Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-18 / 115. szám

Hűt# 1971, Május 21-én, pénteken nyílik a Budapesti Nemzetközi Vásár Harminchat ország, ezernégyszáz külföldi és eserölven hazai kiállító ,Naponta szakemberek szá­zai dolgoznak a budapesti Városligetben az idei BNV kilencven építményének elő­készítéséin és csinosításán. Az újdonságok közé tartozik, hogy bővítették a vásár transzíormátoiráUjomásaiit. így a kiállítók működés közben a tavalyinál több gépet mu­tathatnak be és esténként fé­nyesebb lesz a nemzeti csar­nokok környéke. A városligeti itó fölött két hidat emelitek. Az egyik a Hajóipari Pavilont, a másik a Műjégpályát köti össze a ■túlsó parttal. Hatszáz négy­zetméteres pavilonnal bővült az autókiáMátás területe, ahol a vásárlátpgátók autóipari felszereléseket tekinthetnek meg. Az idén jobbam kihasz­nálják a ligeti tó környékét is. Itt kap kiáilStóhelyet a Győri Műbőrgyár és itt ren­dezik be az amdaluziai ven­déglőt. Ugyancsak az újdonságok közé tartozik kétszáz új te­lefonvonal. Kicserélték szá­mos épültet tetőszerkezetét, több paivilonbam, kísérted elektromos berendezéseket szerelitek fel. Külön tárgyaló- helyiségeket bocsátanak a szakemberek rendelkezésére. Az idei BNV ismét a be­ruházási javaik nagy sereg­szemléje lesz. A vásár jó al­kalmat kínál a hazai és kül­földi szakembereknek, üzlet­kötőknek. kereskedőknek a kínálat és kerestet pontos felmérésére, a partneri kap­csolatok felvételére és elmé­lyítésére. Ugyanakkor a vá­sár méltán reprezentálja a maigyiair ipar, a népgazdaság valamennyi ágazatának fej­lődését. A BNV területe százhúsz­ezer négyzetméter, ebből hat-: vanegyezer négyzetméter áll E külföldi kiállítók rendelke­zésére, ötvenkilenc ezer négy­zetméter pedig a hazai ki­állítóké. A vásáron harminc­hat ország vesz részt, s az elmúlt évinél százzal több. összesen ezemégyszáz külföl­di vállalat és ezerötvem ha­zad kiállító termékeit láthat­ják a. szakembernek és a vá- sárlátogaitók. Ojiria megjelennek a vásá­ron azok az országok, ame­lyek évről -évre elhozzák ter­mékeikét Budapestre. A nyolc szocialista országon. Bulgárián, Csehszlovákián, Jugoszlávián, Kubán, Len­gyelországon, az NDK-n. Ro­mániám és Szovjetunión kí­vül kiállít Algéria, Anglia, Ausztria, Brazíliai. Finnor­szág, Franciaország. Görög­ország, Hollandia. Japán, Ka­nada, NSZK, Olaszország, Pakisztán, Szíria, az Egye­sült Államok és Costa Rica. Először mutatkozik be a BNV-n Chile, Dánia és Ír­ország. Több éves szünet után ismét elhozza áruit az Egyesült Arab Köztársaság, In-dia és Bdlgiium. Egyéni ki­állítóikkal szerepel a vásáron Cosita Rica. Liechtenstein. Luxemburg, Spanyolország. Svájc és Svédország. Infor­mációs irodát nyit az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szer­vezete. Az általa képviselt nyolc fejlődő ország közül négy — Ciprus, Mauritius, Szenegál és Libanon — szin­tén először jelenik meg a vá­sárom. rendemeli a Budapesti Nem­zetközi Vásár alatt. Ezeken a különböző iparágiak szakem­berei, hazai és külföldi ven­dégek adhatnak egymásnak találkozót A tárgyalások za­vartalansága érdekében a szakmai napokon tíz órától tizennégy óráig a nagykö­zönséget nem fogadja a vá­sár. A szaikmai napokra a megnyitásit követő héten, hétfőn. kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken ke­rül sor. A vásár május 31-ig tart, és naponta — a szak­mai napok kivételével — délelőtt tíz órától este hu­szonegy óráig tefkámtheitő meg. Megyénket ebben az évben is számos vállalat képviseli a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron, köztük a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, az öb­lösüveggyár, a síküveggyár, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat és a Fémipairi Vál­laltat. Az előkészületek azt mutatják, hogy az előző évekhez hasonlóan, nagy si­kerre számíthatnak terméke­ik a vásáron. Kőbányát nyitottak Munkával pótolják a hiányt Luefaiván, az elmúlt esz­tendőben, veszteségesen zárt tsz-ben a tervnek megfelelő­en folyik a munka. A tsz tagsága a tervtárgyaló köz­gyűlésen részletesen megvi­tatta, hogy a múlt évi vesz­teséget, csak az idén jobban végzett munkával pótolhat­ják. Már befejezték az ese­dékes tavaszi munkát. A tsz vezetősége intézkedési tervet dolgozott ki, és annak megfelelően irányítja a kö­zös gazdaságot. Megnyitot­ták a kőbányát. Az útépítés­hez kiválóan alkalmas kö­vet a Nagybárkány—Salgó­tarján, valamint a Kisbár- kány és Bedepuszta közötti út építéséhez használják feL A tsz, mint melléküzemág­gal foglalkozik az útépítés­sel. Több megrendelést kap­tak. Az útépítéshez gépeket is beszereztek. Az idtÉai öt szakmai napot A salgótarjáni Bolyai Gimnázium mellett kollégium és park épül. Az alapozást a Közmií- és Mélyépítő Vállalat végzi. A földmunkát István Árpád kezdte meg munkagépével. Galambokkal héják is.». B eköszöntött a jő íd8, felkerekedtek az embe­rek világot látni, más népek szokásaival ismerkedni, isme­retlen meberekkel barátságot kötni. A béke igazi megnyil­vánulása ez és azért olyan kedves. Nagyon jó érzés utaz­ni, nem látott tájakat felfe­dezni. Jő érzés vendéget fo­gadni, minden jóval, széppel elhalmozni. Senki, aki jószív­vel látogat hozzánk, nem vet­heti szemünkre, hogy nem fo­gadjuk szívesen. Vendégszere­tetünket azok élvezik, akik baráti, tiszta szándékkal ér­keznek hozzánk. Van mivel dicsekednünk. Szép a hazánk, vendégeink semmiben nem nélkülöznek. Természeti szépségeink fel- emelőek. Ki-ki a kívánsága szerint válogathat: aki szóra­kozni akar, állunk rendelke­zésére éppen úgy, mint an­nak, aki pihenni szándékozik. Éppen az elmúlt évben, ha­zatérőben azzal búcsúzott a megyénkben is járt Kurt Wal- dofer nyugatnémet turista, hogy azért szereti Magyaror­szágot, mert szép, tikár egy vi­rágoskert. Az emberek pedig kedvesek. Szavaiból érződött az őszinteség és ez jólesett a h '.zigazdáknak. Ezer és ezer az ilyen turista hazánkban, mi pedig szívesen fogadjuk őket. Nyitva előttük a ka­punk. Ahol galamb, ott héja is — mondja a közmondás. Ahol becsületes szándékú turista, ott meghúzódik a rossz szán­dékú felforgató is. Senkinek sincs ráírva orcájára a szán­déka. Nincs fényes kocsijára sem. Ahol kívánatos, nagy­szerűen leplezi is magát. Az elmúlt esztendőben szemtanúi voltunk az ilyen turistáknak álcázott „vitézek” fáradozásának. Az egyik fa­lunkba, óriási porfelhőt ka­varva gördültek be Jaguár ko­csijukkal. Mert ketten voltak, egy idősebb, aki valamikor abban a faluban dolgozott, mint mezőgazdász és jobbra számítva, külföldre sodródott. Társa, a fiatalabb, valahol ott szegődhetett hozzá. Megjele­nésük hivalkodó, jólétet, gond­talanságot mutató volt. A helybeli étteremben feltűnést keltő hangoskodással rendeltek és a pincér előtt dollárt ro­pogtattak. Ezzel még nem sér­tették meg a vendégjogot. Ma­gatartásukat — elnézésből — nem is vetették szemükre. A sűrű poharazás után azonban felbátorodtak. Volt gazdászunk egyre invitálta asztalához elsősorban a fiata­labb nemzedéket. Később autózásra került sor, egy-egy forduló után visszatértek a vendéglőbe. Estére már ők voltak a „fejek”, mindaddig, amíg a Jaguár egy kanyarban gödörbe nem szaladt és az egyik utas alaposan meg nem sérült. A vizsgálatkor derült ki, hogy két, a nyugati gaz­dagságot reklámozó ügynökről van szó, akik gazdáik pénzén reklámozzák azt, ahol maguk is szolgaként élnek. Szolidabb feladatokkal meg­bízott küldöttek is érkeznek turistaként. így nyár folyamán hazánkba. Találkoztunk egy Salgótarján és Hatvan között száguldó fényes autóval, ki­tartóan ingázó, jómegjelenésű lovaggal. Az autóstopposokra vadászott. Nem a gyengébb nembeliek érdekelték, jobban inkább a fiúk, azok közül is a katonaviseltek. Egy ember­nél többet nem vett fel. Kilo­métereken keresztül nem vál­tott szót. Mikor látta, hogy kocsijának valamilyen külön­legessége lenyűgözi alkalmi utasát, akkor vált közléke­nyebbé, felmagasztalva a nyu­gati technikát. Kétségtelen, a technikájuk fejlett. Elismerés­re méltó. De a lovag nem szakmai hozzáértéssel beszélt erről, hanem politikai meg­gondolásból. Utasát arra biz­tatta, ha ilyen autót akar, Nyugaton hozzá juthat. Valljuk be őszintén — külö­nösen a kis falvakban —, mi magunk is a lehetőségek özö­nét biztosítjuk ezeknek az ügynököknek. Ámulatba esünk a fényes kocsitól. Feltekintünk nagyvonalúságukra. Hiszéke­nyekké válunk. Elismerjük, hogy alig tizenöt éves távol­iét után milliomosok lettek. Jóllehet, ez előfordulhat, de nagyon ritkán és az illető a legritkábban fúrikázik itt. Ä valóság az; Hogy a ka­pitalista világ urai és azok szócsövei mindent elkövetnek, hogy magukat felmagasztalva, a gyengébb jellemeket hamis csillogással elcsábítsák. Ez a fellazítás ismert politikája. Erre a munkára olyan embe­reket alkalmaznak, akik ki­szolgáltatottak, aljasságra is képesek. Mikor legalkalma­sabb ezek beszivárgása? Nyá­ron, amikor ezrek és ezrek ér­keznek békés turistaként ha­zánkba. Vendégeinket nem szűrhetjük szitán. Mi minden­kit szeretettel fogadunk, hi­szen nincs senki arcára írva szándéka. Azt viszont nem en­gedjük meg senkinek, hogy a vendégjoggal visszaélve kárt okozzon. I smert, hogy akik orszá­gunk ellen fordulnak, azok nem csupán szolgái, de gyakran áldozatai ellensége­inknek. Honnan szedik ellen­feleink áldozataikat? Azok kö­zül a fiatalok közül is, akik két évtizeden belül hagyták el az országot. Tudják, ezeknek az „idegenbe szakad hazánk fiainak” nyitva a kapunk, ha hozzátartozóikat látni kíván­ják. Közülük válogatják ki embereiket. A háború folya­mán az országot elhagyott, szélsőjobboldali elemeknek nálunk kevés babér terem. Ezért fordulnak az úgyneve­zett új nyugatosokhoz. Nem, mi nem általánosítunk, bizal­matlanok sem vagyunk, de a tapasztalatokból levonjuk a tanulságot, hogy a galambot ne téphesse szét a héja. Bobál Gyula ' Végén csal tan az osíoi* A NÓGRÁD megyei Állami Építőipari Vállalat munká­sai dolgoznak Salgótarjánban, az Arany János utcai luka­sokon, a vegyigépgyári, a nagybátonyí, a balassagyarmati, a rétsági és még több kisebb-nagyobb építkezésen Evek óta a befejező munkák jelentik a legnagyobb gondot. Idejében elkészülnek-e a burkoló-, a parkettás-, a festő- és a szige­telőmunkák? Határidőre átadják-e a lakásokat és a fontos ipari üzemeket? Miért késnek, miért van annyi kapkodás és miért több a minőségi kifogás, mint amennyit az építte­tők különösebb háborgás nélkül elviselnek? Ezek a kérdé­sek kerültek előtérbe, amikor a vállalat vezetősége a szak­ipari főépítésvezetőséget beszámoltatta. Az állami építőipar szakipari főépítésvezetősége az első negyedévben 5,2 millió forint értéket termelt, feladatait 103,9 százalékra teljesítette, az előző év azonos időszakához képest 10,9 százalékkal többet mutatnak a számlák. De a vállalat igazgatója és közvetlen helyettesei mégsem lehetnek nyugodtak. A termelési és gazdasági adatok birtokában be­számoltatták Tományi István főépítésvezetőt, Pájer Imre és Epich Albert építésvezetőket. Mi az oka, hogy a szakipari részlegek az igényeket nem tudják kielégíteni, noha időnként kapacitásfelesleg mutatko­zik, munkát követelnek az emberek, mert ők keresni akar­nak. Sok az igazolatlan mulasztás, az első negyedévben nőtt az időbéres órák aránya és tovább szaporodtak a túlórák. A burkolok többsége 15 éves törzsgárdatag, de nincs után­pótlás. A régi és az újabb dolgozók bére aránytalan. Akik keveset keresnek, panaszkodnak és elmennek. Amelyik részleg sokat keres, vajon ezzel arányos a teljesítmény? A parkettások és a burkolok termelékenysége nagyon alacsony. Mi az oka, mit tett a főépítésvezetőség, Hogy jobban halad­jon a munka? Ezekre a fontos kérdésekre a beszámolásra kötelezettek nem tudtak kielégítő választ adni. Különösen a váci építkezésen sok a baj. Kapkodás, a tervszerű és céltudatos irányítás hiánya tapasztalható az építkezésen, ez az észrevétel hangzott el a többi munkákkal kapcsolatosan is. Ezek a munkahelyek távol esnek a válla­lati központtól, nem érvényesül kellően az ellenőrzés és az irányítás. De Rétságon, a szivattyúgyár építkezésen is sok a zűrzavar. Epich Albert építésvezető munkái viszonylag jók, de Pájer Imre nem tudott elfogadható magyarázatot adni sok késésre, szervezetlenségre, számlázási rendellenességre. A vállalat vezetősége csak részben fogadta el az építésvezető érveit, aki arra hivatkozott, hogy egyszerre betegedett meg a művezető és a raktáros. De ez nem lehet ok arra, hogy késnek a munkák, az építésvezető sokszor azt sem tudja, hol tart, mi hiányzik még és mi következik a másik héten. Egyszer nincs anyag, máskor a szakmunkások nem érkeznek meg, de az is előfordul, hogy egymástól nem tudnak dol­gozni, mert a munka nincs előkészítve, nem tartják be a technológiai sorrendet, hiányzik a tervszerű munkahelyi ve­zetés. A sok visszásság és szervezetlenség miatt veszteségesen dolgoznak. Amikor központi figyelmeztetésre észbekapnak, akkor kellő bizonylatolás nélkül túlszámláznak. Ebből több­nyire sok vita, de kevés pénz származik. De a beszámoltatás során az is igazolódott, hogy néha jogos tételek elszámolá­sát, kifizettetését is elmulasztják. Ma már nem elegendő, nem követhető az a vezetési módszer, hogy a vállalat igazgatója, főmérnöke, vagy más vezetője végigszaladjon az építkezéseken és kellő informá­ciók hiányában a helyszínen intézkedjék — a főépítésveze­tő, vagy az építésvezető helyett. Időnként feltétlenül szükség van arra, hogy elemző adatok alapján beszámoltassák a kö­zép vezetőket, együtt tárják fel a bajokat és közösen keres­sék a megoldás útját. A beszámoltatás arra is alkalmas, hogy a műszaki, gazdasági adatok alapján az építésvezetőket megtanítsák az összefüggések megismerésére, gyakorlati se­gítséget adjanak a korszerű vezetési módszerek alkalmazá­sára. AZ EPlTöK vállalati vezetősége a sok hiba és baj lát­tán is nagy türelmet tanúsított. Javaslatokat kért és adott is; a munkahelyi vezetéssel kölcsönösen megállapodtak a hibák kijavításának, a mulasztások pótlásának határidejére. Gyökeres változásra van szükség. A szakipari főépítésveze­tőség október 1-ig kapott haladékot és egyben. bizalmat. El­ismerték, hogy munkájukat jelentősen befolyásolják az előt­tük dolgozó építőipari részlegek, az is igaz, hogy a végén csattan az ostor, vagyis sok hiba és gond a szakipari munka során kerül felszínre, mégis főleg a. szakipari főépítésvezető­ségen múlik, hogy gyorsabban, jobban haladjanak az építke­zésekkel, az eddigieknél pontosabban tartsák be a határidőt. »fazekas— Tanácskozásra készülnek a szocialista brigádok A korábbi évekhez hason­lóan az idén is megrendezik a Salgótarjáni Kohászati U- zemekben a szocialista bri­gádvezetők tanácskozását. A szocialista kollektívák veze­tőinek megbeszélését, tekin­tettel az egyes gyárrészlegek és főosztályok sajátos felada­taira, az idén „szakosított” formában oldják meg. Esze­rint külön tanácskoznak a termelő gyárrészlegek és kü­lön a kiszolgáló üzemek, va­lamint a főosztályok szocia­lista brigádvezetői. A terme­lő gyárrészlegek tanácskozá­sán azonban képviselik ma­gukat az érdekelt karbantar­tók, szerszámkészítők és fő­osztályok is. A május 20-tól 28-ig sorra kerülő megbeszéléseken a szo­cialista brigádvezetőkön, he­lyetteseken, a brigádok mű­szaki és politikai patronáló­in kívül részt vesznek a ver­senyfelelősök, az üzemek moz­galmi vezetői, gazdasági ve­zetői, valamint a vállalat párt- és gazdasági vezetői. A tanácskozások részvevői meg­vitatják a szocialista brigá­dok 1970—71. évi tevékeny­ségét, értékelik a brigádok munkáját, valamint meghatá­rozzák a további feladatokat. Ebből az alkalomból kerül­nek kiosztásra a tavalyi ered­mények alapján a különbö­ző kitüntetések és jutalmak. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben több mint 130 szocialista brigád készül a tanácskozásokra. Ezek a ta­nácskozások azért is különös jelentőségűek, mert ezeken határozzák meg és összegezik mindazokat a- feladatokat, amelyeket a párt és szak- ' szervezeti választások során, a vállalat IV. ötéves tervé­nek előkészületei során a műhelyekben és üzemekben már felvetettek. Ugyanakkor ezek a tanácskozások tapasz­talatul is szolgálnak azok számára, akik majd a kohá­szati üzemeket a szocialista brigádvezetők oszágos ta­lálkozóján képviselik. í NÓGRÁD - 1971. május 18., kedd 3

Next

/
Thumbnails
Contents