Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

Befejeződött a Vasas Sxakvxervexet kongresszusa Tervlárgyalás Palotáson Hét küldött Nógrádból A budapesti Vasas-székház­ban tartották hétfőn és ked­den a vas-, fém- és villa­nó osenergiaipari dolgozók XXVL kongresszusát, ame­lyen megyénk mintegy tízezer szervezett vasipari munkását hét küldött képviselte. A párt X. kongresszusa már fevázolta a Jövőt, mely szerint igen jelentős felada­tok megoldásával lehet szá­molni a vasipar dolgozóinak. Az elmúlt öt esztendő alatt is igen komoly fejlődést értek el. A kohászat 37, a gépipar 50, a villamosenergia-ipar pe­dig 33 százalékkal növelte termelését. Méhes Lajos, a szakszervezet főtitkára szóbe­li jelentésében külön is hang­súlyozta, hogy a legeredmé­nyesebb gazdasági év az 1970-es volt. A közös összefo­gás tette lehetővé, hogy nem­csak a termelés, hanem az előző időszakhoz képest a ke­resetek is nagyobb arányban növekedtek. Az iparág dolgo­zóinak 97 százaléka már csökkentett munkaidőben ter­mel. A szakszervezetek munká­jának középpontjában az el­múlt időszakban is a gazda­sági építőmunka, a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javítása, szocialista ne­velése állott. A szakszervezet minden tevékenységének cél­ja és értelme a dolgozó em­berről való gondoskodás volt. A beszámolót követő vita elsősorban az új viszonyok igényeiről, a kezdeményező- és alkotókészségről, valamint a szocialista demokrácia ki- szélesítéséről szól. A megye küldöttei igen tanulságosnak minősítik a vasasszakszerve­zet kongresszusát. Merlák Ervin, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek szb-titkára, megyei fcüflldütt. felszólalásá­ban többek között arról be­szélt, hogy az elmúlt öt év alatt vállalatuknál csaknem megduplázódott a nyereségtö­meg. Az eredmény mellett azonban arról is szólt, a szak- szervezeti választások alkal­mával a dolgozók kérték, hogy hívja fel a kongresszus figyelmét: az új közgazdasági szabályozók nem tesznek kü­lönbséget eléggé a régi és a korszerűen felszerelt vállala­tok között. Az olyan vállalat, amelyben régi, elavult gépek vannak, és az ezekhez al­kalmazkodó, már korszerűt­lenné vált technológia, ahol életveszélyessé vált csarnoko­kait kell felszámolni — minta Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben — igen hátrányos helyzetbe kerül az öt-, tíz-, vagy esetleg húszéves nagy termelékenységű és korszerű berendezésekkel bíró vállala­tokkal szemben. Arról is szólt Merlák Ervin, hogy az ösz­töndíjrendszer sem hozott lé­nyeges változást a szakmun­kás-utánpótlás biztosittásá'ban. A lelkiismeretes előkészítő munka ellenére csak minimá­lis mértékű beiskolázást tud­tak biztosítani, kovács, öntő, vasszerkezeti lakatos és ke­mencekőműves szakmákban. A nógrádi küldött szólt ar­ról is: a dolgozók szóvá te- sízik, hogy a szaba dér-képzés körébe tartozó árukon kívül, olyan használati cikkek árai is emelkedtek az utóbbi idő­ben, amelyek központilag a szabottáras kategóriába tar­toznak. Sürgette az árak ala­kulásának fokozottabb köz­ponti ellenőrzését, a tisztes­ségtelen haszonszerzések meg­akadályozását. Mint mondot­ta, a Salgótarjáni Kohászati üzemek törekedett az ársta­bilizálásra, de nehezen tud ennek eleget tenni, ha a gé­pek, alkatrészek és rezsia­nyagok ára mellett az építési költségek is állandóan emel­kednek. A több mint félmillió ma­gyar vasmunkás jelenét és jövőjét mérlegelő kongresz- szus kedden befejezte mun­káját. O. B. ft képviselő programjai az élet alakítja Varga Táboráé, képviseáöjeHHt nyilatkozaté BÜSE ÉVE ÉL PÁSZTÖN. Kezdettől fogiva — némi kité­rővel — az ittená 1. számú óvodában dolgozik. Először dajka, segít a konyhai mun­kában. Rátermettségét látva, meghízzak óvónők helyettesí­tésével is. Hamarosan óvónő­jémlba jáwt dobozni. I>e né­hány év alatt töíbíb minit ezer új munkahely létesült, s to­vábbá ezsme ven Máltás. Ez­zel jelentősem csökken az „in­gázók” száma. pél csaknem ötszáz lakás megépítése. Az éknúlit négy esztendő egyik megszívlelendő tanulsága volit, hogy nagy fel- adlajtokait csak a vezetők, s a lakosság szoros összefogásával lehet megvalósítaná: az együtt­működés még nagyobb egy— Összefognak a vezetők és a tagok A palotási Május 1. Terme­lőszövetkezetben alkotó vita közepette tartották meg az 1971. évi tervtárgyaló köz­gyűlést. Szarvasgedén, Palotá­son, Héhalomban és Kisbá- gyonban a küldöttközgyűlést megelőzően, a tagok teljes részvételével tárgyaltak az idei termelési feladatokról. Végeredményben a tervtár­gyaló közgyűlésre azok a ta­gok jöttek ed, akiket az üzem­egységekben küldöttként vá­lasztottak meg, hogy képvi­seljék érdekeiket. A küldöttek megbízatásukat felelősséggel töltötték be, a főagronómus és a főkönyvelő beszámolóját sokoldalúan vizsgálták, vitat­ták. Mint a gazdák A termelőszövetkezet elnö­ke, Szűcs János, megelégedés­sel nyugtázta, hogy a tagok nagy hozzáértéssel szóltak a tennivalókról. Az idei gaz­dasági évre való felkészülés a tsz-tagok legfontosabb ügye lett a palotási termelőszövet­kezetben. Ezt úgy fogalmaz­ták meg: gazdaságuk néhány esztendővel ezelőtt vesztesé­gesen zárta az évet, ezért egy­formán felelősséggel tartoz­tak a vezetők, a tagok is. A tagok most, a gazda gondossá­gával kapcsolódtak be a terv elkészítésébe. A tsz-hez tartozó minden üzemegységben, munkacsapa­tok, brigádok tanácskoztak a tennivalókról. Már ezeken a ■megbeszéléseken megállapod­tak abban, hogy egy-egy tagra milyen feladat vár az eszten­dőben. A lebontott termelési terv került a tervtárgyaló köz­gyűlés elé, hogy mégis élénk vita volt a közgyűlésen, az­zal magyarázható: a jelenlevő küldöttek a maguk felelőssé­gének hangoztatása mellett részletesen megjelölték a tsz vezetőinek feladatait is. Minden körülmények között A palotási tsz megyénk egyik legnagyobb gazdasága. Közel ötezer holdon munkál­kodik. Földjei jó minőségűek. A módosított gazdasági sza­bályozók megvonják tőlük az állami támogatást, ez még na­gyobb felelősséget ró rájuk, ugyanis úgy kell dolgozniuk, hogy az eredményes gazdál­kodáshoz szükséges 45 millió forintos termelési tervet min­den körülmények között telje­sítsék. Ebben egyébként teljes az egyetértés a vezetőség és a tag­ság között. Ehhez igazították a gabona vetésterületét, a takar- mánytermesztést, az állatte­nyésztést és a melléküzemek feladatait. A bevételt azonban nem csupán a holdak terje­delme, az állatok száma je­lenti, hanem az elvégzett munka minősége is. Varga Pál felszólalásában erről be­szélt. Elmondta: a növényter­mesztőket akadályozza, hogy a műhely dolgozói késnek a gépek javításával. Munkájuk minőségére is nagyobb gon­dot kell fordítani. Kovács La- josné meg azt kifogásolta, hogy a vezetőség nem terem­ti meg a zavartalan munka lehetőségét. A héhalmi üzemegység kertészetében dol­gozik, és nem tudnak Öntöz­ni, mert nincs elegendő víz. Bakos Mihály, szarvasgedei küldött a traktorosokat arra kérte, hogy a jő termés ér­dekében fordítsanak nagyobb figyelmet a minőségi munká­ra. Kiss Sándomé arról szólt, hogy munkahelyeik megköze­lítése könnyebb lenne, ha át­kelőt építenek a Szuha-patak fölé, most ugyanis csak nagy kerülővel tudnak átkelni a vízen, emiatt sok az idővesz­teségük. A tervtárgyaló közgyűlésen nyíltan megbeszélték a bri­gádvezetők tevékenységét is. Sok múlik rajtuk. Egyöntetű vélemény alakult ki arról: te­gyék szervezettebbé munkáju­kat. Többen szóvá tették, hogy a munkacsapatokat idő­ben értesíteni kell a másnapi tennivalókról; a brigádveze­tők biztosítsák a zavartalan munkához szükséges feltétele­ket, a tagokkal emberséges hangon beszéljenek, becsüljék azokat, akik szorgalmasan dol­goznak, de a fegyelmezetlene­ket vonják felelősségre. Becsület és felelősségre vonás A tagoknak ez a vélekedése nem alaptalan. Az elmúlt esz­tendőben előfordult, hogy né­melyik brigádvezető elhanya­golta munkáját, vagy éles, durva szava sértette a tago­kat. Csak tetézték hibájukat az ilyen brigádvezetők, hogy a munkahelyeikről elmaradókat nem vonták felelősségre. A közgyűlésen megállapodtak: ebben az esztendőben nagy fi­gyelmet fordítanak a közös munkát zavaró jelenségek megszüntetésére. A tervtárgyaló közgyűlésen hozott határozatokból arra kö­vetkeztethetünk, hogy Palo­táson ebben az esztendőben is­mét nagy lépéssel jutnak előbbre. Ezt gazdaságilag is megalapozták, mert korszerű­sítették a vetésszerkezetet. Az idén fokozatosan felújítják a gépparkot, érméi is fontosabb azonban a vezetőség és a tag­ság szoros egysége és az el­határozás a munka lelkiisme­retes végzésére. B. Gy. — KÖZBEN AZ IPAROSO­DÁS egyéb igényeket ás tá­masztott. A fai vakban kévés volt az élelmiszerüzlet, ve­gyesbolt. Amikor a számuk szaporodni kezdett, asm kel­lett ügyelni, hogy legyen is bennük elegendő áiru. Az asa- szonyok fokozódó munkába ál­láséival meg kellett változtatni a boltok nyitvatartási rendjét. Ez is, ugye, látszólag milyen jelentéktelen dolog. Pedig, ha az asszonyok munka után zárt üzletajtóikra tolattak, ez sok család hangulatát, közérzetét rontotta meg aznap... — Megnövekedett Pásztó szerepe, jelentősége is a járás kereskedelmi és kulturális el­látásában. E célból épült meg a többi között a pásztói bú­toráruház, az ABC élelimdszer ságiét sürgetik az előttünk ál­ló feladatok. — EMELLETT, MEGVAL­LOM, szeretnék a jövőben at vezetésemre bízott óvodával ist többet foglalkozni. Hiszen vol­taképpen mégis a gyemmekne- veliés a választott hivatásom. Persze, ezzel kapcsolatiban is van egy régóta melengetett tervem. Szeretném a nagyköz­ség, a járás üzemeinék, gaz­daságainak vezetőit, dolgozóit magam mellé állítani annak érdekében, hogy minél több helyen járuljanak hozzá az üzemi nyereségből óvodák fel­újításához, bővítéséhez, újak építéséhez. Meggyőződésem, hogy olyan befektetés ez, amä nemcsak nekik, de az egész társadalomnak bőségesen meg­A tizennyolc éves képzőbe küldik, utána a vá­nyaira óvodát vezeti. Egy évre sincs szüksége, hogy egy ro­mos épületből, társadalmi ösz- ■jaeiogással korszerű óvodát teremtsem. Ez után bízták meg a pásztói óvoda vezetésé­vel. Beválasztják a helyi ta­nácsba, ellátja a járási óvodai saaikfelügy eletet. Országgyű­lési képviselőnők 1967-ben vá­lasztották meg. Kerületében most ismét őt jelölték képvi­selőnek — Amikor megválasztottak — emlékezik —, voltaiképpen netm volt szükségem új prog­ramra. Amióta részt veszek a közéletben, az élet tanított meg rá, hogy ne tegyek kü­lönbséget „kis” és „nagy” em­beri .gondok, problémák kö­zött. Hányszor, de hányszor tapasztaltam, hogy a sok kis gond miként ad fel újaibb és újabb leckét a társadalomnak, amelyeket megold, meg kell oldania. Hivatásom, beosztá­som szinte rászorított, hogy szüntelen látogassam a já­rást, tárgyaljak, tanácskozzam, vitatkozzam, intézkedjem. In­nen van az, hogy naigyon sok a személyes ismerősöm, de ez a mindennapi emberi kapcso­lat hozzásegített ahhoz is, hogy a részproblémák mögött felfedezzem a nagy összefüg­géseket. Amikor például an­nak idején a járás községeit jártuk, hogy az asszonyokat meggyőzzük, nekik is a ter­melőszövetkezetben a helyük, bizony sokam kérdezték: és a gyermekein kikel md legyen, ho­va tegyük őket, amíg dolgo­zunk? Jogos kérdés volt, hi­szem a nők szívesen vállaltaik munkát, de a pásztói járásiban akkoriban csupán, hét kis óvo­da volt. Ma tizennyolc óvo­dánk van, harminchét cso­porttal. És már ez is kevés. — Egyébként, a foglalkoz­tatottság. és mindén. ezzel összefüggő kérdés a pásztói járás egyik alapvető problé­mája volt. Ha a termelőszö­vetkezetek megalakulása ezen segített is. különösen ami a nők m umk ába állításait illeti, a munkaképes lakosság jelentős hányada — férfiak, nők egy­aránt — továbbra is Hafevan­áiruház, a nemrég átadott új kenyérgyár. A lakosság hozzá­járulásával törpe vízmüvet is Létesítettek a járási székhe­lyen, kiépült a vízvezetéfcba- lózat, épülőben van a szenny­vízcsatorna-rendszer. A köz­ség szellemi kultúráját ma már nemcsak az általános is­koláik, de gimnázium, szak­munkásképző intézet, könyv­tár, szélesvásznú mozi és mű­velődési központ is szolgálja. — Ez a felsorolás persze ko­rántsem teljes. S hogy az év­százados fcespediés után az ősi, hajdan mezővárosi kiváltság­gal rendelkező Pásztói sem kerülte el a megújhodás, az urbanizáció folyamata, ahhoz a község, a járás, a megye ve­zetőinek áldozatos munkálko­dása mellett talán hozzájárult az én szerény képviselőd te­vékenységem is. — Az elmondottakból pedig kitűnik: a választókörzetem­ben megkezdődött fejlődési folyamat kibontakoztatása, be­fejezése sok tennivalót tarto­gat a következő éveikben is számomra. A letelepült üze­mek építkeznek, terjeszked­nek, gyarapodnak. Az iparsze­rt! fejlődés útjára lépett me- zőgiazdaságunk is. Az idén például elkészül Pasztán egy évente tízezer sertést kibocsá­tó „húsgyár”. A IV. ötéves térül — fejezte be nyilaitkoza- lát Varga Tübomé, országgyű­lési képviselőjelölt. A X. pártkongresszus hatá­rozott, hogy tizennyolc éves fiatal is lehet a parit faigüá. Így került a Szécsétnyd járási Tiainács pártalapis tervezetébe Szabó Gyufa is. A fra<talem-' bér így tta&l magáiról1: — Tizen nyolc évesen a® emberre, az útkeresés a jel-1 lemző. Váltahogy így vagyok ezzel én is. Szeretném, hál miinél többet tehetnék az em­berek javára... Az idén, január 29-én, á járási tanács pártalapszeirve- aet egyhangúlag elfogadta fel­vételi kérelmét. Mindössze né­hány hónapja tagja a párt-' mák. — Önként jelentkeztem. Nincs ebben' semmi különös, hiszen volt kittől tanulnom. Szüléim is párttagok _ — monja Szabó Gyulia. — Ügy gondolom, mi, fiatalok külö­nösen sokait köszönhetünk a- pártinak. ., Ettől a társada­lomtól kaptunk mindent. So­kat kell tanulnunk és dolgoz­nunk isi, ho gy szüléink nyom­dokába lépjünk. Szabó Gyula ép-itéslztech- nikus, a járási tanács1 építésli csoportjéniato műszaki előadó­ja. — Asz államigazgatas, a ha­tósági munka nagyon össze­tett, bonyolult féladait. Min­dem) nap egésíz steneg emlher­párttag rej tjaUáilkóaunk. Fiatalok és idősebbel: mondják el gond- jB'ikat-panasziaikat, segítséget várnak tőlünk. Fel-elősségtiei- jes munka ez, de megéri a fáradozás, ha segíthetünk, ta­nácsokat adhatunk az embe­rieknek — magyarázza nagy hévvel. A napi mumfca mrftett Szabó Gyula szívesen vállal társadalmi megbízatásokat is. KISZ-propagandista. Poli­tikai oktató a Saécsényi Me­zőgazdasági Technikámban. — Manapság nagy figyel- miét szentelnek az ifjúság ne­velésének. így ‘helles ez. de nekünk, fiúiknak-lányoknak is sokat kell tennünk azért,' hogy képezzük magunkat, giyar-apiitteuik politikai és szak­mai ismereteinket, Enélkii? úgy gondolom, kánba veszne a felnőttek fáradozása, gon-1 doskodiása — mondja, így beszél a njagy és lénye­ges kérdésekről egy tízeniévies. a sok százezer hasonló 'korú fiatal íköziül. Szeaogtádi Eero««: Minifeer A Bell Telephone cég labo­ratóriumában elkészítettek a folyamatos működésű lézer­nek egy új, félvezetőkön ala­puló típusát. A két konstruk­tőr: a japán származású Izno Hayashi fizikus és Marton Panish vegyész. Az új lézer mindössze gyuíásdoboz nagy­ságú és néhány dollárba ke­rül. Az energiát akár egy kö­zönséges aseblámpaetem is szolgáltató a í j a terv időszakában átadunk egy újabb ABC-áru hazat, s egy ba^Jteetóteasfea, Sajigojia»- Tervünkben-szere ­Os. G. FOTOZZON A NOGRAD-nak. Budai Gyula (Szurdokpüspöki); „Fuj, süvölt a Mátra szele” című fényképére a zsűri 6 pontot adott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents