező MO- TOIMFORT. a METAL EXPORT és az ELEKTROIM- PORT. A mezőgazdasági • és szerszámgépek mellett tetszetősét a lengyel könnyűipar termékei is. A habos selymek, vakító-fehér műszőrmék, az illatos kozmetikai készítmények. A pavilon körül új típusú személyautók, 1971- es modellek.

Száz vállalat ezer terméke található Jugoszlávia kiállítási csarnokában. Hoztak háztartási gépeket, — hűtőszekrényt, mosogatógépet, lakberendezési tárgyakat, bútorokat, mezőgazdasági gépeket, ekét és silókombájnt. A Zas- tawa kisautók korszerűsített szépek, praktikusak. S motor- és gépkocsi- alkatrészekben sincs hiány — legalábbis a jugoszláv kiállítók kínálatában.

Kádár Márta

MÓGRÁD — 1971. május 27,, csütörtök

/