Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
Nógrád megyei grafikusművész váci kiállítása Barátaink: a könyvek Vácott, a Vak Bottyán Múzeum 'feel termeben, április első vasárnapján megnyílt Takács József grafikai kiállítása. Ez alkalommal 18 müve került a váci közönség elé, s mar az első napokban népes Iá toga lóságot vonzott. A megnyitó beszedet Pásztor Béla mondta. Bemutatta a művészt, a nógrádi bányavidék szülöttét, aki a bányák és a gyártelepek levegőjét szívta magaba. Ez edzette egyéniségét és művészi látásmódját is. Több, most bemutatott alkotása (Üveggyár, Bányatelep, Pihenő munkás, Völgy alján) Nógrád emlékét *dézi, a Salgótarjánban eltöltött diákéveket, a környékbeli kirándulásokat. Tíz évi hallgatás után került sor «ere a kiállításra. Vác művészetet szerető és művészetet pártoló közönsége örült, hogy Takács József, a ■Duná-kfanyar ipart centrumába is elhozta képeit. A tárlat május másodikéig tart nyitva. Papp Rezső Takács József egyik grafikája Unescóul tanulnak Uneöcoul — ahogy az UNESCO-tisztviselőik rseveask, eyed'vezettük«*: umiesc ölesé —, Boldizsár Iván szerint külön meg kell tanulni. Erre — természetesen — nemcsak Párizsban, az UNESCO székhelyén nyílik lehetőséig, hanem bárhol a világon. Nógrád megyében Balassagyarmaton tanulnak unescóul. Azaz, egy olyan szellemi életforma megteremtésén dolgoznak, amely egy gondolkodási stílust teremt. Mi ennek a lényege? A Balassi Gimnázium 1969 januárjában csatlakozott az UNESCO asszociált iskolahálózathoz. A hédÓBaithoz tartozó intézmények vállalják a nemzetközi (háddcaposolatok ápolását, a nemzetközi megértésre való törekvést. (Egyébként 1968-ban Genf ben, a művelődésügyi miniszterek tanácskozása, amelyen Magyar- ország művelődésügyi minisztere is részt vett, önálló nevelési területként jelölte meg a nemzetközi megértésre nevelést.) Tulajdonképpen ezzel a céllal kezdte meg az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Nevelési Tudományos és Kulturáilfis Szervezete az asszociált iskolahálózat kiépítését 1946-tól szerte a világon. Magyarországon az 1950-as évek elejétől csatlakoztak a hálózathoz iskolák. Jelenleg mintegy hatvan ország tagja a hálózatnak, hazánkban pedig huszonkét asszociált Iskola működik. Minden kultúra, amely évezredeken át léteaett, vagy létezik, a Földön, a kultúrák valamennyi terméke, tudományos, technikai, művészi alkotása, része az emberiség közös örökségének, hatása — bár más-más formában — él az egyes ember lelkében is. Kelet és Nyugat nagy gondolkodói mindig is beszéltek a közös örökségről, s hangsúlyozták a népek közötti barátság és együttműködés szükségességét. Különösen, szükség van erre napjainkban, amikor a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődése, a tudományos-technikai forradalom eltüntette a földrészek, a népek között távolságokat — fizikai értelemben. Leiektől lélekig azonban még sokszor nagyon hosszú, nagyon göröngyös lehet az út. A második világháború után mondta ki többi között az UNESCO: a háborúk az emberek lelkében születnek, a békéért való küzdelemnek és a harc különböző farméinak is az emberek lelkében kell megszületnie. Hogy ez megszülethessen, elsősorban tudásra van szükségünk, amely hatalom. A tudás sokféle. Es sokféleképpen sajátítható el. A „legfiatalabb” magyar UNESCO- iskola nyelvi tagozatain; 130 diák (janiit, különösen örvendetes, hogy több minit öttven százalékuk fizikai dolgozó gyermeke. Az orosz és francia tagozatok hallgatói kapcsolódtak be az iskolában működő UNESCO-kluto munkájába is, ahol az említett két nyelven kívül angolul és németül szerzik ismereteiket az UNESCO tevékenységéről, kezdeményezésedről. Az UNESCO-klubnaik 25—30 diák tagja. A klubot Örkényi Zsuzsa tanárnő vezeti. Miféle ismeretekhez jutnak itt a tanulók? Párizsiból és Budapestről, a magyar UNESCO-bizottságtól kapják rendszeresen több nyelven az UNESCO legtósebb kiadványait, folyóiratait, amelyek megbeszélése során gazdagodnak ismereteik. A magyar UNESCO-bizottsáig kijelölte a balassagyarmati gimnázium test véri skáláit, a francia országi Nantes-val, a lengyelországi Póznádnál vették fel a kapcsolatot, s most. lépnek kapcsolatba egy Malgas Köztársaságban levő iskolával (Madagaszkár). E kapcsolatok nemzetközi diáklevelezésrt. bélyegcseréket eredményeznek. Például naponta öt-hat levél érkezik az iskolába ezekből az országokból. A levelezés az alapeszmén túl a nyelvgya- korlást is szolgálja. Diákcserére is sor kerül majd. 1972 nyarán harminc fiatal utazik Nantes-ba, s onnan is jönnek diákok Balassagyarmatra. De más országokkal is terveznek diákcserét. Az UNESCO-klub rendezi az iskolában az évfordulókat, tavaly Bartók Béláról, Beethovenről, Cameniiusról emlékeztek meg, legutóbb pedig a párizsi kommüniről. Idegen nyelvű műsoros klubdélutáno- fcat is tartanak. Az UNESCO magyarországi asszociált iskoládnak országos kongresszusát ez év szeptemberében Balassagyarmaton rendezik meg. A diákok és az UNESCO-tanárok e kollektív találkozója módszerbeli teendők megbeszélésére, a tapasztalatok kicserélésére nyújt módot. A Balassii Gimnázium tanulói műsornál készülnek a nagy eseményre, s a rendezvénynek palóc tájjeleget is kíván nyújtaná Balassagyarmat irodalmi és környékének palóc néprajzi adottságaival. Pábio Neruda üzenete, «melyet a Színházi Világnapra írt, megalapítja: „...hullámok között ingadozik a mi korszakunk: a valóság között, amely nem elégít ki bennünket és a remény között, amely még nem teljesült.” Az UNESCO asszociált iskolahálózata a remény, a békés, boldog élet jegyében jött léire és tevékenykedik. A különböző társadalmi rendszerű országokban élő dáéktftaitalofcnak nyújt lehetőséget egymás megismerésére, az együttműködésre, az emberiség közös érdekeinek felismerésére, s a felismerést követő küzdelemre a jövőért. Tóth Elemér TÄRSASHAZAK, kertes házak, családi házak, nyaralók sokasága épül szinte napról napra országszerte. Sátortetős, manzárdos-tornyos, kockaépületek: lehangolóan egyformák, csúnyák fantáziátlanok. Városperemi „modernséggel", pallér ízléssel-tudással az ország minden részén megkülönböztethetetlenül elmosva az építészet táji-népi jellegét. S ezek a jellegtelen házak, nyaralók a régi, népi ízléssel épített parasztházak helyére épülnek. Wright, neves amerikai építész szerint ma már ném érdemes városokat építeni, mert azok az előnyök, amelyeket valaha csak a város tudott nyújtani, (jó út, vízvezeték, villany, higiénia, egészségügyi-, iskolai ellátás stb.) napjainkban a vidék is megadhatja. Nem úgy, hogy a falvakból kis városokat csinálunk, hanem megtartva a vidék, a táj jellegét, egyéni arculatát, népének, lakóinak népművész ízlését. Legutóbbi külföldi utamon, Spanyolországban, Francia- országban szívderítőén hangulatos falvakban jártam. E tájék új épületei szervesen illeszkednek a régiekhez, építőik, építtetőik őrzik a hagyományokat, a népi építészet hagyományait. S ugyanakkor az épületek, a kis parasztházak belső szerkezete, berendezése tiszta, derűs, jó értelemben modern. Az új házak itt nem egyformák: színesek, változatosak, gazdag formavilágúak. Így őrzik ösz- tönösen-tudatosan egykori néFiatalok a választásról Salgótarjánban a Kötő htszi fiataljai jötibefi össze szerdán, hogy beszélgesse*:«k a közelgő választásiról. Valamennyien először jálruftiak az .úrnak elé, ho'gy gyakorolják a választó júgol). A negyvenöt fia- talnak. Earth --Pállja Népfront városi bizottságának elnöke- tartott tájékoztatót, majd a fiatalok kérdeztek. A találkozót az első választóik nagy érdeklődése jellemezte. Sok kérdést tettek fel a sza- vazöjogról, a tanácstagok fel- adatairol, a választás leboLátogatás a megyei könyvtárban A könyvbairóKok krrzul bt- zonyara sókon emuié koznak még a megyei kóruyváár régi épületére, ni füstös, féathomá- lyos olvasóterembe, a szűk kölcsönzőre, -a polcók közt oez)étiő keskeny, levegőtlen „utakra“. S bizonyára sokakban nyomot hagyott az a pil- lónat ás, amikor 'először léptek be az új. togas, modern könyvtár kultúráltan berendezett, „böngészéshez”, olvasáshoz eszményi körülményeket nyújtó termeibe, Kevés a hely Akkor — tt*i6-bam — önömmel summaztirtk, hogy végre méltói, jelen tőségének és f un k- ciójárnak megfelelő hely ne került ez a fontos közművei 6- dlési intézmény. Azóta több mint négy év telit el, s ma már korántsem vagyunk a régihez hasonlóéin elégedett- eüfoguűltalk. Ment éveik során egyre-másna kerülitek napvilágra az elhelyezésből adódó olyan hiányosságok, gondok, amelyek gátolják, korlátozzák a stamvonates, belső tartalmi munkát. Kojnok Nándor., a megyei könyvtár igazgatója a következőikéit mondja leaekről: — Funkcióját tekintve, könyvtárunk, sajnos, egyszerű ikölcöönző könyvtár. Azt hiszem, nyugodtan elmondható, hogy amilyen szép építé- sssetóleg, olyan használ hatatlan is számunkra. Hogy csak néhány hiányosságolt soroljak fel: nfnc& olyan, termünk, ahoc, csoportos fdgMkoaáso- kat, ÖBseaejövietelekeit lehetne tartaná. RatótónoaáSrt gondjaink igen súlyosak, a tedjies állomány elhelyezése férőhely hiányában lehetetlen. A propagandamunkához nélkülözhetetlen tedhniikai fektee- teléá nagyon hiányos. Terveink megyei óeításához Jét- számfeflesertjésire lenne szükség, ám az adot/t helyhez képest így ja sokan vagyunk. Sok az olvasó Tűfterhettség és öröm —ez jellemzi a megyéi könyvtár dolgozóit. Öröm, mért az ol- VBEÓrtábor, a könyvek irániíi érdiekCődés szinte napról napra növekszik; s az ebből adódóan, fokozódó túlterheltség, a megfeszftett munka fáradtsága. És még valami, amit az intézmény igazgatója említett: i — Akdk beit» problémáin- kait nem ismerik, könnyen vádolnak minket az itt tapasztalt hiányosságokért. Nagyon jól tudjuk, hogy milyen feladatokat kellene megvalósítanunk!. hogy milyem módom, és eszközökkel elégí thetnénk ki a velünk szemben támasztott igényeiket. De a már említett körülmények korlátozzák a munikánkat. Persze, ezek eUenére elmondható, hogy a könyvtár tevékenységiére a mennyiségi és minőségi fejlődés egyaránt jellemző. Főiként a helyi szolgáltatások terén, de a hálózati munkáiban is igén szép eredmiényiek-et értek él. Jelenleg mintegy százezer kötettel rendelkeznek: beszámítva a letéti könyvtárak — nyol'c ilyen va!n — és a művelődési autó állományát is. A központi könyvtár olvasóinak száma az 1970. évben 4500 volt, és ez év első negyedében 3129 új olvasó iratkozott be. Hogyan oszlanak meg életkort, foglalkozást tekintve ? — A 14—J6 évesek és> a 18 évem felüliek aránya — mondja — 50—50 százalék. Az odVasók több minit egyberma- da tanuló, a munkás és egyéb kategória aránya 30—20 százalék, a többi értelmiségi1. — Milyen jellegű könyvek a legkeresettebbek? — A szépirodalom a legkapósabb, de nagyon olvasottak az ismeretterjesztő művek is (műit évben 28—29 százalék vollt az arányúk). KidégJ'iiJŐ- aek mondható a történelmi, irodaim; és műszaki szakkönyviek forgalma. A könyvtár tevékenysége a kötesönaésén túl a közművelődés egyéb területeire is ki' kelj. terjedjen, melyek ezek? Milyen kapcsoláíbban áll a megyei könyvtár társintézmény eddcel, társszervekkel, milyen közös akcióik vannak V — Minden törekvésünk arra irányul, hogy minél többen használják a könyvtárat, vegyék igénybe szolgáltatásain- kait. Az utóbbi időiben például égyne erősödik az úttörőkkel való jó viszonyunk; már másodízben hirdetjük meg számúkra az ölvasónapló-pá- lyázatot, mely az úttörőszervezet megalakul,ásónak 25. évfordulójához kapcsolódik. Az érdeklődés igein nagy, a megyéből 650-en küldték be naplójukat. Jelentős az a ciSckbibldográfiánk is melyben az országos és megyei útitörősajtó „termése” szerepel. Rendszeresen együttműködünk a Hazafias' Népfronttal, a KISZ-szel. a középiskoláikkal. Nagy gondot fordítunk a honismereti mozgalom támogatására. Eredményes öt év A megyei könyvtár a hálózató munkát is eredményesen végzi. Ezt a következő adatok bizonyítják: 1965-höz viszo- niyíitva kétszeresére emelkedett a megye könyvtárainak olvasótábora, 50 százalékkal bővült a könyvállomány. Az évente egy olvasóra jutó könyvek száma 22-ről 30 kötetre mőitt. * A miagyai könyvtár waszga- tója •hiányosságokról, nehézségekről beszél, tervekről, amelyeket iegyelőre nem valósíthatnak meg. Kiesé talán pesszimistának tűnik, vagy hivatástudata miatt <elégedetlen? Szép intézménye, eredményei birtokában mindenképpen irigylésre méltó ember. 1 tralaznirmyétt kép V. Kiss Mária Új KISZ-alapszervezet A budapesti Textilipari Ktsz bereeli üzemében a közelmúltban megalakították az önálló KJSZ-alapszervezetet Az alakuló ülésen tizenhármán vettek részt Az üzemegység vezetői ígéretet tettek, hogy az alapszervezet munkájának elősegítése érdekében, az alapító KISZ-tagokat egy műszakba osztják be. Az alap- szervezet tagjai megalakították a szocialista brigádot Kidolgozták, hogy milyen vállalásokat tesznek az üzem termelési tervteljesítésének elősegítésére. Az új KlSZ-alap- szervezet felvette a kapcsolatot a községben működő más KISZ-alapszervezetekkeL A népi építészet védelmében pi építészetük tanulságait a svájci vagy az osztrák tájak is. Major Máté azt hja egy helyen; „Rá kell döbbennünk arra, hogy népi-nemzeti kultúránknak milyen nagy értékei mennek veszendőbe még mindig, s napról napra... Persze elmulasztottuk, s még mindig elmulasztjuk, hogy iskoláinkban az elemiektől a legmagasabbakig, s ezeken kívül is ráneveljük gyermekeinket (a gyermekekkel a szülőket is) értékeink felismerésére, becsülésére és szerető-féltő gondozására. Népi építészetünket mindenesetre nagyjában-egészében már ráfizettük erre a mulasztásra.” MŰEMLÉK VÉDELMÜNK három és fél ezer településünkön alig ezer műemléki, vagy faluképi jelentőségű népi épületre terjesztette ki a törvény védelmét. Minden harmadik településben csak egy védelemre, megtartásra érdemes műemlék lenne? Egy műemléki statisztikából jegyeztem ki: „A Nagy alföldön, és a Körösök vidékén — egykét szélmalom kivételével — népi műemléket nem állítottak helyre”. Pusztulás és a városrendezési terv fenyegeti például a még fellelhető régi debreceni eivisházakat, — panaszolja Sápi Lajos építész. — Ezek lebontásával eltűnnek a jellegzetes debreceni lakóházfor mák — a háromablakos, oromfalas utcai homlokzattal és külön kis ajtóval, kocsibehajtóval ellátott falkerítésével, a lakóházak udvari részén végighúzódó boltozott tornácok, az udvari feljárólépcső- vel. Vannak jó példák, okos kezdeményezések is: Sziglige- ten, Balatonudvardin, s más Balaton környéki falvakban írók, művészek, mérnökök megvásárolják, stílusosan helyreállítják a szép, régi parasztházakat. Vagy például Hollókő Öfalujának fenntartására, megőrzésére, helyreállítására összefogott az egész község, az állami és a társadalmi szervek. A faluképi szempontból legfontosabb lakóházakat megvásárolták, közületi célokra használják. S annak a 35 épületnek is elkészítették a korszerűsítési vázlattervét, amelyen lakói a közeljövőben nem kívánnak változtatni. Nógrád megyében — a pártbizottság első titkárának kezdeményezésére — a népi műemlékek védelmére szövetkezett a tanács, a hazafias népfront. Műemlékvédelmi aJkciótoizottiságot sBerveztek, műemlékbaráti kört hoztak létre. Az elmúlt 10 évben a ■megye U0 műemliéikileg védett objektuma közül 44-nek a helyreállítására, felújítására, állagmegóvására fordítottak nagyobb összeget. Vas megyében a tanács és a Savária Múzeum közös akciójaként még 1962-től műemléki jelentőszolgálat alakult. Veszprém megyében az Idegenforgalmi Hivatalnak vannak érdemei a népi műemlékek védelmében. DE MINDEZ még nem általános. Változatlanul sok a kallódó, pusztulásra hagyott értékünk. Sokat tehetne a népi építőművészet népszerűsítésében, ápolásában is a köz- igazgatás. Szíj Rezső írja: „Tervek készültek, kitűnő építészek egész sor terve áll nyomtatásban rendelkezésre. De ezek a tervek nincsenek ott a tanácsok építési osztályain, hogy elsősorban az új házakat építtetőknek a kezébe adnák! „S ott állnak a falusi házak rekonstrukciós tervei, amelyek a meglevők korszerűsítését célozzák — olcsóbbak, kevesebb munkaerővel, építőanyaggal megvalósíthatók lennének. Kedvezményben kellene részesíteni azokat, akik faluképi építészeti szempontból is érdemes falusi házak rekonstrukcióját vállalják, a teljes értékű és mégis olcsóbb megoldást kínáló tervek alapján. Kádár Márta NÓGRÁD — 1971. április 9., péntek «3
