Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-15 / 88. szám

Péter János megkezdte római tárgyalásait Aldo Mórának, az Olasz Köztársaság külügyminiszteré­nek meghívására, Péter János külügyminiszter, szerdán, hi­vatalos látogatásra Olaszországba utazott. Külügyminiszte­rünket a római tárgyalásokra elkísérte dr. Pehr Imre, dr. Matusek Tivadar, a Külügyminisztérium főosztályvezetői, va­lamint Kovács Ferenc osztályvezető és Márki Pál olasz re­ferens. Az olasz fővárosban csatlakozik a delegációhoz dr. Bényi József, hazánk római nagykövete. Szerdán délután, valamivel 3 óra előtt, napfényes, kissé szeles időben érkezett Péter János külügyminiszter és kí­séretének repülőgépe a római repülőtérre. Külügyminiszte­rünket olasz kollégája, Aldo Moro fogadta, a légierő dísz­egységének katonai tisztelet- adása mellett. A hivatalos program szerint már a megérkezés napján, délután 6 órakor, a Farnesi- na, az olasz külügyminiszté­rium épületében megkezdőd­tek a két külügyminiszter tár­gyalásai. Ezen, a Péter János kíséretében levő személyiségek vettek részt. Aldo Moro mellett olasz részről a következők tárgyal­nak a két napon, küldöttsé­günkkel: Roberto Caja, a külügyminisztérium főtitkára, Roberto Ducci politikai fő­igazgató, Vincenzo Sora gaz­daságpolitikai főigazgató, Ma­rio Mondello kulturális fő­igazgató, Luigi Cottafavi ka­binetfőnök, Salvadoré Saracc- no sajtófőnök és Mario Fran­zi nagykövet. A külügyminiszteri látoga­tás fontos állomás a két különböző társadalmi rendsze­rű ország kapcsolataiban. Az utóbbi időszakban, a soroza­tos, kölcsönös látogatások eredményeként, ezekben a kapcsolatokban konstruktív és konkrét együttműködés légkö­re alakult ki. Ez már az elkö­vetkező években realizálódhat olyan közös nagyszabású vál­lalkozásokban, mint a magyar országúti hálózat olasz közre­működéssel történő fejleszté­se, vagy a Dél-Olaszország iparosításában történő magyar részvétel. Gyógyszeripari, élel­miszeripari és villamosipari beruházásokat terveznek ma­gyar részről, amelyek az. olasz elmaradott déli vidékek fej­lesztési programjába illesz­kednének. Másrészt a két különböző társadalmi rendszerű, külön­böző politikai és katonai szö­vetségi rendszerhez tartozó or­szág szorosabb együttműkö­dése a kölcsönös előnyökön túl, kedvező hatással lenne az európai általános politikai légkörre, és hozzájárulna az általános kelet—nyugati kap­csolatok fejlesztéséhez. Egy bizonyos — s ez lemér­hető az olasz sajtó hangján és megnyilatkozásain — neveze­tesen, hogy olasz részről ér­dekeikkel megegyezőnek és hasznosnak tartják az együtt­működés fokozását. (MTI) BVT- tanácskozás Helsinkiben A Bétoe-vflágtanáosnak az európai biztonsággal foglal­kozó bizottsága szerdén Hel­sinkiben megkezdte kétnapos ki bővített ülését. Az ülésen részit vesznek Bulgária, Ma- gyarprszág, Románia, Len­gyelország, az NDK, Cseh­szlovákia, a Szovjetunó, az NSZK, Franciaország, Bel­gium, Nagy-Britainnia, s több más európai ország közéleti képviselőd. Az ülés első nap­ján felszólalt Romes Csand- ra, a Béke-világtanács főtit­kára, aki előterjesztette „Az európai közvélemény ezerepe az európai biztonság és együttműködés problémáinak megoldásában” című beszá­molóját. Szerdán an Ülés résztve­vőit fogadta Urhe Kékkőmén finn köztársasági elnök. (MTI) Nimeri elutazott Kairóból Israeli kampány az EAK ellen A Mpoli chartához tartozó Délben az államfők megtar- am&aágok államfőd szerda dél- tottáik harmadik 2árt ülésüket, előtt találkoztak Jasszer Ara- A részvevők között nem volt fattai, a Palesztinád Félszoba- ott Nimeri szudáni elnök, áld dításd Szervezet Központi Bi- egyiptomi lapjelentések sze­A képen a négy államfő (balról jobbra): Kadhafi (Líbia), Mimen (Szudán), Asszad (Szíria), és Szadat (RAK) a ta­nácskozás szünetében zottfeágámak elnökével. Az egy es negyed órás tanácskozás napirendjén az ellenállási mozgalom helyzete és a Jordá­niái helyzet szerepelt. rtnt szerdán déteaStt et is hagyta az egyiptomi fővárost, Tájékozott körök tudná vélik: Nimeri elutazása azzal ma­gyarázható, hogy a szudáni ál­lamfő véleménye szerint a tanácskozás napirendjére tű­zött jordániai kérdés inkább az EAK, Szíria és Líbia prob­lémája, mint Szudáné. Golda Meir kormánya —az izraeli és az amerikai sajtó tá­mogatásával — összehangolt kampányt indítót az Egyesült Arab Köztársaság ellen, azt állítva, hogy az egyiptomi lé­gierőket az utóbbi időiben a legkorszerűbb szovjet harci repülőgépekkel szerelték fel. Az EAK megítélése és eddigi tapasztalatai szerint az izraeli kampány mögött kettős szán­dék húzódik meg. Izrael egy­felől ily módon készíti elő a talajt továbbá amerikai fegyverszállítások számáig másfelől a kampány segítségé­vel próbál kijutni abból a po­litikád zsákutcából, amely ex- panziós terveit veszélyeztett. A kampányhoz Izrael meg­nyerte az amerikai katonai körök és sajtó támogatását. Az izraeli kampány azonban beméri el célját, nem képes megváltoztatni azt a világ­szerte kialakult meggyőződést; hogy Egyiptom őszintén akar­ja a békét, a közel-keleti vál ság politikai megoldáséit (MTI) Nagygyűlés Prágában (iiiüiíáv Husáb az SZKP kongresszusáról A CSKP prágai és közép ­csehországi bizottságának rendezésében a csehszlovák főváros kongresszusi palotá­jában csütörtökön aktívagyű­lést tartották, amelyen Gus­tav Húsúk, a CSKP KB első titkára, az SZKP XXIV. kongresszusán részt vett csehszlovák küldöttség vezető­je beszámolt a szovjet kom­munisták tanácskozásáról. Az ülésen jelen voltak Ludvik Svoboda köztársasági elnök, Lubomir Sárougal mi- ni satter elnök, Vasil Bilak, a CSKP KB titkára, a pártéi- nokBég tagjai, valamint Cser- vonyenko szovjet nagykövet Gwstiáv Húsúik ebből az alkalomból bejelentette, hogy a központi bizottság elnöksé­ge megvitatta és jóváhagyta az ötéves tervnek a CSKP XIV. kongresszusa elé ter­jesztendő irányelveit, ame­lyeket ezen a héten nyilvá­nosságra hoznak. Az SZKP kongresszuséinak legfontosabb vonásai sorában említette a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom, valamint az an ti imperi al ista egységfront további rnegszi- írdulását. Ismét bebizonyo- xlobt! — mondotta —, hogy Szovjetunió ,és kommunista rtja az egységbontó tör éle­sek, többek között a kí­naiak akciói ellenére válto­zatlanul az az erő, amelyre harcukban nemcsak a szocia­lista országok, hanem a ka­pitalista világ pártjai is, az összes forradalmi alakulatok elsősorban támaszkodhatnak. Husák emlékeztetett a cseh­szlovák delegáció felszólalá­sának kedvező kongresszusi visszhangjára, s rámutatott, hogy a CSKP-ra a testvér- pártok ma már úgy tekinte­nek, mint a mozgalom szilárd részére. Külön szólott a szov- let, a lengyel, a magyar, a német és a bolgár vezetőkkel folytatott, tárgyalások jelen­tőségéről. Gustáv Husák kijelentette, hogy a delegáció a CSKP do­kumentumainak szellemében, L 200 000 csehszlovák kommu­nista és a nép óriási többsé­gének nevében mondott kö­szönetét a szocialista orszá­gok által nyújtott internacio­nalista segítségért. Végül Gustá/o Husák a kongresszusnak Csehszlová­kia száméra is fontos útmu­tatásaként említette meg a népgazdaság és a műszaiki- budnmányos kérdések felelős­ségteljes, kidolgozott megol­dását, a visszásságok, és a konzervativizmus, a helyben topogás ellen és az újért ví­vott állandó harc tapasztala­tait. (MTI) jNÓGRÁD - 1971. április 15„ csütörtök Cionista provokáció A cionista huligánok újabb provokációt hajtottak végre a New Yorkban működő szov­jet intézményiek ellen. A síu- hancok behatoltak az INTU- RISZT és az AEROFLOT kép­viseletének helyiségeibe, ahol provokatív tartalmú röplapo­kat szórtak szét, bántalmaz­ták a képviselet munkatár sait és az ott-tartózkodó ügy­feleket. A cáonista sohoncoknak az Egyesült Államokban ' levő szovjet intézményeik elleni provokációit nem büntetik sőt bátorítják az amerikai hatóságok. (TASZSZ) Indiai segítség Ceylonnak Az indiai külügyminisztéri­um szóvivője szerdán közölte, hogy az indiai kormány se­gítséget nyújt Ceylonnak, a szigetországban kitört felkelés letörésében. A szóvivő hangoztatta, hogy a felkelők elleni hadművele­tekbe az indiai katonaság nem fog bekapcsolódni „olyan segítséget nyújtunk Ceylon­nak, amilyent az ország kor­mánya kért tőlünk” — mon­dotta. Bandaranaike asszony, cey­loni miniszterelnök szerdára virradó éjszaka elhangzott rá­dióbeszédében köszönetét mondott azoknak a „baráti országoknak” amelyek rendel­kezésre bocsátották a ceyloni biztonsági erők által kért fel­szereléseket A miniszterel­nöknőnek e* a bejelentése egybevág azokkal a korábbi hírekkel, amelyek szerint in­diai és pakisztáni helikopte­rek teljesítenek járőrszolgála­tot a ceyloni főváros környé­kén. (MTI) fii második Közelharc a brit katonákkal A húsvéti fe*va«nilások négy napja alatt felgyülemlett fe­szültség kedden este kirob­bant Belfastban. Kétezer pro­testáns, angolbarát érzelmű tüntető órákon át vívott kö­zelharcot brit katonákkal, akik ezúttal egy római kato­likus templomot védelmeztek. Az összecsapás úgy kezdő­dött, hogy protestáns felvonu­lókra rálőttek, és megsebesí­tettek egy 13 éves fiút Az orániai rend körülbelül há­romszáz em beréből álló osz­lop ekkor felbomlott, minde­nünnen elvbarátok siettek se­gítségükre, és „Ök kezdték, mi majd befejezzük?” esata- kiáltással megostromolták a protestáns negyedbe ékelődő, kicsiny katolikus enklávét, kö­zéppontjában a római katoli­kus templommal. A feldühödött tüntetők gyújtóbombával, szegekkel töl­tött robbanószerkezetekkel, utca kövekkel és téglákkal tá­madták a katonákat. TAVALY szökőár pusztí­tott, az idép pedig egy véres polgárháború szedi az áldo­zatokat Pakisztánban. Telje­sen pontos adatok egyikről sincsenek. Arról sem egyér­telműek a vélemények, mit akart elérni Jahja Khan, amikor a legutóbbi válasz­tásokat követően felfüggesz­tette a nemzetgyűlést. Felte­hetően nem számított arra az engedetlenségi kampányra, amely szinte az elnöki intéz­kedés másnapján megindult, s végül a két országrész — Nyugat- és Kelet-Pakisztán — közötti testvérháborúba torkollott. Az európai ember számára kissé egzotikus országnak tű­nik Pakisztán. Volt idő, ami­kor alig hallottunk róla vala­mit, s a világ elé tulajdon­képpen Ajub Khan, a hosszú ideig elnökösködő tábornok léptette, valamint azok a há­borúskodások, amelyeket te­rületi követelésekkel folyta­tott az ország a szomszédos India ellen. Az ellenségeske­déseknek a történelmi neve­zetességű taskenti találkozó vetett véget, amely a szovjet kormány vezetőinek tevé­keny és hatékony közvetítése révén jöhetett létre. Ez elvet­te az élét a Pakisztán füg­getlensége óta fennálló In- dia-ellenes, nacionalista köve­teléseknek, nem szüntette és nem ís szüntethette meg azonban azokat a feszítő bel­ső ellentéteket, amelyeket még a gyarmati korszakból hozott magával a kissé fur­csa államalakulat. Amikor 1933-ban a Lon­donban tanuló mohamedán diákok tervet dolgoztak ki egy önálló mohamedán állam létrehozására, nem gondol­hatták, hogy 1947-ben, India lakosságának vallási alapon történő kettéosztásával két egymástól 1500 kilométerre fekvő részből, a nép megkér­dezése nélkül alakítják ki az új országot. Az eleve adott kettészakító« már a kezde­teknél önmagában rejtette az ellentétek lehetőségét. Ezt aztán fokozta, hogy mivel a központi kormány a nyugati országrészben székelt, első­sorban ide irányult minden, ami a fejlődést segítette. Az életszínvonal mindkét or­szágrészben alacsony: az egy lakosra jutó évi jövedelem alig haladja meg a 25 font sterlinget, s a keleti tarto­mányban még a nyugatinál is rosszabbak a körülmények. A mostani, elszakadási tö­rekvéseket mutató polgárhá­ború, Pakisztán második nagy szökőárja, amelynek egyes jelentések szerint már 700 ezer áldozata van, bonyo­lult körülmények között fej­lődött ki. Jahja Khan, az or­szág mostani elnöke a legu­tóbbi választásokat követően nem hívta össze a nemzet- gyűlést, mivel a szavazatok többségét a Rahman sejk ve­zette Avami Liga szerezte meg, s ez alkotmányjogi vál­tozások lehetőségét vetítette előre. Ezután következett az engedetlenségi kampány) amely viszont már azt tük­rözte, hogy a keleti tarto­mány lakossága a láza­dásig elégedetlen az élet­körülményekkel, s a rossz­viszonyok miatt a nyugati or­szágrészt teszi felelőssé. Eb­ben van is valami, hiszen a jórészt mezőgazdasági jelle­gű kelet, az egész ország éléskamrája, s az állami ex­port nagyobb hányada is in­nen származik. A Daccában folytatott hosszas tárgyalások nem ve­zettek eredményre. Jahja Khan és Rahman sejk nem tudtak megegyezni, s kirob­ban a polgárháború, amelyik feltűnően hasonlít a nigériai­hoz, ahol ugyancsak szepa- rista indítékok vezettek a belső háborúhoz. Kelet-Pa- kisztánban azonban még nem annyira világosak a frontok. Egymásnak ellentmondó je­lentések érkeznek arról, hogy ideiglenes kormány ala­kult, hogy a központi kor­mány csapatai felszámolták az ellenállást, hogy a kelet­pakisztáni felkelők több nagyvárost elfoglaltak. Bo­nyolítja a problémát India szerepe. Indira Gandhi kor­mánya már több ízben támo­gatásáról biztosította az Ava­mi Liga felkelőit. Ugyanak­kor Kína. aki közvetlenül érdekelt a térség nyugalmát illetően, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a válság Pakisztán belügye és egyet­len országnak sincs joga semmiféle beavatkozásra. A két nagy ország egymástól eltérő véleménye kedvezőtle­nül befolyásolja a dél-ázsiai helyzet alakulását. ES VÉGÜL MÉG egy do­log: Pakisztán a Brit Nem­zetközösség tagja, Anglia egykori gyarmata. Bizonyos tekintetben London még ma is érdekelt abban, hogy a két országrész között ne le­gyen teljes az egység, mivel a széthúzás lehetőséget kínál arra, hogy a hajdani gyar­mattartó még jobban beha­tolhasson az országba, s még inkább megvesse lábát a szá­mára nem érdektelen Bengá- M-öböl, illetve Nyugat-Pa- kisztán felől az Arab-tenger 'partjain. Sz. L Nehéz helyzetben a kormányegységek Több mint 46 ezer bevetés Laoszban Nehézfegyverek bevetésé­vel komoly harcok dúlnak Dél-Vietnamban a 6-os szá­mú katonai, bázis környé­kén, ahová csapaterősítések is érkeztek, hogy kisegítsél: nehéz helyzetükből a saigo- ni kormányegységeket. Az AP amerikai hírügy­nökség saigoni katonai for­rásra hivatkozva azt állítja, hogy a harcok során a dél­E*t a képet a Lanohod kamerái vették fel április 11-én késő éjszaka, a Hold felszí­néről vietnami bálbhadsereg tüzér­séget és légierőt is beve­tett. A saigoni kormánycsa- paitok veszteségei március 31-e óta: 146 halott, 342 se­besült és 37 eltűnt katona, azonban más forrásokból származó értesülések ennél magasabb veszteségekről számolnak be. Az amerikai főparancs­nokság szóvivője szerdán el­ismerte, hogy harci felada­tának teljesítése köiziben Kambodzsa fölött, Prej Veng tartományban a khmer ellenállók lelőttek egy ame­rikai bombázót. A Quam Dói Nhan Dan, a VDK fegyveres erőinek lap­ja, szerdán nyilvánosságra hozta az amerikai imperia­listák agressziójának lelep­lezésére alakult laoszi bi­zottság jelentését, amely adatoka t szolgáltat a Laosz - ban folytatott amerikai há­borúról. A közlemény meg­állapítja, ■ hogy korántsem teljes adatok szerint 1971. januárjában az amerikai lé­gierő 46 785 alkalommal végzett berepülést Laosz te­rületére, 127 760 repeszbom­bát és 5995 rakétát szórtak, illetve lőttek ki a harcok során. A légitámadásoknak sok békés állampolgár esett áldozatul, s tetemes károk keletkeztek. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents