Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)
1971-04-11 / 86. szám
Ai Elnöki Tanács rendelete értelmében az 1971. április 25-i választásokon Nógrád megyében nyolc kerületben választanak megyénk dolgozói országgyűlési képviselőket. A jelölő gyűlések már lezajlottak, s a választókerületek lakosai mindenütt egyhangú szavazattal fogadták el a Hazafias Népfront jelöltjeit, s vették fel a szavazólistára oz országgyűlési képviselőjelölteket. Bemutatjuk a jelölteket: 1. sz. választókerület, Salgótarján, Brutyó János munkás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; 2. sz. választókerület, Salgótarján: Gajdár Pál bányász, aknaüzemi személyzeti vezető; 3. sz. választókerület, Nagybátony: Szomszéd őy. István gépészmérnök, üzemigazgató; 4. sz. választókerület, Pásztó: Varga Tiborné óvónő, a pásztói 1. számú óvoda vezetője; 5. sz. választókerület, Szé- csény: Sümegi János földműves, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke; 6. sz. választókerület, Balassagyarmat: Géczi János tanító, a Nógrád megyei Tanács VB elnöke; 7. sz. választókerület, Balassagyarmat: Gajdos János földműves, a Balassagyarmati ÁFÉSZ Igazgatóságának elnöke; 8. sz. választókerület, Rétság: Vass József földműves, a tolmácsi Lókosvölgye Tsz elnöke. Megyénk országgyűlési képviselőjelöltjei bányaüzemhez került, majd 1961-ben a salgótarjáni szolgáltató üzem kisterenyei részlegéhez, mint részlegvezető mérnök. 1963-ban a mi- zserfai bányaüzemben gépüzemvezetéssel bízzák meg, majd 1969 januártól a nagy- bátortyi gépüzem igazgatójaként tevékenykedik. Fiatal mérnökként igen aktívan vesz részt a párt munkájában, különböző pártmegbízatásait igyekszik megelégedésre végezni. Propagandista tevékenységét rendszeresen ellátja, s a marxista egyetemet elvégezve fejleszti tovább politikai műveltségét. I. számú választókerület, Salgótarján Brutyó János Makón született, munkáscsaládból származik, 56 éves. Eredeti foglalkozása ácssegéd, A felszabadulásig szakmájában dolgozott 1933-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba, mint szakszervezeti tag, ahol aktív tevékenységet végzett. Az Építőipari Szak- szervezet Központi Bizottságának tagja volt 1938-ig. 1945-ben lett a párt tagja. A felszabadulástól különböző párt-, államigazgatási és szakszervezeti vezet® funkciókat töltött be. 1966 novemberétől az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. 1958-tól országgyűlési képviselő. Megyénket 1963-tól képviseli a Parlamentben. Brutyó János, mint megyénk, Salgótarján képviselője, munkája során arra törekedett, hogy a város fejlődését elősegítse. Jó kapcsolatot teremtett Salgótarján választópolgáraival. Több ízben meglátogatta a város üzemeit, a bányamedence munkásait. Ilyenkor mind a kisebb, mind a nagyobb kérdésekben képviselte a város ügyeit, segítette a dolgozók problémáinak megoldását. Ezért a megyében, különösen Salgótarjánban megszerették, sajátjuknak vallják. Eddigi közvetlen segítségével — amit a város iparfejlesztése, a megyei bányászati kérdések megoldásában tett — bizonyította, hogy jól képviseli a salgótarjániak ügyét. A párt politikájának maradéktalan megvalósításáért kifejtett tevékenysége, kiállása, biztosíték arra, hogy mint képviselő, Salgótarján, Nógrád megye, az egész dolgozó nép érdekeit a jövőben jól képviselje. n. számú választókerület, Salgótarján Gajdár Pál Béma községben, 1926-ban született. Munkás családból származik és mint ilyen környezetben a felszabadulás előtt a megélhetés biztosítása érdekében nagyon fiatal korában kellett minden adódó munkát elvállalná, a cseléd- séfen®, az acélgyári munkáig. 194» januárban a ■ koromunista párt megalakulásaikor, total kora elleniére, tagja lett a pártnak. 1948-ban a zagyva! bányaüzemnél már a pánt propagandistája, majd üzemi párttiifkár lett. Gaijdár Pál fáradságot és egészséget nem kímélve mindig oda ment, ahová a párt helyezte, ahol az emberekért legtöbbet tehetett. Dolgozott, mint szakszervezeti elnök, mint járási párt- propagandista, járási párttitkár, járási tanácstag mindaddig, amíg súlyos betegséggel kórházba került. Meggyőződésében betegsége sem tudta megtörni. A párthoz, a munkásosztályhoz való hűsége újból a politikai és közéleti tevékenységre ösztönözte. Bzákvölgyön 1960-ben párttit- kárrtak választották. Nagy szerepe volt Gaijdár Pál fáradhatatlan szervezd munkájának, példamutatásának abban is, hogy 69 tagú brigádja a trösztnél először nyerte el a Szocialista brigád címet. Gajdár Pál az elmúlt négy évben mint országgyűlési képviselő is igazolta, hogy mindenkor kész az emberekért, a szocializmus ügyéért fáradhatatlanul dolgozná. A szénbányászat visszafej- lesztóse során, is meggyőző, emberi szóval segítette, képviselte a párt, a dolgotok, a népgazdaság érdekelt. Munká- járval nagyban hozzájárult képviselő választókerületének fejlesztéséhez, a felvetődött problémák eredményes megoldásához. Hl. számú választókerület, Nagybátony Szomszéd Gy. István Kisterenyén született, 1933. szeptember 28-án. Bányász családból származik. Iskoláit Salgótarjánban, majd Miskolcon a Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán végezte. Itt kapcsolódott be az ifjúsági szervezet munkájába, melyben aktívan tevékenykedett. 1957-ben szerezte meg a mérnöki diplomát. A párt újjászervezésével együtt 1957- ben kérte a pártba való felvételét. Fiatal mérnökiként a mi- zserfai bányaüzemnél, a gépészeti osztályon dolgozott. Pártmunkáját propagandista- tentJfléBsgfe Nésőfeka tanai, Szomszéd Gy. István jó munkájának elismeréseként került fokozatosan magasabb beosztásba. A párt- és a különböző politikai szervekkel, a dolgozókkal igyekezett őszinte munkatársi kapcsolatot kialakítani. Mint jó vezető, a dolgozók körében népszerű, elismert. Az eddigi odaadó munkája, rátermettsége, az emberek ügye iránt érzett felelőssége képessé teszi magasabb funkció betöltésére is. IV. számú választókerület, Pásztó Varga Tiborné 1920-ban, Balassagyarmaton született és élt. Munkáját és közéleti tevékenységét Pásztón kezdte meg 1951-ben. Állhatatos szorgalma és tanulni vágyása eredményezte, hogy óvodai főzőnőből vezető óvónő, majd körzeti felügyelő lett. A Budapesti Óvónőképző Iskola elvégzése után előbb V any arc községben szervezne meg az óvodát, majd visszahelyezték Pásztora, ahol végtelen szorgalmával és erős akarattal a 28 személyes intézményt rövid időn belül 85 személyesre fejlesztette. Aveködő pásztói óvoda pedig a Kecskeméti Óvónőképző Iskola gyakorló óvodája lett Varga Tiborné társadalmi tevékenységének jelentős részét a nők, asszonyok körében, a gyermekek érdekében fejti ki. Fontos társadalmi megbízatása^ azonban alkalmat ad ahhoz, hogy társadalmunk minden rétegével szoros kapcsolatban álljon. 1954-től községi tanácstag, a Hazafias Népfront járási bizottságának tagja, 1957-töl pedig a Pedagógus Szakszervezet járási végrehajtó bizottságának is tagja. Mint pártonklvüli a rábízott feladatokat mindig szorgalommal, becsülettel teljesítette. Az elmúlt négy évben országgyűlési képviselőként is odaadással dolgozott, magas megbízatásának teljesítése, a lakosság ügyeinek intézése érdekében. V. számú választókerület, Szécsény Sümegi János 1906. március 5-én született, Szécsényben. Paraszt családból származik. Szécsényben gazdálkodóként kezdte életét. A felszabadulás Mén mind aktívabban kapcsolódott be a demokratikus átalakítási folyamatba. Tagja writ a föld- igénylő bizottságnak és a Nemzeti Bizottságnak. Mint egyénileg gazdálkodó, példamutató munkájával elismerésre tett szert a parasztság körében. tó Intézettjén folytatta tanulmányait, és 1949-ben szerzett oklevelet. Az ifjúsági szervezetben és a diákszövetségben, mint fiatal, aktívan tevékenykedett. zetése alatt működő óvodában példás rend és szocialista közösségi nevelés érvényesült. Ennek lett az eredménye, hogy Varga Tibornét egy száz személyes óvoda vezetése mellett Pásztó járás körzeti felügyelői és az óvónők továbbképzési felelősi feladataival is megbízták. A megbízatásnak megfelelt, mert például a mezőgazdaság sízocia- lista átszervezése óta további hat községben harcolta ki és szervezte meg az óvodai hálózatot. A vezetése alatt művi. számú választókerület. Balassagyarmat Géczi János Magyargécen született 1929. február 1-én. Földműves családból származik. A felszabadulás után az Egri Tanítók^Munkássága és élete összeforrott a párttal. Fiatal tanítóként került a párt soraiba. A tanácsok megalakulásakor a Szécsényi járási Tanács tagjának választották meg. 1954- ben a rétsági járási párt- bizottságon osztályvezetőként dolgozik. Az 1956-os ellenforradalom időszakában az MSZMP Rétsági járási Intéző Bizottsága munkáját irányítja. Később, a megyeszékhelyen a Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetem munkájának irányítására kapott megbízást. Végzett munkájának elismeréseként, 1965-től a megyei tanács vb-elnökhelyettesi funkcióját tölti be, majd ezt követően a megyei pártbizottság ideológiai titkáraként dolgozik, 1967-ben pecBg a megyei tanács vb elnökének választották meg. Géczi János munkájával árra törekedett,'hogy jól képviselje a párt politikáját és eredményesen segítse elő megyénk fejlődését. Az eddig végzett eredményes tevékenysége, az emberekkel való közvetlen kapcsolata nagyban emelte népszerűségét megyénk lakossága körében. A párt politikájának maradéktalan megvalósításáért kifejtett fáradozása és kiállása biztosíték arra, hogy a jövőben is jól szolgálja pártunk és megyénk lakosságának érdekeit tanácstagnak, as országgyűlésbe pedig pótképviselőnek választották meg. Társadalmi megbízatását igyekezett mindig becsülettel ellátni. 1950-ben a SZÖVOSZ II. kongresszusán megválasztották a SZÖVOSZ Felügyelő Bizottságába. Ezt követően fontos vezetői munkakört töltött be a földművesszövetke- zeti. és a termelőszövetkezeti mozgalomban. 1965-től a Balassagyarmat é6 Vidéke Körzeti Fölidművesszövetikezet elnöke, munkájában összeforrott a falu és a termelőszövetkezet élete. 1960-ban Balassagyarmat járás kommunistái a pártbizottság, a párt-vb tagjává választották. Erős akaratát, jó szervező képességét' bizonyítja, hogy munkáját teljes odaadással végezte. Ennek elismeréseként 1956-ban Kiváló fmsz- dolgoto kitüntetésben, majd 1963-ban Munka Érdemrend kormánykitüntetésfoen részesítették. Mint országgyűlési képviselő szorgalmasan igyekezett eleget tenni képviselői megbízatásának. A választópolgiárok ügyeit felelősséggel intézte. VIII. számú választókerület. Rétság Vass József Nagyorosziban,' 1922. áprfBu 2-án született. Földműves családból származik. Már fiatal korában megismerkedett a paraszti élet nehézségeivel, de munkája mellett elvégezte a mezőgazdasági szakiskolát. A mezőgazdaság szocialista átszervezése kialakításában jelentős munkát végzett és elsőként lépett a termelőszövetkezetbe, melynek elnökévé 1960-ban választották. A termelőszövetkezet fejlesztésében, a különböző termelési ágazatok erősítéséért odaadó munkát végzett. Eddigi tevékenységével bebizonyította, hogy mindenkor kész a nagyüzemi mező- gazdaság ügyéért fáradozni és nagy része van a termelőszövetkezet fejlesztésében. 1958-tól tagja a megyei tanácsnak, 1963-tól a megyei tanács vb-nek. Tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének. A Termelőszövetkezet Országos Tanácsának elnökhelyettese. Munkája elismeréséül 1954- ben a Munka Érdemérem ezüst fokozatát, 1965-ben a Munka Érdemérem arany fokozata kitüntetést kapta. Az Országgyűlésnek 1963- tól tagja. Mint képviselő, igyekszik munkáját becsületesen és szorgalmasan végezni. A lakosság bejelentéseit,* ügyeit felelősséggel intézni. VTT. számú választókerület, Balassagyarmat Gajdos János Patvarcon saBtetett 1925. április 20-án. Földműves családból származik. 1948-ban már bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A párt különböző felada/tokkal bízta meg, de a földitől, a paraszti élettől soha nem szakadt ei. 1948-ban részt vett a helyi földművesszjövetkezet megalakításában. A szövetkezet tagsága, igazgatóságának elnökévé választotta. Munkájával és szolgalmával mind jobban megnyerte az emberek bizalmát. Az első íamácsválaszté- sck eredményekén* községi A felszabadulás után, a földreform során 5,5 kataszteri holdat kapott. Ekkor ismerkedik meg a parasztság paktumai szervezeteivel, a DE- FŐSZ-szál, rnaijd az UFOSZ- szai, melynek elnöke lett. 1948. március 25-én községi bírónak választottiáik meg, a tanács megalakulásával pedig a községi tanács eimakihelyet- tese és a járási tanácsa vtb tagja lett. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során 1960-ban belépett a helyi termelőszövetkezetibe és annak függetlenített elnökhelyetteseként dolgozott. Később, 1961 decemberében a tolmácsi Szabadság Tsz elnöke lett, 1968- ban j>edig a Tolmács-Rétság- i Bánk taz-ek az Egyesült Lókosvölgye Mg. Tsz elnökévé választották. Vass József az elmúlt évek során bebizonyította, hogy jól képviseli a terméLőszövetkeae- ti parasztság érdekeit. Munkájával nagymértékben hoz- i zájárult a termelőszövetkezet fejlesztéséhez, annak megszilárdításához. Minit pártonkívüli, a párt politikáját igyekezett magáévá tenni és ennek érdekében a közösségért dolgozná. A termelőszövetkezet tagsága körében végzett munkájával népszerűségre tett szert. A rábízott feladatokat igyekszik mindenkor becsülettel végezni. ‘ Az oldalt összeállította: Somogy vari László
