Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-29 / 100. szám

A homok asszonya AZ OLVASÓK Sinkovits, Madách tolmácsolója Balassagyarmaton tötték a bérletesek és az ér­andhönmeadtságahoz, uugr » szabolcsi faivak népének Ra­gaszkodáshoz a veszélyeztetett, ártéri területekhez. itt, a munka a mérce, ét küzdés hatásfoka után jár vét, rizs, dohány ét pálinka, t az erre igényt tartónak újság, napilap m. Még az olyan, leírva, vagy elmondva frivolnak tűnő fe­jezetekben is, mint amilyen a tatárnak kaján, nyálcsorgató csámcsogása. afölött, hogy buz­dítások a neon aktusra mi­lyen hatást kelt az összezárt hímben és nőstényben, annyi megbocsátható emberség és a baráti közösség titkokat fot­óidé melegsége, jó szándéka fát, hogy etfelejtünk megbot- rnnkosni. Egy luxusvillában, aJkohoBol és egyéb narkóti- ktmokkál fötkorbécsoft kedé­lyek között; hányingert kelte­ne efS9e szexualitás. Rt ez is be*yén van. még ha alantas ösztönöket korbácsol is föl. Hogy A homok asszonya mennyire az elidegenedés eé- tenpátaw. azt lökéleteseo megvaégftfra a regényből ké­szül* filmváltozat. amely ép­pen nyárspolgári és kispolgári gondolkodásunk futóhomok- szerfi ingovanyát leplezi le, fölébe helyezvén ezt az egy­szerű, kiszolgáltatott környe­zetet, ahol az ember örökké küzd agyon, de minden egész­ségben megért új napjával diadalt öl. Szórté kísérteties párhuzam vonható As ember tragédiája hőseinek küzdel­mével, amit végül is napsuga­ráé glóriával övez az anyaság győzelme a halál fölött. Az asszony gyermeket vér. A fa­lubeliek otthagyják a hág­csót, de Niki Dziímpeí annyi sikertelen szökési kísérlet Kién, már nem próbálkozik a meneküléssei, hiszen az már nem érdekes, hiszen akkor tá­vozhat, amikor akar. ö azon­ban marad: segíteni akar a kis közösségnek, vizet szerez­ni olyan módon, amire egy varyjcsapde révén, véletlenül bukkant rá. Hiroshy Teshigara, a film­rendező a Kopár sziget mono­ton küzdelmét tárja elénk, formailag, de tartalomban újat, gazdagét nyújt, hogy vé­gül is azt a világot ítéljük el és vetjük meg, amely hét esz­tendei távoliét után, MM Dzümpeit automatikusan holt­tá nyilvánítja. Lakos György Modern ABC'áruház A Nógrád megyei fiHeSsni kifekeresikecteljni Vállalat ma,tus l-e tiszteletére április 30-án Ka­ra öcsi apu jtön megnyitja a Ka­raites vidék legkorsstérőbb ABC • élelmiül er—iparcikk áruházát. Az áruház megnyitásával Karancsla- pujtő és környéke lakóinak áru­ellátása jelentősen javul. A létesítmény z és fél millió forintba került, s a több mint 3>0(> négyze-ttnéter alapterületű áruházba hat darab hűtőszek­rény, hűtőpult, hús- és kávéőrlő jelenti többek között a nagyobb igények kielégítését. az aruház nyitvatartási ideje 7—18 óra. A gépesítés lehetővé tette, hogy a bolt áruválasztéka bővülhet. így a hosszú évek óta hiányzó mély­hűtött áruk (vágott baromfi* mire­lité, halfiié) cukrászsütemények is kaphatók lesznek. Bgy későbbi időpontban eszpresszó-kávét is árusítanak majd. Az áruházon belül a hús-hentesáru reszorton előszeletelt állapotban kerül majd a tőkehús a vásárlókhoz. Áz iparerkkválaszték is nagyobb lesz, mint a korábbi két boltban. A váJlalat célkitűzése, hogy jó boltvezetéssel, jó áruellátással, a Karanos4apujtőn átadásra keTÜlő ABC-áruház a Karancs vidék be­vásárlóhelye legyen. Nem kell majd a lakóknak a városban időt töltőn iök a vásárlással, helyben vásárolhat mindenki. Az áruház átadására április 30-án, reggel 7 órakor kerül sor. Kele Gyula Salgótarján Sárga angyal Emberek százait gyógyítják Az emberek általában egy Világsiker a könyvpiacon, világsiker a vetítővásznon: A be Kobo, a fiatal japán író neve és A homok asszonya filozofikus kex-desf el vetése hét esztendő alatt megmozgatta valamennyi világrész irodalmi közvéleményét. Mint minden nagy regény, Hamingway: Kl öreg halász és a tengerje vagy Solohov Csendes Donja, ez is az egyszerű emberek küzdel­mének felismerésével, illetve rögzítésével, örök érvényű, nagy igazságok első kimondá­sával hódít. ★ Aki a regény magyar fordí­tását kezbe veszi, nemileg ke­serű szájízzel kezdi el az ol­vasást. Nem Abe Köbó a vét­kes ebben, hanem sokkal in­kább a kiadó, amely szájba- rágo előszóval igyekszik meg­győzni jó előre a jámbor olva­sót, hogyan kell értelmezni az Író egyszerű sorait. Ugyanaz a kenyelmetlem érzés, mint ami­kor a tévében az éjszakai filmvetítés előtt Nemeskürty István kommentárt mond. hangsúlyozva ezzel a nézők kiskorúságát. Csakhogy azok * kommentárok sokkal tár­gy ilagosabbak A kiadó elő­szava, mihelyt túljut az író náción áléi ának ismertetésén, Idegesít, és vitára ösztönöz. ..Egyszóval — ez a homokvi­lág kísértetiesen hasonlít a modem társadalmak emberé­nek elidegenedést folyamatá­hoz: a zsákutcába jutott, gyö­kere szakadt emberek, főleg értelmiségi rétegek részvétlen és kilátástalan sorsához. Ép­pen ezért aratott a regény Ja­pánban is olyan gyors és nagy sikert" — olvashatjuk a kate­gorikus megárhtpftásl. S ha valóban elmélyedünk a regényben, rádöbbenünk, egyáltalán nem az elidegene- des tettenérése ez, sokkal in­kább az emberi küzdés apo- teózisa, bebizonyítván — mint Madách óta annyian —, hogy az élet célja a küzdés maga. Mert miről is szól a re­gény? Niki Dzümpei váratlan kirándulásáról, bogárgyűjtő szenvedélyéről, -ami őt egy elhagyott, kis halászfaluba so­dorja, amelyet a tenger felől áradó homok végpusztulással fenyeget. A faluban, ahol a házakat már homokhegyek övezik, s az elomló, Imilló ho­Széchenyi szavai jutnak az eszembe, amikor tudósí­tásomat írom Sinkovits Im­re, Gombos Kati és Antal Imre balassagyarmati vén­ei ógsaei1 epl ésér ől... Sinkovits művészetének részese lenni már magában is nagy élményt, valóságos ün­nepet jelent, s ha még ez az élmény egy ritka és szép jelentőségű napra, a válasz­tás napjára jut — az mér szimbólum! Szavazott az egész or­szág, a balassagyarmatiakat is közügyek, közérdek fog­lalkoztatta már hetek óta és a választás estéjén a nem­zeti öntudatról és a nemzeti létről hallgattak csodálatos irodalmi előadást, Sinkovits Imre lenyűgöző tolmá­csolásában. Élő, eleven tör­ténelem és irodalom Ma­dách Balassagyarmaton. Az ember tragédiája és a Mó­zes című drámáinak itt kü­lönösen nagy a jelentősége. Ehhez a városihoz kötődik Madách és meet Sinkovits is kötődött Madáchon át a városhoz művészi és emberi varázsával.. . Az irodalmi presszót zsúfolásig rneglöl­mokot csak erőfeszítéssel tud­ják csak a ház bejáratától, falaitól és udvaráról eltávolí­tani — Dzümpei megszáll egy éjszakára. Csakhogy, antikor leereszkedik a magányosan élő özvegyhez, a kötélhágcsót is­meretlen kezek, amelyek ez­Kyotco Kvehidt. • ' cámse»­replö „A homok asszonya" cí­mű filmből, amelyet április 29-től május 1-ig tart műsoron a salgótarjáni November 7. Filmszínház úttal a kiadó elképzelésével ellentétben nem Kafka kasté­lyából nyúlnak ki, egyszeriben felhúzzák, és lehetetlenné te­szik a távozást. S megkezdő­dik a küzdelem a veit sza­badságért, a szabadulásért, miközben félreismerhetetlen jeleket tár elénk a haladó szellemű japán író arról, hogy az volt az elidegenedett élet és világ, ahonnan Dzümpeit hobbyja elvonzotta. Az élet, mely itt is egy­hangú é» telis-tele van küzde­lemmel, a küzdés reménytele­nül gyakori megújulásával, amely egyszerű emberi szen­vedélyeket korbácsol föl es elrohasztja a nyárspolgári konvenciókat, mégis szorosan kötődik a társadalomhoz. A faluban élő emberek kis cso­portja igazi közösség, mégha szimbólumnak kezelve ez a maradi ragaszkodás az ősi bir­tokhoz, a házikóhoz, az atyák földjéhez kísértetiesen hasonlít is az indián törzsek deklődők, Sinkovits Imre, Gombos Kati és Antal Imre irodalmi-zenés sétája zártáik a választás ünnepi napját. .. Az előadás első részében Madách és Peter Weiss drá­máiból hallhattunk Sinko­vits drámai megjelenítésé­ben, lenyűgöző stílusában. A zenei tartalom, a zened gon­dolatok is ünnepiek voltak Antal Imre zongoraművész tolmácsolásában, amikor Bartók, Kodály, Debussy és más dallamok hangzottak. Nagy lelkesedést váltott ki a ragyogó megjelenésű Gombos Kati, aki a drámai feszültséget lírai gyengéd­séggel oldotta fel, Simko- vitsal közös produkcióikban, szellemes játékos stílusban... Moliere, Ágnes-monológjá- vai, Bums: Korai még... versével. Előd Tamás: Az én babám, Nadányi Zoltán: Ju­lik» meg a bika és egyéb kedélyes, olykor pajzán, de mindenkor életvidám han­gulatú versekkel Sinkovit- sék szuggeszbivitása, egyé­ni stílusa átütő sikert ara­tott Balassagyarmaton is. (eleken) A Magyar Autóklub balas­sagyarmati szervezete részé­re műszeres felülvizsgálatot tartanak május 2-án. 3-án és 1-én a Balassi Bálint Gimná­zium tanműhelyében.. Erre a 3 r.apoa szeműére a budapes­ti autómentő szolgálat „sárga angyala” is megérkezik, hogy a műszaki felülvizsgálatban és a fényszórók beállításánál segítsen... helyre nem mennek szí vesen: a kórháziba. Pétnek a fehér köpenytől, a tűtől és általá­ban mindentől. Én sem szíve­sem mentem, de muszáj volt. Délutáni vizát, utasítás s*b. Bódult vagy«*.. Jóm a mű­tős és tel a műtőibe. Nagyon rövid az út a műtőig, de ilyen­kor az ember mindenre gon­dol. Vajon meddig leszek bent. fog-e majd flájtnd, a kisfiam ugyan mát csinál? Égnek a lámpák és mindenhol nagy a tisztaság. A kocsiról áttesznek a mű- töaszrtalira és kezdenek ’“kö­tözni. Félek. Az orvos sze­mébe nézek, és meleg, bizta­tó tekénítet árad felém, ami­ből kicsit megnyugszom. Va­jon nem fáradt-e már az ad­junktus, és nem remeg-e majd a keze? Mert ők nem egy műtétet végeznek napon­ta. Állnak és dolgoznak. Ne­ki tudná kell mindent. Azt Rádióban hallottam, a té­vében. láttam, az újságokban olvastam, hogy a salgótarjá­ni Tanácsköztársaság tér nemcsak az országban, ha­nem határainkon, túl is fel­keltette a szakemberek ér­deklődését. A tér megóvása érdekében — Úgy tudom *—, a salgó­tarjáni Városi Tanács már hozott egy rendel etet, amely­nek értelmében a térről ki­tiltják a gépkocsi lkat. autó­kat. autóbuszokat eevaránit, s azt a pihenni vágyó idős és fiatal embereknek, a játékot kedvelő gyermekeknek adja át. Ez a rendelet jó, vélemé­nyem szerint találkozott a város egész — talán az autó­tulajdonosokat kivéve — la­kosságának egyetértőével. A jó idő beálltával most ismét egyre több parkírozó Fiatalok MIVEL ÉS hogyan mérk a megbecsülést? Ezt a kérdést vitatja néhány öblösiüveggyá- rd munkás, köztük nőfeleíős, KISZ-titkár, brigád vezető és egyszerű szakmunkás. Addig eljutunk, hogy abban egyetér­tenek ; munkájuk után minden­ki kapja meg azt, amit meg­érdemel. Az átlagosnál többet érdemeltnek a itörzsgárdiaitaigok, a jól dolgozó fiatalok és a női dolgozók, akik ráadásul a csa­ládban is helytállnak. — Jó, jó, de miiből? — ta­szít fel a kérdést Áradó Gyula gépműiheíyi lakatos. Itt újra visszakanyarodunk a vita elejére. Ha nem állnak rendelkezésünkre korlátlanul a megbecsülésre szolgáló fo­rintok, akkor az igazságos el­osztás az összehasonlítás meg­bízható mércéi nélkül elkép­zelhetetlen. Ménesi Józsafraé meós így vélekedik: — A törasgárdatagokniak mindent meg kell adni, külö­nösen nyugdíjazás előtt Ak­kor is, ha fáradtak, esetleg sértődöttek és nem dolgoznak már úgy, mám fiatalabb ko­rúikban. A nyugodt öregségük múlik ezen. Vaiaikj megikérdeizi, hogy még akkor is, ha az illllieftiő nem végzi el a munkáját be­csületesen? Ménesirné ingatja a fejét, nem. akikor nem. S nem fogalmazódik meg, de a vita menetéből köivetkeztetni Jelentkezés tagok részére a művelődési központban tör­ténik személyesen, vagy tele­fonon. (552) Hemerka Gyula igazgatónál. A felülvizsgálat ideje: május 2.. vasárnap: 10—18-ig, 3-án, hétfőin: 12— 19-ig és kedden 10—16 óráig. A folyamatos és zavartalan felülvizsgálat érdekében ajánlatos az előzőleg bejelen­tett időpontban, pontosan megjelenni. mondják, az a jó sebész, aki jó belgyógyász isi Négy orvos áll körül. Az adjunktus kezében az érsao- ritó. a többi asszisztál. Most ok az asszisztensek ég nem is szégyenük. Az ő gyorsasá­guktól is függ a műtét sí- keire. Beszúrják a vénámba az altatót és számoltuk. Bgy. kettő, három, mégy, öit.., Reggel, amikor föúébredek, nővérkék ágyaznak és tisz­títják a kórtermet. Ügy lát­szik már megműtötték. Igen. ahol fájt, miár kötés van. A délelőtti nagyviziten öröm­mel mondják a főorvosnak: a műtét megvolt, a beteg ál*, lapota jó! Még egy hét és kívülről nézem az épületet, a kórhá­zat. Jóleső érzessél gondolok rájuk, akik emberek »zárait gyógyítják: az orvosodéra, az asszisztensekre — és a műtő­re. Lantos Jeremiás gépkocsit láthat a pihenésre vágyó ember, elsősorban a Karancs előtt. Az eevik este arra lettem figyelmes. hogy maga a városi tanács elnöke, dr. Tóth István elvtairs szer­zett érvényt a tanácsrendelet­nek, s kérte fel az autótulaj­donosokat. hogy hagyják el a teret, s parkírozzanak az arra kijelölt helyen. Furcsa, de mégis jóleső ér­zés volt látni a tanács elnö­két. Sajnos, hogy neki kellett beavatkoznia, amikor arra mág szerv is lenne. A tér legyen a szórakozást, pihe­nést óhajtó embereké, i K « gépkocsiké. A rendelet meg­született, azt hajtassák is végre. Ez pedig, úgy gondo­lom, a rendőrség feladata, s nem a tanács elnöfcéel T. K. Salgótarján lehet né, hogy valamennyien art; tartják helyesnek, ha a végzett munkát és az embert együtt értékelve kertül vala­ki a rangsorban hátrább, vagy előrébb. Nem helyezi az idősebbek elé, nem védi elvtelenül a fiatalokat Sopotoi Károly hu­szonhat éves finomcsisaotló sem. Nem elfogult az „öre­gek” r mására. — Kilenc éve dolgozom a szakmában, Ha azt vesszük, B ah urát Istvánhoz képest, aki harminchárom éve van a gyárban, még alig dolgoztaim valamit. És neki csak a cso­portvezetői pótlékkal több a keresete, mint az enyém. A munkásfiataloknak legiailáibb nyolcvan százaléka hasonló helyzetben van. Nem lehetünk ('jegedet,lenek. Ahogy dolgoz­nak, nálunk úgy becsülik meg az embereket, fiatalokat és időseket. BOHURAT István megerő­síti: — A mi üzemrészünkben nem az a döntő, hogy valaki fiatal, vagy idős. Vagy megfe­lel a szakmai és emberi köve­telményeknek, vagy nem. El­érheti bárki már fiatalon a legmagasabb anyagi és társa­dalmi megbecsülést. De erre nem minden fiatal, méltó. Én megmondom ősznnitén, ha a tapasrtalaiteimból indulok ki, nem tudom, irá adott okot arra, hogy ilyen nagy port vernek fel a fiatalok körűi... Rögtön akad, aM cálfcffija, vagy legalábbis kiegészíti, hogy nemcsak a fiatalok kö­rül verünk M nagy porit, ha­nem a törzsgárdaitagok meg­becsülését és a nők helyzetét is .jszdvügyürtknek” tekintjük. Miért? Mert ugyan. embere válogatja, ki, mit érdemel, de a társadalom minden rétegé­nek szüksége van a gondos­kodásra. Arra, hogy lehetőleg egyenlő esélyékel aüakitlhassa Erdeinkért Erdészetünk területén az esős idő előtt megtörtént az első avartűz. A dorogházi er­dőterületen, az Alsólengyen feletti szántóterületeken ku- korioaszárat égettek el. Dél­ben« tüaet raktak az erdő szé­lén. Szalonnasütés köziben * száraz fű tüzet kapott. Bgy kis szél is volt. A tűz elter­jedi. Az asszony ijedtében el­tűnt és az idősebb férfi egye­diül kezdte a tüzet oltani. Feisőlengyendiem a nappali őrünk vette észre a tüzet. Szólt nékem. A tanyában ka­pát kértem és másodmagam - mai eloltottuk az égő avart. Az akác kérge egy méter ma­gasságban megpörkölődött. Amikor már a tüzet eloltot­tuk, a salgótarjáni tűzoltók megérkeztek. A közeli feny­vesek voltak veszélyben, ha nem sikerül idejében észre­venni, nagyobb terület leégett volna. A megállapított kár körülbelül 150 Ft. Ezt eredményezte az erdő­ben való szalonnasütés, a meggondolatlanság. Remé­lem, hogy a tettes a megér­demelt büntetést megkapja. Itt hívom fel a figyelmet a tűzrendészeti szabályok be­tartására. Csak a kijelölt he­lyen szabad tüzet rakni. Az erdő szélétől száz. méterre. Gyurkó József Nagyba tony Miből igyunk tejet ! Végre nemcsak Budapesten, be­liem Salgótarjánban is megjeleni a tasakos tej. ftn is örülök en­nek, csak egy a baj. Mégpedig az, hogy nem lehet úgy inni, mint azelőtt, az üvegből! Amikor megkérdettem a kiszolgáló hölgy­től, hogy miből, vagy mivel fog­juk inni, így fejelt: „Majd adnak hozta saűiiMwilat vagy ebhei hasonlót.” Ha pedig valaki mun­kába menet akar reRgeltznj, ak­kor föltételezem, hogy nem ér rá szalmaszálon szívni a tejet. Ha már van tasakos tej, miért nem lehet mellé papírpohár ? Mindenesetre egy bizonyost a kiszolgálónak sokkal kényeime­&etót és vehesse M e részét a munkából ás a közéletből. Nagy a különbség az elége­detlenkedők és azok között, akik nemcsak kaipni akarnák többet, hairaem adná is. — Sokszor azok a fiatalok hangoskodnak legjobban, aikiik ugyan öt-hat éve dolgoznak a gyáriban, de mindig a munka könnyebbik végét fogták meg. Ha a nagyobb megbecsülés kivívása érdekéiben valame­lyikük valóban bizanyitaini akarna, akkor keményebb és joibb munkáival bármikor megtehetné. Hangoztatják, hogy én is családos vagyok, nékem is élnem ke®. Elvár­ják a megbecsülést, de egye­siek nem nagyon erőltetik meg magukat, — állítja So- potniik Karolj'. — Pedig, aki csak a saját boldogulását keresi, az nem várhalt semmit a közösségtől — teszi hozzá Bognár István üvegfestő. Ki győzné visszaidézni a beszélgetés során, még elhang­zó számtalan észrevételt? Könnyelműség lenne art gorn- doami, hogy egy füst alatt megvitatható és lezárható ez a szerteágazó, ágas-bogas té­ma, hogy végérvényesen és megnyugtatóan megválaszol­hatók a felvetett kérdések. MÉGIS, milyen nehezen, vi­tatható következtetések von­hatók le a beszélgetésből? Ta­lán elsőként, hogy magáiban még nem rang, ki, mennyi idős. Az számít, ki, mennyit tett és tesz az asztalra. Nem mindegy az sem, hogyan osztjuk el, amit közösen meg- termeUftünlk, mert mindenki csak annyit kaphat, amennyit megérdemel. A helyes mércét keresni kell. Az érdem meg­ítélését a leghelyesebb a kol­lektívára bízni, mert demok­ratikus körülmények közö’ t sokkal kisebb a tévedés lehe­tősége­Kiss Sándor NÓGRAD - 1971. április 29., csütörtök 5 A tér a pihenni vágyóké Mbb ez a megoldás. L. J. Salgótarján Mi ad rang-ot a munkásnak? (II.) és idősebbek vitája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents