Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
Rostock, a jövő városa Rostock — az NDK hasonló nevű megyéjének székhelye — jelenleg 193 ezer lakosnak ad otthont. A XVI. században ennek a fontos északi kikötővárosnak még csak 2500 lakója volt, szinte kivétel nélkül tengerész és halász. Hogyan kezdődött az új élet Rostockban? — Dmitrevszkij gárdaka- pitany segítségével. — A világháború végén? — Pontosan 1945. május 1-én, amikor a gárdaszázados egy harckocsiosztag élén bevonult városunkba. Két jelentős dolog kezdődött ezzel a nappal: az újjáépítés és a megfiatalodott város alapjainak lerakása, valamint a megbonthatatlan barátság a szovjet emberekkel. A városban a régmúlt és a modernség ötvöződik szerves egységgé. Sétálóutcák a belváros üzletnegyedében, az Ernst Thälmann Platz a Rathhaussal (tanácsház) és a Bürgerhäuserek (régi pol- gárházak), melyek 1315-ne emlékeztetik a látogatót, amikor a tér kialakult és alig változott azóta. A Kröpeliner utca a bevásárlási központ. A gépkocsik számára tilos behajtani ebbe az utcába. Nincs járda, illetve az úttest is a járókelőké. Ellenben v^- gig a Kröpeliner Strassen bé- tonlábakra állított vitrinekben kínálják az árut és ad- , nak útmutatást: hol lehet a bemutatott cikkeket megvásárolni. U mintha az egész utca Sgy nagy-nagy szabadtéri múzeum lenne évszázados és jellegzetesen északi stílusban épült házaival. Nem csoda azonban, ha mégsem a régi, a hagyományos, a történelmet idéző ragad meg Rostockban, hanem az a makett, amelyet az új városközpontról mutatnak. A Lütten Klein negyedben épül fel és magában foglalja a legmodernebb építkezés minden lehetőségét. Hatalmas zöldövezetben, a Balatonra emlékeztető parányi tó mellett épül majd fel ez a városközpont Az egyik épületsor S-betű formát ölt. A másik V alakú, míg ismét két tömb az U-betűt formázza. A cél: kis alapterületen 12—20 emeletes épületekben sok lakost kényelmesen elhelyezni. Egy adat: a Lütten Klein és Evershagen negyedben 1980-ra már 180 ezer lakos él, csaknem annyi, mint jelenleg Rostockban. Gyorsan, dinamikusan fejlődő nagyváros, kikötőváros, az olyan fontos transzatlan- tikus kikötővel. Sok mindent lehetne még elmondani Rostockról, de a környéke, a megye is sokat ígérő. Közelében található Warnemünde, a sokak által jól ismert tengerparti üdülőhely. Itt van az NDK legnagyobb szigete — a Rügen , ■ A város egyik nevezetessége, a kikötő világítótornya — és a megyében található, a televíziós filmből annyira ismertté vált Greifswald, a bős város. Félszigetek, öblök és bod- denek tagolják szét a Német Demokratikus Köztársaság partvidékét a Keleti-tenger mellett. Érdekes közigazgatási megoldás, hogy az egész partvidéket Rostock megye uralja, egyetlen „tulajdonosa” és fejlesztője a megyei tanács. A tengerpart általában sík, csupán néhány helyen, például a Rügen szigeten találunk csodálatra méltó fcrétaszirtefcet. A vendéglátók elmondották, hogy Rostock megye valamikor iparilag fejletlen, mezőgazdasági terület volt Ma híres hajóipara van a megyeszékhelynek, de több városban — például Sassnitz- ban — épültek új hajógyárak, melyek hírnevet szereztek olyan hajógyártó országokban is, mint Dánia, Svéd-, ország, Hollandia. Rostockra azt mondják sec NDK-ban: a jövő városa. Szövetségben a tudománnyal Lakások íufószalagon A LEMP Központi Bizottsága januári plénumán elfogadott határozatának megfelelően a jelenlegi ötéves tervben jelentősen megnő az országban a lakásépítkezés volumene, többek között a falusi településeken és a kisvárosokban. Hatalmas összegeket fordítanak a közellátás további fejlesztésére. Az előirányzat szerint, évente legalább 20 000 családi ház fog épülni. Ezért döntés született több, nagy panelek és blokkok gyártásával foglalkozó üzem létesítésére. A házépítő kombinátokhoz szükséges berendezést a Szovjetuniótól és az NDKi-tól vásárolják. A házgyárak már az idén megkezdik működésüket Gdanskban és Bydgoszczban. Az év végén még két újabb hatalmas házgyárat helyeznek üzembe Varsóban és Lodzban. Az első években a gyárak termelése 36 000, később mintegy 50 000 szoba lesz. A közeljövőben nyolc, előregyártóit típuselemeket gyártó üzem építését is megkezdik. Mongol nyelven A mongol irodalombarátok könyvtárai évről évre újabb és újabb, mongol nyelvre lefordított világirodalmi alkotásokkal gyarapodnak. Az elmúlt két évben 450 külföldi irodalmi alkotást fordítottak mongol nyelvre, az ősszpél- dányszám elérte a hatmilliót. Mongol nyelven is olvashatók az orosz és szovjet írók munkái, valamint a világirodalom többi nagy alakjának klasszikus alkotásai. A népi forradalom győzelme óta eltelt 50 év alatt száz ország szerzőinek több mint ezer alkotását adták ki Mongóliában, összesen mintegy 8 millió példányban. A megjelent könyvek mellett az irodalmi folyóiratokban közölt művek is gazdagítják a külföldi irodalom mongóliai tárházát. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongreeszu** sáriak egyik fontos napirendi pontja volt a kilencedik ötéves terv Irányelveinek megvitatása. Az irányelvekről már korábban országos vita folyt. A szovjet gazdasági fejlődés jelein szakaszáról és az új tervidőszak alapvető célkitűzéseiről beszélt Leonyid Brezsnyev főtitkár, majd Alek- szej Koszigin miniszterelnök ismertette részletesen a tervet. Rámutatott: az új terv legfőbb feladata az, hogy a tudományos-műszaki fejlődés alapján növelik a lakosság anyagi és kulturális színvonalát. Ezért a terv legjellemzőbb vonása az, hogy megfelel a kor követelményeinek, lépést tart velük, illetve igyekszik megelőzni azokat a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek megvalósításában. Napjainkban a fejlődés üteme fantasztikusan felgyorsult. Hólavinaként duzzfcd az információáradat, eltűnnek a távolságok, háttérbe szorulnak az elavult nézetek. Lehetséges, hogy éppen emiatt vált olyan népszerűvé az egyik amerikai újságíró megfogalmazása, a „sokk a jövőtől”. Ha a tudományos-műszaki forradalomban eluralkodik az ösztönös- ség, ez több kárt okoz, mint hasznot A kémia és a technika szabadjára engedve veszélyeztetheti a természetes környezetet, az automatizálás munka- nélküliséget szülhet a fegyverkezési verseny felduzzasztihát- ja a nem termelő kiadásokat, ezzel együtt növeli a nukleáris katasztrófa veszélyét és Így tovább. Alekszej Koszigin a kongresszuson elmondta: „Éppen a szocializmus eredményeként és csupán a mi társadalmi rendszerünk keretei között fejlődik teljesen és sokoldalúan a tudományos-műszaki forradalom, amelynek eredményeiből az összes dolgozó részesül”. A szovjet kormányfő egész előadói beszéde ennek a következtetésnek a jogosságát bizonyította. Szó volt benne az egységes állami műszaki politika kidolgozásáról, a legfontosabb fejlesztési irányok kiválasztásáról, amelyek közvetlenül, kitérők nélkül elvezetnek a célhoz — a kommunista társadalom felépítéséhez.- Szólt arról, hogy rendkívül nagy figyelmet kell szentelni az optimális döntések meghozatalára, a népgazdasági tervezés és igazgatás rendszerének tökéletesítésére a jelenlegi feltételek mellett megkövetelni a közgazdasági-matematikai módszerek széles körű alkalmazását, és az elektronikus számítógépes technika és a műszakilag élen járó híradástechnikai eszközök felhasználását. Az irányelvek megszabják a műszaki haladást meghatározó ágazatok — a vegyipar, az elektronika, az automatizálási eszközök — fokozott fejlesztési ütemét. Az automatizálási műszerek és eszközök gyártása kétszeresére, az elektronikus számítógépeké 2,6-szeresére növekszik. Az amerikai Harward-egyetem neves szakértője, W. Leontiew profesz- szor ezzel kapcsolatban kifejtette: „A nagy teljesítményű elektronikus számítógépek megteremtésével újfajta aktualitást nyernek Lenin szavai arról, hogy a szocializmus — mindenekelőtt számbavétel**. A Szovjetunió óriási kiterjedésű terfflteteftn Mtoostosan kiépülnek az egységes, össznépi rendszerek hálózatai. A különféle szállítóágazatok összehangolása egységes közlekedési és szállítási rendszert eredményez. Folytatódik az egységes automatizált távközlési rendszer és az egységes energiarendszer kiépítése. Fontos és nem könnyű feladat az egységes népgazdaság-irányítási automatikus rendszer kialakítása. Ezt csak a szocializmus körülményei között lehet megvalósítani. Lehetséges, hogy először kísérletképpen egy szövetségi köztársaságban jön létre az automatikus irányítási rendszer. IYI tndez megköveteli, hogy széttörjék a munkaszervezés régi módszereit, formáit, hogy megfelelő szakembereket neveljenek, akik nemcsak a modem technikát ismerik, hanem képeseik azt tovább is fejleszteni. A pozsonyi tengeri kikötő A Duna — a maga 2890 kilométer hosszúságával — a Volga után Európa leghosz- szabb folyama; jelentős vízi- útja Közép-Európának, a balkáni országok és a Fekete- tenger között. Az ezer tonnás hajók 2379 kilométeren át hajózhatják az NSZK-beli Regensburgig. Ezen a hosszú úton 94 kikötő, ki- és bera- kodóállomás van a Dunán. Ezek közé tartozik a pozsonyi kikötő is, amely a legmagasabban fekvő „tengeri” kikötője a Dunának. 14 hajótiaru A Duna-parton óriási ha- j ódaruk, szállítóberendezések csikorgása a Diesel-motorok zaja, a vasúti kocsik ütközőinek kattogása, a tágas áruraktárak impozáns körvonalai, a legkülönbözőbb árufajták halmazai mind arról tanúskodnak, hogy hatalmas közlekedési központban vagyunk. Ezt árulják el a Duna-menti országokból és a tengerekről befutó hajók is, amelyek itt veszik fel, vagy rakják le a parton a kapott és hozott árukat. A kikötőben élénk munka folyik. Már az első világháború előtt árurakodó állomás létesült Pozsonyban; — az állomás mai méreteit az 1927—29-es években érte eL Az 1945. év elpusztított kikötőt talált. A béke beköszöntésével a Dunán is megindult lassanként az élet. A kikötőt rendbehosták, korszerűsítették. Tizennégy 2000—25 000 kilogramm teherbírású hajódaru dolgozik éjjel-nappal aki- és berakodásnál. A szilárd áru évi forgalma évi egymillió tonna, ezenkívül 700 000 tonna cseppfolyós áru ki- és berakodását végzik a kikötőben. Az átmenő áru változik: gabonanemű, koksz, szén, a pirittel, különböző foszfátokkal, fémekkel, csőáruval, kreozottal, fával. Nyersolajat és derivátumokat vezetnek át a ciszternás vagonokba, vagy tankhajókba. Innen indulnak a hajók, amelyek Izmailon át a Közel-Keletre jutnak; viszik a csehszlovák vasat és nyomdai papirt; nyersvasat és pléhárut szállítanak Jugoszláviába, vasat és darabárut Bulgáriába, fűtőolajat, nyersolajtermétoeket és szenet Ausztriába. Itt veszik át a Szovjetunióból és Bulgáriából szállított gabonát és kukoricát, a Romániából hozott foszfátokat és a Jugoszláviából küldött piritet. Jelentős a Lengyelországból Bulgáriába irányuló tranzitforgalom, valamint a Bülgáirtából az NDK- ba irányuló szállítás. Ha befut a tengerjáró.. A rakodás biztonsága a 30 darukezelő szaktudásától és ügyességétől függ. A különböző mechanikai eszközök pedig megkönnyítik és meggyorsítják a többi — szám • szerint 150 — kikötőmunkás feladatainak elvégzését. Pozsony nem tengerparti város, de azért befutnak ide néha a Dunán érkező tengerjáró hajók is, — nem minden nehézség nélkül. A ren- Á dezetlen folyammeder ma ) még akadályozza a mélyjára- r tú folyam- és tengerjáró ha-! jók gyakoribb és gyorsabb behajózását. e Épül az űj kikötő A pozsonyi kikötő már „kinőtte a régi ruháját”. Elkezdték tehát az új kikötő építését; első részét, a tervek: szerint, 1975-ben adják át a forgalomnak. Itt veszik majd át a Szovjetunióból Ágcser - nyőn át szállított gabona egy részét is, ezzel tehermentesítik a vasúti rakodóállomást. Most dolgozzák ki azt a tervet, amelynek alapján olyan csatornarendszert alakítanak ki, amely összeköti1 majd a Dunát az Oderával,1 a Labeval, sőt a Rajnával isJ Csehszlovákia így kijut aten-J gerre és Pozsony valóban1 tengeri kikötő lesz. NÓGRÁD — 1971. május 1., szombat A tengerfenék ásványainak kutatása ' Szovjet mérnökök a tengerfenék ásványainak kutatására olyan, szondákkal dolgozó berendezéseket fejlesztettek ki, amelyeket a hajó fedélzetéről bocsátanak le a tengerfenékre. A rádióizotó- pokkal és impulzusérzékelőkkel működő készülék a gammasugarak elnyelési fokától függően szolgáltat információt az ólom, arany, mangán, vas és más elemek lelőhelyéről. Az első kísérletek arra vallanak, hogy a készülékek 35—50 méteres mélységig teszik lehetővé a geológiai ku- Kubában, a tatást. Szovjetunió segítségével épült a képen látható erőmű és transzformátor Tesfvérorszá^ok életéből
