Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-14 / 87. szám

Képernyő élőit Ha én tapsoló ember lehetnék... A múlt hét kétségtelenül legkiemelkedőbb alkotása a Jerzy Przezdwieczki elbeszé­lésből készült. Papírkivágá­sok című tévéjáték volt, amelyben — mint utóbb any- nyiszor — Töröcsik Mari al­kotott rendkívülit. Mint az alapműnek, neki is sikerült Márta egyszerű, emberi alak jába hétköznapjaink apró tragédiáit belesűrítenie. A háborúban partizán volt, társai úgy tudják, hogy ott­veszett egy végzetes vállalko­zásban. O azonban él egy Danutát szorítja magához az édesbús tangó dallamára. Az egyszerű, a hős. az igaz asz- szony vöríatra ül és visszau­tazik falujába, csodálatosan tiszta, lírai álmaihoz. Ezt a tévéjátékot szívesen megnéz­zük ismétlésben is! A Papírkivágásoknak ismét akadt egy „civil” szereplője: ezúttal egy kritikus, akit az idén már január elején lát­tunk egyszer filmszerepben, lengyel faluban, papírkivágá- a Kálllai István -lkává’, lkadba n. sokat készít, a televízió is el­határozza, hogy egy rövid riportműsorban bemutatja nagyszerű népi művészetét. Varsóban próbákon vesz részt a tévé stúdiójában, előkelő szállodában foglalnak szállást számára, találkozik lányával, azután a mérnökkel, akivel együtt harcoltak a nagy vál­lalkozás idején, s akibe — minden jel arra mutat —- Mérte annak idején szerelmes volt,. Ámde hazug világ ve­szi körül. Danutát, az egyete­men tanuló lányt éjszakai lokálban. találja, a tévéri­porter megakadályozza, hogy önmaga szerepében az iga­zat mondja és a mérnök már kiváló színművészeinket, amint rendezői intésre kaca- rásznak, tapsolnak, ahelyett, hogy idejükét, energiájukat és nagyszerű képességeiket a tévénézők szórakoztatására fordítanák. Igaz, hogy ezzel föl lehet dobni a „nagyon könnyű” műsort is valameny- nyire, de mint Rajkin mon­daná : nem ez az igazi. Régen emésztő gondolat, s jól tu­dom, nem csak az enyém, hogy az efféle tévéműsorok­nak van bizonyos családias, hitbizományi jellege. De va­jon nem lehetne-e tágítani a amikor lóháton ügetett, mint körön? Természwtíesen nem egy idegen a cow'boyok kö­zött. A Borsban Antal Imre zongoraművész alakítja az egyik főszerepet, szerencsére igen jól, de ugyancsak a Borsban találkoztunk egy fő­városi fotóriporterrel is, aki viszont láthatólag vergődött a szokatlan légkörben. Filmje­inken sem egyértelműen ha­tásos a „civilek” immár di­vattá vált szerepeltetése. De a tévében gyakran előfordul olyan jelenség is, mint pél­dául a Tardos kedvenceként és más esztrád jellegű juta­lomjátékokon, hogy a jobb sorsra érdemes tévénéző a stúdió nézőterén fedezi föl Első úton a „sárga angyallal" Mint sivatagi vándor az szerszámokká 1. üzemanyaggal. oázist, úgy óhajtja az or- olajjal, hűtővízzel, és a típus- szágút szélén bajba jutott au- hibákhoz szükséges alkatré- jos a segítséget. A múlt hét székkel felszerelt gépkocsi végén Nógrád útjain rikító vezetőjének péntek délután sárga 300-as Steyr Puch máim- nem akadt különösebb dolga, gépkocsi tűnt fel. A Magyar Egy Trabantos állt ugyan a Autóklub salgótarjáni csoport- tóstrand közeiében, de később ja régóta várt ..sárga angyalé- kiderült, hogy szíve válasz­ról”, hivatalosabban szólva az tottját várta. Olyan autóssal országúti segélyszolgálat gép- sem találkoztunk, akinek el- kocS'ijáról van szó. (Az első fogyott az üzemanyag és fő­utat Gál Miklós 24 éves sze- a«ima sem volt hogy mi tlévő lelő mellett figyelemmel ki- legyen. ‘VV’tük. Salgótarján és Somos- Úgy látszik ezen a délutá- kőúj'falu között tűnt fel a non 0iyan személygépko- miindeniütt élénk érdeklődést közlekedtek az ország- kiváltó apró autó. A Centrum úton, amelyek kifogástalan Áruház előtt „Itt megy az izé” műszaki állapotban voltak, megjegyzést tette az egyik beat- Hosszabb távon bizonyára más frizurás legényke. A Napsu- tapasztalatok is akadtak, A gár-lakótelepnél PakodS Gyű- vasárnap estig cirkáló „sárga la autós 850-es Fiatjából — angyal” pilótái mindenesetre man tégy tisztelgésként — tre- készenlétben álltak, hiszen fásán imára emelte két kezét, köztudott hogy soha nem al- Somoskőúifalu határában böb- Kzilc az ördög, különösen ha ben abbahagyták a kerti személygépkocsiról van szó- munkát, hogy szemű gyre ve­hessék a furcsa jószágot. A R — ügy. hogy most már a Duna­újvárosi Hírlap fotóriporte­rének és az üzemi lapok kri­tikusainak is biztosítsanak tévészerepet. Inkább úgy: ha kevés a színész, indítsanak tehetségkutatást a munkás - és parasztfiatalok körében is. Taníttassák ki őket. Hogy ez nem abszurdum, arra Berek Kati, Horváth Teri, Soós Im­re és Szirtes Ádám neve le­gyen a példa. Közben nem hagy nyugtot a gondolat, hogy az irigység irányítja epébe mártott tolia­mat. Bizonyára szeretnék én is a családhoz tartozni, és a tévéről megirigyelt módon kiélni exhibicionista hajla­maimat. De vajon ki is sze­retnék lenni a képernyőn? Bors. aki minden szorítóból kivágja magát? Vagy Tardos Péter kedvence a vidéki ro­konok közül? Ne is ámítsuk tovább egymást! En többre vágyom: tapsoló ember sze­retnék lenni. Elvégre ha vá­gyainkról beszélünk, legyünk vakmerőek! De új tévéműsor jön. most affelé vessük vigyázó sze­münket! A szerdai műsorra a változatosság és a rövidség a jellemző. A leghosszabb — ötvenöt perces — a „Riporter kerestetik” elődöntője. A fő­műsor ugyan tovább tart tíz perccel, de azalatt három rö­vidfilmet láthatunk. Legké­sőbbre marad a nap kétség­telenül két legérdekesebb műsora: a szemelvények a világsajtóból és az INTEG­RÁL, amely az ember űrre­pülésének tizedik évfordulója alkalmából az űrhajózás ed­digi eredményeit foglalja össze. Jó szórakozást! R. Qy. Kulturális mozaik Kitört a torsyte-öriilet — Olvasókat toboroznak Anyakénywezihetö-e a Bar­bara név? Mely állam légi­posta ragjele az UGAK ILE? Hogyan szól a Marshaál-terv ötödik pontja? Ilj'en és eh­hez hasonló érdekes kérdések érkeztek az olvasóktól a me­gyei könyvtár tájékoztatási csoportjához. A kezdeménye- tékelésre pedig zés két évvel ezelőtt született, kerül sor. célja az intézmények, kutatók, magánszemélyek által feltett * kérdések meg válaszolása, egy­egy témakörben kért bábUog- A napokban indult útnak ráfiak, katalógusok összeállt- test vármegyénkbe, a szovjet- fása. Az elmúlt évben 53 té- unióbeli Kiemerovóba a Nóg jékoz tatást adtak ki, s ez év- rád megye életét ben is szép szómmal érkeznek fotókiállítás. A kb senyt hirdet a KISZ, a Haza- szóban forgó neves ember Kas Népfront és a megyei Szenlgyörgyi István, a maros- könyvtár. A verseny lényege, vásárhelyi, magyar Szímnüvö­lt ogy a már rendszeres könyv- szett Főiskola névadója. Az yj- tárláitogatók minél több isimé- téamény íeienleg is az ő ne- rőst, barátot szervezzenek be a vét viseli, és itt található könyv barátainak sorába. Az szobra is. 1842-ben ■ született akció májusban indul, az ér- Diósjenőn, ahol apja község; novemberben jegyző volt. ö maga papnak készült, de 19 éves korában beállt színésznek a kassai színtársulatba. 'Innen a budai népszínházihoz került, majd élete végéig (1931-ig) a ko­lozsvári színház tagjaként sze­repelt. A Kisfaludy Társaság illusztráló 1921-ben a G reg-uss-ju talont- 60—70 fo- mai tüntette ki, amelyet előt­a kívánságok, kérdések. Ap- tó sokrétűen ábrázolja szű- te Jászai Mari kapott. Meg­ropó! A fenti kérdéseikre adott kéblb pátriánk életét. A me- emlékezésül a megyei műve- válaszok a következők: Min- gyei művelődési közipont fotó- iődésii osztály és a múzeumi den szülő nyugodtan adhatja klubjának és az MTI-fotó- szervezet emléktáblát helyez gyermekének a Barbara ne- anyagának képei betekintést majd el szülőfalujában és in­vet, ez hivatalosain engedélye- nyújtanak városunk politikai tézményt is neveznek el róla. zett. A furcsa regjei Törökőr- és gazdasági életébe, a bé- szágié. A Marehall-terv ? Akit nyászat fejlődésébe, képet ad- * érdekel, forduljon bizalommal nalk a megye népművészeti ér­tájékoztatási cső- tekéiről, a színpompás palóc Megyénk nagy születte. a népviseletről, szokásokról, nemrégiben elhunyt Nógrádi Salgótarján város építészeti Sándor hagyatékából vásárolt remekeiről, üzemeiről és kul- a Salgótarjáni Munkáemozgal- turális rendezvényeiről. mi Múzeum. A munkásmoz­galom kiemelkedő harcosának -¥■ karosszéke, könyvszekrénye és dólgozóasztala az egyéb em- Megyénkből elszármazott hí- léktárgyakkal együtt a ka- ressóg. A Nógrád megyei mű- rancsberénvi Felszabadulást és zeum, kutatásai során me- Partizán Emlékmúzeum Nóg- gyénkiből elszármazott híres- nádi Sándor emlékszobájába bukkant. A kerül. a könyvtár portjához. Még egy hír a megyei könyv'tárból. Kitört a Forsyte - „őrület”. A kölcsönző 15 pél­dányából egyet sem találtunk a polcokon. Melyek még a menő könyvek? Jókai Anna, Raffai Sarolté, Szabó Magda műved, a tudományos-fantiasz- ség nyomaira titous történetek. De sokam ke­resik Baizac, Moldova György és Ehreniburg alkotásait is. Rejtő változatlanul közked­velt, ám egyre fogyatkozik Berkesi és Szálvássy rajongói­nak tábora. Április 34. ‘ Szénit György napja. Érdemes nélfligyélini, mert a népi hiedelmek sze­rint, az e napon az ürge bőré­ből varrt bugyellárisból soha nem fogy ki a pénz. Más: A György napon talált, póktojás segítségével mindem lény meg­tudhatja, mi lesz a férje ne­ve. Hogyan? A hajadon a póktojást a bálba viszi, s an­nak a legénynek a hátán fa­kasztja szél, aki először tánc­ra kéri. A hiedelmek szerint a lánynak olyan nevű férje lesz, mint az a legény, akiivel táncolt. Egyre csökkent a falusi fia­tal es középkorú olvasók szá­ma. tudósí tanaik a statisztá­kat adatok. E folyamat meg­sült« séma olvasótáboráé v«r­GALSA1 PONGRÁC: sier : Alvad tilos a íaereffletn cí­mű. komor pszichológiai drá­Bfeaümáe iratait. Kevesen tudták, hogy az ismerletten angol név Hevesi Sándort májának. **; aW a nagy eitertl műért Igazán nem „látványos” be re seperte a tósztielétdí ja- ■ s&erep. Hiszen a színésznői) 38. ke*... Az iratköteg nems okára egy jobboldab képviselő táskájá­ba került. Onnan mleg a par­lament szónoki pulpitusára. Valóiéiban ártatlan ügyről volt szó. Hiszen Hevesi hu- seonnyólc drámát fordított, s dolgozott át ingyen a Nemze­ti Színháznak, meg külön­ben. iá: bárkinek törvényes joga, hogy álnevet használjon,. (kgadoát. akik az anyagot felhajtották neki- Szekrényé­nek fiókját megitömtie a Nem- Hevest Sándor működése zetf Színház tágjainak számé­kezdetén, kivétel esi szakmai lyl adataival: mindenéről érzékével még egyensúlybein külön dossziét nyitott, amély­tudta tártani a jót,1 a kötele- ben „letétibe heflyezitie” a bí­zót, és a hasznosat . De a zalmas föl jegyzésieket, lemá­jobboildal már föllépett al- sóit magánleveleket és elor- ttóberében kalmi bordóira. Szomory A zotjt dokumentumokat. Egy bői:. nagyasszony című darabjának műgyűjtő szorgalmával dől- ggy j^anyes kérdés- mit bemutatóját sűrű botlrániyazag gozotJÜ. így majd annyira is- gondéi, mi lese a Nemzeti elrvz-fií* imlpff: a,7 fthrip<r?:r> Ma- miért1« kollégái mail* masán* előzte meg: az „Ébredő Ma gyárak” suhanc-különítlmé- nye körülzárta a Blaha Luj­za teret, Haverire „aboug”- t>t kiabáltak, kereplőiket ráz­tuk, az „Erger-Berger”-t éne­mierte kollégáinak magán­életét1, mint, ők maguk. Az in­timitások kéjence void). A titkok sötét onantistájía. Hajdú ugyani® nem élt vissza undok hatalmával. Mindaddig, amíg kelték, majd a színházba is Hevesi, aki már régóta gyá- betörtök, és1 záptojás-záport núval kezelte emberének fal megfosztja egyik legfontosabb eszközétől: a mozgástól. Bajor Gfzi három felvoná­son át bénán fekszik a szín­padon. De a testiileg-ielkileg lebéWyózbtt állapotban mi' mindent kell érzékeltetnie! A zseni,ális költőnőt, akit Tenny­son mellett a Vitetoria-koir- szak legnagyobb lírikusaként emlegetünk; a sorvadó öreg­lányt, alléi a részvét és az utá­lat ellentmondó érzéseivel . fogadja apja iránt táplált von^Mmét; a.z engedetlen sze- tamadt a jobboldal pad- reimest, akj oly halhatatla­nul szerétül későbbj! férjét, Robert Browningot, a költőt: s végül ,a hősnőt, alti kitör a puritanizmus kegyetlen zár­kájából — olyannyira, hogy hamarosan fizikailag is meg. Az zúgás soraiban­S Hevesi Sándbrt 1932 ak­iié váltották .tászrté­Színhéz jövője?” — kérdezte gyógyul, a színházi1 lap riportere Ba-- jOr Gizitől. Félek a jövőtől. Nem tudom.” — felelte Bajor. Heveri távozása után Már­kus Lászlót nevezték ki igaz­Júlia gyönyörű mozgására emlékezünk? Haitang balett- játékéra? Vagy Puck ugrán- doizására, fától fáig, bokortól bokorig? Itt csők e-v pohár vízért szabad kinyúlnia. Moz­zúdítottek a színészekre. De Hevesit a végzetes tar­kón üt lés a színfalak mögül ér­te. A Nemzeti' Színház ügyelő­je több évtizede egy Hajdú nevű. mellőzött, segédszínész Majd azt mondta: „Rendben volt. Ete a monomámiás em- van.” És hazament. És elő- ber otthonában titikos ma- vette a- „Hevesi-dtossziét”. gánnvomozó irodát rendezett Abból Pedig T. Taylor: A be. Még házi detektíveket is házi tündér című darabjának 4 NOCRAD - 1971. április U., szerda ] melléki éberségét, föl nem gáténak, De a finom, szőke gásának alig van terjedelme. mondott neki. Hajdú akikor és szelíd Márkus valósággal kérlelni kezdte: legalább egy megrémült a lándzsás intri- é'vig tartsa meg állásában, zajától. Egy év múlva hogy halála után a felesége harcképtelennek jelentette özvegyi nyugdijat kaphasson, he magát, s lemondott Utána Voinovics Géza vállalta igazgatói feladatokat, inten­dáns!' jogkörben. De ő sem bírta sokáig. A Márkus-évad legjelenté­kenyebb szerepe: Elisabeth Barret-Browning, a nagy an­gol költönö. O a főhőse Be­Leila mesebéli hangja jut eszünkbe ? A „zenészkezek nélkül szóló hárfahang”, amit a költő is megénekelt. Itt az fojtottam, szűkén, fátyolosán kell beszélnie. Hangjának szí­né sincs.. Csak forróséga van. Színházi ezöbács'kájét tápé- tafal váláaztja el ifjú kolléga nője öltözőjétől. /•ITT—11 - .ui—U. *^. * (ratt-tpxwp&Kír Tájnyelvünk — anyanyelvűnk A palóc tájnyelv és a helyesírás Két évvel ezelőtt, több, mint 300 középiskolás diák dol­gozati üze tét néztem át abból a célból, hogy megíig.veijfcm, melyek a hibákkal leginkább terhelt hangzók vidékünkön. Az időtartam jelölése volt a vizsgálódás alapja. A követ­kezőképpen alakult az ékezési hibák eránya: az -1—í jelölésében az -a—á jelölésében az -e—é jelölésében az -u—ú jelölésében az -ü—ű jelölésében 31 % a hi ba 14 % a hiba (Rétságon 28%) 9% a hiba (Széosényben 12%) 5 % a hiba % 4 % a hiba A mássalhangzók közül az -1, hang ugrik ki feltűnő­en nagy hibaterheltségével. Az -1 ékezésében mutatkozó magas hibaszámot nehéz lenne csak nyelvjárási hatásokkal magyaráznunk. A pa- lócség nyelvével foglalkozó irodalom ezzel a hanggal kap­csolatban nem említ lényeges sajátosságokat. De nem lenne megnyugtató a lélektani okokkal való érvelés sem. A pszichikai indokolás esetében ugyanis azonnal felmerül a kérdés: miért éppen az -i ékezésében érvényesül ilyen nagy erővel a figyelmetlenség, felületesség, izgalom? Nem ad kielégítő magyarázatot az -i hang előfordulási aránya sem. (100 magánhangzó közül átlagosan 14—15 az A, de körül­belül ennyi a többi magánhangzó is.) Az indokolásban úgy érzem, mégiscsak helyet kelt kapnia a tájnyelviségnek, mégpedig a táji köznyelvnek. Számolnunk kell ugyanis — a dunántúli nyelvjárásokkal való érintkezés következtében — a palócban is a rövid ma­gánhangzók terjedésével a hosszúak rovására. Ez elsősor­ban éppen az -i használatában jelentkezik: tanító, szelíd, hí­zeleg stb. Az -a—á jelölésében mutatkozó nagy hibaszém mér el­sősorban nyelvjárási hatásokkal indokolható. A lélektani ma­gyarázat nem adna választ arra a kérdésre például, hogy miért éppen Rétságon 28% a két hang jelölési hibaaránya. Anélkül, hogy részletesen megtárgyalnánk a palóc -a, illetve -á helyzetét, szögezzük le: a palócság körében ennek a két magánhangzónak az ejtése mutat fel legnagyobb bi­zonytalanságot. Itt, a köznyelvi -a, a köznyelvi -á-hogy kö­zelít; a köznyelvi -á, pedig, az -a-hoz, illetve az -o-hoz. Az ékezési hibákban tehát nem a rövidség-hosszúság nem- érzékelése, elhanyagolása játssza a főszerepet, hanem a képzési hely rögzítetlensége. A beszélő nem érzékeli a két hang közötti különbséget, s ez nem is tudatosodik benne. A hangzás uralma folytén ez a differenciálatlanság jelentkezik az írásban is: háziját szereti, ház, hózban. laba, ajtajan, ko­vács, feltópószkodik. madarak, táriszonyábo, házjájokba (rétsági dolgozatokból). Az -e—é jelölésében mutatkozó viszonylag magas hiba­számnak ueyanesak tájnyelvi indokolása van, — ezt majd a legközelebbi alkalommal. Dr Szabó Károly i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents