Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)
1971-05-22 / 119. szám
Tanácskoznak a kohászati üzemek szocialista brigádjai A SALGÓTARJÁNI Kohászati Üzemekben immár hagyomány, hogy a szocialista brigádok vezetői évente tanácskozásra ülnek össze a mozgalmi és gazdasági vezetőkkel, hogy megvitassák egy év munkájának tapasztalatait, s a tapasztalatok birtokában meghányják-vessélt, miképp najtsák végre eredményesebben az előttük álló feladatokat Az idén elsőként — csütörtökön — a huzalmű és hengermű gyárrészleg brigádjai tanácskoztak a Kohász Művelődési Központban. A több, mint harminc szocialista brigád tanácskozásán — ahol részt vettek a vállalat első számú mozgalmi és gazdasági vezetői — Laczka János, a hideghengermű gyár- részleg vezetője mondott vitaindítót. Foglalkozott a szocialista brígádmozgalom eredményeivel, a brigádok növekvő szerepével, majd ismertette a két gyárrészleg tavalyi termelési eredményeit. A munka hiányosságait elemezve utalt az idei — mennyiségileg és minőségileg nagyobb — feladatokra, majd általánosan elemezte a vállalat 134 szocialista, 21 munkabrigádja több mint 2600 dolgozót érintő mozgalmának problémáit. Hangoztatta, hogy dinamikussá kell tenni a brigádmozgalomban rejlő nagy és még kiaknázatlan energiákat, de ennek érdekében a termelés különböző szintű irányítóinak minőségileg kell megváltoztatniuk az irányítás módszereit. A vitaindítót követően tizenheten szólaltak fel a tanácskozás részvevői közül. A felszólalók mindegyike örömmel szólt a kohászati üzemek brigádmozgalmának fejlődéséről, s egyetértésüket fejezték let1 a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom hatékonysága fokozásának további feladataival. Ezzel kapcsolatban mondta el Bolla Bertalan, az áthúzópá- coló izem szocialista brigádvezetője, hogy a jelen és a jövő bonyolultabb termelési feladatait csak tudományos munkaszervezéssel, a szakmai, politikai, műveltségi ismeretek fokozásával oldhatják meg eredményesen a szocialista brigádok. VARGA ISTVÁN üzemvezető elmondta, hogy lényegesen kevesebb a brigádok általános jellegű ¥é#nlása, ami tájékozottságuk gazdagodását jelenti, ni szén csak így várható tőlük a feladatok konkrét megfogalmazása. Helytelenítette viszont a balesetek számszerű csökkentésére tett vállalásokat, s javasolta, inkább a megelőzés feladatainak teljesítését vállalják a brigádok. Több felszólaló — így Gál* csik József, Sörös Miklós, Menus Ferencné és Losonczi Árpád — hangoztatta, hogy a szocialista brigádok lendületét fékezi az alapanyaghiány, az időnként döcögő anyagszállítás, a figyelmetlenül átvett selejtes anyag, valamint a termelő gépek karbantartási hiányossága. A felszólalók többsége ezért üdvözölte a Dolgozz Hibátlanul munkarendszert, amit 1973 január 1-ig az egész vállalatnál fokozatosan bevezetnek. A DH-munkarendszer- rel kapcsolatban Ürmössy László, a kohászati üzemek műszaki igazgatóhelyettese azonban elmondta, hogy nem Öj rovatok a lapban csodaszer, hanem eszköz a bonyolultabb feladatok végrehajtásához. Ha minden dolgozó önmaga meósa lesz, nem lehet akadálya a DH-munka- rendszer kiteljesedése előtt. Ezzel kapcsolatban mondta a műszaki igazgatóhelyettes — de vonatkoztatta az összes vállalati feladatra’ —. hogy nem nélkülözhető a megoldásban a szocialista brigádok energiája, szellemi ereje. A vitában felszólalt Szilágyi Dezső, a vállalat pártbizottságának titkára, aki hangoztatta: a szocialista brigádok eddig is jó iskolái voltak a kommunista nevelésnek, a jövőben ez még nagyobb feladatuk. Alapvető a brigádokon belüli elvtársi viszony aminek jó példája magával ragadhatja az egész gyár kollektíváját. Elismerően szólt a brigádok egészséges törekvéséről, s a hármas jelszó szellemében fogant vállalások teljesítéséhez fontos feltételek biztosítására hívta fel a figyelmet. Ezzel kapcsolatban emelte ki felszólalásában Merlák Ervin, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, hogy világosan és egyértelműen tájékoztassák a brigádokat a vezetők, s nyújtsanak maximális segítséget vállalásaik teljesítéséhez. A vita során még számos részletkérdést is megvitattak a részvevők. Keresték a szocialista brigádmozgalom tartalmi fejlesztésének útjait, a termelési, művelődési és közösségi feladatok eredményesebb megoldása érdekében a mozgalom hatékonyságának fokozását. A vita tulajdonképpen nem zárult le, mert a brigádvezetők, mozgalmi és gazdasági vezetők párbeszéde a jövő héten tovább folytatódik a kiszolgálóüzemek, melegüzemek és a főosztályok brigádjainak tanácskozásával. A felfalui dombokon Egy esztendeje elnöke Kollár László, a széesényfelfalui termelőszövetkezetnek. Ez az idő éppen csak arra elég, hogy a hozzáértő ember felismerje: eddig sem volt, és ezután sem lesz könnyű eredményesen gazdálkodni a meredek lejtőkön, dombokon. Kis szövetkezet A közös gazdaság 1100 holdjából nem egészen 600 a szántó. A gépek és az emberek egyformán nehezen birkóznak vele. A gazdálkodás alapját jelentő talajművelés rendkívül drága mulatságnak számít a szövetkezetben. Mondják is a traktorosok, csak egy irányban haladhatnak a domboldalakon, a borulás veszélye nélkül. S az egyébként megszokott 5 ekefej helyett is csak hármai, visznek magukkal. Lent a hegyek alján elég, ha egyszer végigjárják a földeket a gépek. Itt kétszer teszik meg ugyanazt az utat, amíg végeznek. Költséges és nehéz munka ez, s nyomában mégis csak szerény eredmények járnak. Legfeljebb 6—8 mázsa búza holdanként. Az állami támogatás eddigi rendszere valamennyire enyhítette a mostoha viszonyok között gazdálkodó, kis szövetkezet gondját. Most azonban, panaszkodik az elnök, méltatlankodnak a vezetők. A támogatási rendszer módosításával ismét megnőttek a gondok. Akárhogyan is számolnak a szövetkezeti szakemberek, a támogatás sehogyan sem fedezi a mostoha viszonyokból adódó többletköltségeket. Mintegy 360 ezer forinttól esnek el az idén, a különböző kedvezmények elvonása révén. így talán nem tűnik soknak a pénz, de a szövetkezetei mégis érzékenyen érinti. A főkönyvelő abból négy hónapon át munkabért fizetne. Kollár László, az elnök, ahol csak teheti, elmondja a kis szövetkezet gondjait. Segítségért, támogatásért kopogtatnak. De míg az megérkezik, maguk sem várnak tétlenül. Nem csak beszélnek, hanem a gazdálkodás korszerűsítésével csökkenteni is próbálják a veszteséget. Mindenekelőtt saját portájukon teremtenek rendet. Meghatározták már korábban, hogy az állattenyésztés és a gyümölcstermelés az, amellyel érdemes foglalkozni. Takarmánynak, gyümölcsnek jó talaja a felfalui határ. Egyik is, másik is nagyobb hasznot hoz, mintha gabonával vetnék be a földeket. A nehezen művelhető szántókat gyümölcsössel telepítik be, és erdősítik. Tavaly ősszel 20 holdon telepítettek feketeribizlit. Tíz-tíz holdon pedig már terem a málna és íeketeribizli. Nem csak beszélnek,.. Az állattenyésztés is megsínyli, hogy a széesónyfelfa- lui szövetkezet területe nem nagyobb 1100 holdnál. Nem tudnak egy vagonra való állatot egyszerre értékesíteni, s így elesnek a felártól, ami ugyancsak tekintélyes összeg. Más gazdaságokkal együtt ennél többet is lehetne. Ez adta a gondolatot a három, szomszédos tsz vezetőinek, Hanzé- lik Ferencnek, a pilinyi. Papp Vencelnek, az endrefalvi és Kollár Lászlónak, a felfalui elnöknek, hogy társuljanak. A gazdaságokban régi hagyománya van a juhászainak. Elhatározták, hogy együtt hizlalják a külországokban is keresett bárányokat. A telepet 1972-ben építik meg Piliny és Endrefalva között, közel a műúthoz. Addig azonban még sok a tennivaló. A legközelebbi például az, hogy elutazzanak Hőgyészre, az állami gazdaságba. A napokban útra is kelnek, tapasztalatokat gyűjteni a bárányhizlaláshoz. Az erdőnél is hasonló gondolatot melengetnek a szövetkezeti vezetők. Szécsényfelfa- tuban a következő években 50—60 hold művelhetetlen földet erdősítenek. A három szövetkezetnek együtt, csaknem 1000 holdas erdeje van. A társulásos alapon működő fafeldolgozó üzemnek volna nyersanyaga, s jövedelme is. Kollár László, a felfalui elnök, megvalósításra érdemes gondolatnak tartja ezt, éppúgy, mint a közös bárányhizlaló telepet. Jól indultak Ami azt illeti, az esztendő a gondok ellenére sem indult rosszul Szécsényíelfaluban. Elvetettek minden növényt, s időben elvégezték a traktorosok a kalászosok vegyszeres gyomirtását. Néhány nap kellett csupán ahhoz is, hogy lekaszálják, és betakarítsák a határból a lucernát. A szövetkezeti asszonyok már minden nap találnak munkát kinn a mezőn. A cukorrépa sarabo- lását befejezték, és most az a legfőbb gondjuk, hogy tisztán tartsák az új telepítésű feketeribizlit. Gyorsan fejlődnek, erősödnek a ribizlitövek, örömmel pihen rajtuk az elnök szeme. Dicséri is Kollár László az asszonyokat. Azt mondja: rajtuk, meg a gépeken, a traktorosokon múlott a tavaszi siker. Az asszonyok meg úgy vannak vele. hogy dolgoznak szívesen mindennap, ha azt látják, értelme, eredménye van a munkának. Az Idén még nem volt panaszuk a fizetésre. A pénzt megkapják rendszeresen, minden hónapban. S ha csak tőlük függ, akkor a zárszámadáskor nem hiányzik egyetlen megszerezhető forint sem a közös kasszából. Vincze Istvánná Eleget téve a kéréseknek Biaonyáma llálthatlták, tapasztalhatták olvasóink, hogy az utóbbi napokban ói rovatokkal jelentkezünk lapunk hasábjain. A már megszokott és rendszeresített Napi postánkból. Egy perc telefon, Napjaink ifjúsága, Egészségügy. Véleményünk — ajánlatunk, Olvasók fóruma'. Bélyeggyűjtőknek sitb. cimű rendszeres írásaink mellett, olvasóink kérésének eleget téve, új rovatokkal jelentkezünk. Ma mór naponta találkozik az olvasó az Ügyeletes riporterünk jelenti, A Merkúrból jelenítjük, Tudósítónk írja. Nógrád útjain történt, A NÓGRÁD totó-tippjei. A tárgyalóteremből című írásainkat. Törekvésünk az, hogy olvasóinkat mind szélesebb témakörben tájékoztassuk, s ezzel is eleget tegyünk kérésüknek, véleményüknek. A lsn olvasmányosságát, színessé gélt, változatosságát is elő alkarjuk segíteni azzal, hogy a jövőben tovább szélesítjük információs tevékenységünket. s mind több, aiz olvasót érdeklő aktuális anyagokat közöljünk lapunk hasábjain. Bevezetjük a Piaci jelentést, az Anyakönyvi Híreket, gyors tudósításban kívánunk beszámolni a tűzesetekről, a mentők munkájáról, de be kívánjuk mutatni azt is. hogy miről írnak, a megyével kapcsolatosan az ország más megyéjében, megjelenő lapok. A közeljövőben minden szombaton közölni kívánjuk: Hol szórakozzunk a hét végén? hót. mikor tant ügy eletet az orvos, melyik gyógyszertár áE vasár- és ünnepnap megyénk dolgozói rendelkezésére. Bizonyára szívesen fogadják majd különösen a halászok az Ipoly vízállásáról szóló jelentésünket. Terveink megvalósításához kedves olvasóink segítségét is kérjük. A jövő hétfőitől, déli 12 órától, este 8 óráig egy- egy riporterünk tant ügyeletet. Kérjük olvasóinkat, hogy aiz ebben az időszakban történt eseményekről tájékoztassák ügyeletes riporterünket a 14-40, vagy a 11-59-es telefonszámon. Valamennyiünk érdeke, hogy a NÓGRÁD sokoldalúbb, érdekesebb legyen, olvasóink asztalára mind több információval. aktuális anyaggal kerüljön a lap. Ezt csak közös összefogással valós ír Hatjuk meg. Segítségüket előre is köszönjük. megnyílt a BNV (Folytatás az 1. oldalról.) Korunkat általánosságban és világméretekben jellemzi a nemzetközi kereskedelem fejlettebb formáinak térhódítása, ami évről évre fokozza a nemzetközi vásárok jelentőségét bővíti azok funkcióit. Ez indokolja, hogy Magyarország is rendszeresen részt vesz a jelentős nemzetközi vásárokon, s hogy fővárosában évről évre nemzetközi vásárt rendez. Úgy vélem, s ezt az eddigi tapasztalatok is igazolják, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár különösen alkalmas fórum egymás igényeinek, szükségleteinek, árukínálatának megismerésére, a rnű- szr'-.i haladás irányainak felmérésére, az informálódásra az exporttal és importtal kapcsolatos műszaki és egyéb feltételekről. A Budapesti Nemzetközi Vásáron nemcsak a hagyományos üzleti partnerek találkoznak, hanem olyan új kapcsolatok is kialakulnak, amelyek kiindulópontjai a széles bázisú együttműködésnek. A kiállítás megnyitása előtt köszönetét mondok mindazoknak, akiknek munkája hozzájárul az idei vásár várható sikeréhez. Engedjék meg. hogy még egyszer üdvözöljem az itt megjelent kiállítókat, s kellemes itt-tartózkodást és jó eredményeket kívánjak nekik. Az 1971. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt megnyitom. Dr. Bíró József megnyitó beszéde után a vendégek a vásárvárosban körsétára indultak. (MTI) E TANÁCSKOZÁS alkalmából került sor a szalagedző-, a rüdvashúzó- és a szegverőüzem Dolgozz Hibátlanul munkarendszer szerződésének aláírására az üzemek, illetve a vállalat mozgalmi és gazdasági vezetői által. Ezzel a három üzemben kezdetét vette a DH-munkarendszer alkalmazása. Ezt követően pedig a múlt évi eredmények alapján kitüntetéseket és jutalmakat osztottak ki a szocialista brigádoknak. A hidegüzemek 34 szocialista brigádja közül négy nyerte el az arany, hét az ezüst, tizenkettő pedig a bronz fokozatot. P. A. Teljesítik tervüket A kisterenyei Vörös Oktober Termelőszövetkezetben új próbálkozás., hogy víz helyett n ser- tésta í arm any okát savóval keverik be. Megállapodást kötöttek a Tejipari Vállalattal, hogy kétnaponként háromezer liter savót szállítanak el. Így a hizlalási időt megrövidítik, a hizlalást gazdaságosabbá teszik. Hozzáláttak a sertéstelep tavaszi fertőtlenítéséhez, általános takarításához. Derítőt, új betonjárdát építenek. Ebben az évben 141 hízott sertéssel szerződtek többet mint 1970- ben. Előreláthatólag a termelőszövetkezet teljesíteni tudja tervét. FOTÓZZON A NÖGRÄDNAK! Kirisics Lajos (Salgótarján): A nagy hőségben megszomjaztak című fényképére a zsűri 4 pontot adott Takarmány, tej, hús Elérkezett a pillangós takarmányok első kaszálásának ideje. A nyertes az a gazdaság lesz, amelyik nagy gonddal szervezi meg az állattenyésztés szempontjából rendkívül fontos, pillangós takarmányok betakarítását .Jelenleg sem az időjárás, sem a gépi felszerelés nem akadályozza a munkái Ami a legfontosabb: az emDerek körében teljes az egyetértés, hogy az értékes szálas takarmányt, a legkisebb veszteséggel kell betakarítani. A megyében bárhol fordul meg az ember, a valóban kedvezően fejlődött lucernásokban, fürgén forognak a kaszáló gépek. Kisterenyén, az állami gazdaság földjein lassan befejezik a lucerna első kaszálását. Nagyorosziban a termelőszövetkezetben három gép dolgozik megállás nélkül, hogy minél előbb a hideglevegős szárítóba tárolják az értékes pillangósokat. így van ez a legtöbb helyen, ahol valóban komolyan veszik az állattenyésztést Tolmácson, megyénk közös gazdaságai közül az egyik legszebb tehénállománnyal rendelkező tsz-ében, a lucerna kaszálása olyan nagy esemény, akár a gabona betakarítása. Menetttányterv szerint dolgoznak, és mindenki nagy felelősséggel végzi munkáját. A pillangós takarmányok gondos betakarítása azért nagy jelentőségű, mert jó takarmány nélkül nem lehetséges az állatálomány fejlesztése. Ha az állatok takarmány hiányában csupán vegetálnak, nincs hús, s az ember számára nélkülözhetetlen tej és tejtermék De a iáncot folytathatjuk azzal is: ha az állatállományt nem tápláljuk megfelelően, a ráfordított energia kárba vész, jövedelmet nem hoz. Az állatállomány elhanyagolása tehát kétélű dolog. Érzékenyen érinti a népgazdaságot, de a termelőszövetkezetet is. Az elmúlt esztendőben az élet, sajnos, sok keserű példát produkált. Ám ahol az állatállományt nem hanyagolták el. minden nehézség ellenére gondoskodtak a jó takarmányról, a jószágok szép jövedelmet biztosítottak, amely pótolta az időjárás okozta növénytermesztési kiesést. Ahol viszont el: hanyagolták a takarmány Időbeni betakarítását, és eső áz tatta, kilúgozott szalmával egyenértékű szálast takarítottak be, azt etették, ott a növénytermesztés mellett az állattenyésztés is veszteséges lett. Az idén, szerencsénkre, erről még nincs szó, de mindennel számolni kell. Az időjárás máról holnapra megváltozhat. A pillangósok kaszálásával nem szabad késlekednünk. Okunk van erről beszélni, mert legyen az időjárás kedvező, vagy kedvezőtlen, .sajnos, sokéves tapasztalat, hogy a tavaszi idényben összetorlódott mezőgazdasági munkát nem egyszer a szálas takarmány betakarításának rovására végeztük el. Értékes boglyák maradtak kint, forintok vesztek kárba. Ez nem lehet közömbös senki számára. Az élelmiszerfogyasztás szerkezete határozott fejlődésen megy át, ennek legfőbb vonása: az emberi táplálkozásban, az élettani szempontból fontosabb, magasabb értékű, a korszerű életmódnak megfelelő élelmiszerek fogyasztása került előtérbe. Ez az élelmiszer a hús, a tej, és a tejtermék. De a hús, tej és tejtermék nem pottyan csak úgy az asztalra. Szorgosan, hozzáértőn munkálkodni kell érte. Ennek a munkának egyik nagyon fontos része a takarmány időben való betakarítása. közös, az állami, a háztáji gazdaságok cselekedjenek tehát felelősség'gel. — B — NÓGRÁD — 1971. május 22., szombat 3
