Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-24 / 96. szám

Éljen és erősödjék a szocialista országok egysége és barátsága! A nógrádi szénbányák 20 miUiió forintot fordít a nagybátonyi osztályozó rekonstrukciójára. Az osztályozó korszerűsítésének nagy része már elkészült. Legutóbb új szénkiadó hely kialakítását kezdték meg. Eddig elég sok problémát okozott a bányászok illetményszénnel való ellátása, éppen ezért ezen akarnak segíteni. A saénkiadó tereprendezését már elvégezték a vállalat építési üzemének dolgozód. A leadóállomás acél tartóoszlopait szerelik. Az osztályozóról szalagfelhordőn érkezik a szén a bunkerba, ahonnan gépkocsikba tölthetik. Ez a szénkiadóhely a jövőben nemcsak az ületményszén-cllátást biztosítja, hanem a környék szénellátását is megoldja, anélkül, hogy vasúton kellene szállítani. Az osztály özétől gépkocsin szállítják majd a megrendelő lakásá­ra a szenet Koppány György felvétele Határszemlén A fürge j&rasU Gaz kocsi gyors egymásutánban nyelte a Wlométerakek Futása csak akkor lassult, amikor a be­tonról a dűlőútra fordult. Medve Bál, a ludámyhalászí T enmelősaav'etkezjet főagranó- musa az elégedett emberek derűjével szemlélte az elma­radó vetéseket, az egyenlete­sen eldolgozott burgonya- és c ukomépaföldeket. Vasárnap volt. Emberek és gépek minid pihentek a nagy iramú hét után. Medve Pál azonban nem hagyta ki ezt a napot sem. Körüljárta a határt éppúgy, mint hétköznapokon tette. 'tervszerűen Korán irdaltak. A szövet- kezeli vezetők, a szakembe­rek előre megtervezték, meg­beszéltek mindent. Február első napjaiban mór a műtrá­gyát szórták a kalászosokra. Ahol a föld olyan nedves volt, hogy tiltakozott a mun­ka ellen, ott a vegyszerrel együtt szórták a műtrágyát is. Február végén aztán meg­indultak. a ludányhalászi ha­tárban az árpát vető gépek. A márciusi tél megállította valamennyik De ahogy eny­hült az idő, ott folytatták a munkát, ahol abbahagyták. Minden különösebb zavar nélkül vetették el a 120 hold földet. S a főagronómus éles szeme most nem talált kivet­nivalót a frissen kelt nö­vényben. Egyenletes szép a tábla. A burgonyaföld mellett Medve Pál arra gondolt, az lett volna igazán hasznára a szövetkezetnek, ha nem ter­melnek burgonyát. Vagy, ha mégis ezt teszik, semmikép­pen sem szabad a régi mód­szerekkel dolgozniuk. A szö­vetkezet szakemberei kiszá­molták eddig minden hold burgonyára 1100 forintot fi­zettek rá. Most csak a köny- nyű szerkezetű, homokos ta­lajokon termelik, s nem lesz több 67 holdnál, öt mázsa vegyes műtrágyát kapott minden hold burgonyaföld. Az ültetésről lassan el is fe­ledkeznének ha az eget kém­lelve nem jutna minduntalan az eszükbe; nagyon jól jönne rá az eső. Nem kapálnak A kukorica az Idén a leg­fontosabb növénnyé lépett elő a gazdaságban. A korábbi öt­ven hold helyett 420 holdon termesztik, és a terméshoza­moknál is szeretnének előbb­re rukkolni. Kiszórták a vegyszereket, mert a kapát nem szívesen vennék élő már ébben az esztendőben. Idő­ben. előkészítettek lezárták a talajt. Majercsik Lászlóval, az egyik legszorgalmasabb traktorossal beszélte meg Medve PISI az előkészítés módját. Az SZ—100-as után nehéz boronákat akasztottak aztán simítóvBl — elhasznált vasúti sínekből készítették — járták végig a területek Olyan, sima lett a kukorica­föld, mint az asztal lapja. Több mint 300 holdon, már a kukoricát is elvetették. A főagronómus is elégedett volt a látottakkal. Az embe­rek mindem dicséretet meg­érdemelnek, jól haladnak a tavaszi tennivalókkal a lu- dányhalásai, meg a szakali határban, is. Alighogy kibújt a földből a mák. az asszo­nyok nekiálltak és két nap alatt megkapáltak 30 holdat. Megmetszették a 60 hold- meggyest, amelyet az ősszel Olyan ködben ültettek, hogy alig látták egymást. Rendbe tették a 30 holdas málnást is. Alkalmi meósok A szövetkezet nem keve­sebb iránt 33 milliós terme­lési értéket tervezett erre az esztendőre. A növénytermesz­tésből 12 és fél milliót vár­nak. Az állattenyésztésiből pedig 9 milliót’. A szarvas­marha-tenyésztés és a juhá­szat mellé fokozatosan „fel­zárkózik” a baromfitenyész­tés. A nyár közepére elké­szül a 30 ezres csibenevelő. A már meglevő 10 ezressel együtt, évente negyedmillió jószágot értékesítenek. Amikor idáig jutott gon­dolatban a főagronómus, hir­telen fölkapta fejét. Távol­ban, a frissen permetezett búzatábla szélén emberek mo­zogtak. Hirtelen arra gondolt, dézsmálják a szépen fejlődő, zöld gabonát. Ahogy azonban közelebb ért. elvetette a gya­núit, mert két traktorosát, Majercsiik Lászlót és Mákos Jánost ismerte fel a táblában. Tegnap fejezték be a gabona gyomirtását, 670 holdon. Most azt vizsgálták, munkájuknak milyen az eredménye. Leha­joltak. kihúztak egy-egy ö&z- szecsavarodott, hervadó gyo­mok nézegették, tanakodtak. — Mi van, emberek, — szó­lította meg őiket Medve Pál. — Csak nincs valami baj? — Már miért volna, -1 A búzát nézzük. Ügy látom, jobb aratásunk lese a tava­lyinál, — magyarázta jóked­vűen Májencsik László. A tmákturosiok derűje ért­hető, hiszen ők ülnek majd a kombájnokon is, ha eljön a nyár. az aratás. Addig azon­ban. még van dolguk bőven. Most. hogy a vegyszeres gyomtalanítást befejezték a gazdaságban, a főagronómus „eladta” őlket. Hollókői-e men­tiek segíteni, mert az lenne jó. ha ott is gazdagabb lenne a nyár, mint tavaly volt. Vinciié Istvánná A párt gazdaságirányító, -szervező és -ellenőrző tevé­kenysége a X. kongresszus után egyre inkább előtérbe került. A Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek tervéből is ki­tűnik a gazdasági fejlődés felgyorsult ritmusa. A negye­dik ötéves terv során a vál­lalat termelése eléri az évi 250 ezer tonna kapacitást, amely két és fél milliárd fo­rint termelési értéknek felel .meg. Ez a felfutás azt jelenti, hogy a termelés 1975-ben mintegy 47 százalékkal na­gyobb lesz az 1970. évinél. A termelési volumen növekedé­sénél lényegesen nagyobb mértékben javul a vállalati gazdaságosság, hiszen 1975-re már kereken 250 millió fo­rint nyereséggel számolnak. Ez a tavalyi nyereséghez ké­pest 56 százalékos fejlődést jelent. A fejlődés szinte egye­dülálló a több mint száz esz­tendős gyár történetében, ami a párt gazdaságirányító, -szervező és -ellenőrző mun­kájában is egyre nagyobb kö­vetelményeket jelent. Szilágyi Dezső, a nagyüze­mi pártbizottság titkára el­mondta, hogy már a gazdasá­gi reform bevezetése óta tö­rekedtek a termelést segítő munka egyre magasabb szint­jére. Ennek érdekében átszer­vezték az információs rend­szert. Létrehozták a gazda­ságpolitikai bizottságot, ami azóta a pártbizottság fontos konzultatív, tanácsadó szerve. l£z a bizottság, Csernák Vik­tornak a pártbizottság terme­lésfelelősének irányításával jó_ képességű gazdasági és műszaki szakemberekből áll. Érthető, hogy minden fonto­sabb gazdasági feladat kidol­gozásában, a végrehajtás el­lenőrzésében nagy segítséget ad a pártbizottságnak. A Salgótarjáni Kohászati Hasznos tudnivalók a választás napjára Vasárnap íaapváselöik-et és tanácstagokat választ az or­szág. A szavazólapok mér mindenütt; elkészültek; meg­alakultak a szaivazaitsziedő bi­zottságok, s ma berendezik a szavazóhelyiségeiket, felállít­ják a szavazófülkéiket. Hány órától és meddig szavazhatunk? Szavazni a választat, napjain, élitaiáibain 6 órától 18 óráig liehet Ez eltérés az eddig megszokott gyaikorlaittól. Még a legutóbbi' választáson, is 7 óráitól 20 óráig lehetett sza­vazná. A gyakorlati tapaszta­latokon alapuló új szabály egyrészt jobban megfelel a la­kosság kívánságárnak, másrészt lehetővé teszi a szavazatok gyorsabb összeszámolását. Ez időszak alól ázanibami van kivétel is. A szavazás már reggel 5 áraikor megkezdhető, ha a választási elnökség ezt a helyi körülményekre tekintet­tel elrendeli. Erre aktkor ike­rül sor, ha a város, község lakosai közül többen — felte­hetően — már reggel 6 óra előtt; szavazná kávámnak, Például olyan iparvidéken, bányavidéken, ahol a folya­matos termelés miatt munka­szüneti napon is dolgoznak, és még a reggeli műszak meg­kezdése előtt szavazni szeret- néniek. Kivételesen periig nem este 18 órakor, hanem ettől elté­rő időpontban fejeződik be a szavazás. A szavazaitszedő bi­zottság ugyanis elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráiig tart­son, Akkor remdeükeziik így, ha a névjegyzékbe felvett vá­lasztók jelentős része — leg­alább egynegyede — 18 óráig nem szavazott le. Ennek az oka lehet példáiul, hogy va­lamilyen váratlan akadály ke­letkezik Hhírteiien felhőszaka­dás srtbj. A szavazatsaedő bizottság a. szavazást 18 era előtt befeje­zettnek nyilváníthatja, ha a névjegyzékbe és pótnévjegy­zékbe felvett valamennyi vá­lasztó leszavazott. Altkor is be lehet fejezni 18 óra ellőtt a szavazást, ha nem minden­ki szavazott, de a még nem szavazó választó válaim.ilyen elháríthatatlan akadály miatt nem is fog szavazni (például a választás napján baleset ér­te, és eszméletlen állapotban van). Hogyan szavazzunk ? Mindenki egy borítékot és két szavazólapot kap; az or­szággyűlési képviselőjelöltek szavazólapja rózsaszín, a ta- nácsitagje] öltöké világosbarna. A szavazatszedő bizottság kö­telessége megmagyarázni a szavazás módiját. A szavazás titkos.; a szavazófülkében keli szavazni, s ott csak a szavazó tartózkodhat. Ha csak egy je­lölt neve szerepel a szavazó­lapom, a jelöltre úgy lehet szavazni, hogy változatlanul hagyjunk a nevet és így dob­juk az urnába. Több jelölt esetén csak egy jelöltre le­het szavazni. Ott tehát, ahol t:öbb képviselőjelölt, vagy ta- nácsitagjelölt indul, a válasz­tónak át kell húznia annak a nevét, akire nem kíván sza­vazni. Amennyiben három vagy négy jelölt indul ugyan­abban a választókerületiben, két vagy három nevet kell áthúzni ahhoz, hogy az egyik jelöltre érvényes, mellette szóló szavazatot adjunk le. A törvény nagyon határozottan előírja ugyanis, hogy több je­lölt esetén a szavazólapról félreérthetetlenül ki kell tűn­nie: a választó a több jelölt közül kire szavaz? A jelöltek neve az új választójogi tör­vény szerint ábécé sorrendben szerepel a szavazólapon, tehát a sorrend nem a jelöltek al­kalmasságát tükrözi! Ezért a régebbi előírásoktól eltérően, most — több jelölt esetén — nem lehet a szavazólapot vál­toztatás nélkül az urnába dobni, mert a szavazat ér­vénytelen lesz. Egy jelölt ese­tén tehát, a szavazat akkor érvényes, ha a szavazólapról pontosain megállapítható, hogy a szavazó a jelöltet meg akar­ta, vagy nem akarta megvá­lasztani; több jelölt esetén ak­kor érvényes a szavazat, ha egyértelműen kitűnik, melyik jelöltet akarja — vagy egyik jelöltet sem akarja — megvá­lasztani. ÍYlit jelent a választási szesztilalom ? A választás napját megelő­ző nap déli 12 órájától a vá­lasztásit követő nap déli 12 órájáig szeszes italt árusítani, vagy más mód,on forgalomba hozni tilos. Ez a rendelkezés hozzájárul a választások mél­tó keretek közötti, zavartalan megtartásához. A vasárnap tartott válasz­tás esetén tehát szombat dél­től hétfő délig nem szabad semmiféle szeszes italt árusí­tani, kiszolgálni az italbol- tokiban, vendégLőkibeni, étter­mekben, és más boltokban sem. A szesztilalom ideje alatt saját termésű bort sem sza­bad kimérni. Nemcsak az sze­gi meg a tilalmak aki pénz­ért árusít szeszes italt, ha­nem az is, akii ingyen hozza forgalomba. Alki a választási szesztilalmat megszegi, a 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet 20. paragrafusa óritiel- méfoen szabálysértést követ el, és 3000 forintig terjedő pénz­bírsággal sújtható. A szavazás hazánk minden, váliaisztójogosult polgárának alkotmányos joga és erkölcsi kötelessége. Bizonyos, hogy vasárnap az állam,polgárok mdililáói élnek e fomitos joguk­kal. A pártbizottság segítségével, a hatékonyság javításáért Üzemekben igen fontos elv, hogy a vállalati érdek a nép- gazdasági érdek rendszerében jusson érvényre. Példa van rá, hogy még a jól fizető export­megrendeléseket is csak a belföldi kereslet kielégítése után teljesítették. A kohá­szati üzemektől idegen a tisz­tességtelen nyerészkedés szel­leme, sőt nem egy esetben tartós, vagy esetenkénti ár- csökkentést hajtottak végre, aminek több millió forint volt az éves kihatása. A vállalat termékeinek árindexe az el­múlt időszakban nem növe­kedett, hanem valamelyest még csökkent is. Most, a ne­gyedik ötéves terv során eze­ket a gazdaságpolitikai elkép­zeléseket folytatni akarják. A nagyüzemi pártbizottság is részt vett a negyedik öt­éves terv számainak kialakí­tásában. Az elmúlt évek át­lagos háromszázalékos terme­lékenységnövelése helyett 1971-re már 9 százalékos nö­vekedést terveztek. A pártbi­zottság is felelősséget érez e cél valóba váltásáért. Arra tö­rekszik sajátos módszereivel, hogy a tervezett mértékben fokozódjék a gazdálkodás ha­tékonysága, feltárják a belső tartalékokat. A szervező és ellenőrző munka középpontjába került a huzalmű félmilliárd forin­tos programjának megvalósí­tása. Korszerűsíteni kell a technológiákat, javítani a munka- és szociális körülmé­nyeket. A nagyüzemi párt­végrehajtóbizottság kétheten­ként szóbeli tájékoztatót kap a vállalat műszaki igazgató- helyettesétől a huzalműi re­konstrukció alakulásáról. A gazdaságpolitikai munka kialakításakor a népgazdasá­gi követelményekkel, a piac értékítéletével, a nemzetközi munkamegosztás lehetőségei­vel és a megye iparfejlesztési programjával is számolnak. Ennek megfelelően irányítják a 19 pártalapszervezet mun­káját is. Érvényesítik a X. kongresszusnak azt a figyel­meztetését, mely szerint a pártmunka sikere — és így a hatékony gazdasági ellenőrzés —, lényegében a pártalapszer- vezetek közreműködésével va­lósul meg. A pártalapszervezetek fi­gyelme egyre inkább a gazda­sági munkára irányul. Az acélöntöde pártvezetősége pél­dául legutóbb a rekonstrukció helyzetét és az ezzel kapcso­latos feladatokat tárgyalta. A KSZGY pártvezetősége a mű­szaki osztályt számoltatta be a végzett munkáról. A hen­germűben a létszám- és bér- gazdálkodás került napirend­re. A fémbevonóban a belföl­di igények kielégítésére és az üzem előtt álló gazdasági fel­adatokra terelődött a figye­lem. A hengerműnél a nők fizikai munkájának meg­könnyítése mellett a gyár­részleg belső tartalékainak feltárását, a termelésellenőr­zés helyzetét, a műszaki elle­nőrzési főosztálynál pedig a gazdasági szervezőmunka és a hibátlan munkarendszer hatá­sát vizsgálták. Az olyan vállalatnál, minta Salgótarjáni Kohászati Üze­mek, ahol minőségben, mére­teiben és fajtáiban több mint. ezer féle tennék készül, na­gyon nehéz figyelemmel kí­sérni a termelés valamennyi folyamatát. A közös érdek azonban gyümölcsözően ösz- szeköti a pártszervezetek és a gazdaságvezetés munkáját. A gyár párt- és gazdasági veze­tői rendszeresen, hétről- hétre látogatják a termelőüzeme­ket, és szükség. esetén gyor­san, időben korrigálni tudják az esetleges fogyatékosságo­kat. Az első negyedév során a népgazdasági igényeknek meg­felelően, és szinte hiánytala­nul eleget tettek a szállítási kötelezettségeknek. Töreked­tek az egészséges raktározási szint tartására. A felesleges árukészlettől mentesen bizto­sították a folyamatos szállí­tást. A szállítási tervet a valódi igényekhez igazodva, az egész népgazdaságra elő­nyös árszínvonalon teljesítet­ték. A gyár jövője, távlati terve sem esik ki a látószögbőL Biztosítani akarják a rekonst­rukció által igényelt jó felké­szültségű szakembergárdát, az egyre korszerűsödő egyéb ter- melőfolyamatok szakember-el­látottságát. A pártbizottság bátorításával a következő öt esztendőre példátlanul nagy feladat megoldására vállal­koztak. A mindennapi terme­lő tevékenység mellett a vál­lalati belső mechanizmus kor­szerűsítését is napirenden tartják. Orosz Béla NÓGRÁD — 1971. április 24., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents