Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-21 / 118. szám

Évek óta foglalkozik a Heves megyei Bútoripari Vállalat stílbútorok készítésével. Egy Olaszországból behozott szobrászgép is dolgozik a faragásokon, a szerkezet bonyolult ornamentikájú, kecses vonalú barokk mintadarabokat letapogatja és egyszerre több példányban lemásolja. Képünkön: munkában a szobrászgép Traktorfülke műanyagból Balassagyarmati vállalat és két kutatóintézet együttműködése A Balassagyarmati Fém­ipari Vállalat vezetői figye­lemre méltó egyezséget kö­töttek a Gépipari Technoló­giai Intézettel és az Autó­ipari Kutató Intézettel kor­szerű traktorfülke kialakítá­sára — műanyagból. A két intézet szakemberei műanyagok gépipari, első­sorban járműipari alkalma­zásával foglalkoznak. (Egy általuk készített, teherautó­ra szerelt műanyag vezető­fülke például már ötvenezer kilométert tett meg az or­szágutakon, s eddig kiváló­an „tűri” a nem csekély megterhelést). A Balassa­gyarmati Fémipari Vállalat viszont évek óta gyárt trak­tor- és dömperfülkéket a hagyományos hengerelt vas­lemezből. A gyártmány fej­lesztése — különösen a meg­szigorított balesetvédelmi előírások óta — meglehető­sen sok gondot okoz a mű­szaki vezetőknek. A termelőüzem és a ku­tatók mostani „szövetsége” így kettős célú: előmozdí­tani a műanyagok alkalma­zását, térhódítását a hazai járműiparban, ugyanakkor az új anyagtól azt is várják, hogy kielégíti a fokozott balesetvédelmi követelmé­nyeket. Az anyagában fes­tett, sajtolt üvegszálvázas poliészter panelekből elő­állítható traktor-vezetőfülke egyébként a szakemberek véleménye szerint úgyszól­ván minden tekintetben fe­lülmúlja a hagyományos anyagból gyártott vezetőfül­ke tulajdonságait. A kettős falú, úgynevezett önhordó szerkezet nem igényel kár­pitozást. A fülke zajszintje — traktor esetében is — a személykocsiban megenge­dett zajszint alatt marad. A műanyag fülke hőszigetelő, ütésálló, borulásbiztos, kor­rózióálló, és természetesen lényegesen könnyebb a fém­ből készült traktorfülkénél. A Fémipari Vállalat és a két kutatóintézet képviselői máju§ 19-én, szerdán, Ba­lassagyarmaton megtartott első megbeszélésükön meg­állapodtak abban, hogy a kutatók hat héten belül ta­nulmánytervet bocsátanak a termelővállalat rendelkezé­sére, amely a feladat prob­léma- és témakörét tartal­mazza. A kutatók a munká­nak már az előkészületi sza­kaszában arra törekszenek, hogy a kiszemelt U—50, és D4—KB traktorokhoz készí­tenek vezetőfülkét oly mó­don, hogy az alkatrészekből gyártmánycsaládok is kiala­kíthatók legyenek. A gyár a maga részéről máris vál­lalta, hogy a műanyag trak­torfülke paneljeinek sajto­lásához szükséges szerszá­mokat, készülékeket elkészí­ti. Úgy tervezik, hogy az együttműködés eredménye­ként már a jövő év első felében bemutathatják az el­ső műanyag traktorfülke- mintadarabokat, amelyekkel a többi között — kimustrált traktorra felszerelve — nyil­vános borulási próbát is végrehajtanak. Cs G. Presszó Diósjenőn Június hónapban új ven­déglátóipari egységekkel gya­rapodnak a rétsági járás köz­ségei. A hónap első napjai­ban. adják át rendeltetésének a bánki strand büféjét, Di­ósjenőn megvalósul a lakók régi kívánsága: a korábbi szövetkezeti irodaépületet presszónak alakítják át. A vízellátás biztosítására, a berendezésekre mintegy 100- ezer forintot fordít a Bör­zsönyvidéke Egyesült ÁFÉSZ. Az új, ízlésesen berendezett, tágas egységet a tervek sze­rint a jövő hónap végén ad­ják át a forgalomnak. Tizennyolcmillió fejlesztésre Nagybátony előbbre lép Már tíz óra előtt együtt ült a Nagybátonyi nagyközségi Tanács szinte valamennyi tag­ja. Az érdeklődés érthető, ez az első munkatanácsülés, amelyen fontos döntéseket hoznak a tanácstagok. A ta­nácsülés öt évre szólóan dön­tött, amikor elfogadta Nagy- bátony negyedik ötéves tervét. Kenyeres Pál, a tanács elnöke jogosan jegyezte meg: — Ezt a tanácsülést egészé­ben a ienniakarás jellemezte. A tanácstagok bizakodó han­gulatban. a legsürgősebb fel­adatokról beszéltek. Vala­mennyi felvetés jogos, ehhez nem férhet kétség. Csak hát a pénzünk, az nem futja mindenre.. Lakásj lakás, lakás öt évre dönteni, rangsorolni a feladatokat, és valóban a legfontosabbakat előre tenni, nem kis feladat. A terv alap­vető célkitűzését szem előtt tartva, mely szerint első a lakosság életszínvonalának, élet- és munkakörülményei­nek további javítása, döntött úgy a nagyközség tanácsa, hogy a rendelkezésére álló pénz felét lakásépítésre költi. Lakás, lakás, lakás — ez el­hangzik szinte minden érte­kezleten, tanácskozáson, ta­nácsülésen. Sokan kívánnak korszerűbb, szebb otthonokba költözni, ami végeredmény­ben természetes is. Nagybátonyban tizennyolc­millió forinttal rendelkezik a tanács, amit fejlesztésekre, építkezésekre költhet. Ebből kilencmilliót új lakások építé­sére. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy negyven család költözhet szebb, korszerűbb otthonba. — Mi a biztosíték arra, hogy a megadott időre el is készülnek ezek a lakások? — Kérdezte az egyik tanácstag. A válasz mindenkit meg­nyugtatott. A tanács már most intézkedett, hogy a Nóg- rád megyei Beruházási Válla­lat készítse elő az építkezé­seket, intézze a beruházások munkáit, és dolgozza ki a közműhálózat fejlesztését. A csatornázás, vízvezeték meg­építése ugyanis nagyon fon­tos, mert ez a további laká­sok alapja. Az elfogadott terv szerint 1973-ban húsz, 1974- ben ugyancsak újabb húsz la­kást adnak át. Mi lesz az iskolával ? A tanácsülés nagy figyelem­mel hallgatta végig a negye­dik ötéves terv feladatait. Majd következtek a hozzászó­lások. Egymás után emelked­tek a magasba a kezek, bizo­nyítván. hogy a tanácstagok szívükön viselik területük gondjait, bajait. Hosszú vita után a tanács úgy döntött, hogy a jelölő gyűléseken fel­merült javaslatokat, közérde­kű problémákat rangsorolják. Szeptember 1-ig konkrét ter­vet készítenek, amelyet a ta­nács legközelebbi ülésén is­mét megtárgyal. Ebben szépít- getés nélkül jelzik, mi az, amit a tanács forintban vál­lalni tud. és mi az, amihez a lakosságnak kell segítséget adnia. Akár anyagi hozzájá­rulással, akár „természetben”, társadalmi munkával Bihari Lajos iskolaigazgató tette fel a következő kérdést: Előbbre lehet-e hozni a ne­gyedik ötéves terv egyik fon­tos létesítménye, a nyolctan­termes, modern általános is­kola építését? Az iskolára nagyon nagy szükség van, annál is inkább, mert nemrég a konyhát elön­tötte a szennyvíz és a KÖJÁL nem engedélyezi működését. Az iskola építése nehéz do­log, de ' a tervek, az anyagi eszközök megfelelő koordiná­lásával minden bizonnyal kö­zelebb lehet kerülni a meg­oldáshoz. Utak, víz, játszótér Egyszeriben megforrósodik a tanácsülés hangulata, ami­kor a nagybátonyi utak, ut­cák állapotára kerül a szó. Bár a tanács már eddig is sokat költött erre, jogosak az észrevételek, a panaszok; né­melyik úton olyan nagy ká­tyúk vannak, hogy kocsival szinte istenkísértés rámenni. Nem beszélvé arról, hogy a tanács előtti útszakasz, vala­mint a bányavárostól Macon- káig vivő út tavaly ősztől ál* landó vita középpontja. Leve­lek jönnek és mennek az Út­építő Vállalat és a tanács kö­zött; mikor kerül már végre jobb állapotba ez az út? A hídnál egy részen kikátyúzták ugyan, de ez édeskevés segít­ség. A szorospataki út is na­gyon leterhelt, de ennek a ja­vításához legalább már hoz­zákezdett a tanács. Jenei Gyula vájár a játszó­terek felújításáról szólott, — mondván, a bányavárosi gye­rekeknek jóformán nincs is hol játszaniuk. Varga Gyula pedig a villanyhálózat bővíté­sét szorgalmazta a Béke út lakóinak nevében. Sok gondot okoz a víz is. közel három­millió forintot tartalékol erre a tanács, de sajnos, ez nem elegendő. Együttes erővel A tanács úgy döntött, hogy a jövőben még inkább kéri a lakosság segítségét olyan épít­kezéseknél, amelyek a nagy- bátonyiak közös érdekét szol­gálják. Közösek a célok, a feladatok, közösnek kell len­nie a megvalósításnak is. Ezért a tanácsülés egy akarat­tal úgy döntött, hogy Nagy­bátonyban a községfejlesztési hozzájárulást 200 forintról 250-re emelik. Ehhez mindenképpen hozzá kell még számítani évente azt. a félmillió forint értékű tár­sadalmi munkát is, amelyet a nagy ütemben fejlődő nagy­község lakói felajánlottak, hogy valóban rászolgáljon a nagyközség rangjára. Cs. E. Megelőzik a tüzet Eresztvényben szerdán megkezdődött Nógrád megye 67 termelőszövetkezeti tűzfe- lelősének kétnapos értekezle­te. A tanácskozást a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, valamint a megyei tűzrendészeti pa­rancsnokság rendezi. A ter­melőszövetkezeti tűzfelelő- söknek szakelőadók tartanak előadást. A kétnapos értekez­let célja a nyári mezőgazda- sági munkákkal kapcsolatos tűzrendészeti „eligazítás.” A agy siker A kezdeményezés még egé­szen új. A Börzsöny vidéke Egyesült ÁFÉSZ, első alka­lommal kísérletezett a szövet­kezeti hétfővel Rútságon és Romhányban. A női kötött- pulóvereket és kardigánokat kínálták a vásárlóknak, mér­sékelt áron. A hétfői vásár­nak egyaránt nagy sikere volt Rétságon és Romhányban is. A járási székhely ruházati áruházában csaknem félszáz kardigán talált gazdára. A na­pi forgalom 75 ezer forintra ugrott, s ez mintegy 15 száza­lékkal magasabb a szokásos hétfői bevételeknél. A szövet­kezet vezetői, felbuzdulva a sikeren, tovább folytatják a szövetkezeti hétfőket. Minden héten más és más ruházati cikket kínálnak a vásárlóknak alacsonyabb áron. Dolgozik a beszerző és értékesítő kosos vállalkozás Hosszú hónapok előkészítő munkája után, ez év febru­ár közepén megkezdte tevé­kenységét megyénk tizenhat fogyasztási szövetkezetének be­szerző és értékesítő közös vál­lalkozása. Alaptőkéjük egymil A részükre beszerzett 145 000 delmi és vendéglátó egységek forint értékű áru árréstöbble- ellátottságát. A közös vállal­té meghaladja a 14 000 forin­tot. A tizenöt szövetkezet ösz- szesen közel 50 000 forint ár­réstöbblethez jutott a félmil­liós beszerzésnél. Több szö- lió-háromszázezer forint, és az vetkezet részére bizományi tői jutaléka nem fedezhette eltelt másfél hónap alatt, ti- forgalmat is bonyolítottak, az indulással járó költsége­zenöt tagszövetkezet vette mintegy háromszázezer forint két. Az eddigi tevékenység igénybe a vállalkozás szolgál- értékben, kozás tevékenységét illetően jövedelmezőségről még nem lehet beszélni, mert a rövid idő alatt lebonyolított árufor­galom, illetve annak közvetí­tatásait. A félmillió forint ér­tékű termelői áron beszerzett síküveg, szeg, mezőgazdasági szeráru, drótfonat, cserépkály­ha, cipőáru és kerékpár, a fogyasztók igényeinek kielégí­tését segítette. A szövetkezetek A beszerző és értékesítő kö­zös vállalkozás — a tagszö­vetkezetek igényeinek megfe­lelően — keresi a jobb be­szerzési lehetőségeket. Ilyen formán a második negyedév­ben, olcsóbb fogyasztói áron közül a Börzsöny vidéki beszerzett hordós bor és ked­AFÉSZ támaszkodott legjob- vező árrésű palackozott ital­ban a vállalkozás munkájára, áru is javította a kiskereske­alapján azonban megvan a re­mény arra, hogy a közös vál­lalkozás betölti az alapító ok­mányban meghatározott célját. Természetesen ehhez az szük­séges, hogy a tagszövetkezetek fokozottabban igénybe vegyék a vállalkozás által nyújtott le­hetőségeket és támaszkodja­nak tevékenységére. Együttműködés a járműprogram sikeréért A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a Vas-, Fém-, és Villamosener­giaipari Dolgozók Szakszerve­zetének Elnöksége elfogadta azt az alapokmányt, amely szerint a KISZ védnökséget vállal a közúti járműipar fej­lesztési programja felett. Az elfogadott alapokmány irány­elvei kimondják, hogy a köz­úti járműfej lesztési program sikeres végrehajtása érdeké­ben a KISZ vállalja az aktív részvételt, a fiatalok mozgósí­tását. A program sikeres végrehaj­tásában érdekelt szervek fon­tosnak és szükségesnek tart­ják és igénylik a KlSZ-véd- nökséget, s ennek alapján az érintett vállalatoknál opera­tív bizottságot hívtak éledre a védnökséggel járó tennivalók irányítására és összehangolá­sára. A közúti járműipari prog­ram keretében a Salgótarjáni Kohászati Üzemek is nagy szerepet tölt be, hiszen a gyár­ból számos alkatrész kerül ki, amely nélkülözhetetlen a jár­műipari program megvalósítá­sában. Ezt figyelembe véve, s a megállapodás szellemében a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek, valamint a Bakony Fém- és Elektromos Készülék Művek KISZ-szervezetei együttműködési szerződést ír­tak alá a napokban. Az alá­írt szerződés lényege, hogy a Volgái Autógyárban előállí­tandó személygépkocsikhoz szükséges — és a két vállalat által gyártott alkatrészeket — a kívánt minőségben, és az előírt határidőre elkészítik és leszállítják. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek Műszaki Főosztálya nemrégiben fejezte be azokat, a kísérleteket, amelyek elen­gedhetetlenek voltak az in­dítókulcsok kielégítő minősé­gű alapanyagának előállításá­hoz. Az ólom-tellur ötvözésű anyagból kísérleti mennyisé­get küldtek a dunántúli válla­latnak. A partner elégedett volt a kohászok munkájával, ezután sor került az együtt­működési szerződés megköté­sére. A napokban aláírt szocialis­ta szerződés alapján a kohá­szati üzemek KISZ-bizottsága védnökséget vállalt az indító­kulcsok gyártásához szükséges alapanyag elkészítése felett. Ez lényegében azt jelenti, hogy mindkét vállalatnál a KISZ- szervezet lelkiismeretesen őr­ködik a közúti járműprogram alkatrészeinek gyártása felett, s nagy felelősséggel segít el­hárítani a folyamatos gyártást veszélyeztető akadályokat. A szerződésben részvevő vállala­tok és KISZ-szervezetek ha­vonta rendszeresen, egy-egy alkalommal mindig más-más vállalatnál munkaértekezletet tartanak. Az értekezletek al­kalmával megvizsgálják a szerződésben vállalt feltételek teljesítését, s meghatározzák a következő időszak legközvet­lenebb feladatait. Ezentúl is az érintett vállalatok és ifjú­sági szervezetek állandó kap­csolatban állnak egymással. NÓGRAD — 1971. május 21., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents