Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

HusaecuniSt százalékkal 'Másfé1 ",ilIios_me9,”ko,f,as nagfolib termeiés Öt új szooiaíista brigád — Épül a finomkötöttárugyár gyarmati ú) üzeme Félezernél több lány és asz- szony dolgozik a Budapesti Kötöttárugyár Balassagyarma­ti Gyáregységében. Egészen pontosan 624 dolgozó, amely­ből 518 munkás — túlnyomó többségük nő. Férfit csak el­vétve lehet látni a zsúfolt munkatermekben és a szűk folyosókon. A mostoha körül­mények ellenére évről évre szép eredményeket ér el az üzem. A közhiedelem azt tart­ja, hogy a nők nehezen fémek össze. Ezzel szemben a tapasz­talat azt mutatja, hogy ebben a gyárban az elért eredmé­nyek éppen az itt dolgozó lá­nyok és asszonyok összefogá­sának, a kisebb kollektívák és munkabrigádok együttes, jó munkájának köszönhetők. Egy-egy gazdasági év tu­lajdonképpen akkor zárul le egészében a gyárakban, amikor értékelik az előző évi szocia­lista munkaverseny eredmé­nyeit. Ez a számvetés márci­us végén fejeződött be a ba­lassagyarmati kötöttárugyár­ban. Az eredményhirdetés óta még olyan kis idő telt el, hogy a kiosztott szocialista brigádokleveleken jóformán meg sem száradt a tinta, s talán a boríték sem kallódott el, amelyben a jutalmat átvet­ték a gyár legjobb dolgozói. Tavaly 25,6 százalékkal nö­velte a termelést a gyár. Száznégymillió forint érték­ben szállított leányka-, fiú-, férfi- és női pulóvereket, tré­ningruhákat és fürdőruhákat a kereskedelemnek. A gyár legnagyobb hazai megrende­lői a rövid- és kötöttáru- nagykereskedelmi vállalatok és a Centrum Áruházak. A gyár termékeinek külföldi vásárlói szovjet és mongol üzletfelek. S még egy adat, ami a dolgo­zók jobb és eredményesebb munkáját igazolja: egy év alatt 11 százalékkal, hatvan­hétezerről hetvennégy és fél ezer forintra emelkedett a gyár egy napi, anyagmentes termelési értéke. egyetlen átszervezéssel A NÓGRÁDI szénbányák relt gépjármű-igénybevételt, munka- és üzemszervezési csoportján öt mérnök, közgaz­dász, illetve két technikus te­vékenykedik. A szocialista brigádba tömörült csoport valamennyi tagja továbbké­tehát többletköltséget jelen tett a vállalatnak. Az elszá­molási rendszer sem ösztön­zött. A fuvarozó üzemrész a felmerült költségekkel meg­terhelte az üzemeket, tehát pezi magát. Hárman például bármennyi volt a számla, azt a tervmatematikus programo- kifizették. Az üzemeknek sem zó tanfolyam három évfolya- állt módjukban, hogy elfogad- üzemeltetik. Igaz, papír — 1 __í-l-X-i- Mn« rtlrrÁrt/vn+ali- hn+Aon ol1űnnrÍ7'7Ólr • mÖ/lC-P T"i Tvf". kOTilhhfln ÍR 1 n V ( m ából kettőt már elvégeztek. Munkájuk állandóan van, csak győzzék, mert feladatkö­rük sokoldalú: munka- és üzemszervezési intézkedések­kel elősegíteni a vállalat ha­tékonyabb gazdálkodását. Most mégsem az általános te­vékenységgel, csupán annak egy kérdésével, a vállalati gépjármű-fuvarozás átszerve­zésével foglalkozunk. A nógrádi szénbányák gép­hatóan ellenőrizzék: jogos-e rint korábban is jő az elszámolás. Egy sor válla- gépkocsi-kihasználás, varoztatást más vállalattal végeztetnék. Éppen ez ösztön­zi a fuvaroztató üzemeket a jobb kocsikihasználásra, de ösztönzi a fuvarozó üzemrészt is, mert anyagi érdeke fűző­dik hozzá. A gépkocsik több mint fe­lét nagybátonyi telephelyről sze- volt a mert lati fuvar elmaradt az ösztön­zés hiányában, ugyanakkor igen jelentős arányban folyt a kedvezményes egyéni fuva­rozás, ami nem hozhatott hasznot a vállalatnak. Ezek az előzmények hozzátartoznak ahhoz, hogy új fuvarozási rendet kellett kidolgozni. Megkövetelte ezt az is, hogy az építészeti üzem fejlesztésé­járműparkja elég jelentős, vei, az úgynevezett mellékte­vékenység fokozásával jelen­tősen megszaporodott a válla­latnál a fuvarigény. A közúton közlekedő munka­gépekkel együtt 130 körül van a gépjárművek száma. Ezért is fontos volt, hogy kidolgoz­zák a közúti fuvarozás új rendjét. Korábban a gépko­csiknak csak egy részét von­ták össze központilag, a töb­bit az üzemrészekhez helyez­ték. Így a gépkocsik kihasz­nálását nem is lehetett túlsá­gosan tervszerűvé tenni. Az egyik helyen kihasználatlan­ság, a másikon ugyanákkor A SZERVEZÉSI intézkedést kidolgozták, önállósították a fuvarozási üzemrészt, úgy, hogy az összes gépjármű egy irányítás alá került. Az üze­mek igénylés alapján a meg­határozott, de így is kedvez­ményes díjtételért kapják a járműveket. Ez a dij éppen a fel nem osztható költségek A nemrégen alakult Dobo Katica-brigád néhány balassagyarmati kötöttárugyárban tagja a Elért eredményei alapján, a szakszervezeti bizottság javas­latára, öt brigád elnyerte a Szocialista Brigád címet. Kö­zülük a legnagyobb múltra visszatekintő az 1967-ben ala­kult Zrínyi Ilona-brigád, amelynek tagjai a múlt évben hét százalékkal növelték át­lagos teljesítményüket. Ha­sonlóan jó termelési ered­ményekkel büszkélkedhetnek az Ifjúság-, a Megértés-, a Gagarin- és a Május 1. bri­gádok, amelyek május elejétől lett a megtisztelő Szocialista címet. Csak a zsúfoltság és a ked­vezőtlen munkakörülmények nehezítik, hogy ebben az év­ben még jobb eredményt ér­jenek el a gyár dolgozói mint tavaly. Ezért nagyon örülné­nek, ha a negyvenmillió fo­rintos költséggel épülő új gyártelepnek legalább egy ré­szét minél hamarabb birtokuk­ba vehetnék. Az új gyártele­pet, ahol néhány év múlva már ezer—ezeregyszáz lány és méltán viselhetik nevük mel- asszony dolgozhat. állandó szállítóeszköz-hiány miatt, mintegy 20—25 száza- jelentkezett, ami fokozott bé- lékkai olcsóbb, mintha a fu­nem győzték a fuvarozást, a szállítóvállalat gépjárműveit is igénybe kellett venni. Az átszervezés óta viszont javult a kihasználtság foka, alig szorultak másra, sőt eseten­ként szabad kapacitásra, bér­munka vállalására is mód van, elsősorban az erőgépek­nél. A saját fuvarigényt tel­jes egészében ki tudják elé­gíteni, és ami ugyancsak lé­nyeges, csökkent a fajlagos költség. Tavaly a tehergépko­csiknál átlagosan öt forint kilenc fillér költség merült fel kilométerenként. AZ IDÉN EZ a költség már az első negyedévben négy fo­rint nyolcvanöt fillérre csök­kent. Az üzemszervezők jól számoltak tehát, amikor in­tézkedésüket kidolgozták, hi­szen már az idén mintegy másfél millió forint megtaka­rítást várhatnak tőle. B. J. Másodszor kapálták Keszegen nyolcvan-száz hol­don termesztik a málnát. Az értékes gyümölcs iránt rend­kívül nagy a kereslet. A ke- szegiek a hazai piacon kívül nagy mennyiségben szállíta­nak ebből a csemegéből Euró­pa északi országaiba. Érthető, ha a tsz-ben nagy gondot for­dítanak a növény ápolására. Tavasszal kétszer kapálják. Az első kapálást a közvetlen kitavaszodás után, a másodi­kat májusban végzik el. A másodszori kapálással a na­pokban készültek el az asz- szonyok. Kötelező-e a biztosítás? Nem tudom, hogy az Álla­mi Biztosító mikor lépett elő hatósággá, amely valamely dolgokra törvények, vagy rendeletek alapján kötelez­het. Megmondom őszintén: bosszant, ha valami intéz­mény, főképp szolgáltató szerv hatóságként tetszeleg előttem, s kötelezni akar va­lamire. Legalábbis ezt értel­mezem abból a szülőknek szánt iskolai értesítésből, amit fiam hozott a minap, s arra szólít fel, hogy tanuló- biztositásra 10, azaz tíz fo­rintot május 19-re be kell kiildenem. Ebből a kell bői ugyanis csak egy dologra következ­tethetek, mégpedig arra, hogy: muszáj. Tisztában vagyok azzal: a gyermekek balesetbiztosítása kívánatos és hasznos akció, s az összeg gtai olyan mérté­kű, hogy bárkit megrendíte­ne. Csupán azt nein szívle­lem, ha egyesek az önkéntes­séget a kényszerűvel, vagy kötelezővel kívánják felcse­rélni. Hogy ki a sugalmazó, vagy a túlbuzgó ebben a dolog­ban: az iskola-e, vagy a biz­tosító szerv, jó volna végre tisztázni És egyben azt is, hogy a biztosítás kötelező-e csakugyan, vagy sem? Ha pedig nem, akkor mondják ki határozottan: nem erőszak a disznótor, és ne alkalmazzanak a gyerme­kek réven pressziót a szü­lőkre, akik esetleg arra gon­dolhatnak, hogy makacsko­dásukkal gyermekeik közelgő év yégi eredményjegyeinek ártanak. Ezt, ugyebár, sem szeretnék? az iskolák (barna,! Ülést tartott a KPVDSZ megyei elnöksége A ügyi Kereskedelmi Pénz- és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezetének Nóg- rád megyei Elnöksége Ora- vecz Tivadar, a megyebizott­ság titkára vezetésével teg­nap Salgótarjánban, azSZMT székházában tartotta első ülé­formáiban. Számukra egy— három napos iskolákat és a központi vezetőség segítségé­vel két—négy hetes bentla­kásos tanfolyamokat szervez­nek. Az alapszervezeti tiszt­ségviselők és a szakszerveze­ti bizottsági titkárok tovább­az el­kerül többiek beiskolázására következendő időkben sor. Az elnökségi ülésen megvi­tatták a KPVDSZ és a SZOT XX. kongresszusából adódó feladatokat is. A két kong­resszus határozatainak ismer­sét. Az elnökség megvitatta képzését segítik elő azSZMT tetése céljából úgy döntöttek, hogy június 3-án Salgótar­jánban megyei aktívaülést rendeznek. Foglalkoztak az elnöki ülé­sen az 1971. évi üdülőjegyek elosztásával is. az alapszervezeti tisztségvise- tájjellegű, négyhetes iskolái lök oktatásának eddigi ta- is. A KPVDSZ-hez tartozó pasztalatait. Megállapították, alapszervi tisztségviselők kö- hogy a 954 tisztségviselő kő- zül eddig mintegy ötszázan zül valamennyien részt vesz- vettek részt a különböző is- nek az oktatás különböző kólákon és tanfolyamokon, a Arcok a szövetkeze!bőt Asszony a csapat élén Kora reggel egy­más után érkeztek az asszonyok és hozzá­láttak a paradicsom- palánták kiültetésé­hez. A csapat élén Szita Imréné dolgo­zott. O vezeti egyéb­ként is a Szocialista címért küzdő asz- szonykösösséget a pa­lotást Május 1. Tsz héhalmi üzemegysé­gében. Megriadt, amikor a nevét kiál­tottuk. — Már arra gon­doltam, hogy a fér­jemmel történt vala­mi az üzemben. — szakadtak ki belőle a szavak. Amikor azon­ban megtudta miért keressük, barátságo­san tessékelt a tábo­riasztalhoz. Beszél a csapatáról, amely­ben kilencen dolgoz­nak, valamennyien régi tsz-tagok. A szö­vetkezetben a kapás­növények területét egyénekre osztották ki. Szitáné csapata azonban ügy határo­zott, hogy ők együtt dolgozzák meg a te­rületet. — tgy együtt, vala­hogy könnyebben megy a munka is — mosolygott az asz- szony. Tíz éve tagja a szövetkezetnek és azóta munkacsapat­vezető. A brigádta­gok is azóta dolgoz­nak együtt. Minden évben részt vállalnak a kapásnövények ápolásából. A mun­kacsapat négy és fél hold mák, egy-egy hold paradicsom, több mint három hold paprika, kilenc hold cukorrépa és tizennégy hold kuko­rica megmunkálását vállalta. — Azért, ha a munka úgy hozza, dolgozunk más terü­leten is — mondta Szila Imréné. — A zöldborsó fejtésénél, az aratási munkában is ott vannak az asz- szonyolc. Többször verse­nyeztek a Szocialista címért, és minden alkalommal el is nyerték. Pedig a mércét, önmaguk ál­lítják mindig maga­sabbra. Eleinte 110 órás munkanap le­dolgozását vállalták az asszonyok. Most közös elhatározással ezt 140 napra emel­ték. Természetesen akadnak olyanok is, akik ennél többet dolgoznak. Turányi Tivadarné 300 mun­kanapot vállalt az idén, s a családtag­jai segítenek, hogy állja a szavát. — Most két, idős csapattagunk nyug­díjba készül. Szeret­nénk őket szépen elbúcsúztatni, hogy szívesen emlékezze­nek ránk — beszélt a közeli napok tervei­ről a csapatvezető. — Természetesen min­den nap mondjuk ne­kik, ezután is jöjje­nek, segítsenek ne­künk ... Szívesen lát­juk őket. A beszélgetés köz ben büszkén mutatott körül a halárban Szi­ta Imréné. A kép valóban szívderítő volt. A mák, az uborka, a paradi­csom- és paprikatáb­lák egyformán, szé­nen gondozottak. Igaz, ebben a többiek munkája is benne van, mert a szövet­kezet héhalmi üzem­egységében hat mun­kacsapat dolgozik. Közben felzúgtak a traktorok, megindul­tak a palántázó gé­pek, az asszonyok. Egyenletesen, szépen haladtak. Én meg közben azon tűnőd­tem, hogy szorgalmas kezük nyomán hoz bőséges termést az idén is a héhalmi határ. Human Imre Tettekkel bizonyítani A lakosság érdekében Régóta vitatkoznak az ál­lamigazgatás dolgozói azon, hogy a más munkaterületek­hez hasonlóan, hogyan tehet­nének olyan munkafelajánlá­sokat, amelyekkel egy-egy munkásmozgalmi évfordulót, kongresszust vagy más ünne­pet köszöntenének. Vagyis hol van az a határ, ameddig a munkaköri kötelezettség ter­jed, és hol kezdődik az azon felül végzett társadalmi mun­ka, illetve többletmunka. Az is nem egyszer vita tárgya, hogyan lehet ezt a teljesít­ményt mérni. A Nógrád megyei Tanács pénzügyi osztályának dolgo­zói úgy határoztak, hogy a vita folytatása helyett tettek­kel kívánják bizonyítani, le­het olyan felajánlást tenni, amelynek eredményei mérhe­tők, és kézzelfoghatók. Az osztály pártalapszerve- zete, szakszervezeti bizottsága és KISZ-alapszervezete kezde­ményezésére az ott dolgozók egyhangú egyetértésével a pénzügyi osztály megállapo­dást kötött Szécsény nagyköz­ség Tanácsának vezetőivel és az ottani társadalmi szervek­kel, hogy egy éven át rend­szeresen segítik a nagyközségi tanácsot pénzügyi, gazdasági feladatainak minél magasabb szinten való ellátásában. Ez a segítségnyújtás — a megállapodás értelmében — kiterjed a tanácsi testület elé kerülő pénzügyi témájú napi­rendek előkészítésére, a gaz­daságszervező munka javítá­sára. De segítséget adnak a megyei tanács dolgozói a he­lyes tervek kialakításában, azok végrehajtásában, a szám­viteli, vagyonkezelési és egyéb operatív munka minőségének fokozásában, a korszerűbb adatfeldolgozás bevezetésében, az ellenőrzési tevékenység színvonalának és hatékonysá­gának emelésében, a dolgozók szakmai képzésében is. A segítségnyújtás tehát nem több anyagi eszköz juttatását, hanem a meglevő eszközök hatékonyabb felhasználását te­szi lehetővé, amelynek hasz­nát mindenképpen a nagyköz­ség lakossága élvezi. Lehető­vé válik, hogy a községi ta­nács dolgozói minél előbb megtanulják az új feladatok ellátását, és sikeresen bir­kózzanak meg a tennivalók­kal. így a nagyobb önállóság jobb eredményekben realizá­lódik. Az együttműködés általá­nos költségvetési revízióval kezdődik, amelynek elsőrendű feladata, hogy felmérje azo­kat a területeket, ahol a leg­több a teendő. A feltárt hibák mielőbbi, de legkésőbb egy éven belüli megszüntetése ér­dekében nyújt segítséget a pénzügyi osztály valamennyi dolgozója úgy, hogy emellett saját munkáját is maradékta­lanul ellátja. Szécsényi nagyközségi Ta­nács vezetői örömmel fogad­ták a felkínált segítséget, amely pillanatnyilag egyedül­álló a megyében. Egy év múl­va, remélhetőleg a hasznos kezdeményezés jó eredményei­ről adhatunk számot. Zöldség nélkü!..p Sok szó esik manapság országos és megyei szinten egya­ránt, a lakosság igényeinek mind jobb kielégítéséről. Ide tar­tozik a zöldség-gyiimölcseliátás érdekében kifejtett, számta­lan, jó szándékú erőfeszítés és igyekezet. Ezt a célt, illetve az ellátást javítani kívánták akkor is, amikor Salgótarján­ban megnyílt a szép, új, önkiszolgáló rendszerű szövetkezeti bolt. A lakosság örömére itt zöldárut is lehet vásárolni. Az úgynevezett „primőr” áruiról jól ismert boltban azonban, a kora reggel gyorsan megvásárolható zöldborsóhoz egy ma­rék zöldségzöldjét sem találunk. Ezért már a piacra kell az embernek szaladni, ha éppen futja még az idejéből, mielőtt munkahelyére indul. Jó lenne, ha a boltban az eddig is szívesen vásárolt pri­mőrök mellett megtalálhatnánk a friss zöldséget is. Ezt kérik és várják a naponta főzési gondokkal küzködő családanyák. Mert most, hogy e sorokat írom azon töprengem, miképp is főzzem meg az idei első borsólevest zöldség nélkül! — ti — NÓGRAD — 1971. május 20., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents